|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 194 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 181-194 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Năstase, Adrian 1996. július 26.Bukarestben megkezdődött a PDSR orsz. konferenciája. Adrian Năstase üv. eln. azért bírálta az RMDSz-t, amiért a m. kormány segítségét kérte autonómiaügyben; jó lenne ősszel pontosabban szabályozni a politikai életet, s restrikciókat alkalmazni az RMDSz céljai, statútuma, programja és finanszírozása tekintetében. [Szabadság, júl. 27.]A kolozsvári Protestáns Teol. Intézet 30 hallgatója az Ókirályságban végzett szórvány-missziós munkát. Giurgiutól Turnu Severinig bejárták a vidéket és városról városra járva mintegy 150 m. családot sikerült nyilvántartásba venniük. [RMSz, júl. 26.] 1996. szeptember 16.A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.] A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.] Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.] 1996. szeptember 17.Előbb egy nappal a parlament az idegen himnuszok és zászlók nyilvános használatát illető tiltást szavazott meg, ám a Temesvárról megérkező Adrian Năstase házelnök parancsára eltörölték a tiltó paragrafust, megszavazták viszont azt a betoldást, hogy az ország vagy a ro. nemzet nyilvánosság előtti rágalmazása 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntetendő. [RMSz, szept. 21.]Kolozsvári ülésén az RMEEÁÉ nyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezték: érthetetlen az az ignorancia és antidemokratikus magatartás, amellyel a két ország kormánya az érdekvédelmi szövetséget és az egyházak képviselőit kezelte, semmibe véve a kéréseket. Iliescu elnökhöz fordultak, hogy elérjék a ro. kormány vállalt (tk. az egyházi javak restitúcióját illető) kötelezettségeit. [Szabadság, szept. 19.] (→ 1996.09.25) A szenátusban elvetették Hajdú Gábor javaslatát, hogy a házassági ceremóniát m. nyelven is le lehessen vezetni, viszont elfogadták Seres Dénes javaslatát, hogy a keresztlevélben a család- és keresztneveket az anyanyelvi helyesírási szabályoknak megfelelően jegyezzék be. [Táj., szept. 17.] Csíksomlyón fölszentelték a Jakab Antal Tanulmányi Házat, Zsögödfürdőn pedig a gyermeküdültető tábor központi épületét. A két épületet a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas anyagi támogatásával építették. [HN, szept. 25.] 1996. november 8.Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12) Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.] Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.] 1996. november 29.Adrian Năstase (PDSR) szerint, amennyiben az RMDSz részt vesz a kormányban, a „kabinet bizalmas jellege veszélybe kerülhet”, tekintve, hogy a m. képviselők gyakran utaznak az anyaországba. Alexandru Fărcaş (PNTCD) elítélte ezt a nyilatkozatot. [Szabadság, nov. 29.]Emil Constantinescu a parlamentben letette a hivatali esküt, majd átvette az államelnöki hivatalt Ion Iliescutól. Az új elnök sajtótájékoztatóján az euroatlanti integrációt nevezte Ro. stratégiai prioritásának. Kormányalakítással Victor Ciorbeát bízta meg. Az RMDSz két tárcát kap: Birtalan Ákos (turisztika), Tokay György (tárca nélküli kisebbségi min.). [Népszabadság, nov. 30.] A Ziua két napja arról cikkezik, hogy cáfolhatatlan bizonyítékai vannak Virgil Măgureanu akciójáról, aki megakadályozta, hogy számítógépes választási csalást kövessenek el a PDSR javára. [BN, nov. 29.] 1996. december 11.A parlament együttes ülésén 316:152 arányban bizalmat szavaztak a Ciorbea-kabinetnek. A kormányfő 6 hónapos sürgősségi tennivalókra és 4 éves távlati tervre tagolta programját. – Rövid távon a válságból való kilábalás a cél. A kormány kezdeményezni fogja a helyi közösségek autonóm pénzügyi igazgatását. – Megszüntetik az anyanyelvű szakmai képzésre és az egyetemi felvételi nyelvére vonatkozó korlátozásokat. [RMSz, dec. 14.] – Az ellenzék vehemensen támadta a Ciorbea-kormány programját. (Pl. Adrian Năstase megkérdezte: hogy mernek a kisebbségek elnökjelöltek, kormánytagok lenni Romániában? Minek kell nemzetiségi miniszter? Erre a cikkíró Zsehránszky István az újságban válaszolt: azért, mert a PDSR hét éves uralkodása alatt a kormányok elzárkóztak a nemzetiségeket érintő valamennyi lényeges kérdés megoldásától.) Az RMDSz és az örmény kisebbség képviselőjén kívül senki sem emelt szót az ellenzék kisebbségellenes megnyilvánulása miatt, még a többi vádat hevesen visszaverő Ciorbea sem. [RMSz, dec. 13.]1997. január 17.A PDSR orsz. értekezletén Iliescut választották meg a párt elnökének. Alelnökök lettek: Adrian Năstase, T. Meleşcanu, Ioan Mircea Pascu (volt védelmi államtitkár), Oliviu Gherman (volt pártelnök). [MH, jan. 20.]1997. január 29.Markó Béla Tom Lantossal találkozott az AEÁ bukaresti nagykövetségén. Az amerikai politikus az RMDSz kormányzati szerepéről, a koalíciós kormány programjáról, Ro. euroatlanti integrációjáról tájékozódott. [Táj., jan. 29.]Béres András, oktatási államtitkár arra törekszik, hogy a ro. oktatás egészének a reformján belül a „decentralizáció folyamatán belül tudjuk rendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a kisebbségi oktatás terén meg tudunk fogalmazni, amelyek gondot okoznak”. [RMSz, jan. 29.] Stere Gulea, az RTV vezérigazgatója Ágoston Hugót meghívta a tévé tanácsadó testületébe. A konzultatív testületnek eddig nem volt m. tagja. [Táj., jan. 31.] Strasbourgban, az ET közgyűlésének ülésszakán a m. küldöttség kezdeményezésére találkozót tartottak a ro. küldöttséggel (tk. Frunda Gy., T. Meleşcanu, A. Năstase). A találkozón részt vett Daniel Tarschys, az ET főtitkára is. A megbeszélésen a magas szintű m.–ro. parlamenti kapcsolatok kialakításáról volt szó. [Szabadság, jan. 30.] 1997. április 17.A parlament két háza elfogadta az 1997-es [!] költségvetést, amely a gazdasági tevékenység 3%-os visszaesésével számol. [Szabadság, ápr. 18.] – A kormány nyilvánosságra hozta a felszámolandó tíz nagyvállalat nevét (→ 1997.04.12), köztük két kőolaj-feldolgozó és egy hengermű van. [MH, ápr. 18.]A Vatikánban II. János Pál fogadta Adrian Severint, aki romániai látogatásra hívta meg a pápát. [Szabadság, ápr. 19.] Markó Béla beszámolt amerikai útjáról (→ 1997.04.07) és ismertette a látogatás eredményeit: vendéglátóinak ismertette az új kormánykoalíció terveit és a m. kisebbség ezzel kapcsolatos elképzeléseit és a felmerülő nehézségeket. A vendéglátók tk. a kárpótlás kérdésének megoldását és a közösségi javak visszajuttatását szorgalmazták. [Táj., ápr. 17.] Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának igazgatója elmondta a Mediafax hírügynökségnek: végleges formát öltött a közösségi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezet. Eddig csak a Ro. Zsidó Közösségek Szövetsége nyújtott be kárpótlási igényt. [Szabadság, ápr. 17.] A brassói törvényszék kihirdette a Caritas pilótajáték csődjét. Ion Stoica elmondta: ő már 3 éve próbálta ezt elérni, de az előző hatalomnak ez nem állt érdekében, ui. A. Năstase, Gh. Funar és Gh. Tinca (volt védelmi min.) egyaránt nyertesei voltak a játéknak. [RMSz, ápr. 17.] 1997. június 21.A SzET kolozsvári ülésén Markó Béla elmondta: a NATO-ba jutás esélyeinek elnapolásával máris felerősödtek a magyarellenes hangok; a közigazgatási törvény kompromisszum eredménye (a javasolt 10% helyett csak 20%-os kisebbségi létszám esetén fogadják el a kétnyelvűséget a helyi közigazgatásban); a tanügyi törvény módosítása sem sikerült az elképzelések szerint: ennél többet nem lehetett elérni. A vitában a szövetségi elnök visszautasította a vádakat, miszerint az RMDSz cserben hagyta volna az egyházakat: a jelenlegi konjunktúrában nem lehetett többet kialkudni az egyházi oktatás vonatkozásában. [Szabadság, jún. 23.]Szintén Kolozsvárott tanácskoztak az RMDSz kormányzati tisztviselői. Markó Béla elmondta: az ellenzéki obstrukció miatt valószínűleg nincs esély a tanügyi törvény módosításait a parlamentben megszavazni, ezért azt is kormányrendelettel kell megoldani. [Szabadság, jún. 23.] Székelyudvarhelyen ismét Sófalvi László alpolgármester lett a területi RMDSz elnöke. [Táj., jún. 25.] A PDSR elnökéül ismét Ion Iliescut választották, első alelnök Adrian Năstase maradt. Teodor Meleşcanu és négy társa kilépett a pártból. [RMSz, jún. 23.] 1997. július 2.A NATO-csatlakozás ügyében folyó ro. lobbizás utolsó aktusaként Constantinescu elnök Bonnba utazott és Helmut Kohl kancellárral tárgyalt. [RMSz, júl. 4.]A koalíciós pártok vezetőinek egyeztető tanácsa megerősítette, hogy időhiány miatt a tanügyi törvény módosításait kormányrendelettel léptetik életbe. Ugyanakkor ellenzéki részről folynak a támadások, Adrian Năstase az „RMDSz részéről érkezett zsarolásnak” tulajdonította a módosítást. [Szabadság, júl. 3.] – Cristian Tudor Popescu (Adevărul) szerint azzal, hogy magyarul taníthatják a történelmet és földrajzot, veszélybe kerül a ro. ny. [RMSz, júl. 4.] Matei Boila (PNTCD) szenátor és gör. kat. pap törvénytervezetet nyújtott be a gör. kat. vagyon visszaszolgáltatása ügyében. A tervezet a lehető legszerényebb kívánságokat tartalmazta, ám így is óriási felháborodást keltett az ortodox papság körében. Gabriel Andreescu, a 22 c. hetilapban A ro. ortodox egyház klérusa jelenti a demokráciára a legnagyobb veszélyt c. cikke feltűnést keltett, mert a nemzetinek számító egyházról eddig nyíltan senki sem merte ezt kimondani. [Népszava, júl. 2.] Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap vezetője beszámolt az eddigi magánosítási eredményekről: február óta annyi céget privatizáltak, mint az előző kormány 3 év alatt. [RMSz, júl. 2.] 1998. augusztus 26.A szenátus rendkívüli ülésén elfogadták a helyi költségvetési törvényt. Ezek szerint az ált. béradó 50%-át a központi költségvetésbe, 40%-át a helyi tanácsok, 10%-át pedig a megyei költségvetésbe kell befizetni. Előnye a módszernek, hogy a befolyt összeggel a helyi tanácsok belátásuk szerint gazdálkodhatnak. [RMSz, aug. 26.]Az MVSz megalakulásának 60. évfordulója alkalmából jubileumi rendezvénysorozat helyszíne volt Budapest. Németh Zsolt elmondta: a HTMH a közeljövőben felméri, hogy milyen támogatási formában segítheti elő a külföldön élő m. közösségek kulturális gyarapodását. Pálinkás József, okt. államtitkár elmondta: a m. kormány támogatja, hogy Erdélyben m. ny. egyetem jöjjön létre. [Szabadság, aug. 28.] Adrian Năstase a PDSR nevében azt nyilatkozta, hogy az ortodox az egyetlen [!?] hivatalos vallás Ro.-ban, ezért csak ők jogosultak arra, hogy a kommunizmus által államosított ingatlanaikat visszakapják. [GyK, aug. 26.] 1998. szeptember 24.Vasile Vetişanu (PNTCD) felszólította az RMDSz-t, hogy függessze föl Tőkés Lászlót tb. elnöki tisztségéből, a csernátoni fórumon tett kijelentéseiért. Markó Béla kijelentette: az RMDSz nem fogadja el a szövetség belső ügyeibe való beavatkozást. [Sajtóf., szept. 24.]Răzvan Ungureanu külügyi államtitkár Budapesten tárgyalt m. kollégájával, Németh Zsolttal. Arról is beszélt, hogy m. és német ny. egyetem létrehozásának terve kerül rövidesen a parlament elé, a német tagozat Nagyszebenben, a m. pedig Marosvásárhelyen működne. [Népújság, szept. 26.] – A ro. politikusok és a sajtó meglehetős ellenérzéssel értékelte Ungureanu budapesti nyilatkozatát. Az ellenzéki Adrian Năstase (PDSR) a minimális intelligencia hiányával magyarázta azt, hogy Ungureanu gyakorlatilag a ro. oktatás ügyében alkudozott Németh Zsolttal, ami távlataiban Ro. föderalizálásával egyenértékű. [Sajtóf., szept. 28.] 1999. május 25.A szenátus – az ellenzéki szenátorok kivonulása után – elfogadta a helyi autonómia és közigazgatási törvényt. A kisebbségi nyelvhasználatot illetően a dokumentum maradéktalanul tartalmazza a Ciorbea-kormány által kiadott, 22/1997. sz. sürgősségi kormányrendeletben foglalt jogokat. A törvény lényegesen bővíti a tanácsok hatáskörét; szavatolja az anyanyelv használatát az adminisztrációban ott, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20%-ot. [Szabadság, máj. 26.]Az RMDSz stratégiája elfogadhatatlan, Ro. nem lehet a m. kísérletek gyakorlóterepe – mondta Adrian Năstase. C. V. Tudor egy másik tanácskozáson kijelentette: „Ha az RMDSz megszerzi az autonómiát Hargita és Kovászna megyében, már másnap megszakítjuk az áram- és vízszolgáltatást, elvesszük még a levegőt is, hogy megfulladjanak.” [Népújság, máj. 25.] Dr. Kalmár László kezdeményezésére alakult meg 1990-ben a Segítő Jobb Alapítvány, amely a h. t. m. egészségügyi problémáin igyekszik segíteni. Kezdetben csak adományokból gyűjtöttek pénzt, utóbb a kormány átvállalta a költségek felét. Kórházi szintű ellátást nem támogatnak, főleg a nehezebb operációk finanszírozása a céljuk. Előszűrő állomásaik vannak az utódállamokban, ott állapítják meg, hogy egy-egy beteg, rászoruló részesülhet-e anyagi támogatásban. [RMSz, máj. 25.] Kerekes Károly – azok után, hogy első interpellációjára (→ 1999.04.09) kitérő választ kapott – ismét föltette a kérdést a belügyminiszternek: miért van szükség a csendőrség „szeparatista akciók” ellen küzdő intervenciós hadosztályára. Interpellációja során idézte Anghel Andreescu csendőrparancsnoknak a Recurs c. lapban közzétett beszédét is. [EN, máj. 25.] (→ 1999.06.17) 1999. július 7.A PDSR és a PRM az alkotmánybíróságon támadta meg az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatását szabályozzák. Az indoklás szerint ez sérti az alkotmányt. A benyújtott panasz azt is kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról, hogy Európában nemzetállamok is vannak, amelyekben csak egy hivatalos nyelv van. [Szabadság, júl. 7.]Ro. az év első hat hónapjában több mint 2 milliárd $-t törlesztett idei adósságából, a maradék mindössze 300 millió $. [Szabadság, júl. 7.] Adrian Năstase (a PDSR alelnöke) a volt külügyminiszterek moszkvai konferenciáján arról értekezett, hogy Európa veszélyes pol. koncepciók kísérleti laboratóriuma lett. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, ha „megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat”. Ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiáról, akkor lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. Hasonló folyamat várható a Vajdaság esetén is, amelynek autonómiája mellett a m. kormány kardoskodik. [Szabadság, júl. 7.] Az RMDSz szenátusi frakciója közleményben fejezte ki amiatti sajnálkozását, hogy Csapó I. József a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott. A törvény valóban nem tökéletes és nem mindenben elégíti ki a kisebbségek igényeit, de az 1995-ös törvényhez képest nagy előrelépést jelent a jogszabály. [Táj., júl. 7.] – Markó Béla szerint Csapó gesztusa felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával, amelyeket az új törvény – hiányosságai ellenére – a kisebbségeknek biztosít. [Szabadság, júl. 13.] 1999. július 14.Dávid Ibolya Bukarestben egy aradi megbékélési emlékpark terveiről beszélt Radu Vasile kormányfővel. A parkban helyet kapna az 1989-es forradalom emlékműve és a Szabadság-szobor. Kölcsönös a remény, hogy az emlékpark alapkövét okt. 6-án helyezi el a két miniszterelnök. [Szabadság, júl. 14.] (→ 1999.07.23)Adrian Năstase (a PDSR első alelnöke) egy sajtóértekezleten azt jósolta, hogy ősszel súlyos feszültség fog kirobbanni Erdélyben. (→ 1999.10.14) Azt állította, hogy a „maximális feszültség politikáját a külső erők által támogatott belső erők” kezdeményezik. A székelyudvarhelyi lehallgatási botrányról (→ 1999.07.12, 1999.07.13) azt mondta: egyik példája annak, hogy milyen nehézségekbe ütközik az ország egyes vidékein az állami intézmények működése. [Népújság, júl. 14.] 1999. augusztus 14.Adrian Năstase kézhez kapta az SRI jelentését egy erdélyi lehetséges konfliktusról (→ 1999.07.14), de azt nem kívánta nyilvánosságra hozni. [Szabadság, aug. 14.]Filozófia szak indul ősztől a SIRF keretében, melyhez politológiát vagy kommunikációt lehet társítani. [Szabadság, aug. 14.] Jedden fölavatták a holland testvérgyülekezet segítségével renovált ref. templomot. [Népújság, aug. 16.] Szejkefürdőn véget ért az unitárius világtalálkozó. Erdélyi, anyaországi, tengerentúli és nyugat-európai küldöttségek, elöljárók találkoztak egymással. Szabó Árpád püspök elmondta: 1989 óta 5 templomot építettek Erdélyben. Szabó László, az ODFIE elnöke az ifjúsági mozgalom sikeréről számolt be; a 2000 tagból mintegy 400-an mentek el a találkozóra. [RMSz, aug. 16.] 1999. szeptember 20.Háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett V. Harald norvég király, Emil Constantinescu meghívására. [Szabadság, szept. 21.]Adrian Năstase szerint „az ügy nagyon kényes” – a ro. titkosszolgálatnak kell tisztáznia az Alföldi László ellen megfogalmazott kémvádat. [Szabadság, szept. 20.] Nagy F. István, az RMDSz oktatási alelnöke elmondta, hogy a PKE létrehozását célzó Pro Universitate Partium Alapítvány megkapta a bejegyzéshez szükséges jóváhagyást az oktatási tárcától. Ennek érdekében Kötő József okt. államtitkár járt el. Ez az engedély még csak az alapítvány engedélye, nem az egyetemé. [RMSz, szept. 20.] 1999. október 14.„Mo. megszakítja kapcsolatait Ro.-val, válságot robbant ki Erdélyben, majd nemzetközi beavatkozást kér” – azt az állítólagos ’titkos tervet’ hozta a sajtó tudomására Ion Mircea Pascu, a PDSR alelnöke, a Képviselőház védelmi biz. vezetője. A történet nagyon hasonlít az Adrian Năstase által korábban vázolt figyelmeztetéshez (→ 1999.07.14), de egyiknek sincs valós alapja. [Népújság, okt. 14.] (→ 1999.11.03)Nistor Bădiceanu (PNTCD) ismét kezdeményezte, hogy vonják meg C. V. Tudor mentelmi jogát, mert a korábbi megvonás (→ 1999.03.23, 1999.05.28) még mindig nem vált hatályossá. [BN, okt. 14.] A képviselőházban elkezdődött az állampolgárok törvénykezdeményezési jogának a szabályozásáról szóló törvénytervezet vitája. Székely Ervin azt javasolta, hogy törvénykezdeményezés lehessen bármilyen javaslat, amelyet 250 ezer állampolgár támogat az aláírásával. [Táj., okt. 14.] Jean-Claude Perriset, pápai nuncius befejezte látogatását a szatmári egyházmegyében. Az ’államvallás’ kérdéséről azt mondta: „Egy jogállamban egyik egyház sem lehet kivételezett helyzetben! Minden vallás egyforma kell hogy legyen az állam előtt, különben nem tudja megfelelően ellátni feladatait!” A csángók m. ny. miséjéről nem nyilatkozott, mondván, hogy még nem tudott tapasztalatokat szerezni a csángó falvakról, de előbb-utóbb ellátogat hozzájuk. [RMSz, okt. 14.] 1999. november 3.A marosvásárhelyi Kultúrpalotában, a MADISz rendezésében megkezdődött az Alter-Native filmfesztivál 7. kiadása; 25 országból 162 rövidfilmet neveztek be. [Népújság, nov. 4.]Bizonyítékok nélkül felelőtlen dolog a Ro.-t fenyegető föderalizációról és az erdélyi probléma kirobbantásáról beszélni – jelentette ki Emil Constantinescu. Ezzel A. Năstase korábbi vádaskodására (→ 1999.07.14, 1999.08.14, 1999.10.14) utalt. A kijelentés azért is súlyos, mert Năstase korábban külügyminiszter volt, most pedig a Képviselőház elnöke. [Szabadság, nov. 3.] Az RMDSz véglegesítette a MÁÉRT következő ülésén (→ 1999.11.12) képviselendő álláspontját. [RMSz, nov. 5.] A Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle idei 1. sz. a kettős állampolgárság kérdéskörével foglalkozik. [HN, nov. 3.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
