Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 570 találat lapozás: 1-20 ... 261-280 | 281-300 | 301-320 ... 561-570
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Markó Béla

1999. április 16.

Hubert Védrine francia külügymin. – bukaresti látogatása során –, Párizs támogatásáról biztosította Ro. NATO-törekvéseit. [RMSz, ápr. 15.] – A két külügymin. megerősítette: nem tartanának szerencsésnek egy szárazföldi NATO-akciót Szerbiában, de elkerülhetetlen lesz, hogy Koszovóban nemzetközi biztonsági erők szavatolják majd az intézmények normális működését. [Szabadság, ápr. 16.]

A SzET a jövőben részt kér a pol. döntéshozatalban. A SzET ülésén arról is döntöttek, hogy az egyházak képviselői valamennyien tanácskozási jogot kapnak. [Szabadság, ápr. 17.]

Az RMDSz megyei szervezetei megtették a szövetségi elnök személyére vonatkozó jelöléseiket. Markó Béla és Kincses Előd fog vetélkedni az elnöki székért (utóbbit Kolozs és Temes megye, valamint a csíki területi szervezet jelölte). A máramarosi szervezet Takács Csabát jelölte, de az üv. elnök nem fogadta el a jelölést. [Szabadság, ápr. 16.]

Egy 1997-es felmérés szerint Ro. lakóinak 6%-a írástudatlan. A listát a déli megyék vezetik. [RMSz, ápr. 16.]

1999. április 22.

Emil Constantinescu levélben kérte a parlament hozzájárulását ahhoz, hogy a NATO repülőgépei használhassák az ország légterét. A két ház közös ülésen vitatta meg a kérést és megszavazta azt. Markó Béla hangsúlyozta: számos ellenzéki szenátor kétszínűen viselkedik a NATO-támogatás dolgában, szándékosan egybemosva a nép érdekeit a Milosevics-féle totalitárius rendszer érdekeivel. [RMSz, ápr. 23.]

1999. április 27.

Luxembourgban tartották az EU társulási tanácsának újabb ülésszakát. Andrei Pleşu a tanács támogatását kérte ahhoz, hogy Ro. lekerüljön a vízumkötelezettek listájáról. [Népújság, ápr. 29.]

Az RMDSz vezetősége fontosabbnak tartja saját pozícióinak megőrzését, mint az RMDSz programjának képviseletét, ezért – véli Borbély Zsolt Attila – Markó Bélának mennie kell az elnöki tisztségből. [EN, ápr. 27.]

1999. május 4.

Traian Băsescu rosszindulatú ostobaságnak nevezte azt a bolgár jelentést, amely szerint szerb uszályok visznek kőolajat ro. finomítókba, majd onnan a készterméket szintén vízi úton viszik vissza. Ro. egy héttel korábban csatlakozott a Jugoszlávia elleni olajembargóhoz. [Népújság, máj. 4.]

A PER újabb konferenciát szervezett, ahol az RMDSz küldöttsége is részt vett. A sajtóvisszhangok nyomán Markó Béla ismételten leszögezte: semmiképpen nem igaz az a megállapítás, hogy Ro.-t a kisebbségi kérdés megoldási modelljének lehetne tekinteni. [Népújság, máj. 4.]

A marosvásárhelyi tanács arról döntött, hogy a Kossuth és az Arany János utcai kis téren egész alakos szobrot állítanak Petőfi Sándornak. [Népújság, máj. 4.]

Nagyenyeden, ősztől – a BBTE keretében – m. ny. tanítóképző főiskola indul. [EN, máj. 4.]

A kolozsvári napilap további 3 megyére terjeszti ki a hatósugarát, ezentúl tudósításokat közöl Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyéből is. [Szabadság, máj. 4.]

1999. május 7.

Háromnapos látogatása Bukarestbe érkezett II. János Pál, a kat. egyház feje. A látogatás műsora a korábbi egyeztetések szerint (→ 1999.03.16) folyt. A repülőgépből kiszálló pápát Emil Constantinescu és Teoctist pátriárka fogadta. A pápa rövid imát mondott az ortodox katedrálisban, majd megbeszélést folytatott Teoctist pátriárkával. A pápa ezután megbeszélést folytatott az ország elnökével, majd a parlament vezetőivel, politikusokkal találkozott. [Szabadság, máj. 8.] (→ 1999.05.09)

A vatikáni szóvivő burkoltan megerősítette, hogy a pápa az ortodoxok kérésére mondott le erdélyi látogatásáról. [MTI]

A BBTE 17.600 hallgatója közül mintegy 4000 m. diák van, azok közül 2500 tanul m. tannyelvű karokon. Ez fejlődést jelent az egyetemen, azonban jogon és közgazdaságon nincs m. ny. tanulmányi vonal, holott nagy igény volna rá. [RMSz, máj. 7.]

Újra kell definiálni a Bolyai Társaság célját és küldetését – mondta Horváth Andor, a társaság elnöke. Nem történt semmilyen haladás az önálló BTE ügyében, ezért jobb lenne, ha a társaság a jövőben a m. ny. felsőoktatással foglalkozna. Az újabb dokumentumokban az „önálló, kolozsvári központú, állami m. egyetemről” esik szó, hogy elkerüljék azt a bejáratott félreértést, miszerint a BBTE kettéosztását szorgalmazná a társaság. [Szabadság, máj. 7.]

Markó Béla elmondta: az RMDSz azért tudott egységben maradni, mert szövetség jellegű, sokszínű szervezet, amelyben minden tisztességes vélemény helyet kapott. „Amennyiben egységes szövetséget akarunk működtetni, az országos döntéshozatali fórumok döntéseinek a szervezet minden része alá kell hogy vesse magát.” [Szabadság, máj. 7.]

Szatmárnémetiben Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg a Jakabffy Napok 5. alkalommal megrendezett tud. tanácskozását. [RMSz, máj. 10.]

1999. május 8.

A pápa látogatása előtt 24 órával, mintegy „fogadtatási meglepetésként” a kormány sürgősségi rendelettel 36 (köztük 15 magyar) közösségi ingatlant juttatott vissza egykori tulajdonosainak. Az ingatlanok tulajdonjogát vizsgáló bizottság jegyzőkönyvének kiadása ismeri el véglegesen az épületek feletti tulajdonjogot. A listán van a kolozsvári unitárius gimn. és a volt Ref. Kollégium épülete, Déván a ferences kolostor, a temesvári róm. kat. főgimnázium. [Szabadság, máj. 8.; RMSz, máj. 14.]

A Bolyai Társaság tisztújító gyűlésén a leköszönő elnök (Horváth Andor) úgy értékelte, hogy bár nem jött létre a BTE, a társaság tevékenysége mégsem volt hiábavaló. Beindult ugyan egy folyamat, de a koalíciós partnerek inkább a nacionalista ellenzékkel szavaznak, mint az RMDSz mellett. Az új választmánynak – Wanek Ferenc elnöklete alatt – 11 tagja van, minden felsőfokú intézményt képvisel valaki. A két alelnök: Jung János és Neményi Ágnes, a titkár: Lőrincz Ildikó. [Szabadság, máj. 10.]

A kat. püspökökkel külön találkozott II. János Pál az apostoli nunciatúra épületében, a nyilvánosság teljes kizárásával. A Szentatya magánlevelet adott át Jakubinyi György érseknek, amelyben megértését fejezte ki, amiért az egyházmegye nem képviseltette magát Bukarestben, a hívők hivatalosan szervezett csoportjai által; szeretetéről és szimpátiájáról biztosította erdélyi híveit és püspökeit. [Szabadság, máj. 10.]

A Fidesz tisztújító kongresszusán (ahol Orbán Viktort ismét elnökké választották) Markó Béla azt a pártot köszöntötte, amely közvetve az egész magyar nemzetért vállalt felelősséget. [RMSz, máj. 10.]

1999. május 15.

Csíkszeredában megkezdődött az RMDSz 6. kongresszusa. A vendégek köszöntője és a beszámolók után hat órás vita következett, amelyen elfogadták a jelentéseket. Az elnökválasztás eredménye: Markó Béla (274 szavazat; 63,6%), Kincses Előd (157 szavazat; 36,4%). [RMSz, máj. 17.; Népújság, máj. 18.] – Patrubány Miklós szerint a kettős állampolgárság elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. Több hozzászóló azt hangoztatta, hogy nem kell elfogadni a PSE ötletét. A kongresszus 3 állásfoglalást fogadott el: a koszovói helyzetről, a kormányzati szerepvállalásról és a csángókról. [Szabadság, máj. 18.; RMSz, máj. 22.] – Szőcs Géza nyílt levélben közölte a kongresszussal, hogy kilép a szövetségből. [Szabadság, máj. 15.]

1999. május 18.

Ion Diaconescu üdvözölte Markó Béla újraválasztását; a mérsékelt vonalon haladva az RMDSz továbbra is korrekt partner lesz a kormánykoalícióban. Nem a többség és a kisebbség viszonya Ro. első számú kérdése, hanem a reform alakulása. [Szabadság, máj. 18.]

Kötő József Bákóban találkozott a megyei főtanfelügyelővel és kidolgozták a klézsei iskolában indítandó m. nyelvoktatás ütemtervét. A kerettanterv opcionális része lehetőséget ad vegyes csoportok létrehozására is. [RMSz, máj. 21.]

1999. május 26.

Markó Béla Szepessy Lászlót nevezte ki a Szövetségi Elnöki Hivatal vezetőjévé, aki a bukaresti és marosvásárhelyi irodákat irányítja. [RMSz, máj. 27.]

1999. június 3.

A titkosszolgálatokról készült jelentésében Frunda György kiemelte, hogy túl sok az információs osztály, nem tökéletes a törvényes működés szabályozása, nem felel meg az ET előírásainak, hogy a titkosszolgálatok nem kizárólag a költségvetésből élhetnek és nem biztosított a parlamenti ellenőrzés folyamatossága. – Az SRI túlzónak találta a szenátor megállapításait. [Szabadság, jún. 3.] (→ 1999.06.12)

Az első negyedévben Ro. területén 57.700 születést és 81.100 halálesetet regisztráltak. [RMSz, jún. 3.]

A m. kormány és az RMDSZ egyaránt azt szorgalmazza, hogy az EU vegye le Ro.-t a vízumkötelezett országok listájáról. Németh Zsolt szerint a nemzeti vízum esetleges bevezetése csak egy a lehetőségek közül, ami nemcsak a magyarság, hanem az adott szomszédos ország minden állampolgára számára is megoldást jelentene. Markó Béla szerint a vízumstratégia, a határátlépés, a különleges státus kérdései a MÁÉRT illetékes bizottságának hatáskörébe tartozik. Amennyiben nem sikerül elérni, hogy az EU levegye Ro.-t a vízumkötelezett országok listájáról, csak akkor vetődhet fel a m. kisebbség irányában tanúsítandó kedvezmény-politika lehetősége. [RMSz, jún. 5.]

Zilahon, a 7. Partiumi Önkormányzati konferencián 100-nál több RMDSz-es polgármester, városi és megyei tanácsos ülésezett. A hirtelen elnyert pénzügyi autonómia teljesen váratlanul és felkészületlenül érte az önkormányzatokat, sok helyen teljes pénzügyi csőddel kell szembenézniük. [BN, jún. 4.; SzFÚ, jún. 7.]

Az írói hagyatékok mostoha sorsáról cikkezett Balázs Imre József. [A Hét, jún. 3.]

1999. június 10.

A képviselőház 244:13 arányban elfogadta a Securitate-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvény tervezetét. Ticu Dumitrescu, a törvény kezdeményezője csalódottan beszélt arról, hogy az eredeti tervezetet kilúgozták. [Szabadság, jún. 11.] (→ 1999.12.08)

Bogdan Niculescu Duvăz alelnök leszögezte: a PD nem szándékozik kilépni a koalícióból. [Szabadság, jún. 11.]

Markó Béla szerint Emil Constantinescu túlzott jelentőséget tulajdonított a Kolozsvári Nyilatkozatnak (→ 1999.06.09), az elnök reakciója „választási kampányra emlékeztető jellegű”. Ha az Erdélyben élő ro. és m. értelmiségiek elégedetlenkednek a központi irányítással, azt mindenképpen meg kell hallgatni. [Szabadság, jún. 10.]

1999. június 15.

Bukarestbe érkezett Emanuel Zervoudakis, az IMF főmegbízottja, a Ro.-nak szánt készenléti hitel (485 millió $) végleges elbírálása előtti újabb tisztázó tárgyalás céljából. A költségvetési mérleg adatai nem túl biztatóak: a deficit május végén elérte az egész évre tervezett érték 60%-át. [Szabadság, jún. 16.]

Bukarestben Markó Béla fogadta Max van der Stoelt, az EBESz kisebbségi főbiztosát, aki megállapította: a tanügyi törvény jelenlegi (egyeztetett) változata nem tartalmaz korlátokat az anyanyelvű oktatás számára, tehát elég jó; reményei szerint ezt a változatot a parlament mind a két háza elfogadja majd. [Szabadság, jún. 16.] – Markó Béla szerint a törvényt a szenátusnak is el kell fogadnia, de sok függ attól is, milyen korrektül alkalmazzák azt. [Táj., jún. 17.]

Az ország pol. elitje szinte kórusban határolta el magát a Kolozsvári Nyilatkozattól (→ 1999.06.09, 1999.06.10). Az aláírókként megjelöltek közül lényegileg csupán Bakk Miklós ismerte el, hogy köze van a dokumentumhoz. Szerinte rendőrállami reflexekre utalna, ha eljárás indulna a tervezet aláírói ellen. A nyilatkozat szövege a legrosszabb hiszemű értelmezés szerint sem fogható fel úgy, hogy sértené az érdekek, értékek valamelyikét. [EN, jún. 15.] (→ 1999.07.01)

1999. június 16.

A képviselőház 178:110 arányban elfogadta a tanügyi törvény új változatát. A plénum az egyeztető bizottság változata mellett döntött. Ha a szenátus módosít ezen a változaton, akkor összevont ülésen újratárgyalják a kétséges paragrafusokat. [SzFÚ, jún. 17.]

Markó Béla ismét Takács Csabát bízta meg az üv. elnökség kialakításával és Szatmári Tibort nevezte ki a sajtóiroda vezetésével. [Szabadság, jún. 16.] (→ 1999.06.19)

1999. június 18.

Bukarestben a Mihály Arkangyal Légió tagjai arra készülnek, hogy megünnepeljék a legionárius mozgalom megalakulásának 72. évfordulóját. [BL, jún. 18.]

Markó Béla szerint a kisebbségi főbiztosi intézmény a kisebbségi kérdés megoldásában csak egyfajta fájdalomcsillapító szerepet tud ellátni; az ajánlás jellegű európai dokumentumoktól el kell jutni a konkrét, kötelező erejű szabályozásokig; sokszorosan meg kellene szigorítani az ellenőrzési mechanizmusokat, s ebben a kisebbségi főbiztosnak kezdeményező szerepet kell vállalnia. [RMSz, jún. 18.]

Székelyudvarhely Bukarestben elveszítette a csereháti iskola építkezési engedélyének meghosszabbítási perét. [Udvarhelyszék, jún. 18.]

1999. június 19.

Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a SzET, melynek hatáskörét a májusi kongresszuson új elemekkel bővítették (pl. a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSz költségvetésének elfogadása csak a SzKT–SzET együttes ülésein történhet). Markó Béla megköszönte Csávossy György leköszönő elnök munkáját; az új elnök Kelemen Hunor lett. Az alelnök Király István maradt, a titkár Antal Attila. A SzET üléssel egyidőben tanácskozott az SzKT is, melynek meghosszabbították a mandátumát a novemberi belső választásokig. A testület 84:36 arányban elfogadta Takács Csabát (→ 1999.06.16) üv. elnöknek. Titkos szavazással elfogadták a Takács által jelölt alelnököket is: Nagy Zsolt (területi szervezés); Madaras Lázár (önkormányzat); Sebesi Karen Attila (művelődés és egyházügy); Nagy F. István (oktatás); Péter Pál (gazdaság); Borbély László (kormányzati tevékenység). [Szabadság, jún. 21.]

Kincses Előd átvette az időközben kisebbségi miniszterré kinevezett Eckstein-Kovács Pétertől a csereháti ügyben a székelyudvarhelyi tanács képviseletét. [RMSz, jún. 19.]

Alexandru Fărcaş, Kolozs megye prefektusa levélben figyelmeztette Gh. Funar polgármestert, hogy tartózkodjon az olyan rendezvényektől, melyekhez hasonlót a múlt hónapban rendezett, amikor is Horia Sima legionárius vezérről emlékeztek meg. Ugyanakkor a prefektus azt is ellenezte, hogy a városban utcát nevezzenek el Corneliu Zelea Codreanuról, a hajdani legionárius vezérről. [RMSz, jún. 19.]

Kéthetes lengyelországi útjának utolsó állomásán, Ószandecen (Stary Sacz) II. János Pál szentté avatta IV. Béla király leányát, Boldog Kingát. Az esemény tiszteletére a VET székelykaput adományozott a városnak, melyet a klarissza kolostor előtt állítottak föl. A pápa név szerint köszönetet mondott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének az ajándékért. [RMSz, jún. 19.] (→ 1999.11.29)

1999. június 30.

A szenátus megvitatta és néhány módosítással elfogadta a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az egyeztető bizottság által kidolgozott változatát. Nem szavazták meg a 184. szakaszt, amely a multikulturális intézmények működését szabályozza, elfogadták viszont a sokat vitatott 123. cikkelyt, amely kimondja, hogy az egyetemeken csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat lehet szervezni a nemzeti kisebbségek nyelvén, kérésre pedig multikulturális egyetemeket is létre lehet hozni, amelynek oktatási nyelvéről az alapító törvény rendelkeznék. Markó Béla változatlanul nehezményezte, hogy a törvény továbbra is tiltja a történelem és földrajz anyanyelven történő líceumi tanítását. [Szabadság, júl. 1.]

1999. július 7.

A PDSR és a PRM az alkotmánybíróságon támadta meg az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatását szabályozzák. Az indoklás szerint ez sérti az alkotmányt. A benyújtott panasz azt is kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról, hogy Európában nemzetállamok is vannak, amelyekben csak egy hivatalos nyelv van. [Szabadság, júl. 7.]

Ro. az év első hat hónapjában több mint 2 milliárd $-t törlesztett idei adósságából, a maradék mindössze 300 millió $. [Szabadság, júl. 7.]

Adrian Năstase (a PDSR alelnöke) a volt külügyminiszterek moszkvai konferenciáján arról értekezett, hogy Európa veszélyes pol. koncepciók kísérleti laboratóriuma lett. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, ha „megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat”. Ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiáról, akkor lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. Hasonló folyamat várható a Vajdaság esetén is, amelynek autonómiája mellett a m. kormány kardoskodik. [Szabadság, júl. 7.]

Az RMDSz szenátusi frakciója közleményben fejezte ki amiatti sajnálkozását, hogy Csapó I. József a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott. A törvény valóban nem tökéletes és nem mindenben elégíti ki a kisebbségek igényeit, de az 1995-ös törvényhez képest nagy előrelépést jelent a jogszabály. [Táj., júl. 7.] – Markó Béla szerint Csapó gesztusa felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával, amelyeket az új törvény – hiányosságai ellenére – a kisebbségeknek biztosít. [Szabadság, júl. 13.]

1999. július 13.

A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett egy 4 évvel korábbi, bukaresti esetre, amikor hasonló módon szervezték meg a titkosszolgálat megfigyelőinek lebukását, hogy így szabaduljanak meg néhány „kellemetlen” munkatárstól. Az esemény, ahol részt vett az MVSz nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett, nem volt szükség különleges megfigyelőkre. – Markó Béla az üggyel kapcsolatban elmondta: korábban már megszüntették a SRI azon ügyosztályát, amely az „irredentizmussal és a m. veszéllyel” foglalkozik, de tapasztalatból tudja, hogy az RMDSz politikusait figyeli a titkosszolgálat. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mit tekint a SRI nemzetbiztonsági kérdésnek. [Szabadság, júl. 13.]

Ősztől kötelező lesz a kilenc osztály, így az általános iskola nyolcból kilenc osztályos lesz, a líceumi oktatás pedig 3 osztályra (10–12.) korlátozódik. [Szabadság, júl. 13.]

A kolozsvári MKT megvitatta a tanügyi törvény megszavazása nyomán kialakult helyzetet. Nyilatkozatban rögzítették: a m. nemzeti közösség szempontjából nem tartják kielégítőnek az elfogadott törvényt. (→ 1999.07.16) A Bolyai Társaság sem értékeli sikerként a módosított oktatási törvény és az akkreditációs törvény együttes hatását. Takács Csaba szerint nem időszerű a nyilatkozat. (→ 1999.07.08) [Szabadság, júl. 15.]

1999. július 16.

V. A. Stănculescu és Mihai Chiţac tábornokokat a Legfelsőbb Bíróság 15 év börtönbüntetsére ítélte az 1989-es temesvári események idején elkövetett bűntettek miatt. A két tábornokot 72 személy haláláért és 253 ember megsebesítéséért tartják vétkesnek. (Stănculescu 1990–1991. ápr. között hadügy-, majd ipari miniszter, Chiţac pedig 1990 júniusáig belügyminiszter volt.) [Szabadság, júl. 16.]

Wesley Clark, a NATO európai erőinek főparancsnoka kijelentette: a jövő fő kérdése a stabilitás, ez pedig a határok változatlanul hagyását jelenti; sem Ro.-nak, sem a térség más országának nem kell semmiféle problémát csinálnia ebből a kérdésből. [Szabadság, júl. 16.]

Az unitárius egyház átvehette a kolozsvári Brassai Líceum épületére vonatkozó tulajdonosi iratot. [Szabadság, júl. 16.]

Markó Béla az MKT nyilatkozatáról (→ 1999.07.13): „A kolozsváriak álláspontja nem oktatási, hanem politikai töltetű, ami az RMDSz csúcsvezetőségével szembeni ellenérzést jelenti.” [Szabadság, júl. 17.]

1999. július 24.

’Tusványos’-on a Markó Béla, Nicolae Manolescu és Orbán Viktor tartott előadást a regionális együttműködésről. Manolescu szerint hiába beszélünk integrációs törekvésekről, amíg nincs igazi szándék az európai felzárkózáshoz. Markó szerint: „Föl kell adni a saját kisebbségekre acsarkodó nemzetállamok eszméjét, szét kell oszlatni a saját kisebbségeiket megfigyelő titkosszolgálatok lidércnyomását, és ki kell alakítani egy másfajta, egy együttműködő, tehát stabil Közép-Európát.” Orbán Viktor legjobban azt fájlalta, hogy nem történt előrelépés a m. ny. állami egyetem és az egyházi javak visszaszolgáltatása kérdésében. A követendő közép-európai modell az, hogy a többség engedi a kisebbségnek, hogy az életét a saját elképzelése szerint élje le. [SzFÚ, júl. 26.]

Az ótordai ref. parókia udvarán leleplezték Suba László Petőfiről készült domborművét. [Szabadság, júl. 25.]

Tőkés László nyilatkozatot tett közzé az új tanügyi törvénnyel kapcsolatban; az RMDSz hivatalos vezetése „jelentős előrelépésnek” ítélte a törvényt, elhallgatva annak diszkriminatív jellegét, az ellene szavazó Csapó I. Józseffel szemben pedig szankciókat helyeztek kilátásba. Tőkés szerint: a törvény megszavazásával mi magunk szentesítettük az önálló állami m. egyetem helyreállítási jogától való megfosztásunkat. Az elfogadott törvény az egyházi oktatást a magánoktatás szférájába száműzte és állami tulajdonként telekkönyvezteti az erdélyi történelmi egyházaktól 1945 után elvett, ezernél több iskolaépületet. [RMSz, júl. 24.] – Markó Béla sajnálja, hogy ez a nyilatkozat megszületett és hogy a tb. elnök továbbra is élesen támadja az RMDSz vezetését és a parlamenti frakciókat. Azt üzente Tőkésnek, hogy ne áldozzák fel a pol. küzdelmek oltárán az anyanyelvű oktatás kérdését; küzdeni kell azért, hogy megváltoztassuk azt, amit most nem sikerült elérni. „Ha a püspök úrban nincs remény és nincs bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni!” [Népújság, júl. 24.]



lapozás: 1-20 ... 261-280 | 281-300 | 301-320 ... 561-570




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998