|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 96 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-96 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Takács Csaba 1990. február 24.Sepsiszentgyörgyön megkezdődött az RMDSz 3. küldöttgyűlése. A kétnapos rendezvényen tk. megvitatták a választási törvénytervezetet és kijelölték a kongresszust előkészítő bizottságot. Bejelentették, hogy az RMDSz-be közel 600 ezer tag iratkozott be. Megállapították, hogy Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztónak tartották a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciákat, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye napirendről a kisebbségi kérdéseket. – Az RMKgP részéről Éltes Zoltán kért szót; a FMP-t Kocsis Sándor, a MISzSz-t Csutak István képviselte (felszólalásában erélyesebb politikai fellépést követelt). – Megválasztották az RMDSz Orsz. Ideiglenes Bizottságát (OIB). Markó Béla, az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: Tőkés Lászlót válasszák meg az RMDSz tb. elnökévé. A javaslatra felcsattant a taps, mely helyettesítette a szavazást. – A választás eredménye: elnök: Domokos Géza; aleln.: Balázs Sándor, Borbély Zsolt Attila, Folticska Ferenc, Formanek Ferenc, Verestóy Attila. A bukaresti titkárság tagjai: Ágoston Hugó, Bitay Ödön, Czédly József. Elnökségi tagok: Antal István, Béres András, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Zólya László. Intézőbiz. tagok: Bodó Barna, Csávossy György, Hosszú Zoltán, Jakab Elek, Lányi Szabolcs, Madaras Lázár, Szilágyi Zsolt, Takács Csaba, Vida Gyula, Zonda Attila, Zöld Péter. [Háromszék, febr. 27.; RMSz, febr. 27.; Szabadság, márc. 1.]Marosvásárhelyen értekezletet tartott a RMOGySz. Megválasztották a vezetőséget, eln.: Dienes Sándor, orsz. titkár: Kerek István. (→ 1990.02.03) Litvániában az ellenzéki Sajudis mozgalom nyerte a választásokat. A köztársaság elnöke Vytautas Landsbergis lett. (→ 1990.03.11, 1992.11.08) 1990. május 20.A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30) Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József. Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.] „Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.] 1991. május 24.Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 2. kongresszusa. A háromnapos rendezvény 271 szavazati joggal rendelkező küldött részvételével zajlott. Az elnöki beszámolót Domokos Géza tartotta. Tőkés László az erdélyi magyarság kérdéseinek átfogó rendezésére a románság képviselőivel való tárgyalást javasolta és sürgette a helyhatósági választások kiírását. Szőcs Géza a Borbély Imre ajánlotta fogalmat, a társnemzeti státus elismertetését javasolta és – nem hivatalos dokumentumként – nemzetiségi törvénytervezet-csomagot terjesztett a kongresszus elé. A részben megújított tisztikar: Domokos Géza (elnök); Szőcs Géza, Kolumbán Gábor (alelnökök); Tőkés László (tb. elnök). Az elnökség tagjai: Beder Tibor, Béres András, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Takács Csaba, Tokay György, Toró T. Tibor. – A kongresszus felhívást tett közzé, melyben a kommunista nómenklatúra és a Securitate érdek-összefonódására és a hatalmi struktúrák továbbélésére mutattak rá. – Egy másik felhívást a magyarországi pártokhoz intéztek, kérve a m. kisebbség-politika pártérdekeken felülemelkedő stratégiájának kidolgozását. [RMSz, máj. 29.] (→ 1991.06.21)A kongresszus első napján a tévében [előre kitervelt módon?] felbukkant Hajdu Győző, aki bejelentette, hogy Bukarestben megalakította az Együtt–Împreună Egyesületet. 1991. augusztus 13.Takács Csaba a Har–Kov-ügyben folytatott vizsgálat néhány aspektusáról beszélt. A bizottság által meghallgatottak között sok a tanár, akiket hivatalból helyeztek a székely megyékbe. Tudni kell, hogy az utóbbi 5 évben 450 ro. és csak 30 m. anyanyelvű pedagógust helyeztek a Székelyföldre. Természetes, hogy a nyelvi nehézségek miatt a ro. pedagógusok szeretnének visszatérni a szülőföldjükre. [RMSz, aug. 13.]Egy hónapra betiltották a România Mare c. hetilapot. [RomLib, aug. 14.] (→ 1991.09.11) 1991. október 22.Csiha Tamás és Takács Csaba különvéleményt fogalmazott meg a Har–Kov-jelentéssel kapcsolatban. A jelentés tendenciózus voltát adatokkal cáfolták. [Népújság, okt. 22.]Kapcza Imre nyílt levélben jelentette be, hogy lemond az RMDSz Kolozs megyei választmányi tagságáról, mert nem vitatták meg észrevételeit (pl. a m. iskolák ügyének képviselete és Szőcs Géza tevékenységének elemzése). [Szabadság, okt. 22.] [A Szőcs–Kapcza-vita további hozzászólásai a Szabadság c. napilapban: Dáné Tibor (okt. 30.); Jakab Antal (nov. 5.); Kapcza Imre (dec. 5.)] (→ 1991.12.18, 1991.12.24) 1991. november 8.Antall József Budapesten fogadta a négynapos magyarországi látogatásra érkezett RMDSz-küldöttséget. A megbeszélésen szóba került a romániai magyarságot szülőföldjén ért támadás. Az RMDSz küldöttsége egyetért a m. kormány külpolitikájával, hogy nem törekszik Ro. nemzetközi elszigetelésére. E látogatással megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSz és a m. politikai vezetők között. Látogatását befejezve, a küldöttség nemzetközi sajtóértekezletet tartott. [RMSz, nov. 12., nov. 13.]Takács Csaba, a meghallgató bizottság tagjaként a Har–Kov-jelentésről nyilatkozott. A bizottság két tagja (Takács és Csiha Tamás) nem írta alá a jelentést. [RMSz, nov. 8.] A szórvány égető kérdéseiről tárgyaltak a szórványmegyék képviselői Kolozsvárott. Több támogatást és figyelmet kértek. [RMSz, nov. 8.] Szárhegyen tartotta tisztújító közgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), amelyen újraválasztották Kerekes Jenő elnököt. 1992. június 23.Victor Drăgoi tanfelügyelő, mondvacsinált ürüggyel leváltotta a Brassai Líceum igazgatóját. Az intézkedés ellen Tőkés Elek, a megye m. tanfelügyelője tiltakozást juttatott el a miniszterhez. [Szabadság, jún. 24.; RMSz, jún. 25.]Domokos Géza és Takács Csaba részt vett a CD-t alkotó pártok vezetőinek tanácskozásán. Corneliu Coposu bejelentette, hogy újabb pártok kérték felvételüket a koalícióba. [RMSz, jún. 23.] 1992. augusztus 21.Csíkszeredában jelöltegyeztető elektorgyűlést tartottak a Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltek végleges rangsorolása végett. Az OE részéről Takács Csaba volt jelen. A szavazás nyomán a köv. jelölőlista alakult ki: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Borbély Imre, Székedi Ferenc; képviselők: Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Papp Kincses Emese, Ördögh Imre. [RMSz, aug. 25.] (→ 1992.08.20, 1992.08.24, 1992.08.26)Adrian Năstase találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel és ismertette Ro. álláspontját az MVSz rendezvényéről, mely közel azonos volt a Jeszenszkynek küldött levél (→ 1992.08.17) tartalmával. [MTI] Nicolae Manolescu, a PAC elnöke kifejtette, hogy pártja számára nincs ’magyar kérdés’, azt azok csinálják, akiknek az érdekükben áll. Példaként a m. prefektusok leváltását adta. Az MVSz új tisztikara: az újraválasztott Csoóri Sándor mellé 3 alelnök került: Fónay Jenő (Magyarország), Dobos László (Kárpát-medence), Jakabffy Ernő (nyugati emigráció). – A záróülésen felolvasták a h. t. magyarok fóruma által (két nappal korábban) megfogalmazott dokumentumot (Nyilatkozat a kisebbségekről), melyet a kongresszus tudomásul vett. [MN, aug. 24.] (→ 1991.12.11) 1992. szeptember 27.Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5). Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.] Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes. 1992. október 20.A kormányalakítási megbeszélések során Iliescu elnök az RMDSz küldöttségével (Domokos Géza, Szőcs Géza, Tokay György, Takács Csaba, Csapó I. József) tanácskozott. Az RMDSz ragaszkodott a konstruktív ellenzéki szerephez. Kérték a nemzetiségi minisztérium megalakítását, de Iliescu nem válaszolt a javaslatra. Az államfő Szőcs Géza szemére vetette, hogy külföldi útjai során valótlanságokat állít a nemzetiségi problémákról; Szőcs azt válaszolta: kész az elnök rendelkezésére bocsátani a beszédeinek szövegét. Iliescu végül azt javasolta: az RMDSz nyújtson be egy memorandumot a nemzetiségi kérdéssel és a m.–ro. viszonnyal kapcsolatos elvárásairól. [RMSz, okt. 23.]1993. február 20.A pártszerű működési modellből az önkormányzati modellbe való áttérés fontos állomásaként, kétnapos tanácskozás nyomán, Gyergyószentmiklóson megalakult az RMDSz „parlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SzKT). – Az SzKT a szövetség belső „törvényhozó” testülete, az operatív vezetés az ügyvezető elnökség (elnök és alelnökök) hatásköre. – A testület tagjai: a Brassóban megválasztott 21 tagú tanács (→ 1993.01.22), a 39 képviselő és szenátor, az RMDSz megyei és területi vezetői, valamint a platformok, a csatlakozott pártok és a társszervezetek képviselői. Az SzKT Állandó Bizottságának (ÁB) elnökévé Csiha Tamást választották, az RMDSz üv. elnöke Takács Csaba lett (aki, emiatt, a későbbiekben lemondott képviselői mandátumáról). Az SzK és a MISzSz javaslatára megalakultak a frakciók is (→ 1993.03.04); a tanácskozás idején létrehozták a 63 tagú Független Frakciót (FF). Az alelnökök megválasztásakor a MISzSz kivonult a teremből, az ülés félbeszakadt, a döntést elnapolták. – Döntés született az RMDSz Közlöny kiadásáról. [RMSz, febr. 23.] (→ 1993.03.27)A Nemzeti Liberális Pártból (PNL) korábban kivált két pártocska [PNL-AT (Aripa Tînără) + PNL-CD] egyesülésével létrehozták a Liberális Pártot (Partidul Liberal = PL). Elnöke Vintilă Brătianu. A CD-n belül, de önálló parlamenti frakcióban kívánják folytatni a politizálást. [MH, febr. 23.; Ştefănescu: 290.] (→ 1993.03.02) Emil Constantinescu, a CD nevében, Washingtonban a legnagyobb kedvezmény megadását szorgalmazta. [Szabadság, febr. 20.] 1993. február 26.Budapestre érkezett az RMDSz küldöttsége (Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba), ahol tárgyaltak Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel, és Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével. Antall József megerősítette, hogy a m. kormány felelősséggel tartozik a h. t. magyarok sorsáért. Az RMDSz vezetői érdekeltek az anyaországgal folytatandó érdemi, sokrétű és folyamatos párbeszédben. [ÚM, febr. 27.]1993. március 10.Markó Béla a frakciókról elmondta: természetes a véleménykülönbség, az lenne a természetellenes, ha egy egész közösséget egy véleményre akarnánk kényszeríteni. Az RMDSz vezetőjének fel kell ismernie: „részigazságokból tevődik össze a végső igazság, és úgy próbáljon építkezni, hogy ezek szabadon érvényesüljenek”. [Háromszék, márc. 10.] – Tőkés László kijelentésével kapcsolatban (→ 1993.02.27) Markó azt mondta: a fogalmazás valóban nem volt szerencsés, de Tőkés egy szóval sem állította, hogy Ro.-ban szervezett népirtás vagy erőszakos kitelepítés folyik, a „szövegkörnyezetből világosan kiderült, hogy mire gondolt: arra, hogy bizonyos gazdasági és egyéb módszerekkel arra biztatják a kisebbségieket, máshol próbáljanak meg boldogulni”. – Az RMDSz-t mindenütt a romániai magyarság törvényes képviselőjének ismerik el, kivéve Romániát. [BN, márc. 10.]A KREK nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Nagyváradon lévő, a harmincas években a hívők adományából épített püspöki székházat a hatalom ismét ki akarja sajátítani. Az épületben a komm. idején pártirodák voltak, s az egyház 1990-ben térhetett vissza a hajdani székházba. [BN, márc. 12.] (→ 1993.03.27) Takács Csaba vázolta az RMDSz új szervezeti felépítését. Az SzKT a „parlament”, az Ügyvezető Elnökség (ÜE) a „kormány”. – Csiha Tamás (az ÁB elnöke) a „házelnök”, Takács a „kormányfő” (üv. eln.), az ő dolga, hogy vezesse a Szövetséget és gyakorlatba ültesse az SzKT határozatait. Az üv. elnököt az alelnökök segítik: politika (Bodó Barna); gazdaság (György Béla Zsolt); vallás- és művelődésügy (Kötő József); szervezés (Somai József); önkormányzat és reformügy (Magyari Nándor László); oktatás- és ifjúságügy (Fülöp-Fischer Ildikó). [Szabadság, márc. 10.; EN, ápr. 8.] – Az RMDSz-ben létrehoztak egy új döntéshozó szervet is, az Operatív Tanácsot (OpT), amely a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik az SzKT túl gyakori összehívását. Az SzKT – rendes körülmények között – csak kéthavonta ülésezik. 1993. március 24.Ejtették a Doina Cornea elleni vádat (→ 1993.02.01), mivel az államrend megdöntését célzó felbujtás kísérlete nem igazolódott. [ÚM, márc. 24.]Döntés született arról, hogy kormányhatározattal létrehozzák a Nemzeti Kisebbségek Tanácsát (NKT; Consiliul Minorităţilor Naţionale = CMN). Előzetesen nem konzultáltak erről az RMDSz-szel, sem az összetételre, sem a hatáskörre vonatkozóan. [Szabadság, márc. 26.] (→ 1993.03.30, 1993.04.14, 1993.04.21) Takács Csaba elmondta: az új társadalmi és gazdasági kihívásokkal szembeni válságmenedzselő tevékenység az RMDSz egyik alapvető kötelessége; stratégiai célkitűzésként a belső önrendelkezés külföldi és hazai elfogadtatását jelölte meg. [EurId, márc. 24.] 1993. április 7.Az Országgyűlés külügyi bizottsága levélben fordult a ro. parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye prefektusai kinevezése ügyében. A kinevezés jogszerűsége nem kétséges, azonban a döntés körültekintőbb mérlegelést tett volna szükségessé a két megye etnikai összetétele miatt. „E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Ro.-ban élő m. nemzeti kisebbség körében.” Kérik, hogy a jövőben a ro. kormány tanúsítson nagyobb figyelmet a hasonló kérdések rendezése terén. [ÚM, ápr. 9.]Nagy F. István, az RMPSz Bihar megyei vezetője nyilatkozott az oktatási helyzetről. A m. oktatási szaktestületek (RMPSz, Bolyai Társaság, EMT, RMDSz) még csak a sérelmek és panaszok megfogalmazásáig jutottak el; a helyzet sürgős orvoslást kíván: egyre csökken a magyarul tanuló diákok száma, mert a szülők, a könnyebb érvényesülés reményében, ro. iskolába adják a gyermekeket. [BN, ápr. 7.] Az RMDSz vezetői (Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila, Tokay György) megbeszélést folytattak Meleşcanu külügyminiszterrel. Az ET-csatlakozás küszöbén meg kell alkotni a nemzetiségi törvényt és egy megfelelő oktatási törvényt; megengedhetetlen a prefektus-ügyhöz hasonló intézkedés. Kérik, hogy a de facto elismerés után de jure is ismerjék el az RMDSz-t a romániai magyarság törvényes képviselőjének. [MH, ápr. 9.] 1993. április 8.A CD ülésén (ahol az RMDSz-t Takács Csaba és Verestóy Attila képviselte) létrehozta a parlamenti munkát koordináló bizottságot. [Szabadság, ápr. 14.]1993. május 25.Az ÜE ülésén Takács Csaba beszámolt az RMDSz-küldöttség Flensburgban tett látogatásáról (máj. 16–23.), ahol a FUEV kongresszusán az RMDSz-t fölvették a teljes jogú tagok közé. [HN, máj. 28.; RMSz, jún. 5.]A kolozsvári bíróság csak most válaszolt az RMDSz perbe hívási kísérletére (→ 1993.01.11). A főügyész szerint Gh. Funar cselekedete (új tábla elhelyezése a Mátyás-szobor talapzatán) nem képez bűncselekményt, ezért nem indítanak eljárást. [RMSz, máj. 25.] 1993. augusztus 18.Takács Csaba megítélése szerint a Neptun-ügy miatt súlyos presztízsveszteség érte az RMDSz-t. Tárgyalni csak a vezetőség megbízásából és engedélyével lehet (→ 1993.08.06). [Szabadság, aug. 18.] (→ 1993.08.20)Max van der Stoel, az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa, aki résztvett a CMN ülésén, értésére adta az RMDSz képviselőinek, hogy Ro. felvétele az ET-be eldöntött dolog. [MN, aug. 21.] (→ 1993.08.21) Tőkés László indítványa: az RMDSz minimális követelményként terjessze az CMN elé a m. politikai foglyok (zetelaki, oroszhegyi stb.) szabadon bocsátását. Ha ez nem válik valóra, akkor a kitűzött aug. 31. határidő előtt (→ 1993.06.20) lépjenek ki a CMN-ből. [Népszabadság, aug. 18.] 1993. szeptember 9.A képviselőházban megvitatták (és elítélték) az RMDSz ET-nek elküldött Memorandumát (→ 1993.08.26). Takács Csaba kifejtette: még nem volt példa, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. [MH, szept. 10.]Az RTV-ben – a Memorandum ürügyén – vitát szerveztek a politikai lojalitásról. A vitán az ellenzéki pártokat (köztük az RMDSz-t is) tömörítő CD is támadta a dokumentumot, noha annak tartalmáról idejében tájékoztatták a koalíció tagjait. A cikkíró megjegyezte: újra rá kell döbbenni arra: hiú ábránd, hogy a ro. ellenzékben valaha is partnerre lelhetünk kisebbségi jogainkért folytatott harcunkban. [Szabadság, szept. 9.] (→ 1993.09.13) Az inflációs ráta 1992-ben 210% volt, 1993-ra 190% várható. Az ország gazdaságának 67%-át állami vállalatok képezték, termelésük 1992-hez képest 9-10%-kal, a GDP 7-8%-kal csökkent. Az IMF-vel folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. [Szabadság, szept. 9.] ● [Ellentmond a korábbi közlés adatainak! Vesd össze: 930819.] 1993 nyarán végzett az első, Mo.-n képesítést szerzett tanító-generáció. Kevesen tértek haza Erdélybe, s azoknak is gondjaik voltak oklevelük elismertetése körül. 1993. november 27.Liberális világkonferenciát rendeztek Budapesten, ahol az RMDSz-t Markó Béla és Takács Csaba képviselte. [RMSz, nov. 27.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
