|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 432 találat | lapozás: 1-20 ... 81-100 | 101-120 | 121-140 ... 421-432 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tőkés László 1993. július 20.Bálványosfüreden, a MISzSz, a Fidesz és a PAC rendezésében megnyílt a 4. nyári ifj. tábor és szabadegyetem, ahol 5 napon át aktuális kérdésekről vitatkoztak a meghívott politikusok (pl. Horia Rusu, Octavian Buracu, Orbán Viktor, Tőkés László). A rendezők részéről Németh Zsolt és Toró T. Tibor köszöntötte a résztvevőket. [Bővebben lásd a korabeli m. és ro. napisajtót.] – Markó Béla kifejtette: az RMDSz-nek érdeke, hogy együttműködjék a demokratikus ellenzékkel, de programjából nem enged; az RMDSz autonómia-igénye hangsúlyos. [Népszabadság, júl. 24.]Tempfli József elmondta: sikerült visszakapniuk a nagyváradi Vártemplomot és perrel visszaigényelte a Kanonoksort. [Világszövetség, júl. 20.] 1993. július 29.Illyefalván befejeződött a Civitas, PEL és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett konferencia, melyen ro. és m. liberális beállítottságú politikusok vettek részt. Az első két nap az etnikai viszonyokról tárgyaltak, a 3. napon pedig az európai integrációról. A konferencián tk. Smaranda Enache, Emil Constantinescu, Bíró Béla és Konrád György tartott előadást. – Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A szabadelvű elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal a megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhassák. – Horia Rusu szerint a CD kisebbségi politikájába be kellene építeni az RMDSz koncepcióját. [MH, júl. 28.; RMSz, júl. 31.]Sajtóértekezletén Tőkés László beszámolt a neptunfürdői megbeszélésekről (→ 1993.07.17). Azt sérelmezte, hogy az RMDSz 3 politikusa nem tájékoztatta sem a közvéleményt, sem a szövetség vezetőségét a „titkos tárgyalásról”. Kifejtette: az RMDSz megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. [RMSz, júl. 31.] (→ 1993.07.31). Székedi Ferenc elmondta: nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak egy Hargita megyei koordinatív RMDSz-szervezetet, marad a megyében a 3 széki szervezet (Csík, Gyergyó, Udvarhely). [RMSz, júl. 29.] 1993. augusztus 7.Tőkés László: A Hatalom uszályában c. cikkével folytatódott a Neptun-ügy sajtópolémiája. A püspök követelte, hogy az SzKT tisztázza a „titkos kerekasztal-találkozó” ügyét. [RMSz, aug. 7.; Tokay Gy., Frunda Gy., Borbély L. válaszát (Lármafák égetése) lásd: RMSz, aug. 25.]Emil Constantinescu kifejtette, hogy a CD a fennálló krízishelyzetben is hajlandó lenne vállalni a kormányzás felelősségét. [MN, aug. 7.] A Cseresznyés Pálra kirótt anyagi kártérítés összegét (kb. 1,1 millió lej) közadakozásból gyűjtötték össze. Az ezen felül összegyűlt mintegy 4 millió lejt az elítéltek családjainak megsegítésére fordítják. [HN, aug. 7.] 1993. augusztus 12.Iliescu elnök nyilatkozatot tett közzé: nehéz helyzetében segíteni kell a testvéri államot, ui. Moldova parlamentje nem ratifikálta a FÁK-kal kötött egyezményt (→ 1993.08.04), kinyilvánítva, hogy szuverén állam. [RMSz, aug. 14.] (→ 1993.08.09, 1993.08.23, 1993.09.28)Tőkés László nyílt levélben kérte az AEÁ kongresszusát, hogy – tekintettel az ország nehéz helyzetére – adják meg Ro.-nak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Az ezzel kapcsolatos szerződés fontos garanciája lehetne az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása, amennyiben pontosan meghatároznák és számon kérnék azokat. [Népújság, aug. 12.] Homoródfürdőn aug. 5–12. között rendezték meg a 4. Erdélyi Diáktalálkozót. 1993. augusztus 18.Takács Csaba megítélése szerint a Neptun-ügy miatt súlyos presztízsveszteség érte az RMDSz-t. Tárgyalni csak a vezetőség megbízásából és engedélyével lehet (→ 1993.08.06). [Szabadság, aug. 18.] (→ 1993.08.20)Max van der Stoel, az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa, aki résztvett a CMN ülésén, értésére adta az RMDSz képviselőinek, hogy Ro. felvétele az ET-be eldöntött dolog. [MN, aug. 21.] (→ 1993.08.21) Tőkés László indítványa: az RMDSz minimális követelményként terjessze az CMN elé a m. politikai foglyok (zetelaki, oroszhegyi stb.) szabadon bocsátását. Ha ez nem válik valóra, akkor a kitűzött aug. 31. határidő előtt (→ 1993.06.20) lépjenek ki a CMN-ből. [Népszabadság, aug. 18.] 1993. augusztus 29.Tőkés László a Kossuth rádió Vasárnapi Újság c. műsorában beszélt a Neptun-ügyről. [Szabadság, aug. 31.]1993. augusztus 31.Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén arról döntöttek, hogy visszahívják az RMDSz képviselőit a CMN-ből (→ 1993.06.20, 1993.09.22). – Tőkés László, Borbély László és Frunda György jelenlétében tisztázták a Neptun-ügy részleteit; az ÜE figyelembe veszi az elhangzottakat az SzKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. – Az ÜE felháborodását fejezte ki a Hargita megyei alprefektus kinevezése ellen (→ 1993.08.20). [Népújság, szept. 3.]Külügyi konzultációra került sor a m.–ro. alapszerződés ügyében. Nem sikerült előrelépni a kolozsvári konzulátus és az aradi Szabadság-szobor ügyében. [MH, szept. 1.] 1993. szeptember 26.Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Az ülés témája: a Neptun-ügy (→ 1993.07.31) Bodó Barna ismertette a tényállást, melyet hosszas vita követett. Borbély László, Frunda György és Tokay György lépését mindannyian elítélték és politikai tévedésnek minősítették. A MISzSz, az SzK, az EMK és a Bethlen Gábor Kör azt javasolta, hogy a „hármak”-at mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, másik 4 frakció tiltakozott ez ellen. Egyik csoport sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy kompromisszumos szöveget és egy állásfoglalást szavaztak meg (61:29 arányban, 8 tartózkodással). A Tőkés László és Bodó Barna által sürgetett felelősségre vonás elmaradt. [MN, szept. 27.; ÚM, szept. 27.; RMSz, szept. 28.; Háromszék, szept. 29.] (→ 1993.09.29)1993. október 31.Az NTA pénzügyi helyzetével kapcsolatban (→ 1993.10.20) Tőkés László elmondta, hogy a kuratórium felfüggesztette főtitkári tisztségéből Ábrahám Dezsőt és megbízást adott az érdemi vizsgálatra; további információt csak a vizsgálat lezárása után közölhet. [MH, nov. 1.; HM, nov. 19.] (→ 1993.04.30, 1994.08.04)1993. december 23.Bárányi Ferenc nem mondhatta el Temesvárra emlékező beszédét a parlamentben, ezért az újságban tette közzé. Tőkés László bátorságának példázatán kívül szándékában állt fölolvasni a 119 temesvári áldozat nevét is. [RMSz, dec. 23.] (→ 1989.12.18)1994. január 25.A KREK nyilatkozatot juttatott el a jan. 25-re tervezett tüntetésről. Eszerint: Tőkés László elvállalta, hogy egy német segélyszervezet adományát közvetíti a Bihar megyei cigány közösségnek. A 15 ezer márkányi összegből a cigányok fölvettek 3000-et, de nem tudtak vele elszámolni, ezért Tőkés zárolta a maradék 12 ezret. A cigányok tüntetéssel fenyegetőztek. – A rendőrség nem engedélyezte a tüntetést. [ÚM, jan. 25., jan. 26.; Népszabadság, febr. 5.] (→ 1994.08.04)Az ET pol. biz. ülésén a ro. küldöttség vezetője hosszasan magyarázkodott, miért nem teljesítette Ro. a tagfelvételkor megszabott pontokat. A legfőbb érv: a tervezeteket a sajtó tanulmányozza[!], azért nem tudta még megvitatni a parlament. [RMSz, jan. 27.] 1994. január 30.Jan. 27–30. között – Tőkés László társaságában – erdélyi körutat tett Duray Miklós, az EPM elnöke. Duray az önkormányzati modellről beszélt, ismertette a felvidéki magyarság álláspontját: a m. közösségek olyan következtetésre jutottak, hogy csak az autonómia különböző formáival alapozhatják meg biztonságos jövőjüket. [Népújság, febr. 1., RMSz, febr. 2.]1994. február 27.Csíkszeredában tartotta soros ülését az SzKT. A lemondott elnök (Csiha Tamás) helyett Dézsi Zoltánt választották meg. Tőkés László levélben figyelmeztette az SzKT-t, hogy Ro. nem teljesítette az ET-be való belépésekor vállalt kötelezettségeit (→ 1994.03.02), ezért az SzKT felkérte a parlamentet, hogy ratifikálja az Emberi Jogok Egyezményét, fogadja el az Önkormányzatok Európai Chartáját, az RMDSz-nek a tanügyi törvénytervezetben benyújtott, a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával összhangban levő módosító javaslatait, tűzzék napirendre a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetet; a kormány juttassa vissza az elvett egyházi vagyont. [RMSz, márc. 1., márc. 2.]Moldovában a parlamenti választásokat a függetlenséget hangsúlyozó Demokrata Agrárpárt nyerte (43,18%; 56 hely a 104 tagú parlamentben), a szocialisták (tkp. a kommunista utódpárt) a 2. helyen végeztek. A szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság (→ 1991.08.27) bojkottálta a választásokat. – A moldovai vezetés lemondott a Ro.-val való egyesülésről. [MN, márc. 1.; EN, márc. 23.] (→ 1994.03.05) 1994. március 2.Több ro. lap ismertette Tőkés László levelét és az SzKT állásfoglalását (→ 1994.02.27). Corneliu Coposu sajtóértekezletén kijelentette, hogy Tőkésnek „sajnos igaza van”: Ro. nem teljesítette az ígéreteket. [MN, márc. 2.]Mircea Geoană, külügyi szóvivő sajtóértekezletén Tőkés László fellépését sérelmezte; ugyanakkor bírálta az RMDSz-t is, mert elhagyta a CMN-t: szerinte ez azt jelenti, hogy az RMDSz nem érdekelt a megoldásokban. Geoană úgy vélte: konstruktív dialógusra van szükség és nem szüntelen panasztevésre. [RMSz, márc. 4.] 1994. március 5.Tőkés László ismertette a zsinat körüli nézeteltéréseket és bejelentette, hogy sikerült megteremteni az együttműködés lehetőségét. [BN, márc. 5.] (→ 1994.05.29, 1994.08.04)A parlament össztüzet zúdított Moldovára, mert a választásokon (→ 1994.02.27) az egyesülést ellenző politikai erők győztek. [MH, 1993. márc. 5.] Kolozsvárott tüntetést szerveztek a Caritas piramisjáték (→ 1994.02.17) áldozatai. [MH, 1993. márc. 5.] 1994. április 20.Tőkés László törvényességi felülvizsgálatot kezdeményezett az NTA pénzügyeit illetően. Szőcs Géza elszámolt: a kapott pénzzel irodát nyitott Budapesten, amely hídfője az erdélyi m. közösség nagyvilággal való kapcsolattartásának. [PH, ápr. 20.] – A „ki számolt el és ki nem számolt el” témakör további cikkeit lásd: Népszabadság, ápr. 18.; ÚM, ápr. 26. (→ 1994.04.30, 1994.08.04)1994. április 28.Tőkés László nyílt levelet írt a májusban esedékes választás előtt (→ 1994.05.29) álló magyarországi pártokhoz. Tőkés szerint a h. t. magyarság osztatlanul egyetért néhai Antall József sokat idézett programértékű kijelentésével (miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni [értsd: 10 millió határokon belül, 5 millió határokon kívül]) és megütközéssel fogadta az antalli mondást elutasító vélekedéseket. Tőkés Horn Gyulára célzott, aki azt mondta: tartózkodni fog az olyan megnyilvánulásoktól, melyek irritálják a szomszédokat. – Horn Gyula ugyanabban a lapszámban reagált Tőkés levelére: a h. t. magyarok helyzetén csak akkor lehet javítani, ha normális kapcsolatokat alakítanak ki a szomszédos országok politikai erőivel. [Népszabadság, ápr. 28.] (vesd össze: 940421) – A levél élénk és változatos hangvételű visszhangot keltett a m. sajtóban, többen a magyarországi politikába való beavatkozásként értékelték Tőkés levelét.1994. április 30.Ábrahám Dezső elutasított minden bírálatot az NTA-vizsgálat ügyében (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20) és hosszú levélben magyarázkodott. Fenyegető hangon írt Sütő Andrásról és Tőkés Lászlóról, a kuratórium tagjairól. [RMSz, ápr. 30.] (→ 1994.08.04)1994. június 8.Mivel a memorandisták emlékművét a városi tanács és a műemlékvédő hivatal jóváhagyása nélkül emeltette Gh. Funar, a kolozsvári RMDSz nem vesz részt az emlékmű jún. 9-re tervezett avatásán. [RMSz, jún. 10.] (→ 1994.06.19)Az ADI (→ 1993.02.19) által szervezett tüntetésen több ezer ember tiltakozott a kolozsvári Mátyás-szobor védelmében. Az ellen tiltakoztak, hogy régészeti ásatásokra hivatkozva el akarják költöztetni a szobrot. Beszédet mondott tk. Octavian Buracu, Doina Cornea, Tőkés László. A König–Jansson-jelentést bíráló külügyminiszteri memorandum egyik téves állítása: Ro. földrajzát és történelmét mindig románul tanították. Amikor erre egy sajtóértekezleten fölhívták a figyelmet, M. Geoană így replikázott: nincs értelme részletekbe bocsátkozni. [RMSz, jún. 10.] 1994. június 11.A Tinerama azt állítja, hogy Tőkés László a Securitate besúgója volt. A KREK sajtóirodája cáfolta a rágalmakat. [MH, jún. 11.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
