|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 570 találat | lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 561-570 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Markó Béla 1994. május 30.Az MSzP programjában éles kritika fogalmazódott meg a HTMH-val kapcsolatban, kimondták a hivatal átszervezésének szükségességét – mondotta Tabajdi Csaba. [PH, máj. 30.]A Párizsból (→ 1994.05.25) hazatért Meleşcanu fogadta Markó Bélát (nota bene: a találkozót az RMDSz az utazás előttre kérte). Markó tk. kifejtette: az oktatási törvény, jelenlegi állapotában elfogadhatatlan; szóba hozta az Antonescu-szobor ügyét is. [RMSz, jún. 1.] 1994. június 9.A magyarországi választások következményeiről nyilatkozott Markó Béla. A mindenkori m. kormánynak prioritással kell kezelnie a h. t. magyarok kérdését. (Erre a felvetésre Horn Gyula pozitívan reagált. [ÚM, jún. 11.]) A ro.–m. alapszerződés kérdésében elengedhetetlen az erdélyi magyarság képviselőivel való konzultálás. [ÚM, jún. 9.]1994. június 22.Václav Havel, cseh elnök Bukarestben aláírta a cseh–ro. alapszerződést. [Szabadság, jún. 23.]Kolozsvár főterén nagygyűlésen tiltakoztak a m. egyházak vezetői, politikusok és ro. értelmiségiek a főtéri ásatások ellen. A Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak. – Markó Béla kijelentette: a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tovább nézni, az RMDSz a polgári engedetlenség olyan formáit latolgatja, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. [MH, jún. 23.; RMSz, jún. 24.] Az RMDSz emlékeztetőt állított össze Gh. Funarnak a m. műemlékek ellen indított akcióiról, amit eljuttatnak az ET-nak. [Szabadság, jún. 22.] 1994. július 7.A Történeti Múzeum emberei kivonultak a kolozsvári főtérre, hogy megkezdjék az ásatásokat. Megkondultak a város harangjai, mire a m. lakosság egy része a főtérre sietett; megjelentek az egyházi vezetők és rövidesen a repülőtérről a központba érkezett az RMDSz néhány parlamenti tagja is. Közben mintegy 200 csendőr brutális módon próbálta szétkergetni a tömeget. Az RMDSz nyilatkozata – melyet Takács Csaba írt alá, de. 10-kor – tájékoztatta a nemzetközi közvéleményt az eseményről. A Bukarestben lévő szenátorok értesítették az elnököt és a kormányfőt; Markó Béla felkérte Octavian Cosmâncă államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, aki ezt csak szóban tette meg. – Júl. 8-án a munkálatokat ismét meg akarták kezdeni, de a tömeg jelenléte miatt ez nem volt lehetséges. Délelőtt a kulturális miniszter leállította a munkálatokat, azzal a kitétellel, hogy azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. [RMSz, júl. 9.]A parlament két házának ülésén (242:166 arányban) elvetették az Iliescu elleni bizalmatlansági indítványt (→ 1994.06.14, 1994.07.04). [RMSz, júl. 9.] 1994. július 20.Horn Gyula a Parlamentben fogadta Markó Bélát. A megbeszélésen Kovács László és Tabajdi Csaba is részt vett. A m.–ro. alapszerződés kérdésében Markó aggályait fejezte ki a garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. Tabajdi Csaba úgy ítélte meg, hogy garanciák hiányában nem kötik meg a szerződést. Tabajdi elmondta, hogy a kormányprogramból azért hiányzik a kisebbségek kollektív jogainak kérdése, mert a nyugat-európai közvélemény nem ismeri el ezt a fogalmat. [RMSz, júl. 22.; EN, júl. 27.]A szakbizottság szükségesnek ítélte a kolozsvári ásatásokat, oly módon, hogy azok ne befolyásolják a főtér műemlékeit. [Szabadság, júl. 22.] (→ 1994.08.02) A Szentszék – a nyugalomba vonult Alexandru Todea helyére – Lucian Mureşant nevezte ki görög kat. érsekké. A beiktatásra Balázsfalván került sor, aug. 27-én. [M. Kurír, aug. 31.] Megnyitotta kapuit az 5. bálványosfüredi szabadegyetem. [EN, júl. 20.] 1994. július 21.Az eddigi eszközök (dialóguskeresés, parlamenti küzdelem, a külpolitikai kapcsolatok élénkítése) nem bizonyultak elegendőnek – állapította meg Markó Béla. – Az új stratégia a civil társadalom szolidaritására számít. Az oktatási program támogatásához beindult az aláírásgyűjtés. A CD nem mindenben támogatja az RMDSz-t. [RMSz, júl. 21.]Az MDF állásfoglalása bírálta az új kormány külpolitikai programját. Az alapszerződésbe nem szabad ígéreteket fölvenni; figyelmeztető jel: Ro. és Szlovákia nem teljesítette az ET követelményeit. [ÚM, júl. 21.] Mircea Ionescu Quintus (PNL) és Nicolae Manolescu (PAC) aláírták a Polgári-Liberális Szövetség (Alianţa civic-liberală „Liberalii”) alapító jegyzőkönyvét. [A későbbiekben a szövetség nem bizonyult életképesnek.] [MH, júl. 22.] 1994. július 28.Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: a m. kisebbség ragaszkodik hozzá, hogy kikérjék a véleményét az alapszerződés tárgyalásakor. – Frunda György Strasbourgban jegyzéket nyújtott át az ET-jelentést kifogásoló, kormánypárti ellenjelentéssel kapcsolatban (→ 1994.05.16, 1994.06.07). A bizottság Frunda jelentését ellenszavazat nélkül elfogadta. A két raportőr hamarosan visszatér Ro.-ba, hogy ellenőrizze az ET-ajánlások teljesítését. [RMSz, júl. 29.]A Moldovai Köztársaság parlamentje alkotmánymódosítást hajtott végre: önkormányzatot kap a gagauz kisebbség és a Dnyeszteren túli, orosz többségi lakosságú terület. [Népszabadság, júl. 28.] 1994. augusztus 11.Markó Béla kifejtette: regionális autonómián azt érti: ahol a magyarság tömbben él, rendelkezzék külön státussal, pl. hivatalosan is használhassa anyanyelvét. – Ioan Mânzatu szerint az autonóm m. körzet „sztálinista diverzió”; Ion Diaconescu (PNTCD) szerint a kisebbségeknek a nemzetközi dokumentumokba foglalt minden jogot meg kell adni, de az autonóm terület megadásáról szó sem lehet. [MN, aug. 11.]1994. augusztus 15.Max van der Stoel Bukarestben Markó Bélával találkozott, a megbeszélésen oktatási kérdések (a tanügyi törvény tervezete és a saját egyetem) kerültek terítékre, továbbá az anyanyelv használata a közigazgatásban, az autonómiaigény és a kollektív jogok kérdése. [Szabadság, aug. 16.]1994. augusztus 16.Max van der Stoel Kolozsvárott Gh. Funarral tárgyalt, majd az RMDSz ÜE vendége volt, ahol átnyújtották neki a m. kisebbség panaszait felsoroló 22 oldalas dokumentációt. [RMSz, aug. 18.]T. Meleşcanu fogadta Markó Bélát. Áttekintették a romániai magyarságot érintő összes problémákat, majd megállapodtak, hogy rövidesen konzultatív tanácskozást tartanak az alapszerződés kisebbségi fejezetéről. „A romániai kisebbségek ügye ma már távolról sem belügy” – szögezte le Markó. [RMSz, aug. 18.] 1994. augusztus 18.Max van der Stoel elutazása előtt még egy rendkívüli találkozót iktatott be Markó Bélával. Listát készítettek azokról a gondokról, amelyeket mindenképpen meg kell oldani az oktatási törvény keretében. [RMSz, aug. 20.]Ioan Gavra emlékeztette a kormánypártot a legutóbbi bizalmatlansági indítványkor (→ 1994.06.30) kötött megállapodásra [Ştefănescu: 405.], ennek okán a PUNR újabb két (→ 1994.06.30) tárcát kapott a kormányban. Ioan Oancea (földművelésügy) helyett Valeriu Tabără, Andrei Chirică (távközlés) helyett pedig Adrian Turicu lett miniszter. [RMSz, aug. 20.] A mostani változtatással 10 olyan miniszter van, akiknek a kinevezését a parlament nem hagyta jóvá. [Népszabadság, aug. 19.] (→ 1994.03.06) 1994. augusztus 29.Kovács László fogadta az RMDSz küldöttségét (Bodó Barna, Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László). A megbeszélés Meleşcanu budapesti látogatásával (→ 1994.09.05) kapcsolatos. A küldöttek átadták a dokumentumcsomagot, amely az alapszerződésre vonatkozó szempontokat összegezi. Elmondták, hogy a garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a ro. törvénytárba alkotmányos jogként kerülnek be az elvárások – egy politikai nyilatkozat még nem garancia. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSz dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. Takács Csaba elmondta, hogy a háború előtt a m. kormány a költségvetés 0,4%-ával támogatta a h. t. magyarokat, mára ez a szám 0,2%-ra csökkent. [Népszabadság, aug. 30.; BN, aug. 31.]Ion Diaconescu aggasztónak mondta, hogy a kormánypárt tárgyalni kezdett a kormányzásban való részvételről a PRM és PSM szélsőséges pártokkal. (→ 1994.08.23) [ÚM, aug. 29.] 1994. szeptember 2.Meleşcanu fogadta az RMDSz küldöttségét. A megbeszélés utáni sajtóértekezleten nyilvánosságra hozták az RMDSz állásfoglalását az alapszerződéssel kapcsolatban. Markó Béla elmondta, hogy Mo.-n elfogadhatónak tartják a kisebbségvédelmi kiegészítő dokumentumot. [RMSz, szept. 6.]Ülésezett az RMDSz oktatási szakbizottsága. Megállapították: a támogatások odaítéléséhez szükség van a m. oktatási hálózat átfogó felmérésére és a prioritási sorrend meghatározására. Okt. 1-jéig minden oktatással kapcsolatos szervezet dolgozza ki a stratégiáját, melyet közös gyűlésen egyeztetnek. [RMSz, szept. 8.] A KREK közölte: a hónap végén (→ 1994.09.27) tartják a püspökválasztást. A 3 jelölt: Tőkés László, Adorján Kálmán, Nógrádi Béla. [BN, szept. 3.] Egy védekezésre kényszerített közösséget kellene más szemléletre felkészíteni – „Nem a hagyomány elutasításában látom ezt a lehetőséget, hanem a tradíciók egészséges elrendezésében. (…) Az erdélyi magyarságnak egyetlen kiútja van: menekülés előre! Gazdaságban, politikában, kultúrában is!” – írta Markó Béla: Hagyományőrzés és modernizációs törekvések Erdélyben c. cikkében. [A Hét, szept. 2.] 1994. szeptember 15.Bukarestben, a PER finaszírozásában Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel nemzetközi kollokvium kezdődött. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómia-törekvéseknek, kalandor jellegűnek nevezve azokat. Szerinte az önrendelkezés nem európai megoldás és elszigetelődéshez vezet. – Gunnar Jansson elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és a kisebbség között, ott a kormány, a hatalom a hibás. – Markó Béla szerint az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Anakronizmus nemzetállamról beszélni, amikor az ország lakosságának 10%-át más nemzetek kisebbségei adják. – Ioan Coja (VR) szerint egyes kisebbségekben lehet bízni, a magyarokban nem. [RMSz, szept. 16., 20.; MN, szept. 17.; EN, szept. 28.] – Nagy visszhangot keltett és cáfolatok sorát váltotta ki Mircea Pascu (védelmi államtitkár) beszéde, aki tk. elmondta, hogy a hadseregnek titkos terve van arra vonatkozóan, hogy miként válaszoljon a nemzeti kisebbségek esetleges erőszakos megnyilvánulásaira. Markó Béla szerint példátlan dolog erőszakos ellenlépésekről szónokolni, amikor a kisebbségek kizárólag békés eszközökkel próbálják érvényesíteni az érdekeiket. [MN, szept. 19.] A hadsereg sajtóirodája cáfolta a terv létét; a bukaresti újságok a hírügynökségi jelentést hibáztatták; a Népszabadság megkereste a cáfolatot kiadó sajtóosztályt, de azok elzárkóztak a válaszadástól. [Népszabadság, szept. 20.; RMSz, szept. 20.] – Mircea Pascu utólag csak elméleti fejtegetésnek nevezte a mondottakat. [RMSz, szept. 21.] – Iliescu elnök tagadta a terv meglétét. [MN, szept. 23.] (→ 1994.10.26)A romániai magyarság jeles képviselői felhívással fordultak Erdély és a világ magyarságához, hogy teremtsenek bankhálózatot Erdélyben. Az ismertetéshez az RMSz hozzátette: sajnálatos, hogy a felhívás aláírói között egyetlen gazdasági szakember sincs. [RMSz, szept. 17.] 1994. szeptember 17.Az Illyés Közalapítvány (IKA) áttért az alkuratóriumi rendszerre: ezentúl minden utódállamban a helyi alkuratóriumok döntenek a pályázatok haszonélvezőiről. Az erdélyi alkuratórium tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán (SzKT), Csávossy György (SzET), Kötő József. [RMSz, szept. 17.]1994. szeptember 30.Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Markó Béla jelentése kiemelte, hogy az RMDSz-t tagjai közé sorolta az UNPO (→ 1994.07.31), ez lehetővé teszi, hogy az RMDSz az ENSz bizottságaiban is megszólaljon. – Az alapszerződés ügyében állásfoglalás született, ebben szerepel, hogy a „romániai m. nemzeti közösség számára elengedhetetlen feltétel a belső önrendelkezést kiteljesítő autonómia-jog elismerése, a személyi, helyi, önigazgatási és regionális autonómia.” – Az IKA-alkuratórium ügyében a tagok azt kérték, hogy depolitizálják az elosztást, a civil szervezetek képviselőit tegyék meg kurátoroknak és legyen nyilvános a juttatások elosztása. [RMSz, okt. 5.] – Éles vita bontakozott ki arról, hogy Markó Bélának volt-e felhatalmazása ahhoz, hogy a m.–ro. alapszerződésről állásfoglalást adjon ki és tárgyaljon ez ügyben a ro. és m. kormánnyal. Katona Ádám kifogásolta, hogy az RMDSz állásfoglalásait nem előzte meg a platformokkal történő egyeztetés. Utólag megerősítették Markó Béla döntéseit és határozatban rögzítették: az autonómiajog elismerése elengedhetetlen feltétele az önrendelkezésnek. [MN, okt. 3.]1994. október 8.Iliescu elnök Brassóban beszédet mondott a pécsi Román–Magyar Baráti Társaság által szervezett konferencián. Kifejtette, hogy a két nép közötti ellentétek mesterségesek, hiszen nincs rá komoly ok; a kisebbségi problémák megoldására nem lehet egységes modellt találni. Ismét elmondta, hogy Ro.-ban az európai normákat meghaladó megoldásokat alkalmaznak. Iglói Zoltán, a Társaság elnöke kiemelte: szükséges, hogy ne a többség döntse el, mi jó a kisebbségnek, hanem maga az érdekelt kisebbség. Smaranda Enache azt ajánlotta, hogy az európai normákat csak minimumnak tekintsék. [RMSz, okt. 11.]Markó Béla, a virginiai Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében háromhetes körútra indult az AEÁ-ba. Útjának célja: tájékoztatni az amerikai közvéleményt és a helyi emigrációt az erdélyi magyarság helyzetéről. Útitervében több találkozó és előadás szerepel. [RMSz, okt. 11.] 1994. október 14.Horn Gyula is fogadta az RMDSz küldöttségét. A megbeszélés után megállapította, hogy sikerült eloszlatni azokat az előítéleteket, amelyek az RMDSz-ben az új m. kormányról kezdetben kialakultak. Kijelentette: minden olyan jelenség ellen fellépnek, amely sérti a kisebbségek jogait. Hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok és a határok átjárhatóságának fontosságát. [RMSz, okt. 15.]Markó Béla az autonómiatervekről és az anyanyelvű oktatásról tárgyalt Washingtonban, az elnök egyik főtanácsadójával és kongresszusi képviselőkkel. Érezhetően lehet arra számítani, hogy amerikai részről támogatják az anyanyelvű oktatás igényét. [RMSz, okt. 14.] 1994. október 17.Markó Béla az AEÁ külügyminisztériumában ismertette a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos elképzeléseket és átnyújtotta az autonómiatörekvéseket összegező dokumentumot. [Népszabadság, okt. 30.]1994. november 3.Iliescu a BBC-nek nyilatkozott, s tk. elmondta: az anyanyelv használatának korlátozásáról elhangzó m. panaszok csak kitalált dolgok, a m. kisebbségnek semmilyen korlátozástól nem kell szenvednie. [RMSz, nov. 5.]Markó Béla megvonta amerikai látogatásának mérlegét: az újvilágban tisztában vannak a m. ny. oktatás problémáival és támogatást ígértek a kérdés rendezéséhez; a kulturális autonómia gondolatát fenntartás nélkül támogatják, a területi önkormányzat tervéről pedig további információkat várnak. [RMSz, nov. 3.] Minden harmadik m. orvos elhagyta az országot, a legtöbben Mo.-ra telepedtek át – mondta Ábrám Zoltán. [RMSz, nov. 3.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
