|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak ![]() | kinyomtatom ![]() | könyvjelzõzöm ![]() |
Névmutató: Markó Béla 1999. július 26.Radu Vasile szerint az alkotmányosnak nyilvánított tanügyi törvény megteremtette az önálló állami m. egyetem létrehozásához szükséges keretet, de egy ilyen intézmény létrehozása időigényes, hosszadalmas folyamat. [Szabadság, júl. 26.] – Erre reagálva Markó Béla kijelentette: az egyetem létrehozásának pol. akadálya van. A nagyváradi egyetem (PKE) létrehozása nem jelenti azt, hogy Kolozsvárott nincs szükségünk önálló m. egyetemre. [Szabadság, júl. 26.]1999. augusztus 7.Az RMDSz számára teljesen elfogadhatatlan, hogy az ingatlanok visszaadásáról szóló, a kormány által benyújtott és a képviselőház jogi biz. által most tárgyalt törvénytervezet nem vonatkozik az egyházi javakra is – írta Markó Béla, Constantinescu elnökhöz címzett levelében –, holott ez az igény megfogalmazódott az ET Ro.-ról szóló felvételi határozatában is. [Szabadság, aug. 7.]Az IMF jóváhagyta a régen várt 547 millió $-os készenléti hitelt Ro.-nak, de elvárják azt, hogy a ro. kormány mutassa meg képességét a reformígéretek beváltására. Tavaly egy hasonló hitelt leállítottak, mert Ro. nem teljesítette a reformokra tett ígéreteit. [Szabadság, aug. 7.] Szatmárnémetiben ősszel indul a BBTE kihelyezett tagozataként a m. ny. pedagógiai főiskola; az induló évfolyamra 35 helyet hagytak jóvá. [RMSz, aug. 7.] 1999. szeptember 1.A sajtó hírül adta, hogy a m. kormány mintegy 2 milliárd Ft támogatást nyújt az erdélyi m. egyetemi oktatás megteremtése céljából. A támogatásról már korábban is szó volt, Markó Béla többször tárgyalt erről Orbán Viktorral, Németh Zsolttal és Martonyi János külügyminiszterrel. Markó tud arról az igényről, hogy ezt a pénzt a PKE alapítására fordítsák. [RMSz, szept. 1.] – Németh Zsolt az MTI-nek elmondta: az erdélyi m. szakértőknek és a m. kormányzati szerveknek az elkövetkező hetekben kell konzultálniuk az erdélyi m. egyetem létrehozására felhasználható kétmilliárd forint hasznosításáról. [BN, szept. 2.]A Csíki Játékszín alapítása mögött széles társadalmi kezdeményezés állt. A város szolgálati lakásokkal is segíti a színészeket, a régi művelődési ház felújításával jelentős beruházás indult el. [RMSz, szept. 1.] Ion Sturza, moldovai kormányfő befejezte hivatalos látogatását Bukarestben. Elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről és az áramszállításokról tárgyalt. Az áramszállítás azért olyan fontos, mert Moldova erőművei az autonómmá nyilvánított Dnyeszteren túli területen vannak. A fő gond: Moldovának már 12 millió $-os tartozása van Ro. felé. [BN, szept. 1.] 1999. szeptember 2.Markó Béla fogadta Joseph Biden szenátort (AEÁ), aki a Balkánon tett körútja során a térség nemzeti kisebbségeinek helyzetét elemezte. [SzFÚ, szept. 3.]Katona Ádám (EMK) nyílt levélben fejtette ki elégedetlenségét amiatt, hogy megvalósulatlan az RMDSz autonómia-koncepciója. Csapó I. József már 1995-ben elkészítette a statúmot, de az még nem került az SzKT elé, mert bizonyos, meg nem nevezett ’retrográd erők’ elszabotálták azt: „miattuk nincs mindmáig az RMDSz-nek elfogadott autonómia-statúma”. [RMSz, szept. 2.] Ro. mintegy 34 ezer lutheránusa 42 templomban dicséri az istent. Egyre csökken a hívek száma, Kolozsvárott már csak 600-an vannak; Sepsiszentgyörgyön viszont templomot állítottak. [Szabadság, szept. 2.] A kormány elfogadta a határozattervezetet, hogy az aradi Szabadság-szobrot átadják a helyi minorita rendháznak, akik megőrzik azt, a szobor felállításáig. A Zala György és Huszár Adolf által készített szoborcsoportot 1890-ben állították föl Arad főterén, majd 1925-ben lebontották, most az aradi várban tárolják, méltatlan körülmények között. [RMSz, szept. 3.] (→ 1999.09.09) 1999. szeptember 9.Csapó I. József nyilatkozatában megindokolta, hogy azért nem szavazta meg a földtörvény képviselőházban elfogadott változatát (→ 1999.09.08), mert az a m. egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket tartalmaz. Az ET vonatkozó ajánlása (1123/1997. sz.) a ’restitutio in integrum’, a méltányos kártalanítás elvének alkalmazását szorgalmazza, ám a törvény ezzel ellentétes szellemű. [Szabadság, szept. 9.] Markó Béla szerint szó sincs arról, hogy a készülő törvény korlátozó jellegű lenne; ugyanakkor azt is elutasította, hogy a frakcióban valaki különutas politikát folytasson. A törvény valóban nem tökéletes, de nagy előrelépést jelent az előző, 18. számúhoz képest. [BN, szept. 9.]Markó Béla örömmel üdvözölte a kormány döntését, hogy a Szabadság-szobrot az aradi minoriták gondjaira bízták (→ 1999.09.02), most az emlékpark helyének kijelölése lesz a következő feladat. [Szabadság, szept. 9.] Az RMDSz sajtóértekezletén elhangzott: Ro. a legjobban lemaradt ország a restitúciós folyamatban; a tulajdonviszonyok rendezése nélkül nem folytatható a gazdasági reform. [Táj., szept. 9.] Az anyanyelvű oktatás egészét tekintve az RMDSz elégedett a jelenlegi helyzettel, sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is. Markó Béla viszont nehezményezi, hogy a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok; szerinte ennek a korábban megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelvű szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. [Szabadság, szept. 9.] Hollanda Dénes pontos tervet készített a marosvásárhelyi műszaki egyetemi oktatás megoldása érdekében. 1998-ban bejegyeztette azt az alapítványt, amelynek feladata az egyetem megalapítása. [Népújság, szept. 9.] A kormányülésen nagy tiltakozást váltott ki a vallásügyi államtitkár kiegészítési javaslata, melynek értelmében az ortodox vallást államvallásnak nyilvánítanák. A törvénytervezet, amelyet minden egyház elfogadott, nem tartalmazza ezt a kitételt. [Szabadság, szept. 9.] 1999. szeptember 14.A szenátus jóváhagyta a ro. állampolgárságra vonatkozó törvényt, amelyet az Európai Közösség igényei szerint módosítottak. [RMSz, szept. 14.]Markó Béla hosszasan egyeztetett a koalíciós partnerekkel az akkreditációs törvény vitatott paragrafusáról (→ 1999.09.10), végül sikerült meggyőzni őket, és így leszavazták az ellenzéki indítványt. A veszély még nem múlt el, mert a PUNR képviselőházi frakciója újabb módosító indítványt nyújtott be a tanügyi törvény 123. paragrafusának megváltoztatására. [Népújság, szept. 16.] A Nemzetépítő Platformnak (NÉP; ]990818) egyelőre csak Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs és Maros megyében vannak tagjai. A platform ideiglenes elnöke Vekov Károly, alelnökök Izsák Balázs és Pápay Zoltán. A kereszténydemokrácia elveire és értékeire építenek, mintegy jelezve, hogy az RMDSz-ben résztvevő RMKdM – úgymond – nem hiteles megjelenítője ennek az értékrendnek. [RMSz, szept. 14.] 1999. szeptember 17.Gh. Funar tiltakozó utcai menettel kívánja fogadni Alföldi László kolozsvári főkonzult (→ 1999.09.08). Horváth Gábor m. külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Funar korábban is nagy előszeretettel szervezte meg a m. főkonzulátus elleni provokációkat, de ezek nem tudták megzavarni a m.–ro. együttműködési folyamatot. [Népújság, szept. 17.]A SzET ülésén Markó Béla azoknak válaszolt, akik úgy ítélték meg, hogy a szövetségi elnök sikertörténetként tartja számon a tanügyi törvényt. Markó biztosította a jelenlevőket: saját maga sincs megelégedve a törvénnyel; a feladat: minél jobban kihasználni a törvény adta kereteket. Veszélyesnek nevezte azt, hogy néhányan állandóan pocskondiázzák az elért (valóban soványka) eredményeket, ismételten a ’nemzethalál’ víziójával fenyegetnek. [Szabadság, szept. 18.] Öt alapító tag (Bitay Ödön, Nagy Károly, Csucsuja István, Pálfalvi Attila és Péter György) kilépett a Szocdem Tömörülésből. A közlemény szerint már 1997 tavaszán kibékíthetetlen ellentét támadt ötük és az akkori vezetés között. [Szabadság, szept. 17.] A legveszélyeztettebb történelmi műemlékek nemzetközi, százas listájáról levették a gelencei templomot (mert ott állagmegóvási munkákat végeztek az utóbbi időben), helyette fölvették a bonchidai Bánffy-kastélyt. [Háromszék, szept. 17.] 1999. szeptember 22.Markó Béla megbeszélést tartott az RMDSz minisztereivel, államtitkáraival és prefektusaival. Ezt megelőzően az RMDSz önkormányzati szakemberei megvitatták a helyi autonómia és közigazgatási törvénytervezethez beérkezett módosító javaslatokat, kialakítván az RMDSz közös álláspontját, melyet a Képviselőház közigazgatási szakbizottsága következő ülésén képviselnek majd. [RMSz, szept. 22.]1999. október 1.Gh. Funar felszólította a ref. egyházközséget – amelytől a m. főkonzulátus az épületet bérli –, hogy távolítsák el az épületről a m. zászlót. Az egyházközség közölte, hogy a konzulátussal kötött szerződés értelmében a zászló elhelyezése vagy eltávolítása a konzulátus hatáskörébe tartozik. [Szabadság, okt. 1.]A ro. ellenzéki pártok aradi szervezetei jelezték, hogy amennyiben a vértanúk szobrát elhelyezik az emlékparkban, tiltakozásul élőláncot alkotnak. A helyi sajtó már hónapok óta heccelte a közvéleményt. [Szabadság, okt. 1.] – A kormány a vesztőhely környéki obeliszk környékén jelölte ki a leendő megbékélési park helyét, s a területet egy kormányhatározattal a városi tanács kezeléséből a műv. min. hatáskörébe adta. [Népújság, okt. 2.] – Az aláírt protokollum szerint a várból a minorita rendház udvarára szállították a Szabadság-szobor részeit. Jelen volt Dávid Ibolya m. igazságügy-min., akinek oroszlánrésze volt a szobor ’kiszabadításában’. A szobor elég megviselt állapotban van, renoválni kell. [BN, okt. 4.; RMSz, okt. 7.] Markó Béla, Kelemen Kálmán (RMKdM) és Szatmári Tibor (elnöki tanácsos) Brüsszelben részt vettek az EPP Pol. Biz. ülésén, ahol elfogadták az RMDSz felvételi kérelmét. A legnagyobb keresztény-konzervatív pártszövetség elnöke, Wim van Velzen által előterjesztett jelentés nagyra értékelte az RMDSz elkötelezettségét az európai integráció, a ro. jogállam és a piacgazdaság fejlesztése iránt. Markó kifejtette: a romániai m. nemzeti közösség egyedüli legitim képviselőjeként az RMDSz továbbra is az egyetemes emberi jogok és az európai keresztény értékrend érvényesítéséért fog küzdeni. [Táj., okt. 1.] Nyárádszentlászló községben ref. templomot avatott Csiha Kálmán püspök. [Üzenet, okt. 1.] 1999. október 5.Aradon a városi tanács 12:11 arányban elutasította azt a protokollumot, amelynek értelmében a Műv. Min. kezelésébe került volna az emlékpark tervezett területe. A szavazásról hiányoztak a liberális tanácsosok és a demokrata pártaik az ellenzékkel szavaztak. – A kormányt a megyei prefektus képviseli a 13 aradi vértanúnak szentelt emlékünnepségen. [BN, okt. 5.; RMSz, okt. 7.]Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Bélát megkérdezték, miért kell m. emlékművet fölállítani Ro.-ban. Markó válasza: egy olyan országban, ahol 1,6 millió m. is él, az ő történelmük, múltjuk, műemlékeik, hagyományaik, az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek az ország múltjának részét képezik. Akik ezt tagadják – pl. Kolozsvár polgármestere – azok a magyarok nyomát akarják eltörölni. [Táj., okt. 5.] A marosvásárhelyi KZsT jelentőségéről és munkájáról nyilatkozott Csíky Boldizsár, a társaság elnöke. [RMSz, okt. 5.] Kincses Előd szerint Maros megye Közigazgatási Bizottságának 38 tagjából csupán 3 magyar, 35 pedig ro.; a megye lakóinak viszont 42%-a magyar, tehát távolról sem működik az arányos képviselet elve; ez a koalíció kudarca. [EN, okt. 5.] A bukaresti Legfelsőbb Törvényszék helyt adott a székelyudvarhelyi önkormányzat felülvizsgálati kérésének és – hatályon kívül helyezve a Maros megyei Törvényszék és a Táblabíróság ítéletét – elrendelte a csereháti per újratárgyalását. [HN, okt. 5.] 1999. október 22.A RomLib értesülései szerint a Kiss Kálmán-féle zsebpárt, az RMSzdP arra készül, hogy szövetségre lépjen a PUNR-vel. [RMSz, okt. 22.]Heti sajtóértekezletén Markó Béla elmondta: megengedhetetlen, hogy politikusok egy csoportja beleszóljon a 12. osztályos alternatív ro. történelemkönyv tartalmába, azt szorgalmazva, hogy a miniszter vonja vissza a könyvet. [BN, okt. 22.] (→ 1999.11.17) 1999. november 2.A Transilvania jurnal terjedelmes interjút közölt Tőkés Lászlóval, melyben a tb. elnök igen kemény vádakkal illette a szövetséget és elnökét. Szerinte az RMDSz „egyfajta kommunista párttá változott”, amelyben minden hatalmat egy elit birtokol. A vezetőket azzal vádolta, hogy föladták az RMDSz fő célkitűzéseit: az autonómiát és a m. egyetem ügyét. – Markó Béla leszögezte: nem bocsátkozik polémiába. [BN, nov. 2.] (→ 1999.11.19, 1999.12.04)Megtartotta alakuló ülését az RMKSz, mert több gimnázium diákjai úgy ítélték meg, hogy a MaKOSz évek óta rossz ügyvitelt folytat. Az új szervezetet támogatásáról biztosította az RMPSz és a DUMA. [Háromszék, nov. 2.; Szabadság, nov. 6.] A zilahi Wesselényi-szobor renoválását határozta el a városi önkormányzat RMDSz-frakciója. Egyelőre a munkálatok felmérése folyik. [Szabadság, nov. 2.] 1999. november 10.A kormány meghátrált, engedett a brassói autógyár tüntető munkásainak. A kormány engedélyezte, hogy a gyár, állami tartozásai fejében, autókat szállítson a védelmi és a belügyi tárcának. [BN, nov. 10.]Másfél hónapos huzavona nyomán mégis Vasile Sălcudean lett az új Kolozs megyei prefektus (→ 1999.10.29). [Szabadság, nov. 10.] Az EMT, a KMDSz és az RMKT megalapította az Erdélyi M. Civil Szervezetekért Alapítványt (ErMaCiSzA), melynek célja nonprofit szervezetek közösségének felkarolása, hatékonyságának és eredményességének növelése. [BN, nov. 10.] Németh Zsolt elmondta: az erdélyi felsőoktatás támogatására elkülönített 2 milliárd Ft-ot az egyházi hátterű, alapítványi egyetem létrehozására fordítják, 2000-ben. [Szabadság, nov. 10.] Tabajdi Csaba (MSzP) a MÁÉRT ülésére előkészített dokumentumokkal, a résztvevők szelektív megválasztásával kapcsolatos észrevételeit sorolta. Szerinte az is probléma, hogy a Fideszhez közálálló tb. elnökök (Duray Miklós, Tőkés László) játsszák a főszerepet, s megfigyelhető egy Markó kontra Tőkés megosztási törekvés is. [RMSz, nov. 12.] 1999. november 12.Budapesten befejeződött a MÁÉRT kétnapos tanácskozása. Orbán Viktor meghívására a találkozón a m. parlamenti pártok és szervezetek vezetői mellett a nyugati magyarság képviselői is jelen voltak. A vendéglátókat tk. Martonyi János, Németh Zsolt, Szabó Tibor (HTMH) képviselte. Az RMDSz részéről Markó Béla, Takács Csaba és Tőkés László volt jelen. Az értekezlet áttekintette az eltelt időszak fejleményeit a nemzetpolitikai célok megvalósítása terén és megvitatta a 6 (oktatás, gazd., szociális, jogi, önkormányzati, kulturális) szakbizottság jelentését. A m. kormány kiáll a vajdasági magyarok hármas autonómia-koncepiója mellett. A tanácskozáson kiemelt fontosságú téma volt a státustörvény, a h. t. m. különleges jogállásának kérdése. Nagy vitát váltott ki a h. t. m. választói jogának kérdése, amelyet az MSzP és az SzDSz ellenzett, a többi párt támogatta. [RMSz, nov. 11., nov. 13.; BN, nov. 11.; Szabadság, nov. 12., nov. 13., nov. 15.]1999. november 25.Németh Zsolt elmondta: „A m. kormány időnként kényelmetlen helyzetben találja magát, ui. bizonyos esetekben közvetítőként kell fellépnie az RMDSz-en belül szemben álló felek között.” – Erre reagálva Markó Béla azt felelte: ha a szövetségnek vannak konfliktusai, azokat meg tudja oldani; senkit sem kértek föl közvetítésre. [RMSz, nov. 25.] (→ 1999.11.30)1999. november 30.Markó Béla Budapesten Németh Zsolttal találkozott. A találkozón egyetértettek abban, hogy a m. kormány által felajánlott 2 milliárd forintot az erdélyi m. magánegyetem kapja. Markó tisztázta: nem egyszeri, hanem ismétlődő költségvetési támogatásra van szükség a m. kormány részéről. – A korábbi nézeteltérések (→ 1999.11.25) ügyében Németh elmondta, hogy az RT küldöttségét a Fidesz hívta meg, és tagjai csak protokoll-látogatáson találkoztak a Külügyminisztériumban a Fidesz politikusaival. [Szabadság, nov. 30.]1999. december 4.Marosvásárhelyen, az SzKT–SzET együttes ülésén nyilatkozatot adtak ki az 1989-es forradalom 10. évfordulóján. Kegyelettel emlékeztek meg a mártírokról, akik életükkel fizettek a szabadságért. Tőkés László következetes szembeszállása a diktatúrát fenntartó elnyomó gépezettel szikrája volt az általános elégedetlenség forradalmi mozgalommá válásának. – Új rendszert dolgoztak ki az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának kinevezésére. Eddig az RMDSz ÜE jelölte ki a szaktestületek tagságát, mostantól a SzET szakbizottságai teszik ezt. – Az RMKdM állásfoglalás-tervezete felszólította Tőkés Lászlót, hogy vonja vissza nyilatkozatát (→ 1999.11.02), amelyben az RMDSz-t komm. típusú pártnak minősítette, vagy fontolja meg, hogy tagja akar-e még maradni e ’párt’ vezetőségének. Az SzKT, az 1989-es események évfordulójához méltatlannak tartotta az állásfoglalást és levették a napirendről. [Szabadság, dec. 6.] – Elemző összefoglalójában Markó Béla az elmúlt 10 esztendő legfontosabb pol. értékének nevezte, hogy az egységben létrehozott RMDSz megmaradt egységes szervezetnek. – Az SzKT arról döntött, hogy az országos parlamenti és önkormányzati voksolások előtt előválasztásokon méretkezzenek meg a jelöltek; a sokszor ellentmondó javaslatok láttán, a testület úgy döntött, hogy az előválasztások milyenségét (elektoros vagy urnás) és megszervezését a helyi szervezetek hatáskörébe utalja. – Takács Csaba kifejtette, hogy anyagi okokból nem lehet belső választásokat tartani. – A MIT képviselője elégedetlenségét fejezte ki az RMDSz ifj. politikája ellen. [BN, dec. 6.; SzFÚ, dec. 6.; Népújság, dec. 7.]2000. március 3.Max van der Stoel a BBTE vezetőségével tárgyalt, majd három javaslatot tett: 1. a BBTE hivatalosan jelentse ki, hogy három tannyelvű egyetemként működik; 2. a m. és német diákok legalább egy tantárgyat románul tanuljanak; 3. külön tanszék létesítése a multikulturalitás tanulmányozására. Kása Zoltán prorektor szerint a 2. pont megoldottnak tekinthető. Andrei Marga ígérete szerint az új charta szavatolni fogja az egyetem multikulturális és többnyelvű jellegét. [Táj., márc. 3.]A Legfelsőbb Bíróság 15-15 évi börtönbüntetésre ítélte V. A. Stănculescu és M. Chiţac tartalékos tábornokot, a temesvári megtorlásban (1989. dec.) játszott szerepükért. [BL, márc. 3.] (→ 2000.03.28, 2000.06.20, 2000.07.04, 2001.08.08) Az RMDSz aggasztónak tartja a ro. politikai életben megfigyelhető soviniszta, idegengyűlölő, ultranacionalista retorika felerősödését – jelentette ki Markó Béla, heti sajtóértekezletén. [Szabadság, márc. 3.] Mo.-n 1999 első felében 23.486 külföldi állampolgár kapott munkavállalási engedélyt, ezek 49%-a Ro.-ból érkezett, többségük m. nemzetiségű. A 11. 462-ből 8280-an vállaltak fizikai munkát (ebből 5626-on szakmunkát), 3182-en pedig szellemi munkát (a felsőfokú végzettek száma: 1880). [BL, márc. 3.] 2000. március 11.Markó Béla levélben tiltakozott a M. Rádió elnökénél annak az interjúnak a tartalma miatt, amely a Vasárnapi újság c. műsorban hangzott el. A riporter (Haeffler András) és Katona Ádám egymás szájából kapkodták a szót, hogy bebibizonyítsák: „az RMDSz-t erkölcstelen, tolvaj, nemzetietlen emberek vezetik, akiket sürgősen le kellene váltani”. Markó szerint az interjú Erdély-szerte nagy felháborodást váltott ki. [NyJ, márc. 11.]2000. március 13.Az RMDSz szövetségi elnöke levélben tiltakozott az ellen, hogy Constantinescu elnök – a múlt év decemberében – emlékérmet nyújtott át Aurel Agache utódainak. [Táj., márc. 13.]A Március 15-i ünnepi rendezvények keretében Aradon már egy nappal korábban megkoszorúzzák a Szabadság-szobor alakjait, a minorita rendház udvarán. Zenés-irodalmi műsor és vesztőhelyi koszorúzás szerepel a műsorban. [RMSz, márc.13.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||