|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 35 találat | lapozás: 1-20 | 21-35 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tabajdi Csaba 1996. február 29.Folytatódtak a szakértői megbeszélések az alapszerződés dokumentumairól. Gyenge András, kisebbségi biztos a legbonyolultabbnak a „kisebbségi kódexet” tartotta. Az alapszerződésben jogokról beszélnek, a kódexben pedig azokról az intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását elősegítik. [RMSz, márc. 2.]Béres Andrást kinevezték az ÜE oktatási főosztályának élére (→ 1996.01.22). [RMSz, márc. 1.] Az Országgyűlés alapelvet sértett, amikor egyeztetés nélkül, az RMDSz tiltakozása ellenére megszavazta Szőcs Géza tagságát a Hungária Televízió Közalapítvány (= HTvKa; Duna TV) kuratóriumának ellenőrző testületébe, jelentette ki Tabajdi Csaba a parlament média-albizottságának ülésén. [RMSz, márc. 2.] (→ 1996.03.05) Hajdú Gábor a Mo.-n szerzett diplomák honosítása ügyében interpellált. Nyoma sincs annak, hogy Ro. felmondta volna az 1972-ben Prágában aláírt egyezményt, a diplomák kölcsönös elismeréséről. A megkülönböztetés csak a magyarokat érinti, a Moldovából érkezőket nem. [RMSz, febr. 29.] 1996. március 18.Hivatalosan is megszakította a kormánykoalíciós együttműködést a PDSR és a PSM. [Szabadság, márc. 18.]Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal pol. államtitkára, a HTMH és az utódállamok m. szervezeteinek képviselői megegyeztek a HTvKa kuratóriumába delegálható küldöttek számáról. (→ 1996.03.05, 1996.03.16) Erdély 3, Felvidék 2 személyt küldhet, Délvidék és Kárpátalja rotációs rendszerben delegálhat képviselőket. [Táj., márc. 19.] 1996. június 29.Tabajdi Csaba egy interjúban elmondta: az utóbbi időben a m. közvélemény kevésbé megértő a h. t. magyarok ügyében, ennek az a magyarázata, hogy a társadalom 70%-a az elmúlt 6–7 évben csak a társadalmi lecsúszást élte meg. Szerinte a kisebbségek helyzete a helyi autonómiák segítségével oldható meg, 16 európai államban eddig 50 kisebbség ügyét rendezték ilyen módon. [Népszava, jún. 29.]1996. szeptember 16.A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.] A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.] Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.] 1996. december 10.Az Országgyűlés – név szerinti szavazáson – 249 igen, 53 nem és 12 tartózkodó szavazattal ratifikálta a m.–ro. alapszerződést. [RMSz, dec. 12.] (→ 1996.12.27)Tabajdi Csaba (MSzP) vállalható kompromisszumnak nevezte az alapszerződés elfogadását; a szerződések nem csodaszerek, de nem is a nemzetárulás dokumentumai; a szerződés a kisebbségi ügyek szükséges, de nem elégséges feltétele; a közös kormányzás esélyt adhat arra, hogy a magyarság végre beleszólhasson sorsa alakításába. [RMSz, dec. 12.] 1999. november 10.A kormány meghátrált, engedett a brassói autógyár tüntető munkásainak. A kormány engedélyezte, hogy a gyár, állami tartozásai fejében, autókat szállítson a védelmi és a belügyi tárcának. [BN, nov. 10.]Másfél hónapos huzavona nyomán mégis Vasile Sălcudean lett az új Kolozs megyei prefektus (→ 1999.10.29). [Szabadság, nov. 10.] Az EMT, a KMDSz és az RMKT megalapította az Erdélyi M. Civil Szervezetekért Alapítványt (ErMaCiSzA), melynek célja nonprofit szervezetek közösségének felkarolása, hatékonyságának és eredményességének növelése. [BN, nov. 10.] Németh Zsolt elmondta: az erdélyi felsőoktatás támogatására elkülönített 2 milliárd Ft-ot az egyházi hátterű, alapítványi egyetem létrehozására fordítják, 2000-ben. [Szabadság, nov. 10.] Tabajdi Csaba (MSzP) a MÁÉRT ülésére előkészített dokumentumokkal, a résztvevők szelektív megválasztásával kapcsolatos észrevételeit sorolta. Szerinte az is probléma, hogy a Fideszhez közálálló tb. elnökök (Duray Miklós, Tőkés László) játsszák a főszerepet, s megfigyelhető egy Markó kontra Tőkés megosztási törekvés is. [RMSz, nov. 12.] 2000. június 24.Sürgősségi kormányrendeletet fogadtak el arról, hogy visszaigényelhetők az egyházaktól elvett ingatlanok; az előírás érvényes az országban hivatalosan bejegyzett és elismert valamennyi felekezet számára. [Szabadság, jún. 24.]Tabajdi Csaba (MSzP) szerint a h. t. m.-nak nyújtandó kedvezményekről szóló törvény koncepciója nem szolgálja azt a kívánatos célt, hogy az érintettek szülőföldjükön boldogulhassanak. Elhibázottnak tartja azt az elképzelést, hogy a h. t. m. alanyi jogon 3 hónapos munkavállalási engedélyt kaphassanak. A különleges jogállásra vonatkozó kérvények elbírálása a m. állam hatáskörébe tartozik, arról a h. t. m. szervezetek legfennebb ajánlást adhatnak. [Szabadság, jún. 24.] Szatmárnémetiben a Szent István Kör ülésén Trianon évfordulójáról emlékeznek meg 28-án. Elmondható: a m. elit egy része máig sem dolgozta föl – sem erkölcsileg, sem politikailag, sem szellemileg – Trianon tragikus üzenetét. [SzFÚ, jún. 24.] Szilágycsehen megtartották a Szilágycsehi és Tövisháti Népfőiskola alakuló fórumát. A népfőiskola helyi megteremtésével azt szorgalmazzák, hogy a mezőgazdasági termeléshez szükséges szakinformációkat, pályázatok írásához szükséges tudnivalókat megismertessék az érdekeltekkel. [Szabadság, jún. 26.] 2000. július 26.A Bálványosi Szabadegyetem [’Tusványos’] 2. napján A nemzedékek szerepe a posztkommunista társadalom demokratizálódásában gyűjtőcímmel tartották meg az előadásokat. [RMSz, júl. 26.; HN, júl. 27.]Tabajdi Csaba elképzelései szerint új jogintézményt kellene létrehozni, a „h. t. m. szószólója” tartalommal. A szószóló tanácskozási joggal részt venne az Országgyűlés ülésein, hogy tolmácsolja az utódállamok magyarságának igényeit, szempontjait. – Tabajdi szerint a Fidesz megosztja az erdélyi magyarságot, ui. nyíltan támogatja az RMDSz belső ellenzékének számító RT-t. [RMSz, júl. 26.] 2000. augusztus 23.A Kolozs megyei MKT támogatja az MVSz által kidolgozott és előterjesztett törvénytervezetet. (→ 2000.08.19) [Szabadság, aug. 23.] – Tabajdi Csaba attól tart, hogy kétmillió m. útlevéllel rendelkező állampolgár „felbukkanása” megnehezíti Mo. csatlakozását. [SzFÚ, aug. 23.]Kerekes Károly felújítja azt a törvénytervezetet, amelyet korábban beadott, de válasz nem érkezett rá. Azt javasolja, hogy minden volt munkaszolgálatosnak növeljék meg a nyugdíját a köv. kulcs szerint: minden letöltött 1 évet írjanak jóvá 6 hónap értékben; továbbá: az érdekeltek kapjanak 12 utazásra (vasút vagy távolsági busz) jogosító ingyenjegyet. [RMSz, aug. 23.] Hidvégen millenniumi emlékművet avattak, a szomszédos Földváron a börvelyiek küldöttsége kopjafát emelt a fogolytábor áldozatainak emlékére. [RMSz, aug. 23.] A madéfalvi veszedelem után a Bukovinába telepedett székelyek 5 falut alapítottak, ezek a köv.: Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva, Fogadjisten és Istensegíts. Évtizedekkel később egy részük hazaköltözött Erdélybe (Csernakeresztúr és Déva), más részüket a Vajdaságba telepítették. Akik Erdélyben maradtak, szerencsésebbek voltak, a Délvidékre települteknek üldöztetés, menekülés és menekítés jutott osztályrészül, végül Tolna megyébe kerültek. A hetvenes évek iparosítása idején egy nagyobb, bukovinai székelyekből álló csoport került Háromszékre, akik kettős identitással bírnak: magyarul beszélnek, de gyermekeiket ro. iskolába adják és ro. templomba járnak. Százados félelmek mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak nagy szeretettel lehet kezelni, nehogy bekövetkezzék az az abszurditás, hogy a székely eredetű csángók teljes elrománosodása a Székelyföldön fejeződjék be. [Háromszék, aug. 23.] – A Délvidékre hazatérő csoport 1883-ban, az Al-Duna mentén 3 falut hozott létre: Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Székelykeve. [Szabadság, aug. 25., aug. 26.] 2000. december 15.A MÁÉRT ülésén Tabajdi Csaba kifejtette: pártja nem ért egyet a státustörvény tervezetével, mert az nem határozza meg a törvény alanyát. Az SzDSz – némi huzavona után – elfogadta a tervezetet. [Szabadság, dec. 15.]2002. június 18.Tabajdi Csaba (MSzP) szerint minél előbb meg kell ejteni a Velencei Biz. által ajánlott módosítást a kedvezménytörvényen. [RMSz, jún. 18.] (→ 2002.06.14)A kedvezménytörvény iránti, a vártnál kisebb érdeklődés miatt Maros megyében bezártak 6 státusirodát; a munkát a többi 10 iroda is el tudja látni. A megye mintegy 260 ezer lakosából eddig csak 35 ezer nyújtott be kérést m. igazolványra. [Szabadság, jún. 18.] 2002. szeptember 4.Az RMDSz vezetői a PSD képviselőivel konzultáltak a parlamenti együttműködésről. Markó Béla elmondta: továbbra is vannak nézeteltérések az alkotmány módosításáról, de ezt a kérdést a két szervezet parlamenti együttműködésétől külön kezelik. [Szabadság, szept. 4.]Eric Jürgens, a kedvezménytörvényt elemző jelentés szerzője esélyt lát arra, hogy a m. fél az ET januári üléséig meghozza a kívánt módosításokat. Tabajdi Csaba arról tájékoztatta a raportőrt, hogy a m. kormány kész változtatni a törvényen a Velencei Biz. megállapításai és a különböző kétoldalú memorandumok szellemében. [Szabadság, szept. 4.] 2003. március 6.Tabajdi Csaba elmondta: a módosított Jürgens-jelentés (→ 2003.01.28) már nem marasztalja el Mo.-t érdemi kérdésekben. [Szabadság, márc. 6.]Eddig 4000 restitúciós kérvény érkezett az egyházak részéről, a legtöbb a görög kat. egyháztól és a Zsidó Közösségek Szövetségétől. A gyulafehérvári róm. kat. egyházmegye 400 ingatlant kért vissza, a nagyváradi 141-et, Szatmár 150-et, Temesvár 134-et. A ref. egyházak igénye: 609 (EREK) és 205 (KREK). Az unitárius egyház 84 ingatlant kért vissza, az evangélikus-lutheránus egyház pedig 19-et. [Szabadság, márc. 6.] A kolozsvári törvényszék közigazgatási osztálya Gh. Funar ellenfeleinek adott igazat: a városi tanács törvényesen működik, azaz nem oszlott fel hivatalból, ahogy Funar állítja – közel egy éve. [Szabadság, márc. 6.] 2004. január 24.Tabajdi Csaba – Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről c. politikai esszéjéről szólva (Heti Válasz, jan. 16.; Élet és Irodalom, 3. sz.) – hangoztatta: egyre több embert foglalkoztat a magyarság megosztottsága, „a hidegpolititikai polgárháború, az acsarkodás és a gyűlöletkeltés nemcsak egyre nehezebben viselhető el, hanem egyre inkább veszélyezteti Mo. nemzetközi pozícióját is.” Egy megosztott ország nem lehet hatékony sem a kül-, sem a belpolitikában. [Népújság, jan. 24.]Puskás Bálint úgy véli: az autonómiára vonatkozó törvénytervezet azért fog megbukni a parlamentben, mert egyetlen ro. párt sem támogatja azt. [Népújság, jan. 24.] Tőkés László levélben fordult Medgyessy Péterhez az Ady-emlékhely ügyében (→ 2003.02.10, 2003.05.17, 2003.08.02), a ’kultúra és Ady emléke elleni merénylet’-nek nevezve azt, hogy az emlékhelyet Nagyváradon építteti föl a Mecénás Alapítvány, abból a pénzből, amit eredetileg a KREK pályázott. [Krónika, jan. 24.] (→ 2004.06.01) Aradon – a ro. fejedelemségek egyesülésének ünnepén – újabb tüntetést szervezett a VR. A 150 főnyi tömeg megmozdulásától a PRM elhatárolódott, mondván, hogy a hangoskodással kísért tüntetés igen káros az ország szempontjából. [Szabadság, jan. 26.] 2004. április 5.Törökország vízumot vezetett be Ro.-val szemben, a turistavízum 20 $, az üzleti célú utazás illetéke pedig 65 $. Az intézkedés kölcsönös. [SzFÚ, ápr. 5.]A jászberényi autonómia-konferencián Tabajdi Csaba kifejtette: érdemi autonómiát csak az adott országban élő többség egyetértésével lehet elérni. Ilyen politikát képvisel az erdélyi RMDSz, a felvidéki MKP és a délvidéki VMSz. Markó Béla rámutatott: az RMDSz programjában évek óta szerepel az autonómia kérdése, de a pol. ellenfelekkel folytatott vita még csak a megközelítés eszközei körül folyik. [Népújság, ápr. 5.] Bákóban tartotta közgyűlését az MCsSz. Róka Szilvia lett az elnök, a helyettese pedig Bilibók Jenő és Benke Pável. – Moldvában 7 településen, 9 csoportban folyik m. ny. oktatás. [Krónika, ápr. 6.; RMSz, ápr. 6.; Népújság, ápr. 6.] A Kolozsvárról elszármazott Benedek Dezső, a Georgiai Egyetem professzora elmondta: 7 éve figyeli az erdélyi oktatás helyzetét, s úgy látja, ha nem lépnek a modernizáció irányába, akkor kétséges, hogy lesz-e a Ro.-i magyarságnak olyan munkavállalói rétege, amely az EU-ban meg tud felelni majd a multinacionális cégek követelményeinek. [RMSz, ápr. 5.] Debrecenből megérkezett Aradra az a két daru, amely elforgatja a helyére állított szobortalapzatot. A próbaemelés során kiderült, hogy a talapzat nehezebb a daruk együttes kapacitásánál, ezért a talapzatból le kell törni a fölösleget. – A kormány és a helyi hatóságok rögzítették a szoborállítás dátumát: ápr. 25. [NyJ, ápr. 5., ápr. 7.] (→ 2004.04.25) lapozás: 1-20 | 21-35
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
