|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Iliescu, Ion 1993. április 21.Bill Clinton Washingtonban fogadást adott a Holokauszt Emlékmúzeum fölavatása alkalmából, amelyen Iliescu elnök is részt vett (→ 1993.04.23). A 15 perces Clinton–Iliescu megbeszélést az amerikai elnök jónak ítélte. – Iliescu elnök néhány perces beszélgetést folytatott Göncz Árpáddal is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, de Göncz Árpád kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a BTE visszaállítása és a konzulátus megnyitása. [RMSz, ápr. 24.]Az RMDSz ÜE megvitatta a teendőket a kormány által létrehozott CMN (→ 1993.03.24, 1993.04.14) ügyében. Elfogadhatatlannak ítélték azt, hogy a CMN nem önálló döntéshozó szerv, emiatt nem jelölték ki a kisebbségi tanácsba küldendő képviselőket, de késznek mutatkoztak a kisebbségekkel kapcsolatos törvénytervezetek kimunkálásában részt venni. [RMSz, ápr. 23.] Marosi Barna Katona Ádámnak üzent az RMSz hasábjain. Katona ui. azért küzd, hogy visszaállítsák a történelmi Udvarhely megyét, de elfeledkezik arról, hogy ezt a hatalom arra használná fel, hogy több ezres ro. adminisztrációs személyzetet telepítsen Székelyudvarhelyre. [RMSz, ápr. 21.] (→ 1994.08.02) 1993. április 22.Liviu Medrea, alpolgármester semmisnek ítélte a bíróság határozatát (→ 1993.04.16) és erőszakkal akarta kilakoltatni a Korunk szerkesztőségét. Ápr. 21-én azért nem sikerült a kilakoltatás, mert a rakodóknak lejárt a munkaidejük és dolgavégezetlenül távoztak. 22-én a szerkesztők bezárkóztak és a bírósági idézés kifüggesztésével jelezték, hogy nem tárgyalnak, ui. kilakoltatást csak végleges bírósági döntés alapján lehet elrendelni. A szerk. így újabb haladékot nyert. [Szabadság, ápr. 23.] – Egy nappal később kijelentették, hogy hajlandók elköltözni, ha a felajánlott épületben megteremtik a megfelelő munkakörülményeket. [RMSz, ápr. 24.] (→ 1993.05.18)Iliescu Washingtonban találkozott Al Gore alelnökkel, aki kijelentette: támogatja a legnagyobb kedvezmény megadását. [RMSz, ápr. 24.] Ro. új főügyésze: Vasile-Manea Drăgulin. Elődje (Mihai-Ulpiu Cherecheanu) hivatásos katonatiszt volt és az EK-hoz csatlakozás feltétele, hogy a főügyészi hivatalban civilek kapjanak helyet. [EN, ápr. 22.] Kézdivásárhelyen tartotta soros közgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESz). Az AESz 1991 decemberében alakult, székhelye Sepsiszentgyörgy. [RMSz, ápr. 29.] 1993. április 23.A PRM nyílt levélben ítélte el azt, hogy Iliescu részt vett a Holokauszt Emlékmúzeum megnyitóján (→ 1993.04.21). A PRM tagadja a ro. holokausztot, a látogatást pedig úgy ítéli a párt, hogy Iliescu az országot a cionista diktatúra uralma alá akarja hajtani. [MH, ápr. 26.]Gh. Funar bejelentette, hogy népszavazást akar kiíratni arról, hogy legyen-e a városban m. konzulátus és visszaállítsák-e a BTE-t. [PH, ápr. 26.] (→ 1993.04.30) 1993. április 27.A Vallásügyi Államtitkárság székhelyén a kultusztörvény tervezetét vitatták az egyházak küldöttei. Tempfli József elmondta: a hatalom képviselői mereven elzárkóztak néhány kérdés megvitatásától: nem akartak beleegyezni az egyházi vagyon visszaszolgáltatásába és az egyházi iskolák felállításába. Az egyházak vezetői továbbra is kitartanak e két lényeges feltétel teljesítése mellett. [EN, máj. 13.] (→ 1993.10.11, 1993.10.28, 1994.04.09)Jeszenszky Géza elmondta, hogy a ro.–m. alapszerződés szerkesztése során figyelembe veszik a romániai magyarság jogos kéréseit; nem fognak a „kisebbségek feje fölött szerződni”. [RMSz, ápr. 27.] Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke a sajtó útján próbált üzenni Iliescu elnöknek, tekintve, hogy postán küldött leveleire – melyben a BTE visszaállítását sürgette – nem kapott választ. [RMSz, ápr. 27.] (→ 1993.05.12) A tanfelügyelőség nem hagyta jóvá, hogy a kolozsvári Apáczai Csere János Líceumban tanítóképző osztályok induljanak. Tanítóképző csak Zilahon, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon működik. [RMSz, ápr. 27.] 1993. május 7.Bukarestben a két elnök (Sztaniszlav Suskevics és Ion Iliescu) aláírta a belarusz–ro. barátsági és együttműködési szerződést. [RMSz, máj. 8.]Az EME Orvostud. Szakoszt. Nagyváradon tartotta 3. tud. ülésszakát. [RMSz, máj. 7.] 1993. május 12.Traian Chebeleu, elnöki szóvivő válaszolt Balázs Sándor levelére (→ 1993.04.27) és elutasította a m. ny. egyetem újraindítását; még azt is kétségbe vonta, hogy ez a magyarság egyöntetű kérése volna. Válaszában arra is kitért, hogy Iliescu nem kapta meg a Bolyai Társaság 1992. nov. 23-i, postán küldött levelét. Az RMSz cáfolatul közölte az átvételi elismervény másolatát. [RMSz, máj. 12.] (→ 1993.06.03)1993. június 6.Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa (→ 1993.06.02) Kolozsvárott találkozott az RMDSz küldöttségével. Az ÜE átadott egy 80 oldalas dokumentációt, amely a romániai magyarság oktatási helyzetét, általános sérelmeit, továbbá a magyarságot ért hátrányos megkülönböztetés leírását tartalmazza. [RMSz, jún. 9., jún. 10.] – Iliescu szerint a kisebbségek panaszait gazdasági okokra [!] lehet visszavezetni. [MH, jún. 10.]1993. június 12.Iliescu fogadta Markó Bélát. A megbeszélésen a brassói kongresszus után megfogalmazott problémák kerültek szóba, amelyek közül egyet sem sikerült megoldani. (A fölvetett problémák az ET jelentésében is szerepelnek: nyelvhasználat a közigazgatásban; anyanyelvű oktatás; igaztalan ítéletek stb.) Iliescu kerülgette a határozott válaszadást. Markó sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ET csak az RMDSz elvárásainak teljesítése esetén mond igent Ro. csatlakozására. [RMSz, jún. 19.; OrEx, jún. 25.]1993. június 15.Bécsben megkezdte munkálatait az ENSz emberi jogi világkonferenciája, ahova 180 ország külügyminiszterét várták. Iliescu elnök is felszólalt, és kifejtette, hogy Ro.-ban széles körű jogokat élveznek a kisebbségek. [RMSz, jún. 17.]1993. július 10.Bukarestben megkezdődött a hatalmon lévő párt, a FDSN orsz. konferenciája. A pártot a kulisszák mögül irányító Iliescu elnöknek [aki országelnöki posztja miatt formálisan kilépett a pártból] sikerült lecsendesítenie a reformista mérsékeltek és konzervatívok közötti belharcot. Maradt a vezérkar: eln.: Oliviu Gherman, üv. eln.: Adrian Năstase. A párt megváltoztatta a nevét: Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (Partidul Democraţiei Sociale din România = PDSR) [MH, júl. 12.] (→ 1992.03.29, 1993.06.28, 1993.08.24)1993. július 15.Iliescu elnök levelet írt a főügyészhez, amelyben akciókat sürgetett a fasiszta és vasgárdista erők térhódítása ellen. – A ro. antiszemita kiadványok és vasgárdista tömörülések azonnal reagáltak Iliescu levelére. A Mozgalom Romániáért párt tiltakozott a vasgárdista jelző ellen, holott vezetője, Marian Munteanu nem tagadta, hogy példaképének tartja a régi Vasgárdát. [MH, júl. 15., júl. 16.]1993. augusztus 8.Bukarestben a kormány felszólította a szénbányászokat a sztrájk befejezésére. A ro. elnök cáfolta Miron Cozma szakszervezeti bányászvezető mondását, aki azt állította, hogy 1990 júniusában Iliescu hívta a bányászokat Bukarestbe. [Népszabadság, aug. 9.]1993. augusztus 12.Iliescu elnök nyilatkozatot tett közzé: nehéz helyzetében segíteni kell a testvéri államot, ui. Moldova parlamentje nem ratifikálta a FÁK-kal kötött egyezményt (→ 1993.08.04), kinyilvánítva, hogy szuverén állam. [RMSz, aug. 14.] (→ 1993.08.09, 1993.08.23, 1993.09.28)Tőkés László nyílt levélben kérte az AEÁ kongresszusát, hogy – tekintettel az ország nehéz helyzetére – adják meg Ro.-nak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Az ezzel kapcsolatos szerződés fontos garanciája lehetne az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása, amennyiben pontosan meghatároznák és számon kérnék azokat. [Népújság, aug. 12.] Homoródfürdőn aug. 5–12. között rendezték meg a 4. Erdélyi Diáktalálkozót. 1993. augusztus 16.Leváltották a vasúttársaság teljes vezetőtanácsát, azonban ezzel sem ért véget a sztrájk. Iliescu tárgyalóasztalhoz ült a sztrájkoló bányászok képviselőivel.Sir Richard Frederick Vincent tábornagy, a NATO katonai bizottság elnöke Bukarestben tárgyalt a védelmi és a külügyminiszterrel. A NATO-ba csak a jószomszédi kapcsolatokat igazoló országok kerülhetnek – hangoztatta a vendég. [MN, aug. 18.] 1993. szeptember 13.Annak ellenére, hogy a CD pártjai elítélték az RMDSz Memorandumát (→ 1993.09.09), az ellenzék egységes marad, nem kívánja felbontani a koalíciós egyezséget. Emil Constantinescu véleménye: „Az RMDSz-ről lemondva a CD egymillió szavazatot veszítene, de valószínű, hogy ugyanakkor hárommilliót nyerne. Mégis jobbnak látjuk politikailag megítélni az ügyet és nem önző választási szempont szerint.” [ÚM, szept. 14.]A parlamentben folyó SRI-vita újabb fejezetében Virgil Măgureanu románellenes nemzetközi összeesküvés fenyegetettségével riogatott. – Nyolc ellenzéki párt nyilatkozatban kérte Iliescu elnököt, hogy jelöljön ki új személyt a SRI élére. Megengedhetetlen, hogy Măgureanu kinevezését még nem hagyta jóvá a parlament és az igazgató nem tette le az esküt. [MH, szept. 14., szept. 15.] 1993. szeptember 15.Megkezdődött Jeszenszky Géza ötnapos Ro.-i látogatása. Bukarestben politikusokkal találkozott, majd több erdélyi várost látogatott meg. N. Văcăroiu értékelése szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, s a m. ny. oktatás helyzete is megoldott Ro.-ban. – Iliescu elnökkel is tárgyalt, de a jó légkörön kívül nem volt egyéb pozitívum: mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. – Jeszenszky szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyesbizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus megnyitását. Új határátkelőhelyek létesítéséről született döntés. Az alapszerződéssel kapcsolatban a m. fél hangsúlyozta, hogy a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik; a kisebbségi garanciákat kell megteremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. – A ro. sajtó a látogatást úgy értékelte, hogy nem jutottak konkrét eredményre az alapszerződést illetően.Petre Roman (PD) kifejtette: nem érti, miért hívta vissza a képviselőit az RMDSz a CMN-ből; szerinte a kétnyelvű helynévtáblák ügyének fölvetése fölösleges volt. Az önrendelkezés ügye a jelenlegi rendszerben nem alkalmazható. Mivel előzőleg nem egyeztették a Memorandum szövegét, így az ultimátumnak tetszik. [BN, szept. 15.] 1993. október 1.Az RMDSz közleménye bírálta Iliescu elnök szlovákiai beszédét, aki megkérdőjelezte az ET ellenőrző mechanizmusának létjogosultságát Ro.-val szemben. [Szabadság, okt. 2.]1993. október 14.Bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla bejelentette: az RMDSz a közeljövőben benyújtja nemzetiségi törvénytervezetét, amelyet az SzKT novemberben fog megvitatni és elfogadni. Markó értetlenül áll Iliescu elnök kijelentése előtt, miszerint Ro.-ban megoldották a kisebbségi kérdést. [TÚSz, okt. 16.]1993. október 18.Mauritius szigetén tartották a frankofon országok értekezletét, ahol Iliescu elnök jelenlétében Ro. teljes jogú tagjává vált a frankofon mozgalomnak. [RMSz, okt. 19.]Petre Ţurlea (PDSR) a m. egyházak vagyonának és iskoláinak visszaadása ellen emelt szót. [MH, okt. 18.] 1993. november 10.Négy hónapi vizsgálódást követően V. M. Drăgulin főügyész válaszolt Iliescu elnök levelére. Iliescu a vasgárdista mozgalom újjáéledése és a fasiszta propaganda terjedése miatt aggódott. A főügyész válasza elbagatellizálta a kérdést; szerinte Hitler Mein Kampf-jának kiadása nem minősül fasiszta propagandának [!], a soviniszta cikkek ellen tett feljelentéseknek nem adtak helyt a bíróságok.– Az értékelés nyomán a Zsidó Világkongresszus tiltakozott Ro.-nál, ha interveniálásuk nem jár sikerrel, a „washingtoni zsidó lobbi veszi kezébe az ügyet”. Amilyen nehezen kapta meg Ro. a legnagyobb kedvezményt, épp olyan könnyen el is veszítheti, ha teret ad az antiszemita uszításnak. [MN, nov. 10.; MH, nov. 10.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||