|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 81 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 | 81-81 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Roman, Petre 1993. szeptember 15.Megkezdődött Jeszenszky Géza ötnapos Ro.-i látogatása. Bukarestben politikusokkal találkozott, majd több erdélyi várost látogatott meg. N. Văcăroiu értékelése szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, s a m. ny. oktatás helyzete is megoldott Ro.-ban. – Iliescu elnökkel is tárgyalt, de a jó légkörön kívül nem volt egyéb pozitívum: mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. – Jeszenszky szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyesbizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus megnyitását. Új határátkelőhelyek létesítéséről született döntés. Az alapszerződéssel kapcsolatban a m. fél hangsúlyozta, hogy a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik; a kisebbségi garanciákat kell megteremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. – A ro. sajtó a látogatást úgy értékelte, hogy nem jutottak konkrét eredményre az alapszerződést illetően.Petre Roman (PD) kifejtette: nem érti, miért hívta vissza a képviselőit az RMDSz a CMN-ből; szerinte a kétnyelvű helynévtáblák ügyének fölvetése fölösleges volt. Az önrendelkezés ügye a jelenlegi rendszerben nem alkalmazható. Mivel előzőleg nem egyeztették a Memorandum szövegét, így az ultimátumnak tetszik. [BN, szept. 15.] 1993. október 2.Az ET-csatlakozás parlamenti ratifikálása során Ion Solcanu szenátor a Ro. felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Adrian Năstase úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Ro.-ban. Petre Roman (PD) túlzónak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltéteteleket. [MH, okt. 2.] ● [Hasonló eset a komm. idején is megtörtént. Valamely európai (koppenhágai? madridi?) egyezmény aláírásakor Ro. képviselője „aláírjuk, de nem tartjuk be!” mondás kíséretében szignálta a dokumentumot.]Szilágysomlyón fölavatták az EMKE székházát. Korábban Zilahon és Torockón, a közeljövőben Bánffyhunyadon történik hasonló esemény – mondotta Kötő József, aki az építkezés fontosságáról is beszélt. [RMSz, okt. 6.] 1994. október 24.Kettészakadt a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Frăţia, mert az egyik társelnök, Miron Mitrea túlzottan a kormányhoz húzott. A másik társelnök, Victor Ciorbea megalakította a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációját. [MH, okt. 24.] ● [A későbbiekben Ciorbea is kiszállt a szakszervezeti mozgalomból. Mitrea miniszter lett, Ciorbea pedig a miniszterelnökségig vitte.]Kolozsvárott tartotta orsz. gyűlését a Petre Roman vezette PD, azzal a szándékkal, hogy elhódítsa Gh. Funar híveit. A párt programja elutasítja a kisebbségek kollektív jogait és ellenzi az etnikai alapú autonómiát. Elfogadják a kulturális önrendelkezést, a kétnyelvű feliratokat, az anyanyelvű magánoktatást, de elvetik az „ifjúság erőszakos különválasztását”. [MH, okt. 24.] 1995. április 20.A PL’93 vezetői fogadták az Eörsi Mátyás vezette SzDSz-küldöttséget. A PL’93 kivált a CDR-ből és új kapcsolatokat épít ki a konvencióból ugyancsak távozott szocdem párttal (PSDR), az RMDSz-szel és a Petre Roman vezette PD-vel. [RMSz, ápr. 20.] (→ 1995.02.25, 1995.03.22)Az SzDSz küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómia gondolatát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. [MH, ápr. 20.] Közleményben fejtette ki álláspontját a m.–ro. alapszerződésről a PAC. Szerintük az ET 1201-es ajánlása jogilag érvénytelen és elavult. Nem lehet elfogadni a területi és nyelvi autonómiát. [MH, ápr. 22.] Mircea Snegur, moldovai elnök, budapesti látogatásán elmondta, hogy Oroszországgal 1994 októberében megállapodtak a 14. hadsereg 3 éven belüli kivonásáról, ezt a moldovai parlament már ratifikálta, az orosz még nem. [RMSz, ápr. 22.] 1995. május 25.Petre Roman, a PD elnöke, kifejtette: az 1996-os választáson arra törekszik, hogy az országban hatalomváltás jöjjön létre. „Iliescu elnök valójában nem kötelezte el magát a demokratikus értékek és a tolerancia mellett.” [RMSz, máj. 25.]Reizer Pál szatmári megyés püspök megvonta 5 év mérlegét: Szatmárnémetiben új templomot és idős papok otthonát építettek, az egyházmegye területén további 9 kat. templom van épülőfélben; a (sváb eredetű) lakosság elvándorlása súlyosan érintette a hívek létszámát, szerencsére megcsappant a kivándorlási kedv. [RMSz, máj. 25.] 1995. október 9.Bukarestben elkezdődött az Interparlamentáris Unió (IPU) közgyűlése, amelyen a szervezet 135 tagországa közül 119 képviseltette magát. Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok biztosítása Ro.-ban meghaladja a nemzetközi normákat. [RMSz, okt. 10.]Miguel Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Oliviu Ghermannak elmondta, hogy a PRM részvétele a kormánykoalícióban árt Ro. nemzetközi tekintélyének. [RMSz, okt. 10.] Egy szeptemberi közvélemény-kutatás eredményei alapján a ro. politikusok népszerűségi listáját Adrian Năstase (PDSR) képviselőházi elnök vezeti (66%), őt követik: Ion Iliescu (60%); Petre Roman (PD, 49%); Emil Constantinescu (CDR, 48%); Nicolae Văcăroiu minisztereln. (PDSR, 46%); … Markó Béla (11%). A pártok népszerűségi listája: PDSR (34%), CDR (21%), RMDSz (6%), PRM (6%), PAC (5%), PUNR (5%). [MN, okt. 9.] 1995. október 11.Petre Roman (PD) – Szociáldemokrata Unió néven (Uniunea Social-Democrată = USD) – szövetséget kötött Sergiu Cunescu pártjával (PSDR), együtt készülnek a választásra. [EN, okt. 11.] (→ 1996.01.18)Ro. aláírta az ET-vel azt a megállapodást, amely szerint a ro. állam elismeri a külföldön szerzett diplomákat. [EN, okt. 11.] Bonnban Helmut Kohl kancellár és Mircea Snegur moldovai elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. Kohl megígérte, hogy Jelcin elnöknél szorgalmazni fogja az orosz csapatok kivonását Moldova területéről. [RMSz, okt. 10.] 1996. február 5.A képviselőházban megválasztották az RMDSz frakciójának új vezetőségét: eln.: Vida Gyula; aleln.: Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt; titkár: Fekete Zsolt. Az állandó bizottság titkárának Kónya-Hamar Sándort jelölték. [Táj., febr. 5.]Catherine Lalumière, az EP képviselője Bukarestben tárgyalt vezető ro. politikusokkal. A ro. külpolitika fogyatékosságának ítélte azt, hogy még nem írták alá az alapszerződést. Oliviu Gherman úgy vélte: a nézeteltérés az 1201-es ajánlás körül van, de Iliescu elnök megbékélési kezdeményezése várhatóan meghozza a sikert. C. Lalumière a kisebbségi és az oktatási törvénnyel kapcsolatban megállapította: „Nem mondom, hogy a magyarok kéréseit 100%-ban teljesíteni kell, de a ro. többségnek sem szabad hajthatatlanságot tanúsítania, tehát valahol a középúton kell megoldást találni.” [RMSz, febr. 7.] Petre Roman, a PD elnöke lett az USD államelnök-jelöltje. [MH, febr. 5.] 1996. november 2.Valószínűnek látszik, hogy a 328 képviselői és 143 szenátori helyért folyó választási küzdelmet a CDR – amely korábban megvált a liberálisoktól és az RMDSz-től – nyeri. [A 328 helyre a szavazás nyomán kerülnek be a képviselők, ezen kívül 15 helye van a többi kisebbségnek.] A 15 ellenzéki pártot tömörítő CDR vezére Emil Constantinescu, aki Coposu halála után nehezen tudja összetartani a konvenciót. A CDR erős magva a monarchista beállítottságú PNTCD. A 16 [!] elnökjelöltből mindössze 6-nak van esélye 3%-nál több szavazatot szerezni: Ion Iliescu (PDSR), Emil Constantinescu (CDR), Petre Roman (az USD elnöke), Frunda György (RMDSz), Gh. Funar (PUNR), C. V. Tudor (PRM). [HVG, nov. 2.]Évekig tartó utánajárás, kérvényezés nyomán – a tettlegességig fajuló helyi konfliktusok ellenére – Somkeréken (Beszterce-Naszód megye) sikerült m. tagozatot indítani. Az elemi isk. összevont osztályaiba 10 kisiskolás járhat. [RMSz, nov. 2.] 1996. november 6.Markó Béla az elnökválasztás utáni együttműködés lehetőségeiről folytatott megbeszélést Ion Diaconescuval (PNTCD), Emil Constantinescuval, valamint Mircea Ionescu-Quintusszal (PNL) [Quintus szerint Viorel Cataramă alelnök nyilatkozata – miszerint nem lépne koalícióba az RMDSz-szel – egyszerű magánvélemény]. [Táj., nov. 6.]Az ET parlamenti közgyűlése jogi bizottságának strasbourgi ülésen a Ro.-ról szóló, ún. Jansson-jelentés volt a fő téma. Frunda György elmondta, hogy bár a jelentés titkos volt, tartalma – a sajtónak köszönhetően – már széles körben ismert. Javasolta, hogy az új kormány beiktatása után újabb monitoring-bizottság látogasson Ro.-ba, s ellenőrizze az 1993-as ígéretek teljesítését. [Táj., nov. 7.] A MADISz rendezésében megkezdődött a 4. marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm-fesztivál. (→ 1995.10.12, 1997.10.08) 1996. november 27.A szenátus elnökévé Petre Romant (PD) választották, a képviselőház elnöke Ion Diaconescu (PNTCD) lett. [Táj., nov. 27.]1997. április 8.Az RMEEÁÉ állásfoglalást adott ki a BTE ügyében: az egyházak szükségesnek tartják, hogy az önálló m. egyetem újraindításával orvosolják a négy évtizeddel előtti jogfosztást. [Szabadság, ápr. 8.] (→ 1997.04.10)A BBTE szenátus közleményben ismertette a sajtóval, hogy a ro.–m.–német akadémiai igazgatóbizottság jóváhagyta az egyetem multikulturális szerkezetére vonatkozó dokumentumait. [Szabadság, ápr. 8.] Szász János figyelmeztetett: Petre Roman ellenzi az egyetem kettéválasztását, tehát a kormánykoalícióban nem egységes az álláspont; annak idején, 1959-ben pol. döntéssel egyesítették a két egyetemet, hasonló megoldás most is elképzelhető lenne. [RMSz, ápr. 8.] 1997. április 29.Petre Roman házelnök vezetésével szenátusi küldöttség érkezett hivatalos látogatásra a m. fővárosba. A megbeszélések után Kovács László kijelentette: áttörés következett be a m.–ro. kapcsolatokban. Amennyiben csak az egyik országot hívják meg a NATO-ba, az nem fog kedvezőtlen hatást gyakorolni a kapcsolatokra. [RMSz, ápr. 30.]1997. augusztus 31.A PD kongresszusa ismét Petre Romant választotta elnökéül.1997. november 24.A szenátusban véget ért a tanügyi törvényt módosító kormányrendelet általános vitája, majd megkezdődött a szakaszonkénti vita. Frunda György történelmi adatokkal bizonyította, hogy a kisebbségek anyanyelvén való oktatásnak régi hagyományai vannak Ro.-ban (ill. voltak a Monarchiában). Markó Béla és Verestóy Attila Pruteanu szenátor RMDSz-ellenes kirohanásait utasította vissza, akit az ülést vezető Petre Romannak többször is rendre kellett utasítania. [Táj., nov. 25.]1997. december 16.A szenátus a „Pruteanu-változatban” szavazta (tehát a kisebbségek számára hátrányosan: nincs joguk önálló egyetem és kar létesítésére) meg az oktatási törvény egészét (kedvező viszont: létezhet anyanyelvű szakoktatás és lehetőség van anyanyelven felvételizni). Markó Béla elmondta, hogy a történtek után nem meglepő a szenátus döntése, a törvény hibáit remélhetőleg a képviselőházi vitában sikerül korrigálni. A kormányzati együttműködés jövőjéről szólva aláhúzta: az RMDSz nem fogadhatja el, hogy egy olyan koalíció korlátozza a kisebbségi jogokat, melynek ő maga is tagja. [Szabadság, dec. 17.]A sajtóban másolatban közreadták a dec. 3-i egyezmény aláírt példányait, melyben a koalíció elnökei – Ion Diaconescu (PNTCD), Mircea Ionescu Quintus (PNL), Petre Roman (PD) és Markó Béla (RMDSz) – megismételték azoknak a cikkelyeknek a szövegét, amelyeket a koalíció támogatni fog a parlamentben. Ezek között szerepelt az önálló egyetemre és a saját karok állítására való jog. Ezek után a BBC megkérdezte Pruteanut, nem zavarja-e, hogy pártjának álláspontjával ellenkező vonalat képviselt. A szenátor kijelentette: nem tud az övéről eltérő álláspontról. [MTI] A Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga közvetítésével hosszas tárgyalás után a Szeplőtelen Szívek Kongregációja képviselői, Szász Jenő és négy tanácsos, valamint az Aris Industrie Rt. képviselője aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely 5 pontban határozta meg a csereháti ügy további teendőit. Az apácarend képviselője írásban rögzítette fenntartásait, Cyrill Bürgel, az adományozó Basel Hilft képviselője elhagyta a tárgyalótermet. [Szabadság, dec. 18.] 1998. január 8.Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén Takács Csaba Borbély László államtitkárt kormányzati ügyv. alelnöknek nevezte ki (a kinevezést utóbb az SzKT is jóváhagyta). Az ÜE európai integrációs programot fogadott el: a tervezet célja előmozdítani a hazai törvényhozás és a kormányzati tevékenység összehangolását az EU által támasztott követelményekkel. [Táj., jan. 9.; RMSz, jan. 14.]Victor Ciorbea elismerte, hogy válsághelyzet körvonalazódik a koalícióban, de véleménye szerint ezért nem a PNTCD a felelős, hanem a kormányzati partner, a PD. [BN, jan. 8.] Petre Roman bejelentette, hogy összehívta a párt orsz. tanácskozását, ahol a lemondott T. Băsescu helyett (→ 1997.12.29) új minisztert jelölnek majd ki. [Háromszék, jan. 7.] 1998. február 10.„Mindenki mindenkit támad” – erre a következésre jutott a cikkíró, annak kapcsán, hogy a koalíciós együttműködési szabályzat ellenére nem szűntek meg a politikai csatározások. Petre Roman kitart amellett, hogy Ciorbeát le kell váltani. [Népszabadság, febr. 11.]Részlet Max van der Stoel nyilatkozatából: „Az elmúlt napokban gyakran idéztek engem olyan értelemben, hogy azt mondtam volna, miszerint a nemzetközi normák és standardok, amelyeket Ro. is aláírt, nem kötelezik Ro.-t önálló állami kisebbségi tannyelvű egyetem létrehozására. Jóllehet ez így van, legalább annyira igaz az is, hogy semmilyen nemzetközi norma vagy standard nem akadályozza meg Ro.-t abban, hogy ezt megtegye. Mivel nincs olyan nemzetközi norma, amely Ro.-nak előírná, hogy mihez tartsa magát ebben a kérdésben, véleményem szerint nyilvánvaló, hogy a ro. kormánynak és parlamentnek a lényeges oktatási, művelődési és társadalmi tényezők, valamint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szükségleteinek fényében kell e kérdésben döntenie.” [Szabadság, febr. 10.] A BBTE keretében kihelyezett közigazgatási szak indul Sepsiszentgyörgyön. A főiskola rangú intézményben ősztől 25 fős m. és 15 fős ro. csoport indul. [RMSz, febr. 10.] 1998. március 7.Snagovon folytattak megbeszélést a PNTCD és a PD vezetői. Petre Roman előzőleg kijelentette: csak akkor támogatják a költségvetést, ha nem Ciorbea lesz a miniszterelnök. [Szabadság, márc. 9.]1998. március 18.Victor Ciorbea szerint „több volt, mint hiba”, hogy a PD szenátorai testületileg a sürgősségi kormányrendelet (→ 1998.03.17) ellen szavaztak. Az ellenszavazatok egy sor nemzetközi kötelezettséggel is ellentétesek, pl. a ro.–m. alapszerződéssel. Petre Roman elismerte, hogy „szigorúan jogi szempontból” a rendelet mindaddig érvényes, amíg nem születik külön törvény a kormányrendelet eltörléséről. [RMSz, márc. 20.] – Petre Roman nem a kisebbségi jogokat ellenezte, hanem azt, hogy Ciorbea megőrizhette főpolgármesteri tisztségét [!]. [Szabadság, márc. 21.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
