|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
keresés |
szűkítés | - | ||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 432 találat | lapozás: 1-20 ... 181-200 | 201-220 | 221-240 ... 421-432 | |||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tőkés László 1997. január 16.Markó Béla, az Akadémia által szervezett konferencián az RMDSz autonómia-politikájáról értekezett. Szerinte a területi autonómiát országszerte meg kellene valósítani; az RMDSz által szorgalmazott autonómia fogalma feltételezi egyes etnikai vetületű jogoknak helyi szinten való gyakorlását. Bedros Horasangian, a konferencia moderátora úgy vélte, két komplexust kell legyőzni: a magyarok a felsőbbrendűségit, a románok az alsóbbrendűségit. [RMSz, jan. 16.]Tőkés László Bécsben kijelentette: elsietett volt a ro.–m. alapszerződés megkötése a romániai választások előtt, mert ezzel a m. kormány Iliescut támogatta. Tőkés elvben támogatta az RMDSz részvételét a kormányzásban, de a belépés túlságosan könnyelműen történt, „mivel a feltételeket nem tisztázták, nem is igazán lehet tudni, hogy mit kérhet számon az RMDSz a kormánykoalíción”. [RMSz, jan. 16.] (→ 1997.01.25) Ro. küldöttség járt a Vatikánban, de csak Angelo Sodano bíborossal tárgyaltak. Teoctist pátriárka továbbra is ellenzi II. János Pál pápa romániai látogatását. [RMSz, jan. 16.] A HTMH-ból leköszönő Lábody László (→ 1996.12.13) elmondta: a hivatal nem politizál, feladata a közösségek önszerveződésének elősegítése, a gazdasági együttműködés támogatása. [MN, jan. 16.] 1997. január 25.A kormány jóváhagyta a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló határozatot. [Táj., jan. 28.]Az RMPSz szovátai ülésén részt vett Markó Béla és Béres András, akik a kormányban való szerepvállalás után kialakult helyzetet elemezték. A tisztújítás során újraválasztották Lászlófy Pál elnököt; az aleln.: Pál Ferenc, Szőcs Judit, Matekovits Mihály, Nagy F. István; Bíró István maradt a főtitkár. [RMSz, jan. 30.] Tőkés László megismételte korábban hangoztatott véleményét (→ 1997.01.16): írásbeli garanciákkal kellett volna rögzíteni az RMDSz kormányba lépésének a feltételeit. Az alkotmány kimondja a nemzetállam jelleget, amíg ezt meg nem változtatják, nem várható gyökeres változás. [Népszava, jan. 25.] Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMDSz, Molnos Lajos helyett Boros János lett a megyei elnök. [Táj., jan. 27.] A m. költségvetés 1,5 milliárd forinttal támogatta 1996-ban a határon túli magyarságot. A támogatás főbb területei: pedagógusképzés, tankönyv- és könyvkiadás, diákok támogatása, kultúra, közművelődés, színházak. [Népszabadság, jan. 25.] 1997. február 8.A belső ellenzék kritikája jellemezte az SzKT marosvásárhelyi ülését. Csapó I. József azt kifogásolta, hogy az RMDSz választási programja lényeges pontokban (kisebbségi jogok garanciája, autonómia) eltér az RMDSz-nek a kongresszuson elfogadott programjától. Tőkés László szerint az RMDSz választási sikere a választók bölcsességének és nem Frunda elnökjelölti kampányának köszönhető. Borbély Zsolt Attila kérdésére Markó Béla elismerte, hogy a szövetség nem kötött koalíciós szerződést a kormányzó partnerekkel, de az erre vonatkozó tervezetet már továbbították. Az ülésen veszélyes manipulációnak nevezték a BTE létjogosultságát megkérdőjelező SzK-akciót (→ 1997.01.31). Az SzKT megerősítette funkciójában a Takács Csaba által jelölt két alelnököt: Kötő Józsefet (aki a művelődés- és egyházügyi főosztály mellett mostantól az oktatásért is felel) és Székely Istvánt (önkormányzat). [Szabadság, febr. 10.] – Markó Béla hangsúlyozta: már az RMDSz alapításakor eldőlt, hogy a szövetség részt kér a hatalomból, tekintve, hogy a szervezet egyik célja a pol. életben való részvétel volt, tehát az 1996-os döntés – a kormányzásban való részvételről – nem elvi, hanem taktikai volt. A közös kormányprogram kompromisszum eredménye, de szerepelnek benne az RMDSz fontos célkitűzései: decentralizáció, nemzetközi jogszabályok jóhiszemű alkalmazása és ennek megfelelően a hazai törvények módosítása, az erőszakos asszimiláció és az etnikai összetétel megváltoztatásának tiltása, kisebbségi törvény elfogadása stb. Olyan illúziókat nem szabad táplálni, hogy az előítéletek és a szűk nacionalista érdekek egyik napról a másikra eltűnnek a ro. társadalomból. [RMSz, márc. 1.]1997. február 27.Tőkés László – arra hivatkozva, hogy az RMDSz, a kormányba lépéskor elmulasztotta írásban rögzíteni a szövetség követeléseit – 25 pontban foglalta össze azokat az igényeket és követeléseket, amelyek a „romániai m. közösség elvárásait fogalmazzák meg Ro. demokratikus kormánya iránt”. [A dokumentumot a Bihar megyei RMDSz ülésén (→ 1997.02.15) ismertette, a hazai m. sajtó most kapta meg közlésre.] Felsorolta az RMDSz programjában szereplő fontos pontot: az alkotmány és mindazon törvények módosítását, amelyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat tartalmaznak, az RMDSz által kidolgozott autonómia-törvény valamint a kisebbségi és a vallásügyi törvény elfogadását, a tanügyi törvény felülvizsgálatát, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, a közszolgálati m. ny. média autonómiájának biztosítását, a felekezeti oktatás restitúcióját az 1948 előtti állapotnak megfelelően, az egyházi vagyon visszaadását, az anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban és a közéletben, m. prefektusok kinevezését a székely megyékbe, valamint a ro.–m. kerekasztal megszervezését. [Szabadság, febr. 27.] – A ro. sajtó már a nagyváradi közzététel után vehemensen reagált a tb. elnök követeléseire. Az EvZ úgy tudja, hogy a tb. elnök eljárása szövetségbeli elszigetelésének az eredménye, melyet állandó ellenzékiségével vívott ki magának. [Sajtóf., febr. 24.] – Kepecs Ferenc – Kiszorulnak a radikálisok c. cikkében – párhuzamot vont Gh. Funar leváltása (→ 1997.02.22) és Tőkés László vélt marginalizálása között. Kettejüket nem lehet egy napon emlegetni, de „helyzetük egyben mégiscsak hasonló: mindketten kezdenek kiszorulni a politika centrumából.” [Népszava, febr. 25.]Az egyetem-vita kapcsán Juhász Tamás teol. tanár a Ref. Teol. példáját hozta föl arra, hogy szerény kezdetből is ki lehet fejleszteni egy önálló egyetemet. [Szabadság, febr. 27.] Asztalos Ferenc hozzászólásának foglalata: a m. állami egyetem visszaállításának pol. legitimitása vitathatatlan, hiszen azt tartalmazza az RMDSz programja; az alapszerződés is pozitívan viszonyul a kérdéshez. [UH, febr. 27.] Emil Constantinescu bejelentésére – miszerint fogadja az országba látogató Mihály volt királyt – a két nacionalista párt hisztérikusan reagált: PRM: a király látogatása az első lépés a monarchia visszaállítása felé; PUNR: az elnök a király látogatásának engedélyezésével „vállalja a felelősséget az esetleges polgárháborúért”. [Szabadság, febr. 27.] 1997. március 29.Az RMSz a Markó–Tőkés ellentét gyökereit vizsgálta. Tőkés elmondta: nem azon van a hangsúly, hogy őt akarják elszigetelni, hanem azon, hogy egy politikai álláspontot akarnak elnémítani. Úgy érzi, hogy a m. és a ro. (pl. A. Severin nyilatkozata, ]970109) kormánnyal összhangban akarják eltávolítani az RMDSz-ből. „Mostanra a neptuni irányvonal, a hatalommal alkudozó konformista irányvonal hivatalos RMDSz-pol. rangra kezd emelkedni”. – Markó szerint Tőkés az utóbbi időben többször is különvéleményt nyilvánított az RMDSz többségi véleményével szemben és nem tudja elfogadni, hogy véleményével kisebbségben maradt; ez azonban nem jelenti azt, hogy kiszorítják a szervezetből. A közösségi döntéseket el kell fogadni és azt kell képviselni. [RMSz, márc. 29.]Emil Constantinescu egy rövid interjúban elmondta: „A parlament által módosítandó tanügyi törvény garantálni fogja a m. ny. oktatást minden szinten. Ez azt jelenti, hogy lehetőség lesz m. egyetem létrehozására.” [RMSz, márc. 29.] 1997. április 9.Fey László tkp. Tőkés Lászlót támadta, amikor azt ajánlotta, hogy az RMDSz kongresszusán fel kell vetni a tb. eln. pontosabb meghatározását, mert „nem lehet valakinek tényleges hatáskört adni élete végéig, ellenőrzés, felelősségre vonás és a visszahívás lehetősége nélkül”. Amennyiben megmarad ez a státus, a tb. elnök csak szimbolikus hatáskörrel rendelkezhessen. [RMSz, ápr. 9.]Ion Raţiu (PNTCD), a képviselőház külügyi biz. alelnöke kijelentette: „Készek vagyunk lemondani Besszarábia és Bukovina követeléséről, és ezért, úgy gondolom, a ro.–ukrán alapszerződést hamarosan megkötik.” [RMSz, ápr. 9.] Tőkés László azt javasolta, hogy az SzKT elvi nyilatkozatban vállaljon közösséget a Dunától délre élő ro. kisebbségi közösségekkel, kezdeményezze helyzetük felmérését, jogsérelmeik orvoslását, kezdeményezze az ET közbelépését a balkáni ro. népcsoportok elismertetéséért. [Szabadság, ápr. 10.] (→ 1997.04.25) Ro. népessége 1996-ban 74 ezerrel csökkent, a „korfán” is vészes eltolódások tapasztalhatók: a 15 éven aluli gyermekek részaránya 24,1%-ról (1989) 19,6%-ra csökkent (1996); a 60 év felettiek részaránya 15,2-ről 17,9-re emelkedett. [Szabadság, ápr. 9.] 1997. április 15.Az ortodox egyház több alkalommal megbékélésre szólította föl a gör. kat. egyházat, amellyel régóta ellenséges a viszonyuk. A kezdeményezést üdvözlik a gör. katolikusok, de kézzelfogható eredményeket is várnak, azok után, hogy az unitus egyház hívei a szabad ég alatt miséznek, s az ortodox egyház elzárkózik attól, hogy visszaadja a templomaikat – mondta Matei Boila, a PNTCD szenátora. [ÚM, ápr. 15.]Tőkés László a dévai SzKT-hoz (→ 1997.04.05) intézett levelében kifejtette: a BTE nem képezheti alku tárgyát, erről a romániai magyarság döntött, amikor szavazataival elfogadta az RMDSz programját; elfogadhatatlan a kormányfő halogató taktikázása, aki az egyetemi szenátus döntésétől várja a megoldást. Az egyházak nem hajlandók asszisztálni a m. nemzeti közösség jogainak további csorbításához. [RMSz, ápr. 15.] A BNR bevonta a Credit Bank és a Dacia Felix Bank működési engedélyét. A DFB fél éve csődben van, miután Sever Mureşan (akit közben bezártak) több száz milliárd lejt utalt át törvényellenesen svájci bankoknak. [Szabadság, ápr. 15.] 1997. április 25.A BBTE jogi karán 30 helyet biztosítanak a m. nyelven érettségizett felvételizők számára. A kémia szakon 20, a geológia–földrajz szakon 10 helyet különítettek el, hasonló céllal. [Szabadság, ápr. 25.]Béres András nyilatkozott a BBTE-vel kapcsolatos minisztériumi álláspontról. A felmerült problémákat az egyetemi autonómia keretében kell megoldani, a határozatokat pedig – utólag – kormányhatározatokkal kell megerősíteni. A BBTE tanárai javasolták a m. ny. matem., természettud., irod., társadalomtud., teológiai, jogi és közgazd. tanszékek létrehozását. Egyes szakokon az oktatás vegyes nyelvű lenne, hogy a végzettek helyt állhassanak a ro. ny. alkalmazási versenyvizsgákon. A min. szerint adottak a feltételek a problémák megoldására. [Szabadság, ápr. 25.] Az Orsz. Akkreditációs Biz. jóváhagyta a ro.–m. szak indulását a Brassói Egyetem keretén belül. [BL, ápr. 25.] Tőkés László azért vetette föl a balkáni ro. népcsoportok helyzetét (→ 1997.04.09), hogy „aki Cernăuţi-ban ro. felsőoktatást akar elérni, az a Bolyai Egyetem ellen se berzenkedjék.” [BL, ápr. 25.] Mihály exkirály – az ortodox húsvét alkalmából – ismét Ro.-ba látogat, a temesvári görögkeleti püspök meghívására. [Szabadság, ápr. 26.] 1997. május 16.Szatmárnémetiben szobrot állítottak Dsida Jenőnek (Andrássy Kurta János alkotása). [RMSz, máj. 16.]Segesvári Miklóst képtelen vádakkal illette a helyi ro. napilap. A Hunyad megyei alprefektus, hogy elejét vegye az RMDSz eljáratásának jobbnak látta, ha az ügy tisztázásáig megválik tisztségétől. A lemondást Takács Csaba elfogadta. [Szabadság, máj. 16.] (→ 1997.05.20) A VET Hargitafürdőn tartotta elnökségi ülését, ahol Tőkés László azt indítványozta, hogy a VET szorgalmazza figyelőszolgálat létrehozását, azt követően, hogy az Európa Tanács egy évre felfüggesztette Románia monitorizálását. [ÚM, máj. 21.] 1997. május 22.Markó Béla elmondta: a módosított tanügyi törvény parlamenti jóváhagyására sürgősségi eljárást fog kérni a kormány, hogy az minél hamarabb érvénybe léphessen. [RMSz, máj. 22.]Tőkés László elégedetlen a tanügyi törvény módosításaival. Nem elegendők a jobbítások és könnyítések, az RMDSz által benyújtott tervezetet kellett volna jóváhagyatni. A tb. elnök szerint az RMDSz saját programjával kerül ellentétbe, ha az önálló BTE helyett beéri a m. tagozattal. A mostani helyzet a „rossz emlékezetű politikai magatartást idézi, mely jogok helyett beérte engedményekkel (…) ennyiért nem volt érdemes a kormányba belépni”, mivel – úgymond – kisebb-nagyobb enyhüléseket a kedvező európai konstellációban megalkuvás nélkül elértünk volna. – Az MTI-nek adott nyilatkozatában Markó Béla az RMDSz elleni súlyos támadásként értékelte Tőkés állásfoglalását. [Szabadság, máj. 22.] Az Erdélyi Magyarságért Alapítvány budapesti rendezvényén Tőkés László az erdélyi magyarság számára követelt kollektív jogokat, a magyar történelmi egyházak kisajátított javai után pedig teljes körű jóvátételt. A rendezvényen megalakult a Magyar Érdekvédelmi Szövetség, melynek célkitűzései között szerepel az utódállamokban jogsérelmet szenvedett magyarok jogigényeinek felmérése és annak képviselete a hazai és nemzetközi fórumokon. [RMSz, máj. 26.] Bukarestben ezrek tüntettek a ro.–ukrán alapszerződés ellen, amelyet a PRM, PUNR és más nacionalista szervezetek rendeztek. [Szabadság, máj. 24.] 1997. május 23.Markó Béla emlékeztetett arra, hogy Tőkés László eleve nem értett egyet a koalícióban való részvétellel, de ezzel a véleményével majdhogynem egyedül maradt az RMDSz-ben. (→ 1997.06.12) – Az, hogy sikerült kiharcolni a tanügyi törvény módosítását, egy pillanatig sem jelenti azt, hogy az RMDSz lemondott volna saját tanügyi törvénytervezetéről. [Hasonló érvelést olvashattunk Szász Jánostól is. (RMSz, máj. 27.)] – Markó a PDSR pálfordulásáról is szólt: a választások előtt aláírásig vitte az alapszerződést, most pedig élesen támad olyan megoldásokat, amelyek megfelelnek az alapszerződés eszméjének. [RMSz, máj. 23.]Gh. Funar nyílt levélben jelezte Constantinescu elnöknek, hogy Kolozsvárott tiltakozó gyűlést fog szervezni Göncz Árpád látogatása ellen. A megyei prefektus máj. 25–27. között minden tüntetést betiltott a város területén. [Szabadság, máj. 24.] 1997. június 12.Tőkés László elnagyolt vádnak minősítette Markó Béla kijelentését (→ 1997.05.23), ui. a tb. eln. csak a kormányba lépés ára és módja vonatkozásában jelentette be különvéleményét és azt az álláspontját továbbra is fenntartja. [Szabadság, jún. 12.]1997. július 13.Az SzKT kétnapos kolozsvári ülése vitáktól volt terhes: Tőkés László szerint demagógia erőszakról beszélni a csereháti ügyben (→ 1997.07.09), amikor az apácák cselekedete erőszakosabb volt; Tokayt a ro. nemzeti politika védnökének nevezte és javasolta, hogy az SzKT vonja meg tőle a bizalmat. [Szabadság, júl. 14.]A Jussunkat követeljük c. RMDSz kiadvány megjelenése után a ref. teológia épületében bemutatták a KREK Részünk és jogunk c. könyvét, amely az egyházkerület harcát mutatta be az ingatlanok visszaszolgáltatásáért, számtalan beadvány, állásfoglalás és folyamodvány példájával. Az egyházkerület 277 ingatlanából még egyet sem kaptak vissza (közülük 44-et lebontottak, 80 más rendelkezést kapott, valamennyi épület felújításra vár). [Szabadság, júl. 14.] 1997. július 17.Egy interjúban 4 RMDSz-képviselő mondta el a véleményét a legutóbbi SzKT-ról. Varga Attila: „nem hozzánk méltó színvonalú politikai vita volt”; a legfájóbb, hogy „ellendrukkerek jelentek meg saját köreinkben”. – Bárányi Ferenc: Tőkés Lászlónak nem tisztázott a hozzáállása, döntse el, hogy tb. elnök akar-e lenni, vagy a belső ellenzék vezére? [RMSz, júl. 17.]Tokay György elmondta: az eddigiek folyamán sikerült visszajuttani a zsidó javak egy részét és elkészítették a többi kisebbség néhány szimbólumértékű ingatlanjának visszaszolgáltatását biztosító kormányrendelet szövegét is. Véglegesítették az alapítványokról és egyesületekről szóló törvénytervezet szövegét. – Rendeződött az RMDSz támogatásának az ügye is: a m. kisebbségnek járó költségvetési juttatást az EMKE fogja kezelni. [Népújság, júl. 17.] 1997. július 22.Az RMDSz sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a temesvári Magyar Ház ügyében még nem született döntés, azt viszont senki sem vitatja, hogy a bánsági magyarság pénzén épített ingatlan kit illet meg. – Markó Béla a kétnyelvű helynévtáblák háborúja kapcsán elmondta: az egyértelmű rendelkezéseket végre kell hajtani, azok vitatása nem a helyi tanácsok hatásköre. A végrehajtással szembeni ellenkezéseket felnagyítják, és mögöttük pol. érdekek húzódnak meg. Pl. a PUNR egész programját az RMDSz elleni harcra alapozza. [Táj., júl. 22.]A legutóbbi SzKT (→ 1997.07.13) vitáival kapcsolatban Tőkés László pontosított: „a kisebbségek védelmére hivatott RMDSz-minisztertől joggal elvárható volt, hogy ne csak a kitessékelt apácákat, hanem az évek óta durva hatalmi provokációnak kitett székelyudvarhelyi honfitársait is védelmébe vegye”. Tokay sokkal inkább a kormánnyal, mint az őt delegáló szövetséggel azonosul és a m. kisebbség védelme helyett inkább a kormány apológiájára szakosodott. [Szabadság, júl. 22.] Minden jel arra mutat, hogy a Gyergyószentmiklóson ősztől induló turisztikai főiskola (a BBTE kihelyezett kara) tanítási nyelve a m. lesz; ez elsősorban Garda Dezső képviselő kijáró munkájának köszönhető. [RMSz, júl. 22.] 1997. július 29.Az SzKT-n zajlott vita gyökereit kutatta Gál Mária, aki a Katona Ádám-vezette tömörülést Csurka István és Torgyán József szellemiségéhez közel állónak nevezte. Gál szerint a radikális vonalnak (Tőkés László hívei) kevesebb képviselője van az SzKT-ban. Markó Bélától azt kérdezte, miért nem zárják ki az EMK-t az RMDSz-ből; Markó azt válaszolta: eddig sem folyamodtak a kizárás eszközéhez, de ha az EMK továbbra is eltér az általános vonaltól, akkor meg kell vizsgálni, hogy meddig vállalható a közösség. Tőkés László azt mondta: a nézeteltérések nem olyan jellegűek, amelyek lehetetlenné tennék az együttműködést; soha nem gondolt arra, hogy kiváljon a szövetségből. [Népszava, júl. 29.]1997. augusztus 7.Tőkés László egy interjúban elmondta: az RMDSz kormányzati szerepvállalásával előtérbe kerültek az országos gondok és háttérbe szorultak a kisebbség sajátos ügyei; ma „magyarságunk olyan manipulált, mint a románság általában”; az RMDSz a hatalom vonzásában nem tud az lenni, ami volt. [RMSz, aug. 7.]1997. augusztus 21.A Ref. Világszövetség Debrecenben tartotta 23. nagygyűlését. Az RVSz sajtószolgálatának tudósítója Jerry L. Van Marten egy héttel korábban kiadott jelentésében élesen elítélte Tőkés László egységesítő javaslatát, szerinte a püspök (akit „lázító politikai és vallási vezetőnek” titulált) a térség m. reformátusait egy „megaegyházba” szeretné egységesíteni. A M. Reformátusok Világszövetsége tiltakozott a jelentés minősítései és hangvétele ellen. [RMSz, aug. 26.]1997. szeptember 10.Király Károly kemény hangon bírálta az RMDSz politikáját. Szerinte a szövetség vezetői nem merik vállalni az önrendelkezésen alapuló nemzeti autonómia megvalósítását. Akik következetesen szembeszegülnek a ro. ortodoxiával és síkraszállnak az önrendelkezésért, azok a következők [természetesen Király Károlyon kívül]: Tőkés László, Krizbai Imre, Kincses Előd, Borsos Géza, Sántha Pál Vilmos, Katona Ádám, Fábián Ernő, Csutak István, Gazda József, Gazda Árpád, Patrubány Miklós. Mindent el kell követni, hogy az autonomista irányzat kerekedjék felül az RMDSz kongresszusán, mivel az „egyre nagyobb teret hódít az erdélyi magyarság soraiban”. [Háromszék, szept. 6.] – Király téziseire Verestóy Attila válaszolt A sehova sem vezető út c. írásában. [RMSz, szept. 10.]1997. szeptember 13.A marosvásárhelyi vártemplomban – Orbán Viktor és Németh Zsolt részvételével – polgári fórumot tartott Tőkés László; az ezt követő sajtótájékoztatón Tőkés az egyházi ingatlanok rendezetlen ügyét hozta szóba, sérelmezte, hogy Tokay György ez ügyben még nem konzultált az egyház képviselőivel. Nagy vonalakban egyetért Király Károly írásával (→ 1997.09.10). [RMSz, szept. 16.]A KJNT és a KLMT szervezésében Zabolán találkoztak az erdélyi m. néprajzosok, muzeológusok és műemlékvédők, hogy megbeszéljék a néprajzi gyűjtemények helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. Pozsony Ferenc vezetésével kataszterbe foglalták a létező gyűjteményeket. [Táj., szept. 13.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
