Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 71 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-71
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tokay György

1996. november 8.

Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)

Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12)

Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.]

Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.]

1996. november 29.

Adrian Năstase (PDSR) szerint, amennyiben az RMDSz részt vesz a kormányban, a „kabinet bizalmas jellege veszélybe kerülhet”, tekintve, hogy a m. képviselők gyakran utaznak az anyaországba. Alexandru Fărcaş (PNTCD) elítélte ezt a nyilatkozatot. [Szabadság, nov. 29.]

Emil Constantinescu a parlamentben letette a hivatali esküt, majd átvette az államelnöki hivatalt Ion Iliescutól. Az új elnök sajtótájékoztatóján az euroatlanti integrációt nevezte Ro. stratégiai prioritásának. Kormányalakítással Victor Ciorbeát bízta meg. Az RMDSz két tárcát kap: Birtalan Ákos (turisztika), Tokay György (tárca nélküli kisebbségi min.). [Népszabadság, nov. 30.]

A Ziua két napja arról cikkezik, hogy cáfolhatatlan bizonyítékai vannak Virgil Măgureanu akciójáról, aki megakadályozta, hogy számítógépes választási csalást kövessenek el a PDSR javára. [BN, nov. 29.]

1996. december 9.

Victor Ciorbea bemutatta kormányprogramját és ismertette a tárcavezetők listáját. A PNTCD 7 min. posztot kapott, az USD 6-ot. A kinevezettek között van: Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási, Mircea Ciumara pénzügy-, Ion Caramitru műv. min. A kormány főtitkára Remus Opriş. [RMSz, dec. 11.]

Tokay György kisebbségügyi min. nem kirakatintézményre gondol; az alapoknál kell kezdeni, meg kell teremteni az intézményes kereteket a kisebbségvédelem számára; megfelelő törvényeket kell kidolgozni és ezek megvalósulását ellenőrizni. [BL, dec. 9.]

A RMEEÁÉ tisztségviselői bizalmukról biztosították Emil Constantinescut és hangsúlyozták, hogy az általános változások részeként egyházpol. téren is változásokra számítanak: szervezzék át az egyházügyi hatóságokat, a parlament fogadja el az egyházügyi törvényt, amelynek tervezetét már 1990-ben benyújtották az ismert felekezetek. Tegyék lehetővé a felekezeti oktatást, működésének anyagi fedezeteit is biztosítva és intézkedjenek az anyagi javak restitúciójáról. [BN, dec. 11.]

Az Országgyűlés megkezdte a m.–ro. alapszerződés ratifikációs vitáját. Kovács László expozéjában az alapszerződés elfogadását javasolta. Az elmúlt hetek történései azt igazolták, hogy az új ro. vezetés a megbékélésre, a kisebbségi jogok biztosítására törekszik. Az ellenzéki képviselők a szerződés ellen szólaltak föl, pl. az MDF továbbra is „Horn–Iliescu-paktumnak tekinti az alapszerződést” (Demeter Ervin). Horn Gyula hangsúlyozta: Nyugatról pozitív visszhangok érkeztek, vállalja az alapszerződést. [RMSz, dec. 11.] (→ 1996.12.10)

Székelyudvarhely önkormányzata nyilatkozatban tiltakozott a Văcăroiu-kormány 1346/1996. sz. határozata ellen: a határozat a csereháti kisegítő iskolához tartozó területet önkényesen átengedte a görög kat. érsekség használatába, figyelmen kívül hagyva a lakosság érdekeit. [Táj., dec. 10.]

1997. január 11.

Tokay György elmondta: a kisebbségi főigazgatóság egyelőre csak papíron létezik; mintegy 40–45 szakemberre lenne szükség: szociológusokra, jogászokra. Hatáskörébe tartozik majd a CMN is. [Szabadság, jan. 11.]

A kormány első ülésén közölték: Ro. küladóssága 1996 végén 10,92 milliárd $ volt, a szeptemberben kiadott Fehér könyv csak 5,696 milliárdot közölt. [Szabadság, jan. 13.]

1997. január 21.

Az ÜE ülésén Takács Csaba tájékoztatta a testületet a kormánykoalíciós tárgyalások jelenlegi szakaszáról. – Kötő József bejelentette, hogy visszalép a művelődési államtitkári jelöltségtől, mivel többszöri egyeztetés után sem sikerült jó személyes kapcsolatokat kialakítania a miniszterrel. – Az ÜE kidolgozta az 1997-ben esedékes kongresszus előkészítésének naptári tervét. A távozó Béres András helyére új oktatási alelnököt keresnek. [Táj., jan. 22.]

Tokay György elmondta: az államtitkárságnak az lesz az egyik feladata, hogy a CMN tevékenységének hatékonyabbá tételével mentesítse a politikától az állam és a polgár, az állam és a kisebbség közötti kapcsolatokat, mivel ezek nem függhetnek egyik vagy másik párt hatalomra kerülésétől, a pillanatnyi konjunktúrától. Európai szintű kisebbségi törvényre van szükség; az önkormányzatok autonómiájára vonatkozó törvénybe be lehet foglalni a kisebbségi nyelvek használatát, a ro. hivatalos mellett. [Sajtóf., jan. 22.]

1997. március 26.

Németh Zsolt (Fidesz) a BTE-ről: 1. a ro. kormányfő Budapesten ígéretet tett az önálló m. egyetem visszaállításra (→ 1996.03.12), amit a ro. elnök hivatal 24 órán belül „helyreigazított”; 2. a m. kormány is ellentmondásosan viselkedik: Törzsök Erika (HTMH) – Ellenségkép nélkül c. cikkében (MH, jan. 25.) – így nyilatkozott: „… »autonómiát, egyetemet követel nagy hangon boldog, boldogtalan.« Érdekes, pár nap múlva a kolozsvári Szabadelvű Kör nyilatkozatát hallhattuk: az önálló m. egyetem irreális elképzelés (→ 1997.01.31).” A Fidesz azt szeretné elérni, hogy mondják meg, mit akarnak. Tisztázni kell, mi a m. kormány álláspontja a BTE-vel kapcsolatban és érjék el azt, hogy a kormány hivatalnokai is azt képviseljék. El kell kerülni, hogy az anyaország kevesebbet kérjen, mint a romániai magyarok jogos igénye. [ÚM, márc. 26.]

Kökény Mihály népjóléti és Ştefan Iosif Drăgulescu egészségügyi min. kétoldalú megállapodást írt alá Budapesten. [Szabadság, márc. 27.]

Hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Lezsák Sándor, az MDF küldöttségének élén. Megbeszélést folytattak a vallásügyi államtitkárral és több ro. párt vezetőjével. – Tokay György a kisebbségi hivatal struktúráját és működését ismertette. [Táj., márc. 27.]

1997. május 20.

A CMN plenáris ülésén mindegyik kisebbség 3–3 küldöttel képviseltette magát. Tokay György, kisebbségügyi min. jelenlétében megvitatták és elfogadták a tanács szervezési és működési szabályzatát valamint a testület költségvetését. Az ÜE javaslata alapján Kovács Csaba, Márton Árpád és Kötő József képviseli az RMDSz-t a tanácsban. [RMSz, máj. 22.]

Takács Csaba elmondta: a tanügyi törvény módosításának tervezet csak akkor lép életbe, ha a parlament mindkét háza elfogadja. A helyi közigazgatási törvény módosításakor az anyanyelv használatának kérdése keltett élénk vitát: a koalíciós partnerek végül a 20%-os határban állapodtak meg (az efölötti lélekszámú helységekben lesz kétnyelvű adminisztráció). Amennyiben a parlament nem fogadná el a módosítást „természetesen újraértékelnénk koalíciós együttműködésünket”. [Szabadság, máj. 20.]

A PDSR tiltakozik az okt. törvény módosítása ellen. Mindent megtesznek azért, hogy ne kövessenek el olyan „történelmi hibát, amelyek veszélyeztetik a ro. nép szellemi integritását”. [RMSz, máj. 21.]

Antal István székelyudvarhelyi képviselő cáfolta a sajtó és a N. Ionescu (PUNR) képviselő által felhozott vádakat. A csereháti kisegítő iskolával (→ 1997.04.18, 1997.05.12) kapcsolatosan tisztázta: a kormány rendelete nem változtat az adományozók eredeti célján, csupán visszaállítja jogaiba a városi tanácsot. Kifejezte reményét, hogy az illetékes hatóságok érvényt szereznek a szerződés eredeti kitételeinek és ellenőrzik, hogy a szerződő felek eleget tettek-e kötelezettségeiknek. [Táj., máj. 21.] (→ 1997.05.28)

A Hunyad megyei RMDSz kiválónak minősítette az alprefektus aktivitását és nem tartja indokoltnak Segesvári Miklós lemondását (→ 1997.05.16), annál is inkább, mert a periratok nem igazolják Segesvári bűnösségét. [Táj., máj. 20.]

1997. június 17.

Victor Ciorbea és kísérete (tk. Tokay György) 8 napos látogatásra indult az AEÁ-ba. Útjának célja: tájékoztatni az amerikai kormányzatot a romániai reformokról. [RMSz, jún. 19.]

1997. július 13.

Az SzKT kétnapos kolozsvári ülése vitáktól volt terhes: Tőkés László szerint demagógia erőszakról beszélni a csereháti ügyben (→ 1997.07.09), amikor az apácák cselekedete erőszakosabb volt; Tokayt a ro. nemzeti politika védnökének nevezte és javasolta, hogy az SzKT vonja meg tőle a bizalmat. [Szabadság, júl. 14.]

A Jussunkat követeljük c. RMDSz kiadvány megjelenése után a ref. teológia épületében bemutatták a KREK Részünk és jogunk c. könyvét, amely az egyházkerület harcát mutatta be az ingatlanok visszaszolgáltatásáért, számtalan beadvány, állásfoglalás és folyamodvány példájával. Az egyházkerület 277 ingatlanából még egyet sem kaptak vissza (közülük 44-et lebontottak, 80 más rendelkezést kapott, valamennyi épület felújításra vár). [Szabadság, júl. 14.]

1997. július 14.

Niculescu Tónit államtitkári rangban a kormány főtitkárának helyettesévé nevezték ki, így ő töltheti be az RMDSz-t megillető nyolc államtitkári posztok egyikét. [Táj., júl. 14.]

A ro. lapok élénk érdeklődése kísérte az SzKT-n zajlott vitát (→ 1997.07.13). A lapok kiemelték, hogy Markó Béla visszaverte Katona Ádám vádjait (pl. a Ciorbea-kormány semmivel sem különb a Groza-kormánynál). Az Adevărul szerint elmélyült a radikálisok és a mérsékeltek közötti szakadék; a lap ismertette a csereháti ügyben tett kijelentéseket: a radikálisok hősnek titulálják Bardóczy Csabát és társait; Tokay elegánsan visszaverte Tőkés és Katona érveit: a m. történelem sohasem tartotta hősöknek azokat, akik nőkkel harcoltak és kifejezte azon meggyőződését, hogy az udvarhelyi közösség van olyan erős, hogy megőrizze identitását, néhány ro. apáca és gyermek letelepedése esetén is. [Sajtóf., júl. 14.]

1997. július 17.

Egy interjúban 4 RMDSz-képviselő mondta el a véleményét a legutóbbi SzKT-ról. Varga Attila: „nem hozzánk méltó színvonalú politikai vita volt”; a legfájóbb, hogy „ellendrukkerek jelentek meg saját köreinkben”. – Bárányi Ferenc: Tőkés Lászlónak nem tisztázott a hozzáállása, döntse el, hogy tb. elnök akar-e lenni, vagy a belső ellenzék vezére? [RMSz, júl. 17.]

Tokay György elmondta: az eddigiek folyamán sikerült visszajuttani a zsidó javak egy részét és elkészítették a többi kisebbség néhány szimbólumértékű ingatlanjának visszaszolgáltatását biztosító kormányrendelet szövegét is. Véglegesítették az alapítványokról és egyesületekről szóló törvénytervezet szövegét. – Rendeződött az RMDSz támogatásának az ügye is: a m. kisebbségnek járó költségvetési juttatást az EMKE fogja kezelni. [Népújság, júl. 17.]

1997. augusztus 30.

Markó Béla kijelölte azt az öttagú küldöttséget, amely az RMDSz nevében egyeztető tárgyalásokat folytat a PNTCD-vel az anyanyelvű oktatással kapcsolatos nézetkülönbségek tisztázása ügyében: Verestóy Attila, Tokay György, Asztalos Ferenc, Béres András, Frunda György. [Táj., aug. 30.]

Andrei Marga sajtóértekezleten elmondta: 119 szakon 3650 hely áll a felvételizők rendelkezésére a BBTE-n. Két hároméves kollégiumot (főiskolát) nyitnak: Sepsiszentgyörgyön (cégvezetés) és Gyergyószentmiklóson (turisztika). [Szabadság, aug. 30.]

1997. szeptember 13.

A marosvásárhelyi vártemplomban – Orbán Viktor és Németh Zsolt részvételével – polgári fórumot tartott Tőkés László; az ezt követő sajtótájékoztatón Tőkés az egyházi ingatlanok rendezetlen ügyét hozta szóba, sérelmezte, hogy Tokay György ez ügyben még nem konzultált az egyház képviselőivel. Nagy vonalakban egyetért Király Károly írásával (→ 1997.09.10). [RMSz, szept. 16.]

A KJNT és a KLMT szervezésében Zabolán találkoztak az erdélyi m. néprajzosok, muzeológusok és műemlékvédők, hogy megbeszéljék a néprajzi gyűjtemények helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. Pozsony Ferenc vezetésével kataszterbe foglalták a létező gyűjteményeket. [Táj., szept. 13.]

1998. január 19.

Aradon tartott lakossági fórumot Tokay György kisebbségvédelmi miniszter és Bara Gyula államtitkár. Tokay kifejtette, hogy az országban nem a munkanélküliség a legnagyobb gond (amely a reform folytatásával amúgy is növekedni fog), hanem az álprivatizáció, a gazdaság nem hatékony működése, a veszteséges nagyvállalatok fenntartása. Bara Gyula szerint nehéz helyzetben van a nyugdíjrendszer is, mely a költségvetési hiány jelentős részét okozta, ezért mihamar reformra kerül sor, melynek során a nyugdíjkorhatárt fölemelik 65 (a nőknél 62) évre. [Táj., jan. 20.]

1998. január 22.

Victor Babiuc (a PD alelnöke és védelmi min.) kijelentette, hogy a jelenlegi parlamenti vita lezárása után a PD miniszterei távoznak a kormányból, ha addig nem teljesítik a párt követeléseit. A PD eddig azt sürgette a koalíció vezető erejétől, a parasztpárttól, hogy váltsa le Ciorbea miniszterelnököt. [BN, jan. 23.]

Az 1997 májusában elfogadott, a helyi közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet Tokay György kisebbségvédelmi min. aláírásával szept. 4-én érkezett Kolozsvárra, hogy a 85 falunevet tartalmazó átiratot minden megyei községnek továbbítsa a prefektus. E cikkíró szerint a lista azóta is a fiókban porosodik. A 85 helységből csak ott szerelték föl a kétnyelvű helynévtáblákat, ahol RMDSz-es a polgármester. [Szabadság, jan. 22.]

1998. január 25.

Hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Emil Constantinescu elnök. Az elnököt elkísérte: Victor Babiuc (védelmi min.), Mircea Ciumara (ipari és keresk. min.), Andrei Pleşu (külügymin.), Andrei Marga (oktatásügyi min.), Ion Caramitru (műv. min.), Tokay György (kisebbségügyi min.). Emil Constantinescu tárgyalt Göncz Árpáddal, Horn Gyula kormányfővel és Demszky Gábor főpolgármesterrel. [RMSz, jan. 27.]

1998. április 7.

Radu Vasile ismertette a kormánylistát: Andrei Pleşu (külügy); Daniel Dăianu (pénzügy); Victor Babiuc (védelem); Gavril Dejeu (belügy); Radu Berceanu (ipar és kereskedelem); Alexandru Bogdan (mezőgazdaság); Traian Băsescu (közlekedés); Sorin Pantiş (távközlés); Bárányi Ferenc (egészségügy); Andrei Marga (oktatásügy); Horea Ene (tudományos kutatás); Nicolae Noica (közmunkaügy és területrendezés); Sorin Frunzăverde (idegenforgalom); Alexandru Athanasiu (munkaügy és szociális védelem); Ioan Mureşan (reformügy); Valeriu Stoica (igazságügy); Crin Antonescu (ifjúság és sportügy); Alexandru Sassu (parlamenti kapcsolatok); Romica Tomescu (környezetvédelem); Ion Caramitru (művelődés); Alexandru Herlea (európai integráció); Tokay György (kisebbségvédelem). A kormány főtitkára: Radu Stroe, a helyi közigazgatás vezetője: Vlad Roşca; védelmi titkár: Constantin Dudu Ionescu. [RMSz, ápr. 9.]

1998. augusztus 5.

Tokay György az egyetem létesítésének módozatait vizsgáló bizottság elnöke nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy Andrei Marga kijelentette: az önálló m. egyetem nem szerepel a kormányprogramban. „Az önálló m. egyetem megteremtése a kormányprogram lényegéből következik. Ugyanakkor a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet is előírja azt.” A 12 tagú bizottságnak nem az a dolga, hogy az egyetem létét vitassa, hanem az, hogy eldöntse: miként lehet azt elindítani. [RMSz, aug. 5.]

Markó Béla magyarázatot vár a kormányfőtől, Andrei Marga nyilatkozatával kapcsolatban (→ 1998.07.30), ui. Marga ellentmond saját kormánya álláspontjának. [Szabadság, aug. 5.; BN, aug. 5.]

Gh. Funar nem hajlandó visszaszolgáltatni a m. közösségnek azt a két épületet, amelyet a 13-as sürgősségi rendelet szerint vissza kell adnia és perrel fenyegette meg a kormányt. [Szabadság, aug. 5.] (→ 1998.06.25)

1998. augusztus 29.

Tokay György elmondta: szept. 1-jén tartja első ülését a m. ny. egyetem létrehozásának módozatait tanulmányozó biz., mely konszenzusos alapon próbál kidolgozni egy tervezetet. A 12 tagú biz. m. tagjai: Tokay, Kötő József, Szilágyi Pál (a BBTE rektorhelyettese), Horváth Andor (BBTE), Pusztai Kálmán (Műegyetem), Jung János (MOGyE). [RMSz, aug. 29.]

Varga Attila, az RMDSz képviselőházi frakcióelnökének véleménye a tervezett alsócsernátoni fórumról: nem a megújulás a cél, hanem politizálásunk hatékonyabbá tétele. Hatékonyan politizálni viszont csak egységben lehet. [RMSz, aug. 29.] (→ 1998.09.12)

1998. szeptember 1.

C. V. Tudor kiáltványa (→ 1998.08.21) visszhangtalan maradt, bár annak számos pontja sérti az alkotmányt, az emberi jogokat és a Btk. számos paragrafusát. Miért ez a passzivitás a demokratikus erők részéről? – tette föl a kérdést a cikkíró. [RMSz, szept. 1.]

Az RMDSz vezetősége fogadta Max van der Stoelt, az EBESz főbiztosát. A megbeszélések központi témája az anyanyelvű oktatás és az önálló m. egyetem volt. A vendég kifejtette: nagyon reméli, hogy a 36. sz. sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában fogadják el. [RMSz, szept. 3.]

Tokay György hivatalában megtartotta első ülését a m. ny. állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság – a megbeszélésen csak az ülések metodológiáját pontosították. [RMSz, szept. 3.]

A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tiltakozást juttatott el a sajtóhoz, amelyben az RMDSz tanácsosai a helyi csendőrlaktanyának a tanács jóváhagyása nélküli felépítése ellen tiltakoztak; szerintük az építkezés „egyedüli célja a város etnikai összetételének megváltoztatása”, az pedig ellentétes az 1201-es ajánláson alapuló alapszerződéssel. [Háromszék, szept. 1.]

Ro.-ban az ipari termelés nem éri az 1989-es esztendő 70%-át sem; Daniel Dăianu a halmozodó államadósság csökkentése érdekében drasztikus intézkedéseket tervez: kevesebb pénzt kap a tanügy, egészségügy. [SzFÚ, szept. 1.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-71




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998