|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 432 találat | lapozás: 1-20 ... 201-220 | 221-240 | 241-260 ... 421-432 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tőkés László 1997. szeptember 15.Eckstein-Kovács Péter a szenátusban pol. nyilatkozatban elítélte a Gh. Funar rendezte Avram Iancu-ünnepség hangvételét: megengedhetlen, hogy a polgármester 400 ezer „betelepített” magyar kiutasításáról, a nyugdíjak etnikai alapon való megvonásáról és a magyarok tömeges elbocsátásáról beszélhessen. Ez kimeríti a faji uszítás és a nemzetek közötti gyűlöletkeltés bűnét, ami hivatalból üldözendő, ezért az ügyészég figyelmébe ajánlja. [Szabadság, szept. 17.]Az ET jogi és emberi jogi bizottsága brüsszeli értekezletén napirendre tűzte Frunda Györgynek Birger Haggardhoz, a bizottság elnökéhez intézett levelét, amelyben a szenátor támogatást kért a kisebbségek anyanyelv-használatára és az oktatásra vonatkozó kormányrendeletek mielőbbi érvényre juttatásához. [Szabadság, szept. 15.] Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: helytelennek tartja, hogy Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke erdélyi körútra indult a Fidesz politikusaival (→ 1997.09.13), mert tisztségénél fogva egyenlő távolságot kellene tartania valamennyi párttal szemben. [Szabadság, szept. 17.] A nemzetiségi kérdés rendezése nehézkesen halad; a szélsőséges nacionalista erők támadásai jelzik, hogy az elért eredmények igen törékenyek, visszafordíthatók, figyelmeztetett Markó Béla. [Népszabadság, szept. 15.] 1997. szeptember 20.Székelyudvarhelyen ülésezett az SzKT. A szövetségi elnök megállapította: a kormányzatot az RMDSz-szel kötött koalíció miatt támadják a nacionalista pártok, ez végül odavezet, hogy a koalíció (vagy csak egyes politikusai) sok esetben habozik végrehajtani a már megkötött megállapodásokat. Elvetették az Operatív Tanács (OpT) politikai döntési hatalommal történő felruházását, így két SzKT között továbbra is a szövetségi elnöknek kell döntenie a kulcshelyzetekben. Vitát váltott ki a tb. eln. hatáskörének kérdése is. [„Olyankor vált vitatottá ez a tisztség korábban is, amikor egyeseknek nem szolgált tetszésére a tb. elnök politikai tevékenysége” – válaszolta Tőkés László a Népszabadság kérdésére.] Az SzKT elvetette Márton Árpád javaslatát, hogy ne legyenek belső választások. Elfogadták azt a módosítást, hogy a szövetség társult szervezetei kizárhatók, a platformok pedig megszüntethetők. A gyűlésen Katona Ádám – Kongresszus előtti pol. válság az RMDSz-ben címmel – sokszorosított röpiratot terjesztett. [RMSz, szept. 23.]Sütő András – a farkaslakai Tamási Áron-ünnep alkalmával – kiállt a mérsékeltek mellett, mondván: parlamenti képviselőink iszapbirkózást folytatnak jogainkért, a radikálisok közben fumigálják őket. [Népújság, szept. 26.] Sütő András egy interjúban elmondta: elképesztő, hogy „épp a HTMH adja fel az önálló egyetemhez való jogunkat (utalás Törzsök Erika beszédére, ]970326), holott az lenne a dolga, hogy a leghatározottabban támogasson minket”. Az MVSz-nek pártok fölötti tömörülésnek kell lennie, nem pedig ellenzéki pártszerepre törekednie, a világszövetségnek a határon túli magyarság mindenkori választott képviselőit kell támogatnia. [MH, szept. 20.] 1997. október 3.Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 5. kongresszusa. Az első napon a vendégek köszöntői után a szövetségi elnök (Markó Béla), az üv. eln. (Takács Csaba) és a tb. eln. (Tőkés László) beszámolói után a SzET (Csávossy György), az SzKT (Dézsi Zoltán) és az ÖT (Demeter János) vezetői valamint a parlamenti frakciók elnökei (Verestóy Attila, Varga Attila) olvasták fel beszámolóikat; délután az etikai bizottság, a szabályzat-felügyelő biz., és a szövetségi ellenőrző biz. jelentései hangzottak el, majd a küldöttek megvitatták és elfogadták az alapszabályzat módosításait. A 2. nap a program vitája következik és elfogadják a kongresszus többi dokumentumát. [Táj., okt. 2–5.; RMSz, okt. 6.]Borbély Zsolt Attila azt szorgalmazta, hogy RMDSz szakítson az össznemzeti problémák iránt érzéketlen Horn-kormánnyal és álljon a kárpát-medencei, nemzetileg elhivatott m. politikai szervezetek élére [!], hozza létre ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. [RMSz, okt. 3.] (→ 1997.10.16) Halász Anna arra kérte az RMDSz radikálisait – elsősorban Tőkés Lászlót –, hogy ne tekintsék az RMDSz jelenlegi ellenfeleit legyőzendő ellenfélnek. [RMSz, okt. 3.] 1997. október 4.Markó Béla, elnöki beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái, a platformok, tagpártok és csoportosulások révén; elfogadhatatlannak tartotta, hogy a közös döntések alól bárki is kivonja magát és különvélemény ürügyén az egész szövetséget gyengítse. Az erdélyi m. közösség az alapvető döntést akkor hozta, amikor 1990-ben szenátorokat és képviselőket delegált a parlamentbe. Kitért a kormánykoalíció által meghozott intézkedésekre is, hangsúlyozva, hogy az eredmények rendkívül törékenyek, az egész bármikor összeomolhat. [RMSz, okt. 8.] – Beszédének végén Tőkés László 8 pontban foglalta össze javaslatait, amelyből 5-öt a kongresszus elfogadott (ro.–erdélyi m. párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása; a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése; a m.–m. csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése; a SIRF egyetemmé fejlesztése). Sürgette a belső választások megtartását, az autonómia-statútum véglegesítését és az egyházi javak visszaadását. [RMSz, okt. 6.] – A szervezeti szabályzat módosítása nyomán a kormányba (be- és ki-)lépésről az SzKT hivatott dönteni, a miniszterek kinevezéséről az ÜE javaslata alapján az OpT dönt, a prefektus jelölése pedig a területi szervezetek hatáskörébe tartozik. [RMSz, okt. 7.]Az EMK amiatt tiltakozott, hogy a kongresszuson nem tehették közzé Katona Ádám javaslatát, miszerint „a M. Köztársaság vállaljon védőhatalmi státust a romániai m. nemzeti közösség fölött”. [RMSz, okt. 11.] 1997. október 29.Bukarestben ismét összeültek a Vallásügyi Államtitkárságon az egyházak vezetői, hogy szakértőik bevonásával véglegesítsék a kilencvenes évek elején elkészült, de újabb módosításokkal kiegészült kultusztörvény-tervezetet. Tőkés László szólt a diszkriminációról: amíg az ortodox egyházat milliárdokkal dotálják, a KREK legnagyobb összegű céltámogatása 10 millió lej volt. [RMSz, okt. 31.]Sztrájkba léptek a SIRF diákjai, az oktatás színvonalát befolyásoló súlyos gondok miatt (könyvtár hiánya, kevés tanterem, a tanárok folyamatos változása). Szűcs István rektorhelyettes szerint a nehézségek fő oka az egykori ref. püspöki palota tisztázatlan vagyonjogi helyzete. [BN, okt. 30.] (→ 1997.10.31) 1997. november 13.Markó Béla, az RMDSz sajtóértekezletén elmondta: a koalíció legnagyobb pártja (PNTCD) zsaroláshoz folyamodott, nem hajlandó elfogadni az RMDSz által javasolt kompromisszumos megoldást – amelyhez a szövetség végszükség esetén folyamodott, azért, hogy ne kerüljön veszélybe az euroatlanti integráció –, ezért az RMDSz felkérte Constantinescu elnököt: foglaljon állást a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. – Takács Csaba elmondta: az OpT tagjai nem értettek egyet Tőkés László indítványával (aki a koalícióból való kilépést sürgette), erről csak a szenátusi vita után dönthet az SzKT. [Táj., nov. 13.]1997. november 15.Markó Béla a koalíciós válsággal kapcsolatban elmondta: „Ha akár Tőkés László, akár mások úgy fogalmaznak, hogy az RMDSz egy éve úgy telt el, hogy folyamatosan engedményeket tettünk, akkor ezt a logikát nem értem. Én ugyanis úgy látom, hogy kitűztünk magunk elé bizonyos célokat, amelyeknek egy részét elértük. Lehet, hogy a kisebbik részét, de az 1996-os novemberi állapothoz képest kimutathatóan haladtunk előre a gazdaságban, a közéletben és igen, az oktatásban is, a most előállt helyzet dacára. Nem olyan sok, de nagyon fontos amit elértünk. Ezt föl lehet adni, de tudunk-e alternatívát, egy jobb eszközt kínálni?” Nem vitatéma az anyanyelvű oktatáshoz való jog, hanem az, hogy mit tudunk érvényesíteni. Jogaink érvényesítéséhez, a küzdelemhez viszont teljes összefogás kellene. [Népújság, nov. 15.]1997. november 25.A szenátusban a tanügyi törvény vitájában Laurenţiu Ulici, az írószöv. elnöke (aki pártolta azt, hogy Ro. történelmét és a földrajzát anyanyelven lehessen tanulni) Pruteanu szenátor vádjaira válaszolva elmondta: az ukrajnai románok az iskolában románul tanulhatják az összes tárgyat és ro. egyetemük is van, de Pruteanuval együtt Ukrajnában is feltűnt egy nacionalista politikus, aki minden tárgy ukrán nyelvű oktatását sürgeti az ottani ro. iskolákban. [MTI]Tőkés László az SzKT rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte nov. 12-én, amelyhez megnyerte 44 SzKT-tag támogatását is. Dézsi Zoltán az ülést dec. 6-ra rögzítette, de Tőkés szerint akkor már értelmetlen lesz megtartani, mert addigra véget ér a tanügyi rendelet parlamenti vitája. [RMSz, nov. 27.] 1997. december 9.Tovább éleződött a helyzet Cserehát-ügyben Székelyudvarhelyen: a kormányfőtitkár 50 rendőrt és 200 csendőrt vezényelt a városba. Az események körül zajló nacionalista hangulatkeltés nagy mértékben befolyásolta a szenátus munkáját is. Az Oprişt kísérő jogászok szerint az apácák rendelkeznek a tulajdonosi okmánnyal és amíg a bíróság nem dönt másként, addig az épületben kifejthetik az adományozási okmánynak megfelelő tevékenységüket. [MTI]A szenátusban folytatódott az oktatási rendelet vitája. A koalíciós partnerek ismét felrúgták az egyezséget, nem szavazták meg a kisebbségeknek kedvező paragrafusokat, ezért az RMDSz szenátorai kivonultak az ülésről és Markó Béla rögtönzött sajtóértekezleten bejelentette, hogy konzultációra visszahívja a kormány üléséről az RMDSz minisztereit, akiknek a működését meghatározatlan időre felfüggesztik. A kérdés megoldása az SzKT hatáskörébe tartozik. [Táj., dec. 9.] Szakáts Mara nagyváradi szociológus 10 erdélyi megyében végzett felmérést, melynek teljes feldolgozása előtt már levonható néhány konklúzió: az erdélyiek visszautasítják az anyaország beavatkozását a romániai magyarok politizálásába; tisztelik Tőkés László kitartását és bátorságát, de sokan károsnak tartják a püspök átgondolatlan megnyilvánulásait. [MH, dec. 9.] 1997. december 13.Az EU luxembourgi csúcsértekezletén 15 állam- és kormányfő megegyezett abban, hogy újabb öt országgal (Cseh-, Lengyel-, Észt- és Magyarországgal, valamint Ciprussal) kezdik meg a csatlakozási tárgyalást, a további öt jelentkezőnek (Bulgária, Ro., Lettország, Litvánia, Szlovákia) várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. [Háromszék, dec. 16.]A Romániai Rektorok Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló m. egyetem létesítését. [Háromszék, dec. 15.] Kolozsvárott véget ért az SzKT és a SzET együttes ülése, mely dönteni hivatott az RMDSz kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla elemzéséből kiderült: a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSz-szel, ám a pártokban vannak olyan csoportosulások, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. Ugyanígy léteznek olyan erők, amelyek fékezni akarják a térség euroatlanti integrációját. A koalíciós időszak két része különböztethető meg, az elsőben sikerült előrelépni, utána felerősödtek a nacionalista hangok, ez lefékezte a fejlődést. A csereháti ügyről szólva, Markó politikai hibának nevezte Opriş kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. A résztvevők közül többen is sürgették, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László szerint hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalistáknak kedvezne. A tb. eln. szerint gyakorlati lépésekkel kell szaván fogni a partnert, meg kellene kezdeni egy önálló m. egyetem szervezését. A gyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy az RMDSz nem lép ki a kormányból és megfogalmazták a további koalíciós együttműködés feltételeit. Állásfoglalást fogadtak el tk. az anyanyelvű oktatásról, az egyházainkat ért jogsérelmekről, a kisebbségellenes megnyilvánulásokról. [Szabadság, dec. 15., dec. 16.; Táj., dec. 15.] 1997. december 22.Bárányi Ferenc szólalt fel a parlamentben a forradalom évfordulójának szentelt ülésen. Emlékeztetett Tőkés László szerepére és arra, hogy ha Bukarestben nem tört volna ki a népfelkelés, a diktatúra eltiporta volna a temesvári forradalmat. A hatalomra került rendszer képviselői hét éven keresztül semmit sem tettek azért, hogy felderítse a bűnösöket és felelősségre vonja őket. Elvárjuk a parlamenttől – mondta a szónok –, a kormánytól és az elnöki intézménytől, hogy minden erővel részt vegyenek az 1989. dec. végi események homályos vonatkozásainak tisztázásában, hogy a vétkesek megbűnhődjenek tetteikért, függetlenül a társadalmi, politikai vagy katonai struktúrákban betöltött tisztségüktől. [Táj., dec. 23.]1998. február 1.Az 1996 óta eltelt időszakban a ro. pol. erők „egyfelől semlegesítették az RMDSz-t, másfelől maximálisan kihasználták arra, hogy kedvező képet alakítsanak ki Ro.-ról” – fejtette ki Tőkés László – ehhez képest még mindig eltörpülnek a szövetség által a kormányzásban elért kisebb-nagyobb eredmények, amelyek „még mindig vitatottak, még mindig csak a törvényesség határán, sürgősségi kormányrendeletek formájában léteznek”. Az „RMDSz szinte elvesztette önálló beleszólási képességét a romániai viszonyokba és a ro.–m. viszony alakításába.” [RMSz, febr. 3.]Hatályba lépett az ET nemzeti kisebbségek védelméről szóló, 157. számot viselő keretegyezménye. Ez az első nemzetközi jogi érvénnyel bíró multilaterális dokumentum, amely a nemzeti kisebbségek védelmét célozza. A Keretegyezmény csak elveket és nem jogokat fogalmaz meg, s így az államok számára tág teret biztosít az elvek megvalósításához. A Keretegyezményt az ET tagállamai részére 1995 februárjában nyitották meg aláírásra, az első nap 21 állam írta alá, utóbb további 9 ország képviselői. A rendelkezések szerint az egyezmény csak akkor lép hatályba, ha 12 tagállam kifejezte egyetértését, hogy kötelezőnek tekinti azt magára nézve. A ratifikáció hosszadalmas volt, ezért csak 3 év múlva jutottak odáig, hogy az egyezmény hatályba léphessen. A preambulum szerint a részes államok elhatározták, hogy „saját területükön védelmezik a nemzeti kisebbségek létezését”, ami a nemzeti kisebbségi lét garanciájaként fogható fel. Elismerik, hogy a kisebbségek védelme az európai béke és stabilitás eleme. Kijelentik, hogy a pluralista és valóban demokratikus társadalmaknak olyan feltételeket kell teremteniük, amelyek biztosítják a kisebbségek identitásának kifejezését, megőrzését és fejlesztését, továbbá kifejezik törekvésüket, hogy a kulturális különbözőség ne a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása legyen. Az egyezmény kimondja az identitás szabad megválasztásának elvét, valamint azt, hogy az egyezménybe foglalt elvekből fakadó jogok és szabadságok mind egyénileg, mind másokkal közösségben gyakorolhatók. Explicite nem szerepelnek kollektív jogok, de a szöveg egyértelművé teszik, hogy az egyezmény elismeri a kollektív érdeket. A részes államok a kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosítására, hatékony védelmük előmozdítására vállalnak kötelezettséget. Alapelvek: egyenlőség a törvény előtt és a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életben; az asszimiláció tilalma, a népességarányok megváltoztatásától való tartózkodás; az identitás lényegi elemeinek megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása; a kultúrák közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet érdekében; erőszakos fenyegetések elleni védelem. Továbbá: a kisebbségi nyelv használatának joga a mindennapi életben, a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatban; a család- és utónév kisebbségi nyelven történő használatának és hivatalos elismerésének joga; kisebbségi nyelven írott magánjellegű feliratok valamint helység- és utcanevek elhelyezésének a joga. Az egyezmény biztosítja a kisebbségi nyelven való oktatás jogát, a tanárképzést, tankönyvekhez való jutást, az esélyegyenlőség biztosítását stb. [RMSz, febr. 4.] 1998. március 25.Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár főgondnok a vallásügyi államtitkársághoz fordult azzal kapcsolatban, hogy a temesvári pénzügyi igazgatóság pénzbüntetésre ítélte a városi ref. egyházközséget, mert az m. nyelven vezeti a könyvelését. A KREK közleménye hangsúlyozta: az érvényben lévő vallásügyi törvényrendelet értelmében az egyházak „belső gyűléseiken és működésük rendjén híveik anyanyelvét használhatják”. [Szabadság, márc. 25.] (→ 1998.05.23)1998. április 8.Markó Béla szerint nagyobb hatáskört kell biztosítani a miniszterelnöknek, nem szabad újratermelni azt a helyzetet, amikor a koalíciós pártok szinte naponta ellenőrizték és korlátozták a miniszterelnök cselekvési lehetőségeit. Egyelőre nem alkotják újra a korábbi egyeztető tanácsot, de a miniszterelnök konzultálni fog a pártelnökökkel. [Szabadság, 1998. ápr. 9.]Tőkés László szerint a koalíción belül gyakorolt politikai erőszak sikere tovább gyengíti az RMDSz esélyét arra, hogy az erdélyi magyarság számára létfontosságú 22. sz. (helyi közigazgatási) és 36. sz. (oktatási) sürgősségi kormányrendeleteket törvényerőre emeltesse, másfelől gyengíti a történelmi egyházak esélyét arra nézve, hogy a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingó és ingatlan javait visszaszerezze. [Szabadság, 1998. ápr. 9.] Böjte Csaba, ferences páter, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke, Déván gyermekotthont alapított, jelenleg 130 gyermeket nevelnek. Hihetetlen nyomorból, munkanélküli szülőktől érkeznek a gyemekek, várótermekből szedik össze a kolduló árvákat. [RMSz, ápr. 8.] 1998. május 18.Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke nyilatkozatban bírálta Horn Gyula és Markó Béla kijelentéseit. A magyarországi választások első fordulója után Horn Gyula azt nyilatkozta, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelent Mo. szomszédaira nézve, a megbékélés helyett gyűlölködéshez vezet, s ezért káros a h. t. magyarokra. Markó Béla szerint az első fordulóban tapasztalt alacsony részvétel „a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt, hogy Mo.-n nincsenek igazi társadalmi traumák.” Tőkés szerint ez az álláspont félrevezető és káros. Takács Csaba elhatárolódott a tb. elnök kijelentéseitől, mert szerinte ezeket akár a m. politikába való beleszólásként is lehet értelmezni. [RMSz, máj. 20.] – Tőkés szerint „a vészes abszenteizmus valójában a m. társadalom válságának és a m. nemzet politikai kiábrándultságának jellegezetes és aggasztó tünete”. [Szabadság, máj. 19.] – Tőkés visszautasítja Takács véleményét, mondván, hogy az üv. elnök „véleményalkotási és szólási szabadságában igyekszik korlátozni a szövetség tb. elnökét”. Tőkés hangsúlyozta: „a h. t. magyarság ügyével senki ne riogassa a magyarországi választópolgárokat a második választási forduló előtt”. [Szabadság, máj. 21.] – Markó Béla a vita lezárásaként megismételte az RMDSz korábbi álláspontját: a magyarországi politikai élettel szembeni egyedüli igazán elfogadható magatartás a m. demokratikus pártokhoz való egyenlő közelség. [Szabadság, máj. 25.]Adrian Severin, a PD alelnöke a magyaroszági választások tanulságairól cikkezett a Ziua c. lapban: a szélsőjobb előretörésére a két országban „a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítanunk, ha nem akarjuk, hogy a világ e részének sorsát egy Csurka- és egy C. V. Tudor-kormány közötti kapcsolatok keretében döntsék el.” [Szabadság, máj. 18.] 1998. május 26.Andrei Pleşu külügymin. kijelentette: még ha lesznek hangsúlybeli eltolódások, a dolgok lényegét tekintve nem lesz rossz irányú változás a ro.–m. kapcsolatokban, mivel „Magyarországgal együtt valamennyien olyan verseny részesei vagyunk, amely nem tesz lehetővé semmiféle kisiklást. Ismerik, hogy van ez: ellenzékben tele vagyunk eredetiséggel, de aztán fölötte gyors az alkalmazkodás.” – Ovidiu Şincai (PDSR) kifejtette: „A Fidesz felhagyott a liberális irányzattal és konzervatív vonalat követett, populista és nacionalista hangsúlyokkal. Ha szövetséget kötnek Torgyán kisgazdáival, akkor a h. t. m. kisebbséggel való kapcsolat új dimenziókat ölthet és feszültségek alakulhatnak ki Mo. és szomszédai között.” [MTI]Markó Béla – Orbán Viktor sokat kommentált kijelentésére utalva (→ 1998.05.24) – kijelentette: Ro. és Mo. tekintetében egyaránt érvényes, hogy az állam határai nem esnek egybe a nemzet határaival. A helyzetünk ugyanaz, az a kötelességünk, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a szomszéd országokban élő testvéreinkre – magyarokra, románokra egyaránt. [MTI] Tőkés László a párt székházában fölkereste Orbán Viktort és gratulált a választási győzelemhez. A püspök szerint a Fidesz győzelme az igazi rendszerváltozás folytatását jelenti. [MTI] 1998. május 30.A Kolozs megyei MKT ülésén – ahol jelen voltak a m. egyházak vezetői, egyetemi tanárok és az RMDSz vezetői (tk.: Markó Béla, Tőkés László, Kötő József, Eckstein-Kovács Péter, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő) – hosszas vita után határozatot fogadtak el arról, hogy felkérik az RMDSz parlamenti képviselőit, hogy jún. 15-ig nyújtsák be a kolozsvári egyetem alapításáról szóló törvényt. [Táj., jún. 1.] – Az ülést követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: amennyiben nem emelik törvényerőre a 22-es és 36-os kormányrendeleteket (→ 1998.04.08), az RMDSz nem tekintheti magát a kormánykoalíciós partnerek szövetségesének. [RMSz, jún. 1.] – A KMDSz – a többi kormánypárt negatív hozzáállása mellett az RMDSz „politikai tehetetlenségét” is okolta a BTE újraindításának elakadása miatt és pol. eszközváltást sürgetett. Meglátásuk szerint a PD-hez hasonló kényszerítő (vesd össze: Ciorbea lemondatása, ]980330) módszerekhez kell folyamodni a szövetség céljainak eléréséhez. [Szabadság, jún. 1.] (→ 1998.06.04)1998. június 6.Az RMDSz küldöttsége részt vett a Fidesz 10. kongresszusán. Markó Béla köszöntő beszédében elmondta: „döntő fontosságú, hogy Ro. ne szakadjon le Európától, és mi ne szakadjunk el Önöktől, ebben számítunk a Fidesz támogatására”. Tőkés László az MVSz nevében is köszöntötte a kongresszust. [Táj., jún. 8.]A cikkíró kommentárja: a választó szemében hitelét vesztette a kormánypolitika, mert másfél alatt semmit sem valósított meg ígéreteiből. A két híres sürgősségi kormányrendelet arra volt jó, hogy leszerelje a kisebbségi jogokat követelő romániai magyarságot. [RMSz, jún. 6.] 1998. június 9.Ökumenikus tiltakozó nagygyűlést tartottak és aláírás-gyűjtési akciót kezdeményeztek Nagyváradon, a jogtalanul elkobzott egyházi vagyon visszaszerzése érdekében. Az akciót a két érintett püspök: Tempfli József és Tőkés László kezdeményezte. [RMSz, jún. 11.]A kolozsváriak az RMDSz vezetőségének címzett nyílt levelet tettek közzé [Szabadság, jún. 8.], amelyben az egyetemalapítás körüli kérdésekre várnak választ. A levél írói szerint az RMDSz vezetősége is hibás azért, hogy az egyetemalapítás még nem kapott zöld utat. A kezdeményezéshez csatlakoztak a Maros és a Temes megyeiek is. [RMSz, jún. 11.] 1998. június 15.A BBTE szenátusa nyilatkozata szerint az egyetemen létesítendő m. ny., irod. és néprajzi karra vonatkozó koalíciós döntés érvénytelen, mert sérti az egyetemi autonómiát. Ion Diaconescu ellentmondott ennek: az új kar nem jelent bővülést, csak a fennálló szekciók összevonását egy új név alatt. Az egyetemi autonómia csak egy meghatározott keret működtetésére vonatkozik, ám a keretet egy törvény határozza meg. [Szabadság, jún. 16.]Torgyán József ebéden látta vendégül Tőkés Lászlót, aki elismerését fejezte ki az FKgP választási eredményeiért, és reményét fejezte ki, hogy a magyarországi jobbközép erők győzelme segít a rendszerváltás kiteljesítésében. [Szabadság, jún. 15.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
