|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 432 találat | lapozás: 1-20 ... 161-180 | 181-200 | 201-220 ... 421-432 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tőkés László 1996. május 24.Lezsák Sándor, az MDF elnöke, erdélyi körútja során Nagyváradon Tőkés László püspökkel találkozott, Marosvásárhelyen Markó Bélával tárgyalt. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSz feje fölött ne szülessenek a m. kisebbségre vonatkozó döntések: „Ha az MSzP–SzDSz külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk.” [RMSz, máj. 27.]1996. június 4.A helyhatósági választások eredményeiből: Kolozsvárott Gh. Funar már az első körben megszerezte a szavazatok 50,67%-át; az eddigi 7 helyett csak 6 m. tanácsost választottak meg. Nagyfokú érdektelenség tapasztalható a m. lakosság részéről: 1992-ben mintegy 50 ezer szavazó voksolt az RMDSz-re, most csak 26.766. [Szabadság, jún. 4.] – Székelyudvarhelyen független jelölt, Szász Jenő lett a polgármester. Székelykeresztúron az eddigi polgármester, Benyovszki Lajos győzött. [UH, jún. 4.] – Csapó I. József az első fordulóban első lett Nagyváradon [de a 2. fordulóban 30,5%-kal alulmaradt (RMSz, jún. 19.)]. [BN, jún. 5.] Marosvásárhelyen – Nagy Győző után – Fodor Imre lett a polgármester. [RMSz, jún. 6.] (→ 1996.06.07)Tőkés László – a függetlenként és más pártok színeiben indult magyarokról – egy interjúban azt mondta: az RMDSz a magyarság ügyeit vállalta fel, „akik ebből a sorból kiléptek, alátámasztják a hatalomnak azt a propagandisztikus állítását, miszerint az RMDSz nem képviseli a magyarságot, nem létezik kollektív képviselet”. [Szabadság, jún. 4.] 1996. június 9.Alsócsernáton után (→ 1996.05.04) Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. A gyűlésen Király Károly az RMDSz-t, Újvári Ferenc a m. kormányt bírálta a h. t. magyarok iránt tanúsított közömbössége miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos javaslatát, hogy az RMDSz az orsz. elnökválasztásra nevezze Tőkés Lászlót önálló jelöltként és hogy a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. [UH, jún. 13.]1996. július 14.Az SzKT kolozsvári ülése arról döntött, hogy önálló jelöltet indít az államelnök-választáson. Miután Markó Béla, Borbély Imre és Tőkés László nem vállalta a jelölést, az SzKT a két megmaradt jelölt (Smaranda Enache és Frunda György) közül az utóbbit választotta meg. Az autonómiáról való népszavazás nem tűzhető napirendre mindaddig, amíg az RMDSz nem véglegesítette autonómia-satútumát; az SzKT egyetért a budapesti m.–m. tanácskozás (→ 1996.07.05) zárónyilatkozatával. [Táj., júl. 15.] (→ 1996.07.17)Kötő József a m. nemzeti közösség önszerveződéséről tartott előadást; közel 400 egyesület, szövetség és alapítvány alakult meg Erdélyben, s jószerével minden szakágazatot lefednek, a könyvtárügytől a kórusmozgalomig, az amatőr színjátszóktól a m. tudományosságig. Az EMKE társszervezetei igyekeznek megteremteni a közművelődési infrastruktúrát. [EN, aug. 14., aug. 21.] 1996. július 16.A VET Védnöki Testülete képviseletében öt m. püspök [Csiha Kálmán, Tőkés László (ref.); Mózes Árpád (evang.); Erdő János (unitárius); Tempfli József (kat.)] és Czirják Árpád érseki helynök nyilatkozatban ítélte el Tibori Szabó Zoltánt, a Szabadság főszerkesztőjét, aki „sértő minősítésekkel hamis képet alakított ki” az MVSz-ről. A nyilatkozatot az érintett „ökumenikus exkommunikálásnak” nevezte és hangsúlyozta: azért bírált, hogy jobbá tegye az MVSz-t. [Szabadság, júl. 16.] (→ 1996.07.24, 1996.08.14, 1996.11.21)1996. július 27.Életének 84. évében, Kolozsvárott elhunyt Erdő János, unitárius püspök, aki 1994-től (→ 1994.12.03) vezette az erdélyi egyházat. [RMSz, júl. 30.] (→ 1996.12.14)Bálványosfüreden véget ért az ifjúsági szabadegyetem (→ 1996.07.22). Mintegy kétszáz hallgatója volt a Ro. és Mo. geopolitikai kilátásai c. témakörnek, melyről tk. Valentin Stan (a Helsinki Csoport tagja), Smaranda Enache, Gabriel Andreescu és Toró T. Tibor folytatott eszmecserét. [Háromszék, júl. 29.] Nem tiltják be a ref. világtalálkozót (→ 1996.07.20), amíg az nem ütközik az alkotmány előírásaiba – mondta a vallásügyi államtitkár Tőkés Lászlónak. [Népszabadság, júl. 27.] 1996. augusztus 1.A ref. egyház zsinata már 1995. ápr.-ban értesítette a vallásügyi államtitkárságot az idei világtalálkozóról és 1995. jún.-ban anyagi támogatást kért ez ügyben, tehát nem igaz az, hogy az államtitkárságot nem értesítették időben; kérik a kormányt, hogy biztosítsa a vallásszabadságot – áll a KREK közleményében. [Szabadság, aug. 1.] (→ 1996.09.24)A M. Ref. Világszövetség tisztújító közgyűlésén Tőkés Lászlót választották a szervezet elnökévé. Aleln.: Erdélyi Géza (Felvidék püspöke), Márkus Mihály (Dunántúl püspöke), Szabó Dániel (Tiszáninneni főgondnok). Főtitkár: Bodnár Ákos (a Tiszántúli Egyházkerület főgondnoka). [MN, aug. 2.] 1996. augusztus 10.Sepsiszentgyörgyön, a stadionban tartották a ref. világtalálkozó záróünnepségét, ahol Tőkés László méltatta a jó rendezést, a hatóságok megértését, kiemelte az összejövetel sikerét. Fölszentelték a belvárosi gyülekezet új templomát. [Táj., aug. 13.] (→ 1996.08.03)A kolozsvári prefektúra tanácstermében az RMSzdP gyámkodása alatt tartotta ülését a párt ifj. csoportja. Az ülés (két szónoklat kivételével) ro. nyelven folyt. Kiss Kálmán elítélte az RMDSz autonómiatörekvéseit, amelyek csak viszálykeltésre jók. A megdöbbent Buchwald Péter „napirenden kívüli felszólalásában” helyesbített: nem az autonómiatörekvések keltenek konfliktusokat, hanem az ellene indított lejárató kampányok. [Szabadság, aug. 12.] 1996. augusztus 16.A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. – Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] – Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. – Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] – Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] – „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]Az RMDSz OpT (Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula) állásfoglalása az alapszerződésről: szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és megoldatlan a nemzetközi ellenőrzés kérdése. [RMSz, aug. 20.] (→ 1996.08.29) Gh. Funar szerint az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben; a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. [MH, aug. 17.] A ro. lapok sikerként könyvelték el, hogy Mo. engedett az 1201-es ajánlás ügyében; több lap nyugati nyomással magyarázta a megegyezést. [MN, aug. 16.] 1996. augusztus 25.Az RMDSz Külpol. Tanácsadó Testülete ülésen arról döntöttek, hogy küldöttség (Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László) utazik Budapestre, meggyőzni a m. miniszterelnököt arról, hogy változtasson az alapszerződés szövegén a kollektív jogokra, a garanciákra és az egyházi javak restitúciójára vonatkozóan. [RMSz, aug. 27.]1996. szeptember 4.Pápán Markó Béla megnyitotta az újabb m.–m. találkozót, ahol az ellenzéki pártok képviselői a h. t. m. szervezetek vezetőivel tanácskoztak. A résztvevők között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül c. állásfoglalását, amelyben a tb. eln. kifejtette, hogy az alapszerződés aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Orbán Viktor emlékeztetett: a korábbi találkozó (→ 1996.07.05) nyilatkozata leszögezte, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a h. t. kisebbségek identitás-megőrzési feltételének, tehát az alapszerződés aláírása szerződésszegést jelent. A kiadott közlemény szerint szakértői munkacsoportokat hoznak létre, az autonómiakoncepciók egyeztetése érdekében. [RMSz, szept. 6.]1996. szeptember 6.A SzET és az SzKT együttes ülésén Tőkés László azt indítványozta, hogy az SzKT: 1. kérje föl a szerződő feleket az alapszerződés szövegének megváltoztatására, az RMDSz követeléseinek megfelelően; 2. halasszák el az aláírást; 3. az aláírás helyszíne ne Temesvár legyen, hanem Világos. [RMSz, szept. 9.] – Tokay György szerint nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen a kollektív jogokat nem lehet egy lábjegyzettel kétségbe vonni. Borbély Imre írásban kiosztott álláspontja leszögezte: az RMDSz csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függnek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbavételét és a belső választások megrendezését említette. [Szabadság, szept. 7.] – Az SzKT 65 igen : 3 nem : 11 tartózkodás arányban elfogadott állásfoglalása szerint az RMDSz „tudomásul vette” a két kormány közötti alapszerződést, „bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai m. nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén.” [Táj., szept. 9.] (→ 1996.09.10)1996. szeptember 11.Az MTI nyilvánosságra hozta Tőkés László tb. eln. Horn Gyulához címzett levelét, amelyet az alapszerződés ügyében írt: „A kollektív jogok és az autonómia-formák elvetésével a mindenkori ro. hatalom a m. nemzeti közösséget egyetlen hatékony önvédelmi eszközétől, a belső önrendelkezés lehetőségétől akarja megfosztani.” [MN, szept. 13.]1996. október 12.Nagykárolyban Reizer Pál megyés püspök szentelte föl a Fatimai Szűzanya tiszteletére emelt új templomot (Günther Tibor építész terve). [RMSz, okt. 24.]Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke Budapesten részt vett a Fidesz elnökeinek orsz. értekezletén. Beszédében köszönetet mondott a Fidesznek és az RMDSz-t támogató többi szervezetnek, amelyek az alapszerződés vitája idején az erdélyi magyarság érdekeit támogatták. Hangsúlyozta, hogy a Fidesszel való kapcsolat nem pártpolitikai, hanem össznemzeti természetű. [Táj., okt. 15.] 1996. október 20.Tőkés László az Aland-szigeteken tartott kisebbségi konferencián a romániai helyzetet ismertette. Rámutatott az erőltetett asszimiláció, a betelepítések következményeire és arra, hogy 1989 óta nem történt érdembeni változás. A közösségi jogok kivívásának egyetlen módja az autonómia. [Népújság, okt. 24.]Szatmárnémetiben befejeződött a KLMT kétnapos konferenciája. A résztvevők felhívást adtak ki, kérve a helyhatóságokat, írják össze a műemlékek listáját. [BN, okt. 29.] 1996. október 27.Befejeződött az MVSz közgyűlése (→ 1996.10.25). Újraválasztották Csoóri Sándor elnököt, helyettese Patrubány Miklós lett (korábbi VET-elnök). Régió-elnökök: Kurucz Gyula (anyaország); Dobos László (Kárpát-medence); Papp László (Nyugat). Sütő András újból elfogadta a tb. elnöki tisztet. Az MVSz megkereséssel fordult az Országgyűléshez, hogy Tőkés László felszólalhasson az alapszerződés vitájában (→ 1996.12.07); az MVSz szorgalmazta, hogy a h. t. nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a m. törvényhozásban. [RMSz, okt. 29.]1996. december 7.A két kormánypárt úgy döntött, hogy Tőkés László nem szólalhat föl az Országgyűlésben, az alapszerződés vitájában (→ 1996.10.27). [MH, dec. 7.]Emil Constantinescu villámlátogatásra utazott Németországba. Iliescunak minden erőfeszítése ellenére sem sikerült jó viszonyba kerülnie Berlinnel. – Constantinescu első munkanapján elküldte az elnöki palotát őrző tankokat. [HVG, dec. 7.] 1996. december 12.Kovács László meghívta Adrian Severint az alapszerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére – ezzel az aktussal életbe lép a szerződés. [RMSz, dec. 14.] (→ 1996.12.27)Tőkés László – Mit kíván a romániai m. közösség? címmel – közzétette az SzKT-n (→ 1996.11.28) elmondott beszédét, amelyben azt sérelmezte, hogy az RMDSz nem rögzítette előre a koalícióba lépés feltételeit. – „Az RMDSz-t a Frunda-féle választási különítmény hajszolta be a kormányba.” „A neptuni irányvonal az önfeladás politikája.” – Előzőleg meg kellett volna fogalmazni az RMDSz tárgyalási feltételeit, igényeit és elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. Továbbá: ültessék életbe a [z 1918-as!] Gyulafehérvári Határozatok nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételeit, szerezzenek érvényt az ET 176/1993. sz. dokumentumába foglalt ajánlásoknak (melyek teljesítésére a ro. kormány kötelezettséget vállalt), az új kormány határolja el magát az előző kormány magyarellenes politikájától. ● [Az RMDSz tb. elnöke nemigen sejti, hogy ez utóbbi kérés sem teljesíthető. Vesd össze a Ciorbea-kormány bemutatkozásán uralkodó hangulattal. (→ 1996.12.11).] [RMSz, dec. 12.] Tőkés László Barcelonába utazott, hogy átvegye a Népek Kollektív Jogaiért Alapítvány kitüntetését, amelyet a kisebbségi jogok harcosainak adnak. – A bukaresti VIP hetilap a legjobb politikusnak járó elismerést Frunda György szenátornak adományozta. [Táj., dec. 13.] 1996. december 16.Hét év után először a tévé is közvetítette a temesvári megemlékezéseket. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a forradalom lángját a Tőkés László bátor harcával közösséget vállaló románok, magyarok, németek, szerbek egysége lobbantotta fel. Markó magyarul is szólt a temesváriakhoz, beszédét a tömeg megtapsolta.1997. január 9.Adrian Severin elmondta: Mo. és Ro. természetes szövetséges kell hogy legyen. Szerinte az 1990-es események sajnálatos módon késleltették az enyhülést; Antall József, Für Lajos, Gh. Funar, C. V. Tudor és Tőkés László nem mindig szerencsés nyilatkozatai fenntartották a feszültséget. A fennálló kérdéseket a nemzetközi egyezmények és az alapszerződés alapján kell megoldani. [Szabadság, jan. 9.]Fontos feladat a közigazgatási decentralizáció – mondta Seres Dénes. Lehetővé kell tenni, hogy a helyi közösségek dönthessenek a sorsukról. Jelenleg a prefektusi hivataloknak még nagy beleszólásuk van a helyi autonómiába. A megyei tanácsok és kormány-kirendeltségek apparátusát is meg kell nyirbálni. [RMSz, jan. 9.] A gyergyószentmiklósi polgármester posztjára előválasztásokat tartanak, a feltételek: állandó lakhely a városban (min. 10 éve), RMDSz-tagság (min. 1 éve), 200 támogató aláírás. [Táj., jan. 9.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
