Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 390 találat lapozás: 1-20 ... 221-240 | 241-260 | 261-280 ... 381-390
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Iliescu, Ion

1996. január 25.

Iliescu elnök az SzKT dokumentumainak (→ 1996.01.20) átvizsgálása után úgy ítélte meg, hogy az autonómiára vonatkozó terv az ország szétforgácsolását célozza, ezért minden felelősséget az RMDSz vezetőségére hárított. A jogállam és a társadalmi élet demokratikus megszervezése garantálják a kisebbségek számára annak természetes feltételeit, hogy megőrizzék és kifejezzék etnikai identitásukat. – Tőkés László javaslatáról (→ 1996.01.16) úgy vélekedett, hogy a megbékélés az államokra tartozik és nem az érintett kisebbségekre. [Szabadság, jan. 26.; MH, jan. 25.]

1996. január 31.

Tabajdi Csaba 1995. jún. 6-án Kézdivásárhelyen tárgyalt a helyi RMDSz vezetőivel. Az államtitkár sofőrje az épület előtt, a gépkocsi rádiójának keresőjét csavargatva az URH-sávon főnöke hangját hallotta meg – így jöttek rá arra, hogy a teremben folyó megbeszélést lehallgatták. – 1995. okt. 23-án a nagyenyedi RMDSz-székházban találtak „poloskát”. – 1995. nov. 7-én Csutak István a sajtó képviselőinek bemutatta a telefonjához csatlakoztatott lehallgató-készüléket. A SRI mindhárom esetben tagadta, hogy köze lenne a lehallgatásokhoz. [EN, jan. 31.]

A PDSR közleményben ítélte el Gh. Funar és a PUNR magatartását és szóvivője útján értésre adta: nincs kizárva egy olyan kormányalakítás, melynek során a PUNR elveszti a korábban birtokolt tárcákat. A reakciót az váltotta ki, hogy Funar levélben kérte Iliescut: folyamatosan tájékoztassák a Magyarországgal folytatott tárgyalásokról. [Szabadság, jan. 31.]

1996. február 3.

Iliescu államfőt aggasztja, hogy C. V. Tudor a România Mare hetilapban államtitoknak minősülő anyagokat publikált, így próbálván lejáratni Virgil Măgureanut, a SRI főnökét. [Szabadság, febr. 3.] – A közlés után Iliescu elnök nyilatkozatban szólította föl az ügyészséget: az állambiztonság veszélyeztetése miatt azonnal kezdjenek eljárást a lap ellen. [BN, febr. 6.] (→ 1996.03.30)

1996. február 5.

A képviselőházban megválasztották az RMDSz frakciójának új vezetőségét: eln.: Vida Gyula; aleln.: Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt; titkár: Fekete Zsolt. Az állandó bizottság titkárának Kónya-Hamar Sándort jelölték. [Táj., febr. 5.]

Catherine Lalumière, az EP képviselője Bukarestben tárgyalt vezető ro. politikusokkal. A ro. külpolitika fogyatékosságának ítélte azt, hogy még nem írták alá az alapszerződést. Oliviu Gherman úgy vélte: a nézeteltérés az 1201-es ajánlás körül van, de Iliescu elnök megbékélési kezdeményezése várhatóan meghozza a sikert. C. Lalumière a kisebbségi és az oktatási törvénnyel kapcsolatban megállapította: „Nem mondom, hogy a magyarok kéréseit 100%-ban teljesíteni kell, de a ro. többségnek sem szabad hajthatatlanságot tanúsítania, tehát valahol a középúton kell megoldást találni.” [RMSz, febr. 7.]

Petre Roman, a PD elnöke lett az USD államelnök-jelöltje. [MH, febr. 5.]

1996. március 1.

Iliescu elnök szerint jobb lett volna, ha Alfred Moses nem beszél a szélsőséges pártokról (→ 1996.02.24), ui. a ’szélsőségesség’ meghatározása vitatható. A szóban forgó nyilatkozat után az érintett pártok (PUNR, PRM, PSM) élesen támadták a nagykövetet. [Szabadság, márc. 1.]

A párttörvény értelmében egy pártot az ország legalább 15 megyéjéből származó 10.000 alapító taggal lehet létrehozni (egy megyéből min. 300 tag szükséges). [Szabadság, márc. 1.] (→ 1996.02.28, 1996.03.04, 1996.03.19)

A helyi közigazgatási törvény vitája során Márton Árpád javasolta, hogy ahol jelentékeny számú kisebbség él, a helyi közigazgatásban az illető kisebbség anyanyelvét is értő személyeket is alkalmazzanak. Javaslatát elvetették. A tervezet kimondja: a helyi közigazgatásban az érintkezési nyelv a ro.; a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön is folyamodhatnak a hatósághoz, de az írásba foglalt kérést ro. fordításban is mellékelni kell; tolmácsot igénybe lehet venni. [Táj., márc. 1.] (→ 1996.03.08)

Markó Béla elmondta: nem hiszi, hogy bizonyos eltúlzott, érzelmi indokokon kívül bárki ésszerű érvet hozhatna fel arra, hogy egy olyan helyi tanácsban, ahol minden tanácsos magyar és a helyi közösség problémáinak megbeszélésére gyűlnek össze, nem szabad használniuk anyanyelvüket. A parlament állásfoglalása azt jelzi: nincs pol. akarat a kisebbségi kérdés pozitív kezelésére. [Szabadság, márc. 1.]

1996. április 9.

Borbély László felhívta a figyelmet a ro. politikusok ellentmondásos logikájára: Meleşcanu arra hivatkozik, hogy a kisebbségi keretegyezmény nem érvényes (→ 1996.04.01), Iliescu elnök ugyanakkor azzal veti el a kisebbségi törvény szükségességét, hogy Ro. aláírta a keretegyezményt. Hogyan lehet hitele egy olyan kormánynak, amelyik évek óta ígéri a kisebbségi törvény jóváhagyását és hat éve halogatja a kultusztörvény véglegesítését, amelyet az egyházak vezetői 1990-ben terjesztettek a kormány elé? – tette föl a kérdést a képviselő. [Táj., ápr. 9.; bővebben lásd: Ellentét a ratifikált okmányok és a tényleges rendelkezések között c. írást, Szabadság, ápr. 13.] (→ 1996.05.31)

Gh. Tinca védelmi min. ismételten elutasította az RMDSz kifogásait a Hargita és Kovászna megyében állomásozó „néhány katonai egység” miatt; szerinte azok nem változtatják meg a tartomány etnikai összetételét. [MH, ápr. 9.]

Becslések szerint Ro.-ból egymillió állampolgár tartózkodik külföldön, illegális munkavállalás céljából. [UH, ápr. 9.]

1996. április 12.

Iliescu elnök kizárta azt, hogy a ro.–m. alapszerződésben utalás essék az ET 1201-es ajánlására, Năstase viszont értelmezést tart szükségesnek – emlékeztetett Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Sem az egyik, sem a másik változat nem teszi lehetővé az etnikai alapú autonómia engedélyezését. Mindenképpen elfogadhatatlan, hogy az 1201-es ajánlást értelmezés nélkül foglalják a szerződésbe, mert az kétértelmű interpretálást tenne lehetővé, azt pedig szeretnék elkerülni. [Szabadság, ápr. 12.]

Csíkszeredában a székelyföldi egyetemi hálózat megszervezéséről tanácskoztak az RMDSz okt. főosztályának képviselői és a meghívott egyetemi és főiskolai oktatók. Megegyeztek abban, hogy az érdekeltek máj. 15-ig benyújtják a felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozó javaslataikat; az oktatási főosztály összesíti és véglegesíti azokat, majd az egységes tervezetet előterjeszti az SzKT-nak. [Táj., ápr. 16.]

Az RMDSz és az EME szervezésében Kolozsvárott tanácskoztak a szeptembertől bevezetendő új tantárgyról a történelemtanárok. A magyarság története tankönyvről és a módszertani kérdésekről folyt a vita. A tervek szerint a 6. osztályban vezetik be az új tantárgyat, heti egy (két) órában. [Táj., ápr. 16.]

1996. április 13.

Iliescu elnök elutasította Zeno Opriş nyílt levélben közzétett kérését, hogy ne írja alá a parlament által megszavazott párttörvényt, mert az lehetővé tenné az etnikai alapon szerveződő pártok működését. Az elnök egyrészt megértéséről biztosította a VR-t, másrészt kifejtette, hogy „nem mindig a látható veszélyek a legnagyobbak”. [Szabadság, ápr. 13.]

Baróton ülésezett a Székelyföldi Egyeztető Tanács, ahol tk. Csapó I. József autonómia-tervezetét vitatták meg. A tanácskozás után Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy – ezt a tervezetet is munkaanyagként használva – fel kell gyorsítani a munkát és ki kell dolgozni a végleges statútumot. Megvalósításához parlamenti jóváhagyásra lenne szükség, amihez megfelelő pol. akarat kellene a többség részéről. Jelenleg sem erre, sem a kisebbségi jogokra nem tapasztalható ilyen akarat, jegyezte meg a szövetségi elnök. [Táj., ápr. 17.]

1996. április 27.

Bukarestbe érkezett Jevgenyij Primakov orosz külügymin., hogy parafálja az orosz–ro. alapszerződést. Primakov érkezése előtt Emil Constantinescu levélben szólította föl Iliescut, hogy mutassa be az ellenzéknek az alapszerződés tervezetét; Iliescu sértőnek nevezte a levél tartalmát, végül az ügy odáig fajult, hogy elmaradt a szerződés aláírása. [MH, ápr. 29.]

1996. május 2.

A tömeg egy része füttykoncerttel fogadta a Kolozsvárra látogató Iliescu elnököt. A rendőrség durva közbelépését a PAC helyi képviselője és a PL’93 nyilatkozata is elítélte. [Szabadság, máj. 4.]

1996. május 11.

A történelmi egyházak képviselői újabb vallásügyi tervezetet készítettek, amely figyelembe veszi az ET 176/1993. sz. ajánlásait is. Az első tervezetet 1990-ben készítették el, de arra még nem kaptak választ. Ügyük érdekében ismét közös levélben fordultak Iliescu elnökhöz. [RMSz, máj. 14.]

Fegyverkezési hajszát gerjesztene, ha Ro. nem kerülne szomszédaival egyszerre a NATO-ba, jelentette ki T. Meleşcanu. [Népszabadság, máj. 12.] ● [Ezt a kijelentést korábban Gh. Tincától is hallottuk. A krónikás naiv kérdése: ki fegyverkezne és ki ellen? A megalapozatlan hiedelmek sora még nem ért véget, ]960618.]

Kolozsvárott ülésezett a tankönyvtanács orsz. kuratóriuma, amelyen elbírálták a benyújtott pályázatokat. 227 pályamunkából támogatásra javasoltak 112 művet, a többit – különböző okokra hivatkozva – elutasították. [Szabadság, máj. 17.]

1996. július 1.

Az RMDSz Külpol. Tanácsadó Testülete a Budapesten sorra kerülő tanácskozáson (→ 1996.07.05) képviselendő álláspontot egyeztette és az előterjesztendő javaslatokat dolgozta ki. [Táj., júl. 2.]

Gyergyószentmiklóson fölavatták Márton Áron mellszobrát, Miholcsa József alkotását. [EN, júl. 10.]

Kolozsvárott egy éve indult a Sonic Rádió (annak idején m. alapítványok 2 millió forinttal járultak hozzá az alapításhoz), amelynek egész napos műsorából négy óra m. nyelvű adás. Jún. 27-én bejelentették, hogy megszűnik a m. adás; tiltakozásul lemondott Cosmin Guşă, az adás főszerkesztője. Sebesi Karen Attila a döntést jelentette az orsz. audiovizuális tanácsnak (CNA); a riporternek elmondta, hogy a gazdasági ok, amire hivatkoznak, nem állja meg a helyét, ui. a m. nyelvű hirdetések a bevétel 35%-át teszik ki, amely jóval meghaladja a ráeső arányt. [RMSz, júl. 1.] (→ 1996.07.08)

Bukarestben Iliescu elnök és Csiang Cö-min aláírta a ro.–kínai közös nyilatkozatot és a tudományos-műszaki együttműködési egyezményt. Kína 600 ezer $-os, vissza nem térítendő segélyt ad Ro.-nak. Ro. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere a kelet-európai térségben. [RMSz, júl. 1.]

1996. július 6.

Iliescu elnök moldovai látogatásának utolsó napján „irreálisnak és megvalósíthatatlannak nevezte Ro. egyesülését Moldovával, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy sikerül kiszélesíteni a gazdasági kapcsolatokat”. A moldovai parlamentben támogatásáról biztosította az ország függetlenségének megőrzését, sürgette az orosz csapatok kivonását a Dnyeszteren túli területről. [RMSz, júl. 8.]

A csíksomlyói kegytemplom szomdszédságában fölavatták Domokos Pál Péter mellszobrát, Bodó Levente (Szentegyháza) alkotását. [RMSz, júl. 8.]

Temesvárott, az újjáalakult Magyar Ház Rt. első fokon elvesztette a pert, hogy visszaszerezze tulajdonába a közösségi házat (→ 1996.01.17, 1996.04.04); az Rt. fellebbezni fog. [RMSz, júl. 6.]

1996. július 18.

A PDSR hamis vádakkal illette az RMDSz-t, ezért a Szövetségi Elnöki Hivatal közleményt adott ki, amelyben emlékeztetett: az RMDSz az autonómiát a ro. jogrend, az állam szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja megvalósítani. A budapesti tanácskozás (→ 1996.07.05, 1996.07.17) nem egyedül az RMDSz, hanem a Mo. határain túl élő m. ny. közösségek támogatásáról szólt. A ro. állam is jelentős támogatásban részesíti a h. t. románságot (pontos adatok a költségvetésről szóló 29/1996. sz. törvényben), s emlékeztetett arra, hogy Iliescu elnök, a Herkulesfürdőn tartott konferencián azt hangsúlyozta: „kötelességünk támogatni őket [értsd: a h. t. románságot] e törekvésekért [az anyaországgal való kapcsolattartásért] folytatott igazságos küzdelmükben”. Az RMDSz elutasítja a beleszólást a saját politikájába és kinyilvánítja szándékát a párbeszéd folytatására. [Táj., júl. 19.]

1996. július 31.

A m.–m. csúcstalálkozó jelentőségéről és üzenetéről cikkezett Duray Miklós a pozsonyi hírlapban: „először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politikai reprezentációjának jelenlétében a m. pol. érdekek megfogalmazására oly módon, hogy egyidejűleg a nemzetközileg garantált status quot tiszteletben tartotta”. A zárónyilatkozat alapjául szolgálhat a „nemzet újjáépítkezését elősegítő program megfogalmazásához”, a dokumentum a a 20. század végének szellemében készült, ennek egyik pillére az európai integráció, a másik a szubszidiarizmus, az egyenrangúság szelleme és az alulról építkezés elve. A nyilatkozat végleg eldöntötte, hogy a végcél a szülőföldön maradás szorgalmazása. [Szabad Szó, júl. 31.]

Újvári Ferenc (EMK) Iliescu elnöknek címzett levelében rámutatott, hogy az autonómiakoncepció nem alkotmányellenes – ahogy az elnök beállította –, hiszen a 119. paragrafus kimondja, hogy a területi közigazgatási egységek adminisztrálása a helyi autonómia és a közszolgálatok decentralizációjának elvén alapszik. [Szabadság, júl. 31.]

Borbély Imre négy székely városban mutatta be a Magyar jövőkép c. tanulmánykötetet, amelyet az Interconfessio Társaság korábbi üléseinek anyagaiból állítottak össze (pl. 960526). Borbély Imre hangsúlyozta: ki kell mozdítani a m. politikát arról a holtpontról, ahol most van, amikor nem saját érdekei, hanem környezete elvárásai szerint politizál. E kimozdulás az anyaország és az elszakított nemzetrészek közös érdekeinek harmonizálása révén jöhet létre. [HN, júl. 31.]

1996. augusztus 4.

Clinton elnök aláírta a legnagyobb kedvezményt állandó jelleggel biztosító törvényt. Iliescu elnök úgy értékelte: ez annak az eredménye, hogy elismerik a ro. gazdasági reformot és a demokratikus folyamatokat. [RMSz, aug. 6.]

A ref. világtalálkozó keretében Szatmárnémetiben templomot avattak, Micskén pedig megnyitották a Timótheus Ifjúsági és Katekétikai Központot [MN, aug. 6.], Hegyközújlakon a Hegyközi Népfőiskola épületének avatásán Csurka István (MIÉP) mondott beszédet. [Szabadság, aug. 6.]

1996. augusztus 17.

Iliescu elnök elmondta: a m. fél korábban ellenezte, most elfogadta, hogy az 1201-es ajánlás csak a függelékben szerepeljen; leszögezik, hogy az 1201-es nem jelenti a kollektív jogok és a területi autonómia elismerését. [RMSz, aug. 17.]

Horn Gyula elmondta: nem lehet minden igényt kielégítő megállapodást kötni, ugyanakkor a megbékélést, a tartós együttműködést célzó dokumentumokat mindenképpen alá kell írni, hiszen ezek nélkül nem lehet bekerülni az EU-ba. [Vasárnapi Hírek, aug. 18.]

Hitelt érdemlő forrásra hivatkozva azt közölte a vezető m. napilap, hogy fölvetődött a HTMH megszüntetése; funkcióit részben a Külügymin. venné át, de az sem kizárt, hogy a HTMH-t összevonják a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalával (NEKH). [Népszabadság, aug. 17.] (→ 1996.09.03, 1996.09.23, 1996.10.14)

1996. augusztus 28.

Márton Áron szülőfalujában, Csíkszentdomokoson, többezres tömeg emlékezett a hajdani püspökre, annak 100. születésnapján; fölavatták Szervátiusz Tibor szobrát és koncelebrációs szentmisét mutattak be. [RMSz, aug. 30.]

Lezsák Sándor az EDU-nak címzett levelében azt írta: a romániai kisebbségek fenyegetettsége és bizonytalansága miatt Mo.-nak és számos más európai államnak újabb menekülthullámmal kell szembenéznie. [MH, aug. 28.] – Bauer Tamás (SzDSz) ezt cáfolta, mondván: az alapszerződés jogokat biztosít és kimondja az asszimiláció tilalmát, érthetetlen tehát, hogy miért menekülnének a magyarok Erdélyből. [MH, szept. 17.]

Bíró Béla értelmezése szerint a kollektív jogok mindent felölelhetnek az anyanyelvű oktatástól a kétnyelvű feliratokig. [MH, aug. 28.]

A PDSR közleménye kiállt az alapszerződés mellett és elítélte Gh. Funart, aki a külügymin. menesztését és Iliescu elnök felfüggesztését követelte. [MH, aug. 29.] (→ 1996.09.02)

1996. augusztus 29.

Iliescu elnök megbeszélte az alapszerződést a ro. pol. pártok képviselőivel. Az RMDSz képviselői ismertették az Operatív Tanács álláspontját (→ 1996.08.16); a vita végén az elnök megállapította, hogy a pártok zöme egyetért az alapszerződéssel. [RMSz, aug. 30.]

A RomLib közölte az alapszerződés teljes szövegét (= RMSz, szept. 3., szept. 4.) – a m. külügymin. illetékesei súlyos indiszkréciónak értékelték a ro. lépést. [Népszabadság, aug. 30.]

1996. szeptember 3.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésén elvetették az ellenzéki pártok javaslatát, hogy Markó Béla is felszólalhasson. A kormánypártok (MSzP, SzDSz) szónokai kiálltak az alapszerződés mellett, az ellenzéki képviselők a szerződés aktuális változatát vitatták. Eörsi Mátyás kijelentette: nem tud elképzelni olyan alapszerződést, amely az RMDSz és a ro. fél igényeit is kielégítené, a Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy a külügyi tárca Bukarest változatát fogadta el. A vita végén 235:71 arányban elvetették az ellenzéki állásfoglalást (→ 1996.08.27). [RMSz, szept. 5.] (→ 1996.09.05)

N. Văcăroiu javaslatára Iliescu elnök leváltotta a kormány 3 PUNR-s miniszterét: Valeriu Tabără (mezőgazd.), I. G. Chiusbaian (igazságügy), Ovidiu Muntean (távközlés), a helyükbe kinevezett miniszterek (Alexandru Lăpuşan, Ion Predescu, ill. Virgil Popescu) letették az esküt. [Szabadság, szept. 4.]

Az MDF tiltakozott a HTMH és a NEKH tervezett összevonása ellen (→ 1996.08.17). [RMSz, szept. 3.] (→ 1996.09.23, 1996.10.14)



lapozás: 1-20 ... 221-240 | 241-260 | 261-280 ... 381-390




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998