|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 70 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-70 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Csapó I. József 1996. február 28.Csapó I. József felsorolta a párttörvény hátrányos kitételeit. Amennyiben a tervezet hatályba lép, annak alapján beszüntethetik az RMDSz-t. [EN, febr. 28.] (→ 1996.03.01, 1996.03.19)A ro. külügyi szóvivő kijelentette: Alfred Moses beszédében nem volt olyan rész, amely beavatkozásnak minősült volna (→ 1996.02.22, 1996.02.24). [ÚM, febr. 29.] Gazdag évet zárt a két éve alapított Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség: 20 papot iktattak be, 40 templomot tataroztak, 4 újat építettek, elkészült egy újabb kolostor terve. A jövőben a görögkeleti egyház további 29 üres parókiát szeretne lelkésszel ellátni és arra törekednek, hogy valamennyi 1940 előtt épített ortodox templom fölkerüljön a műemlékek listájára. [RMSz, febr. 28.] 1996. március 21.Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz OpT, ahol tk. megvitatták a Tőkés–Markó ellentétet is. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSz helyzetét. Az OpT bizalmáról biztosította az RMDSz szövetségi elnökét. A felelősség „mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét”. [Táj., márc. 22.]Râmnicu Vâlceán megalakult az RMDSz megyei szervezete; ideiglenes eln.: Lázár Rozália Zelma. (A megyében száznál több m. család él.) Az ÜE részéről Boros János és Dáné Tibor Kálmán tájékoztatta az egybegyűlteket a szervezet felépítéséről, működéséről és célkitűzéseiről. [Szabadság, márc. 21.] Debrecenben az Autonómia a Kárpát-medencében – A megmaradás esélyei konferencián Csapó I. József az autonómia mellett érvelt: „ha egy nemzet, egy közösség lemond a jogairól, az elveszett”. A szenátor reményét fejezte ki, hogy az EU teljes jogú tagságára való törekvés arra készteti Ro.-t, hogy az autonómia-kezdeményezéseknek jogi keretet teremtsen. [RMSz, márc. 23.] 1996. április 13.Iliescu elnök elutasította Zeno Opriş nyílt levélben közzétett kérését, hogy ne írja alá a parlament által megszavazott párttörvényt, mert az lehetővé tenné az etnikai alapon szerveződő pártok működését. Az elnök egyrészt megértéséről biztosította a VR-t, másrészt kifejtette, hogy „nem mindig a látható veszélyek a legnagyobbak”. [Szabadság, ápr. 13.]Baróton ülésezett a Székelyföldi Egyeztető Tanács, ahol tk. Csapó I. József autonómia-tervezetét vitatták meg. A tanácskozás után Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy – ezt a tervezetet is munkaanyagként használva – fel kell gyorsítani a munkát és ki kell dolgozni a végleges statútumot. Megvalósításához parlamenti jóváhagyásra lenne szükség, amihez megfelelő pol. akarat kellene a többség részéről. Jelenleg sem erre, sem a kisebbségi jogokra nem tapasztalható ilyen akarat, jegyezte meg a szövetségi elnök. [Táj., ápr. 17.] 1996. május 4.Többség – kisebbség; európai modellek címmel nemzetközi szemináriumot rendeztek Marosvásárhelyen. A hazai m. kisebbség helyzetéről Frunda György beszélt, aki cáfolta a hivatalos jelentés túlzott optimizmusát; nincs pol. akarat a helyzet rendezésére – mondta. [Népújság, máj. 3.]Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését az EME. Benkő Samu elnök méltatta az újraindulás óta elért eredményeket. Megvitatták a jelentést, elfogadták a költségvetést. A lejárt megbízatású tagok helyébe újakat választottak a vezetőségbe: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Brassai Zoltán, Bors József, Gyenge Csaba. [Szabadság, máj. 6.] A parlament elvetette a bankprivatizációs törvényt. A volt keleti tömb országai közül egyedül Ro.-nak nincs bankprivatizációs törvénye, állapította meg a bukaresti sajtó. [Szabadság, máj. 4.] Alsócsernátonban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Csapó I. József ismertette autonómia-statútumának tervezetét. – Király Károly szerint az autonómiát a köv. tényezők gátolják: a ro. kormány és az alkotmány koncepciója; az anyaország lemondó magatartása; az RMDSz megalkuvó politikusai. Javasolta, hogy az RMDSz állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. [RMSz, máj. 10.; Szabadság, máj. 14.] – A zárónyilatkozat szerint a fórum résztvevői „kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban”. Ez a törekvés összhangban van a FSN 1990. januári nyilatkozatával. [UH, máj. 9.] (→ 1996.06.09; 1997.05.10) 1996. május 9.Az RMDSz ÜE elfogadta a m. nemzeti közösség autonóm jogállásáról szóló törvénytervezetet, valamint a m. nemzeti közösség szociális és kulturális önkormányzatának statútum-tervezetét. A törvénytervezet Csapó I. József munkáját vette alapul, melyet egy szakértő csoport véglegesített és a parlamenti frakció jogászai véleményezték. Az elnökség javasolta, hogy amennyiben a tervezetek megszerzik az SzKT jóváhagyását is, akkor a parlamenti frakció terjessze a törvényhozás elé azokat. [Táj., máj. 13.]Az RMDE Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését. Az RMDE az RMDSz társszervezete, de támogatást eddig csak a szocdem platformtól kaptak. Szembeötlő volt, hogy a kétkezi munkások kisebb számban voltak jelen, mint korábban. Az egyesület keveset teljesített vállalt feladataiból. Javasolták, hogy az RMDSz ÜE hozzon létre munkaügyi főosztályt. [Szabadság, máj. 9.] 1996. május 12.Nagyváradon ünnepi istentisztelettel és Sulyok István-emléktába avatásával zárult a Varadinum ünnepségsorozat. Az igehirdetés után Tőkés László, Tempfli József, Csoóri Sándor (MVSz), Markó Béla és Csapó I. József szólt a hallgatósághoz. [Táj., máj. 14.] – Ezt követően Varga Gábor nyitotta meg az Otthont a hazában c. közéleti fórumot. Markó Béla leszögezte: az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Tőkés László utalt arra: senki ne áltassa magát, hogy a szórványvilágot meg lehet menteni, azonban a Székelyföld autonómiájának még lehet jövője; bírálta a m. kormányt, mert az euroatlanti integráció kedvéért „hajlamos feláldozni” a m. kisebbség ügyét. [MN, máj. 13.]1996. június 4.A helyhatósági választások eredményeiből: Kolozsvárott Gh. Funar már az első körben megszerezte a szavazatok 50,67%-át; az eddigi 7 helyett csak 6 m. tanácsost választottak meg. Nagyfokú érdektelenség tapasztalható a m. lakosság részéről: 1992-ben mintegy 50 ezer szavazó voksolt az RMDSz-re, most csak 26.766. [Szabadság, jún. 4.] – Székelyudvarhelyen független jelölt, Szász Jenő lett a polgármester. Székelykeresztúron az eddigi polgármester, Benyovszki Lajos győzött. [UH, jún. 4.] – Csapó I. József az első fordulóban első lett Nagyváradon [de a 2. fordulóban 30,5%-kal alulmaradt (RMSz, jún. 19.)]. [BN, jún. 5.] Marosvásárhelyen – Nagy Győző után – Fodor Imre lett a polgármester. [RMSz, jún. 6.] (→ 1996.06.07)Tőkés László – a függetlenként és más pártok színeiben indult magyarokról – egy interjúban azt mondta: az RMDSz a magyarság ügyeit vállalta fel, „akik ebből a sorból kiléptek, alátámasztják a hatalomnak azt a propagandisztikus állítását, miszerint az RMDSz nem képviseli a magyarságot, nem létezik kollektív képviselet”. [Szabadság, jún. 4.] 1996. június 11.Kolozsvárott üléseztek az RMDSz területi szervezeteinek művelődési és egyházügyi alelnökei, jogászok, gazdasági szakértők. Napirenden szerepelt a 136/1996. sz. kormányrendelet alkalmazásának megvitatása, amely lehetővé teszi a jogtalanul elkobzott közösségi javak tulajdonjogát bizonyító dokumentumok beszerzését. Megállapodtak abban, hogy létrehozzák a területi koordinációs bizottságokat, amelyek felkutatják és településenként listázzák az egykori közösségi javakat és év végig elkészítik a katasztereket. [Táj., jún. 14.]Mózes Edit interjút kért Adrian Năstasetól. Arra a kérdésre, hogy miért nem szakítanak Gh. Funarral, a PDSR elnöke azt válaszolta, hogy a PUNR nem ellenzi az euroatlanti integrációt, az RMDSz soraiban viszont szélsőséges, románellenes csoportosulások is vannak: „nem én találtam ki Katona Ádámot és az EMK-t”; a PUNR-vel való kapcsolatot az érdekek mentén határozzák meg, nem az RMDSz kedve szerint. Nem látja az RMDSz-szel való együttműködés esélyét addig, amíg Csapó szenátor autonómia-programja a téma. Năstase szerint az RMDSz nem mutat perspektívát, elszigetelődött, mert etnikai politikát folytat. [RMSz, jún. 11.] Első ülését tartotta meg az Iskola Alapítvány (→ 1996.04.25) kuratóriuma. Kinevezték az alapítvány ügyvezetőjét és titkárát Somai József, ill. Ferenczi Rita személyében. Az alapítvány elnöke Markó Béla, alelnöke Kelemen Árpád. [Szabadság, jún. 14.] 1996. november 8.Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12) Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.] Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.] 1996. december 4.A parlamenti bizottságokban több RMDSz-képviselő is posztokat kaphatott. A képviselőházi bizottságokban Vida Gyula, Elek Barna, Asztalos Ferenc, Antal István, Bárányi Ferenc, a szenátusiakban Seres Dénes, Csapó I. József, Hajdú Gábor, Frunda György és Pataki Bálint kapott elnöki, alelnöki vagy titkári posztot. [Szabadság, dec. 5.]Emil Constantinescu elmondta: a választások eredményeként Ro. „tökéletesen demokratikus országgá vált”; ezt bizonyítja az RMDSz részvétele a kormányzásban, ami véget fog vetni mindenfajta vitának arról, hogy Ro.-ban etnikai konfliktus lenne. [Szabadság, dec. 4.] 1997. február 8.A belső ellenzék kritikája jellemezte az SzKT marosvásárhelyi ülését. Csapó I. József azt kifogásolta, hogy az RMDSz választási programja lényeges pontokban (kisebbségi jogok garanciája, autonómia) eltér az RMDSz-nek a kongresszuson elfogadott programjától. Tőkés László szerint az RMDSz választási sikere a választók bölcsességének és nem Frunda elnökjelölti kampányának köszönhető. Borbély Zsolt Attila kérdésére Markó Béla elismerte, hogy a szövetség nem kötött koalíciós szerződést a kormányzó partnerekkel, de az erre vonatkozó tervezetet már továbbították. Az ülésen veszélyes manipulációnak nevezték a BTE létjogosultságát megkérdőjelező SzK-akciót (→ 1997.01.31). Az SzKT megerősítette funkciójában a Takács Csaba által jelölt két alelnököt: Kötő Józsefet (aki a művelődés- és egyházügyi főosztály mellett mostantól az oktatásért is felel) és Székely Istvánt (önkormányzat). [Szabadság, febr. 10.] – Markó Béla hangsúlyozta: már az RMDSz alapításakor eldőlt, hogy a szövetség részt kér a hatalomból, tekintve, hogy a szervezet egyik célja a pol. életben való részvétel volt, tehát az 1996-os döntés – a kormányzásban való részvételről – nem elvi, hanem taktikai volt. A közös kormányprogram kompromisszum eredménye, de szerepelnek benne az RMDSz fontos célkitűzései: decentralizáció, nemzetközi jogszabályok jóhiszemű alkalmazása és ennek megfelelően a hazai törvények módosítása, az erőszakos asszimiláció és az etnikai összetétel megváltoztatásának tiltása, kisebbségi törvény elfogadása stb. Olyan illúziókat nem szabad táplálni, hogy az előítéletek és a szűk nacionalista érdekek egyik napról a másikra eltűnnek a ro. társadalomból. [RMSz, márc. 1.]1997. június 13.A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának ratifikálására vonatkozó törvénytervezet vitáját elnapolta a szenátus, a Csapó I. József által fölfedett fordítási hibák miatt. (→ 1997.07.08) – A szenátus megszavazta bizonyos templomoknak a gör. kat. egyház általi használatba vételére vonatkozó törvényjavaslatot. [Táj., jún. 13.]1997. július 5.A képviselőház elfogadta Garda Dezső törvénytervezetét a közbirtokossági erdők visszaadásáról; a törvény 30 hektáros átlaghatárt fogadott el. [RMSz, júl. 5.]Az EMK nyílt levelet küldött az SzKT-nak, ebben a köv. sérelmeket sorolta föl: az EMK megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy az RMDSz megvonta a bizalmat Bardóczy Csabától (→ 1997.06.27); még nem véglegesítették Csapó I. József autonómia-tervezetét; az SzKT még nem foglalkozott a ro. betelepítéssel, holott az EMK ezt 1994-től szorgalmazza. [RMSz, júl. 9.] A PRM és a PUNR Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen tiltakozó akciókat szervezett a közigazgatási és a tanügyi törvény módosítása ellen. [Szabadság, júl. 5.] Anyagi gondokra hivatkozva a kolozsvári területi tévéstúdió költségvetésének megnyirbálást jelentette be Stere Gulea, az RTV vezérigazgatója. [Táj., júl. 9.] 1997. szeptember 3.A szenátus oktatási bizottságában megkezdődött az oktatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet vitája. Markó Bélának szinte minden felszólaló után meggyőző előadást kellett tartania, hogy valamilyen módon sikerüljön biztosítani az anyanyelvű oktatáshoz való jogot. [BL, szept. 5.]Az RMDSz néhány politikusa és az EMK azt szorgalmazza, hogy hívjanak össze egy rendkívüli SzKT-ülést az autonómia-tervek véglegesítése céljából. Csapó I. József szerint a kormányban való részvétel nem kedvez az autonómia eszméjének, ui. a kormányprogramban nem szerepel az autonómiára vonatkozó törvényes keretek létrehozása. Csapó (aki eddig négy tervezetet dolgozott ki) azt várja az RMDSz kongresszusától, hogy döntsön a személyi elvű autonómia tervezetéről. [ÚM, szept. 3.] 1997. november 6.A szenátus megtárgyalta az ellenzék által benyújtott, a kormány mezőgazdasági politikáját elítélő egyszerű indítványt. Csapó I. József ismertette az RMDSz álláspontját: a kormányzat intézkedései összhangban voltak a piacgazdaság követelményeivel és az EU-ban érvényes rendszerekkel. A plénum 77:50 arányban elvetette az indítványt. [Táj., nov. 6.] (→ 1997.11.11)A SRI vezérigazgató-helyettese – a PRM aggodalmait eloszlatandó – kijelentette, hogy az ország biztonságát nem fenyegeti revizionista veszély. A m. cserkésztáborok nem „félkatonai kiképzőközpontok”. [Szabadság, nov. 6.] 1998. március 21.Az SzKT csíkszeredai ülésén a kormányzati szerepvállalásról szólt a vita, melynek végén nagy többséggel elfogadták Markó Béla javaslatát, aki a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívta fel. Az RMDSz-nek érdeke, hogy az a kormányprogram érvényesüljön, amelyet a partnerekkel közösen dolgoztak ki. A testület nem nyitott vitát Csapó I. József javaslatáról, aki a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Borbély László üv. alelnöki kinevezését 51-en támogatták, 26-an ellenezték. A költségvetés kérdéseiben vita volt arról, hogy miért az EMKE kapja a kisebbségeknek járó támogatást, de elfogadták az érvelést, miszerint az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE hivatott gazdálkodni vele. – Az SzKT állásfoglalást tett közzé arról, hogy a M. Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. „Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik.” [Táj., márc. 23.]A VET nyílt levelet intézett Markó Bélához, Bardóczy Csaba érdekében, aki – a VET megítélése szerint – meghatározó szerepet vállalt a Cserehát-ügyben. [Szabadság, márc. 21.] Bukarestben, a PER kétnapos konferenciáján elhangzott, hogy a koalíció legkiegyensúlyozottabb és legmegbízható résztvevőjének az RMDSz bizonyult; a koalíció felbomlásának nagy vesztese a romániai magyarság lenne. [MTI] 1998. május 5.Csapó I. József egy kolozsvári RMDSz-körzet polgári fórumán a szövetség 500 ezer aláírással támogatott, saját koncepciójú oktatási törvénytervezetéről nyilatkozott: a törvénytervezetet még 1996 előtt beadták a parlamentnek, de a szenátus tanügyi szakbizottsága elutasította azt, amely megpecsételte a törvénytervezet sorsát. [Szabadság, máj. 8.]Emil Constantinescu kinevezte a SPP új vezetőjét, Ştefan Andreescu dandártábornokot. Az 1600 főt számláló SPP korábbi vezetőjét, Nicu Anghelt a cigarettacsempészet botránya miatt váltották le. (Ápr. 16-án egy Szófiából érkező katonai repülőgép leszállási engedélyt kért az otopeni repülőtéren. A gépről cigarettát raktak le, amelyet több katonai tehereautó szállított el. Egy ismeretlen telefonáló értesítette több hírlap szerkesztőségét, így indult el a lavina, melynek nyomán több tábornokot és főtisztet letartóztattak. Egy neve elhallgatását kérő tiszt elmondta, hogy 1990-től folyamatosan érkeztek szállítmányok, a zárjegyek bevezetése sem akadályozta a csempészést. A forgalmat egy tisztekből összeállt társaság bérelt gépei bonyolították le.) [Szabadság, máj. 6.] Az ET parlamenti közgyűlésén Frunda György Ro. monitorizálásának megszüntetését kérte, ui. szerinte a jelenlegi korány garancia arra, hogy az ajánlásokat teljesítik. [RMSz, máj. 5.] – Frunda utalt arra is, hogy a m. kisebbség számára fontos jogokat biztosító oktatási és helyi közigazgatási kormányrendeletek máig nem váltak törvénnyé. [RMSz, jún. 1.] Számok a nagyváradi róm. kat. egyházmegye 1997-es statisztikájából: 58 plébániának 74 papja van, a hívek száma 109.067; a róm. kat. középiskolában 222, főiskolájában 147 diák tanul. Az évben 685 keresztelés és 1190 temetés volt (a fogyatkozás 505 fő). [BN, máj. 5.] Megbeszélést tartott az államelnök és az egyházak vezetői. Jakubinyi György elmondta: Constantinescu csak részmegoldást kínált, az egyházak nem kapják vissza teljes, 1948-ban elkobzott vagyonukat. [Szabadság, máj. 5.] 1998. augusztus 27.Furcsa – mondotta Tőkés László –, hogy az RMDSz megújítására való törekvésnek a puszta híre milyen vehemens, személyeskedő reakciót váltott ki. Tőkés szerint Markó Béla nyilatkozata (→ 1998.08.24, 1998.08.25) azt bizonyítja, hogy az RMDSz a „pártosodás útjára tévedt”, a fórum egyik célja pedig az, hogy helyreállítsa a szövetség közképviseleti és érdekvédelmi szerepét. – Markó Béla válasza: a tb. elnök kezdeményezése nem minősülhet „alulról építkező kezdeményezésnek”, ennek ellenére Markó kíváncsian várja, milyen politikai eszközöket ajánl a fórum. „Aki kritikát fogalmaz meg, az mutassa meg a másik utat is.” – Csapó I. József és Szilágyi Zsolt kiálltak Tőkés László kezdeményezése mellett. Csapó szerint együttgondolkodásról van szó; Szilágyi szerint „pozitív dolog az, ha időben megtörténhet az önkorrekció olyan esetben, ha valami nem jól működik”. [Szabadság, aug. 27.]1998. szeptember 12.Alsócsernátonban – az Erdélyi M. Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében – megtartották a Tőkés László által kezdeményezett fórumot. Mintegy 1500 ember gyűlt össze Erdély minden részéből. A fórum ökumenikus istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Tőkés László ref. püspök, majd Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök és Czirják Árpád érseki helynök szólt a résztvevőkhöz. Tőkés meglátása szerint az RMDSz eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Felszólaltak tk.: Király Károly, Csapó I. József, Kónya-Hamar Sándor, Patrubány Miklós, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Szász Jenő. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári m. egyetem igényét, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Csapó I. József az autonómia megvalósítását csak törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzeli el. Megerősítették, hogy a fórum állásfoglalásai csak az RMDSz választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak legitimitást, a dokumentumok csupán a résztvevők álláspontját tükrözik. [Szabadság, szept. 14.; RMSz, szept. 14.; BN, szept. 14.; BL, szept. 18.]A szenátus napirendre tűzte és megszavazta az 1996-ban elkészült idegenrendészeti törvényt, amelyet akkor a képviselőház visszautasított. Az idegen látogatókat a magánszemélyek 48 órán belül, a szállodák 24 órán belül kell jelentsék. Elvetették Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait. [RMSz, szept. 14.] A képviselőházban élénk vitát váltott ki a hivatalos közlönyről szóló vita azon paragrafusa, amely előírja, hogy a közlönyt magyarul is közreadják. [Sajtóf., szept. 12.] 1999. február 23.A brassói ügyészségre beidézettek közül (→ 1999.02.15) csak a parlamenti immunitást élvezők jelentek meg: Kónya-Hamar Sándor, Csapó I. József és Szilágyi Zsolt, akik tisztázták a helyzetet: Alsócsernátonban semmilyen államellenes cselekmény nem történt. A feljelentést Gh. Funar tette. [Szabadság, febr. 24.]Tőkés László a kettős állampolgárság kérdésről elmondta: a m. kormány azt támogatja, amit a h. t. m. legitim képviselői indokoltnak tartanak, az RMDSz vezetői viszont elutasítóan reagáltak a felvetésre. Az lenne a helyes, ha egy szakértői csoport megvizsgálná a kérdés jogi, szakmai, politikai oldalait. [EN, febr. 23.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
