|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 570 találat | lapozás: 1-20 ... 181-200 | 201-220 | 221-240 ... 561-570 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Markó Béla 1997. augusztus 28.Constantinescu kinevezte Ro. új főügyészét Sorin Moisescu személyében. [Háromszék, aug. 29.]Kónya-Hamar Sándor, az MSzP–Fidesz-vitával kapcsolatban (→ 1997.08.15) úgy értékelte, hogy a magyarországi választási kampány közeledtével beindult a Fidesz elnökét lejárató kampány. [EN, aug. 26.] Kovács László nyilatkozatban cáfolta a Kónya által mondottakat. [RMSz, aug. 28.] Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSz nem kíván beleavatkozni a m. politikai pártok közötti polémiába, Kónya-Hamar Sándor véleménye nem azonos a szövetség véleményével. [Szabadság, aug. 28.] 1997. augusztus 30.Markó Béla kijelölte azt az öttagú küldöttséget, amely az RMDSz nevében egyeztető tárgyalásokat folytat a PNTCD-vel az anyanyelvű oktatással kapcsolatos nézetkülönbségek tisztázása ügyében: Verestóy Attila, Tokay György, Asztalos Ferenc, Béres András, Frunda György. [Táj., aug. 30.]Andrei Marga sajtóértekezleten elmondta: 119 szakon 3650 hely áll a felvételizők rendelkezésére a BBTE-n. Két hároméves kollégiumot (főiskolát) nyitnak: Sepsiszentgyörgyön (cégvezetés) és Gyergyószentmiklóson (turisztika). [Szabadság, aug. 30.] 1997. szeptember 3.A szenátus oktatási bizottságában megkezdődött az oktatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet vitája. Markó Bélának szinte minden felszólaló után meggyőző előadást kellett tartania, hogy valamilyen módon sikerüljön biztosítani az anyanyelvű oktatáshoz való jogot. [BL, szept. 5.]Az RMDSz néhány politikusa és az EMK azt szorgalmazza, hogy hívjanak össze egy rendkívüli SzKT-ülést az autonómia-tervek véglegesítése céljából. Csapó I. József szerint a kormányban való részvétel nem kedvez az autonómia eszméjének, ui. a kormányprogramban nem szerepel az autonómiára vonatkozó törvényes keretek létrehozása. Csapó (aki eddig négy tervezetet dolgozott ki) azt várja az RMDSz kongresszusától, hogy döntsön a személyi elvű autonómia tervezetéről. [ÚM, szept. 3.] 1997. szeptember 4.A parlamentben nagy vitát kavart az átvilágítási törvénytervezet. A tervezet atyja, Ticu Dumitrescu azzal vádolta Ion Diaconescut, hogy elszabotálja tervezet napirendre tűzését és ezzel késlelteti a Securitate egykori irattárához való hozzáférést. [MN, szept. 6.]Az RMDSz székházában fogadták Habsburg Ottót, a Páneurópai Unió elnökét. Markó Béla ismertette a hazai demokrácia, ezen belül a kisebbségek helyzetének alakulását, a reform helyzetét és a jelenlegi kormánykoalíció hazánk integrációja irányába tett erőfeszítéseit. A vendég szerint sokat javult Ro. nemzetközi megítélése, ami az integráció egyik alapfeltétele; hangsúlyozta a kisebbségi kérdés kezelésének fontosságát. [Táj., szept. 4.] Az EMKE és az RMNKT képviseletében Dáné Tibor Kálmán részt vett az ANUP (szabadegyetemek orsz. szövetsége) rendkívüli ülésén, melynek célja az új alapszabály kidolgozása, melynek segítségével – még egy modern NGO-törvény hiányában is – új alapokra lehet helyezni a felnőttképzést. [Táj., szept. 4.] 1997. szeptember 11.Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla kifejtette, hogy amennyiben Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke ellenzi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, akkor a vita megkérdőjelezi a koalíció további sorsát (bár korábban Diaconescu pártelnök Pruteanut hajlékonyabb magatartásra utasította, a szenátor önfejűsködik). – Markó ellentmondásosnak nevezte Király Károly eszméit, mert 1989 után Király a kormányba lépést szorgalmazta, most pedig ellenzi azt. [Népújság, szept. 12.]Bár a jogi keretek már részben adottak a kisebbségi oktatáshoz, az infrastruktúra nem tartott lépést a helyzettel – mondotta Asztalos Ferenc –, nincsenek szakkönyvek és a tanárok létszáma sem elégséges. Az RMDSz ÜE oktatási főosztályának kellene összefognia a gyakorlati tennivalókat, bevonva minden illetékest a munkába (pl. RMPSz, Bolyai Társ.). [UH, szept. 11.] Az 1992-es népszámlálást alapul véve orsz. szinten közel 1000 helységben lehet kitenni a kétnyelvű táblákat; megyék szerint: Hargita (221 település), Maros (123), Szatmár (107), Kovászna (106), Bihar (95), Kolozs (85), Szilágy (58), Fehér (31), Temes (27), Beszterce-Naszód (26), Arad (25), Brassó (24), Máramaros (19), Bákó (6), Hunyad (2). – 100%-ban magyarok által lakott települések száma: Hargita (85), Maros (15), Kovászna (11), Kolozs (4), Szatmár (3), Bihar (2), Beszterce-Naszód és Szilágy (1-1). [UH, szept. 11.] 1997. szeptember 15.Eckstein-Kovács Péter a szenátusban pol. nyilatkozatban elítélte a Gh. Funar rendezte Avram Iancu-ünnepség hangvételét: megengedhetlen, hogy a polgármester 400 ezer „betelepített” magyar kiutasításáról, a nyugdíjak etnikai alapon való megvonásáról és a magyarok tömeges elbocsátásáról beszélhessen. Ez kimeríti a faji uszítás és a nemzetek közötti gyűlöletkeltés bűnét, ami hivatalból üldözendő, ezért az ügyészég figyelmébe ajánlja. [Szabadság, szept. 17.]Az ET jogi és emberi jogi bizottsága brüsszeli értekezletén napirendre tűzte Frunda Györgynek Birger Haggardhoz, a bizottság elnökéhez intézett levelét, amelyben a szenátor támogatást kért a kisebbségek anyanyelv-használatára és az oktatásra vonatkozó kormányrendeletek mielőbbi érvényre juttatásához. [Szabadság, szept. 15.] Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: helytelennek tartja, hogy Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke erdélyi körútra indult a Fidesz politikusaival (→ 1997.09.13), mert tisztségénél fogva egyenlő távolságot kellene tartania valamennyi párttal szemben. [Szabadság, szept. 17.] A nemzetiségi kérdés rendezése nehézkesen halad; a szélsőséges nacionalista erők támadásai jelzik, hogy az elért eredmények igen törékenyek, visszafordíthatók, figyelmeztetett Markó Béla. [Népszabadság, szept. 15.] 1997. szeptember 22.A szenátusban Corneliu Turianu (PNTCD) támadta az RMDSz politikáját, erre még nem volt példa a koalíció történetében. Ezt követően Markó Béla találkozót kért Ion Diaconescutól, a párt elnökétől. Korábban Diaconescu kijelentette, hogy az RMDSz-nek engednie kell a m. lakosság nevében előterjesztett követeléseiből. [Népújság, szept. 24.]1997. szeptember 23.Az oktatási törvény vitáján az ülést vezető George Pruteanu, bizottsági elnök újabb szavazást rendelt el a már korábban letárgyalt paragrafus ügyében (mely a földrajz és a történelem tanítási nyelvére vonatkozott, ]970917). Miután a bizottság ismét megszavazta a paragrafust, Pruteanu minden szabályt felrúgva ismételt szavazást tartott. Mivel akkor már nem volt koalíciós többség, a szavazás a magyarság számára kedvezőtlen eredményt hozott (a két tantárgyat románul kell tanulni). Markó Béla kijelentette, hogy az eljárás megalázó az egész bizottság számára, ezért az RMDSz szenátorai kivonulnak; Dumitraşcu szenátor elszólta magát: éppen arra várnak. Az RMDSz bizottsági tagjainak távozása után még azt is megszavazták, hogy a líceum utáni szakoktatás csak ro. nyelvű lehet. [RMSz, szept. 25.] – Markó Béla sajtótájékoztatón hangsúlyozta a történtek antidemokratikus voltát és kijelentette: ilyen feltételek mellett nem látják értelmét a további bizottsági munkának és veszélybe került a koalíciós együttműködés is. [Táj., szept. 24.] (→ 1997.09.25)1997. szeptember 25.A kormány vezető ereje, a PNTCD parlamenti csoportja, a kormányfő és a miniszterek jelenlétében, megvitatta az RMDSz-szel kialakult konfliktust (→ 1997.09.23) és bizottságot hozott létre az RMDSz-szel folytatandó tárgyalásokra. A bizottságot Virgil Petrescu okt. min. vezeti, de annak nem tagja G. Pruteanu, aki a viszályt előidézte. Radu Vasile az RMDSz „politikai ostobaságát” bírálta, amellyel ragaszkodik a két vitatott tantárgy m. ny. oktatásához, majd azt javasolta: a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla nem is kommentálta a javaslatot, mondván: itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. [Népújság, szept. 26.] – Az ezt követő sajtóértekezleten arról is beszámolt a szövetségi elnök, hogy a megyékben, területi szinten fölmerült nézetkülönbségekről is konzultációs egyeztetések kezdődnek. Az RMDSz a sürgősségi kormányrendelet szövegét kompromisszumnak tartja, amelybe a magyarság elvárásainak csak egy része került be, s amelyet a koalíciós partnerek a tárgyalások során szövegszerűen, pontról pontra elfogadtak, s egyben biztosították egymást a sürgősségi rendelet parlamenti támogatásáról. Az RMDSz által 1994-ben benyújtott és félmillió aláírással támogatott tanügyi törvénytervezetben számos olyan követelmény fogalmazódott meg, amelyekről az RMDSz a koalíció kedvéért lemondott, de az elkövetkező tárgyalásokon esetleg újra előveszik ezt a tervezetet. [Táj., szept. 25.]Gabriel Andreescu és Doina Cornea nyílt levelükben kiálltak amellett, hogy tovább kell haladni a reformok útján, el kell fogadni a sürgősségi kormányrendeleteket. A többnyelvű feliratozás olyan intézkedés, amelyre a kormány büszke lehet. „A jelenlegi nacionalista uszítással szembeni eltökéltségnek nincs válaszútja.” [Szabadság, szept. 25.] Jakubinyi György elmondta: a Constantinescuval folytatott májusi tárgyalás során az elnök azt mondta a m. egyházak vezetőinek: ne reméljék, hogy mindent visszakapnak, ui. Erdélynek sajátos a történelmi helyzete. [MN, szept. 25.] 1997. október 3.Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 5. kongresszusa. Az első napon a vendégek köszöntői után a szövetségi elnök (Markó Béla), az üv. eln. (Takács Csaba) és a tb. eln. (Tőkés László) beszámolói után a SzET (Csávossy György), az SzKT (Dézsi Zoltán) és az ÖT (Demeter János) vezetői valamint a parlamenti frakciók elnökei (Verestóy Attila, Varga Attila) olvasták fel beszámolóikat; délután az etikai bizottság, a szabályzat-felügyelő biz., és a szövetségi ellenőrző biz. jelentései hangzottak el, majd a küldöttek megvitatták és elfogadták az alapszabályzat módosításait. A 2. nap a program vitája következik és elfogadják a kongresszus többi dokumentumát. [Táj., okt. 2–5.; RMSz, okt. 6.]Borbély Zsolt Attila azt szorgalmazta, hogy RMDSz szakítson az össznemzeti problémák iránt érzéketlen Horn-kormánnyal és álljon a kárpát-medencei, nemzetileg elhivatott m. politikai szervezetek élére [!], hozza létre ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. [RMSz, okt. 3.] (→ 1997.10.16) Halász Anna arra kérte az RMDSz radikálisait – elsősorban Tőkés Lászlót –, hogy ne tekintsék az RMDSz jelenlegi ellenfeleit legyőzendő ellenfélnek. [RMSz, okt. 3.] 1997. október 4.Markó Béla, elnöki beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái, a platformok, tagpártok és csoportosulások révén; elfogadhatatlannak tartotta, hogy a közös döntések alól bárki is kivonja magát és különvélemény ürügyén az egész szövetséget gyengítse. Az erdélyi m. közösség az alapvető döntést akkor hozta, amikor 1990-ben szenátorokat és képviselőket delegált a parlamentbe. Kitért a kormánykoalíció által meghozott intézkedésekre is, hangsúlyozva, hogy az eredmények rendkívül törékenyek, az egész bármikor összeomolhat. [RMSz, okt. 8.] – Beszédének végén Tőkés László 8 pontban foglalta össze javaslatait, amelyből 5-öt a kongresszus elfogadott (ro.–erdélyi m. párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása; a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése; a m.–m. csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése; a SIRF egyetemmé fejlesztése). Sürgette a belső választások megtartását, az autonómia-statútum véglegesítését és az egyházi javak visszaadását. [RMSz, okt. 6.] – A szervezeti szabályzat módosítása nyomán a kormányba (be- és ki-)lépésről az SzKT hivatott dönteni, a miniszterek kinevezéséről az ÜE javaslata alapján az OpT dönt, a prefektus jelölése pedig a területi szervezetek hatáskörébe tartozik. [RMSz, okt. 7.]Az EMK amiatt tiltakozott, hogy a kongresszuson nem tehették közzé Katona Ádám javaslatát, miszerint „a M. Köztársaság vállaljon védőhatalmi státust a romániai m. nemzeti közösség fölött”. [RMSz, okt. 11.] 1997. október 15.Borbély Zsolt Attila felidézte a kongresszuson (→ 1997.10.04) történteket: azt javasolta a kongresszusnak, hogy ne fogadják el Markó Béla jelentését, mert az RMDSz vezetése folyamatosan elszabotálja a központi célkitűzésként szereplő belső választások megtartását és a Székelyföld területi autonómiáját. [RMSz, okt. 15.]1997. október 23.Markó Béla és Takács Csaba írta alá azt a közleményt, amely tisztázza a m. egyetemre vonatkozó értelmezéseket: „1. Fontosnak tartjuk, hogy a m. kormányküldöttség látogatása alkalmával a két miniszterelnök egyetértett abban, hogy szükséges az önálló m. egyetem létrehozása, és ezáltal ez a célkitűzésünk a két ország közti együttműködés tárgyává is lett. Maga az RMDSz is kérte, hogy a m. kormány támogassa ennek a célnak a megvalósítását, és erre az igényünkre pozitív választ kaptunk. – 2. Az önálló egyetem létrehozására irányuló törekvéseket nem lehet szembehelyezni a BBTE-n belüli m. tagozat kialakításával. Feltétlenül szükségesnek tartjuk ezen az egyetemen minél előbb m. tanszékek és fakultások létesítését, és ily módon egy önálló m. tagozat létrejöttét. – 3. Már régebb elfogadott, ma is érvényes oktatási stratégiánknak megfelelően Erdélyben több régióban is szükséges m. felsőoktatási intézmények létrehozása. Ugyanakkor az RMDSz vezetősége továbbra is azon a véleményen van, hogy egy önálló m. tudományegyetem működtetéséhez a legalkalmasabb helyszín Kolozsvár, függetlenül az egyetem létrehozásának a módjától.” [Táj., okt. 23.]1997. november 5.A koalíció tanácsa nem tudott megállapodni az anyanyelvű oktatással kapcsolatos kérdésekben. Az oktatási vegyesbiz. munkáját vitatták meg, de nem alakult ki egyetértés a törvény módosítását illetőn. A koalíciós partnerek szerint komprmisszumos megoldás lenne, ha az RMDSz lemondana a történelem és a földrajz m. ny. oktatásáról; ezt Markó Béla nem fogadta el, mert már a sürgősségi kormányrendelet önmagában is kompromisszum. [Szabadság, nov. 7.]1997. november 8.Markó Béla a Bolyai Társaság választmányával és Béres András államtikárral az önálló m. egyetem létrehozásának módozatairól és az erdélyi felsőoktatási hálózat megteremtésének kérdéseiről tanácskozott Kolozsvárott. A résztvevők megyeztek abban, hogy az RMDSz oktatási főosztályán keresztül közvitára bocsátják a szövetség felősoktatási koncepcióját. [Táj., nov. 11.] – Az RMDSz kitart a kolozsvári székhelyű önálló m. egyetem mellett. [RMSz, nov. 15.]Adrian Severin egynapos moldovai látogatásán Nicolae Tăbăcaru külügyminiszterrel találkozott, fogadta őt Ion Ciubuc kormányfő és Petre Lucinschi elnök is. Megfigyelők szerint a látogatáson kiviláglott, hogy Ro. elismeri: Moldova nem Ro. része. [RMSz, nov. 11.] Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője is felszólalt a PRM kongresszusán. [RMSz, nov. 10.] A Kolozs megyei történelemtanárok tanácskozásán elhangzott: az új tantárgyat (a magyarság története és hagyományai) a szülők kérésére a 6. és 7. osztályban lehetne tanítani, de a szülők – a gyerekek túlterhelésére hivatkozva – több helyen is idegenkedve fogadták az új tantárgyat. [RMSz, nov. 8.] 1997. november 13.Markó Béla, az RMDSz sajtóértekezletén elmondta: a koalíció legnagyobb pártja (PNTCD) zsaroláshoz folyamodott, nem hajlandó elfogadni az RMDSz által javasolt kompromisszumos megoldást – amelyhez a szövetség végszükség esetén folyamodott, azért, hogy ne kerüljön veszélybe az euroatlanti integráció –, ezért az RMDSz felkérte Constantinescu elnököt: foglaljon állást a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. – Takács Csaba elmondta: az OpT tagjai nem értettek egyet Tőkés László indítványával (aki a koalícióból való kilépést sürgette), erről csak a szenátusi vita után dönthet az SzKT. [Táj., nov. 13.]1997. november 24.A szenátusban véget ért a tanügyi törvényt módosító kormányrendelet általános vitája, majd megkezdődött a szakaszonkénti vita. Frunda György történelmi adatokkal bizonyította, hogy a kisebbségek anyanyelvén való oktatásnak régi hagyományai vannak Ro.-ban (ill. voltak a Monarchiában). Markó Béla és Verestóy Attila Pruteanu szenátor RMDSz-ellenes kirohanásait utasította vissza, akit az ülést vezető Petre Romannak többször is rendre kellett utasítania. [Táj., nov. 25.]1997. december 8.Remus Opriş kormányfőtitkár vezetésével népes küldöttség érkezett Székelyudvarhelyre; délelőtt az épületnél, délután a városházán tárgyalt a polgármesterrel. Opriş utasítására levették a jogvita tárgyát képező csereháti ingatlanról a pecsétet és az épületbe bútorokat, felszerelést, nagy mennyiségű élelmiszert hordtak be és beköltöztek az apácák is. Az estig tartó vita végén, amikor az önkormányzat már testületileg lemondott és Opriş a kormányfővel is tárgyalt, Szász Jenő bejelentette, hogy Victor Ciorbea utasítására az apácáknak el kell hagyniuk az épületet, de ők nem tettek eleget a felszólításnak. [UH, dec. 9.]Markó Béla szerint nem véletlen a csereháti ügy újabb fejleménye, feltehető, hogy így akarják elérni a koalíció megbontását. [MTI] A Pro Europa Liga levelet intézett a kormányfőhöz, amelyben elítélték azt, hogy a kormányfőtitkár az egyik fél mellett pártoskodott, ami azzal a veszéllyel járhat, hogy a jogi vita etnikumközi konfliktussá alakul. A kormány beavatkozása egy olyan ügybe, amelyben az igazságszolgáltatásnak kell kimondania a végső szót, sérti a hatalmi szférák szétválasztásának alkotmányos elvét. [Táj., dec. 9.] 1997. december 9.Tovább éleződött a helyzet Cserehát-ügyben Székelyudvarhelyen: a kormányfőtitkár 50 rendőrt és 200 csendőrt vezényelt a városba. Az események körül zajló nacionalista hangulatkeltés nagy mértékben befolyásolta a szenátus munkáját is. Az Oprişt kísérő jogászok szerint az apácák rendelkeznek a tulajdonosi okmánnyal és amíg a bíróság nem dönt másként, addig az épületben kifejthetik az adományozási okmánynak megfelelő tevékenységüket. [MTI]A szenátusban folytatódott az oktatási rendelet vitája. A koalíciós partnerek ismét felrúgták az egyezséget, nem szavazták meg a kisebbségeknek kedvező paragrafusokat, ezért az RMDSz szenátorai kivonultak az ülésről és Markó Béla rögtönzött sajtóértekezleten bejelentette, hogy konzultációra visszahívja a kormány üléséről az RMDSz minisztereit, akiknek a működését meghatározatlan időre felfüggesztik. A kérdés megoldása az SzKT hatáskörébe tartozik. [Táj., dec. 9.] Szakáts Mara nagyváradi szociológus 10 erdélyi megyében végzett felmérést, melynek teljes feldolgozása előtt már levonható néhány konklúzió: az erdélyiek visszautasítják az anyaország beavatkozását a romániai magyarok politizálásába; tisztelik Tőkés László kitartását és bátorságát, de sokan károsnak tartják a püspök átgondolatlan megnyilvánulásait. [MH, dec. 9.] 1997. december 11.A szenátusban megkezdődött az állambiztonsági hivatal irattárában őrzött (szekuritátés) dossziékról szóló törvénytervezet általános vitája. Az RMDSz álláspontját Szabó Károly ismertette. [Táj., dec. 11.]Csíkszeredában háromnapos konferencia nyílt az önkormányzatok szerepéről. [Táj., dec. 11.] A történelmi felelősséget kell figyelembe venni és elemezni, amikor azt mérlegeljük, hogy meddig lehet megmaradni a kormánykoalícióban – mondotta Markó Béla az elnökkel folytatott eszmecsere után. [MTI] Kolozsvárott az RMDSz oktatási főosztálya szervezésében vitát tartottak az anyanyelvű szakoktatási iskolahálózat telepítési koncepciójáról, melyet az RMPSz segítségével fognak véglegesíteni. Az elkészülő tervet a szaktárca kisebbségi osztálya elé terjesztik. [Táj., dec. 12.] A történelmi m. egyházak püspökei arra kérték a gör. kat. egyház vezetőit, hogy közvetítsenek az apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között. [RMSz, dec. 13.] A székelyudvarhelyi tanács ülésén memorandumot szövegeztek az állam elnökének. A testület ezenkívül tervbe vette, hogy a jogi helyzet pontos leírásával részletesen tájékoztatja a ro. és nemzetközi közvéleményt. [MTI] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
