|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 31 találat | lapozás: 1-20 | 21-31 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Nagy Benedek 1990. május 20.A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30) Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József. Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.] „Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.] 1991. június 12.A képviselőház tanügyi bizottságában ismertették az 521/1991. sz. kormányhatározat 1991/92-es tanévre aktualizált szövegét. Eszerint vegyes lakosságú térségekben akkor is kötelező ro. osztályokat indítani, ha a tanulók létszáma kevesebb tíznél. Továbbá: Ro. földrajzát, történelmét és a műszaki tárgyakat románul kell tanítani a kisebbségi iskolákban is. Nagy Benedek felszólásában visszautasította ezeket a kitételeket, hangsúlyozva, hogy a minisztérium engedményeket tett a szélsőséges, ultranacionalista erőknek, azoknak, akik folytatni akarják Ceauşescu erőszakos asszimilációs politikáját. [RMSz, jún. 15.] (→ 1991.06.26)Borisz Jelcin megnyerte az orosz elnökválasztást. 1992. március 9.Csíkszeredában mintegy 20 ezer ember tüntetett a m. ny. oktatásért, a tanügyi tervezet diszkriminatív kitételei ellen. A tüntetés szónokai: Lászlófy Pál (RMPSz-elnök) és Nagy Benedek (képviselő). A tüntetők négypontos beadványát (1. az oktatási rendszer legyen demokratikus; 2. minden tantárgyat lehessen anyanyelven tanulni; 3. a nemzeti történelem legyen önálló tantárgy a kisebbségek számára; 4. állítsák vissza az egyházi iskolákat) másnap átadták a Tanügymin. képviselőinek. [Szabadság, márc. 11.; Népújság, márc. 11.]1992. augusztus 21.Csíkszeredában jelöltegyeztető elektorgyűlést tartottak a Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltek végleges rangsorolása végett. Az OE részéről Takács Csaba volt jelen. A szavazás nyomán a köv. jelölőlista alakult ki: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Borbély Imre, Székedi Ferenc; képviselők: Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Papp Kincses Emese, Ördögh Imre. [RMSz, aug. 25.] (→ 1992.08.20, 1992.08.24, 1992.08.26)Adrian Năstase találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel és ismertette Ro. álláspontját az MVSz rendezvényéről, mely közel azonos volt a Jeszenszkynek küldött levél (→ 1992.08.17) tartalmával. [MTI] Nicolae Manolescu, a PAC elnöke kifejtette, hogy pártja számára nincs ’magyar kérdés’, azt azok csinálják, akiknek az érdekükben áll. Példaként a m. prefektusok leváltását adta. Az MVSz új tisztikara: az újraválasztott Csoóri Sándor mellé 3 alelnök került: Fónay Jenő (Magyarország), Dobos László (Kárpát-medence), Jakabffy Ernő (nyugati emigráció). – A záróülésen felolvasták a h. t. magyarok fóruma által (két nappal korábban) megfogalmazott dokumentumot (Nyilatkozat a kisebbségekről), melyet a kongresszus tudomásul vett. [MN, aug. 24.] (→ 1991.12.11) 1992. augusztus 24.Széken tartotta soros ülését az RMDSz OE, a parlamenti választások alkalmából létrehozott Jelölési Egyeztető Bizottsággal. Minden megyében megállapodtak a tagság bizalmát élvező jelöltek személyében, kivéve Hargita megyét (ui. az elektorgyűlésen elfogadott listát []920821] az udvarhelyiek és a gyergyóiak megóvták). Felkérték a választmányt, hogy véglegesítsék a listát. A jelöltegyeztető elektorok ülésén (Csíkszereda, aug. 26.) a következő jelöltlista született: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Székedi Ferenc, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Ördögh Imre [Domokos 3: 174.]. (→ 1992.08.26) [RMSz, aug. 27.]1992. augusztus 26.Rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában az RMDSz OE, azok után, hogy a megyében a 3 széki szervezet (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) nem tudott megegyezni a közös megyei jelöltek személyében. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva – immár a harmadik listát – a jelöltek névsorát és sorrendjét: szenátorok: Hajdú Gábor, Verestóy Attila, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, András Imre, Nagy Benedek, Borsos Géza, Asztalos Ferenc, Ördögh Imre, Antal István. [HN, aug. 28.] – Mivel a megyében a kitűzött határidőig a különféle grémiumok egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak (→ 1992.08.21, 1992.08.24), Domokos Géza, szövetségi elnöki minőségében, döntött és azt a listát adatta le az országos választási bizottsághoz, amelyet a gyergyói és udvarhelyi óvás után állítottak össze (→ 1992.08.24). A választásokon (→ 1992.09.27) erről a listáról 2 szenátor és 5 képviselő jutott be. (→ 1992.09.28, 1992.10.25)Magyarországon elfogadták a kárpótlási törvényt, amelynek hatása – nemzetiségüktől, anyanyelvüktől függetlenül – azokra is kiterjed, akik 1940–44 között Észak-Erdélyben éltek [Szabadság, aug. 26.] (→ 1992.10.14) 1992. szeptember 27.Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5). Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.] Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes. 1992. december 2.Az RMDSz megyei tisztségviselői és két szenátora, egyházi vezetők társaságában Grigore Zanc prefektusnál kerestek jogorvoslatot a szobor-ügyre, az MVSz levélben, a város mintegy 300 m. lakosa körmenettel és gyászszertartási énekekkel tiltakozott. [Szabadság, dec. 3.; RMSz, dec. 5.]Tőkés István (1991. febr. 5-én) lemondott az RMKdP elnöki tisztségéről, majd felkérésre dec. 2-ig mégis maradt, akkor véglegesen visszavonult. Az elnöki teendők ellátásával Varga László ref. lelkészt bízták meg. A pártot az RMDSz-ben Hajdú Gábor, Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviseli. [RMSz, 1993. jan. 29.; OrEx, 1993. febr. 19.] (→ 1993.02.07) 1993. május 22.Marosvásárhelyen befejezte kétnapos ülését az SzKT. Az érdemi munka alig haladt, a 9 napirendi pontból csak egy került terítékre. A vita a házszabály-tervezet körül volt. Megalakult a Kereszténydemokrata frakció (tagjai: Bárányi Ferenc, Hajdú Gábor, Hosszú Zoltán, Nagy Benedek). [Népújság, máj. 25.]1994. március 18.Nagykároly polgármestere (a tanács 1993. jún. 11-i döntése alapján), márc. 11-én háromnyelvű helységnév-táblákat állíttatott a városba vezető utak mentén, melyeket a sötétség leple alatt ismeretlenek lemázoltak. V. Suciu megyei prefektus kijelentette, hogy a közigazgatási bíróságon pert indít a polgármester ellen, mert a helynévtáblák törvényellenesek. [MN, márc. 18.] – Poósz Barna, hogy megelőzze a táblák levételét, összeszedette azokat. Szabó Károly szenátor elítélte a város polgármesterének lépését, mert a prefektus túllépte hatáskörét: csupán a közigazgatási bíróságon támadhatja meg a tanácsi határozatot. [EN, ápr. 6.]Nagy Benedek a tanügyi törvénytervezetről elmondta: nagy vívmány, hogy szerepel a saját történelem anyanyelven való oktatása, ezt 75 év alatt nem sikerült elérni. [OrEx, márc. 18.] 1995. január 5.Marosvásárhelyen az RMDSz OpT megvitatta a Tőkés Lászlót ért vádakat (→ 1995.01.04). A kiadott közlemény megállapította: „az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSz-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek”, megakadályozzák az autonómia-politika érvényesítését; a Tőkés ellen irányuló, a ro. sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúaknak tekintik. A képviselőházban terjesztett, Nagy Benedek által fogalmazott röpirat (→ 1995.01.06) ügyét az RMDSz Etikai Bizottsága elé utalják. [Szabadság, jan. 7.] (→ 1995.01.08)A Legfelsőbb Törvényszék határozata alapján a marosvásárhelyi tanács köteles kiadni az Antonescu-szobor fölállítására az engedélyt. [RMSz, jan. 5.] 1995. január 6.Varga Gábor zárt ajtók mögötti tanácskozásra hívta az RMDSz parlamenti frakciójának tagjait. A Tőkés László elleni rágalomhadjáratról vitatkoztak, de az értekezlet nem oldotta föl a feszültségeket. Nagy Benedek visszavonta Mind nem vagyunk bűnösök c. Tőkés-ellenes röpiratát (amelyet 1994. dec. 20-án osztott szét a képviselőházi RMDSz-frakcióban; a röpirat a ro. sajtó félrevezető közlése alapján született; Tőkés ui. a botrány kirobbanásakor így reagált: csak annyira voltam besúgó, mint mindenki más). Verestóy Attila szerint Nagy Benedek levele [lásd: BN, jan. 6.] elhibázott volt, de nem tekinthető diverziónak. Tőkés a tanácskozáson azt javasolta, hogy adjanak ki a diverziót keltő iratot elítélő állásfoglalást, ennek azonban többen is ellenálltak. [RMSz, jan. 9.] (→ 1995.01.12, 1995.02.10, 1995.02.15, 1995.02.25, 1995.05.19)Teodor Meleşcanu – arra a kérdésre, hogy Ro. kiszabadul-e az „orosz csapdából” – azt válaszolta: nem lehet határozott igent mondani. [ÚM, jan. 6.] (→ 1995.01.17) 1995. január 12.Nagy Benedek összefoglalta a Tőkés-üggyel kapcsolatos állásfoglalását: ő politikai fogolyként megtagadta a kollaborációt [bővebben lásd: RMSz, jan. 20.], tehát elégséges erkölcsi alappal rendelkezett ahhoz, hogy véleményt mondhasson az ügyben. Sajnálja, hogy az általa írt röpirat (→ 1995.01.06) eljutott a nyilvánossághoz, ő ezt belső anyagként kívánta kezelni, ezért a felelősség Borbély Imrét terheli (nota bene: a röpiratot Borbély Imre tette közzé, mondván: „az úgyis megtalálta volna az utat a politikai rendőrség Tőkés Lászlót lejárató osztagához” [RMSz, jan. 17.]). Emlékeztetett arra, hogy visszavonta az írását és vállalja az Etikai Biz. kivizsgálását. [RMSz, jan. 12.] (→ 1995.01.17)1995. január 17.Az RMDSz 15 parlamenti képviselője (a 27-ből) állásfoglalásban ítélte el Nagy Benedek röpiratát (→ 1995.01.06). [RMSz, jan. 17.] (→ 1995.01.05, 1995.01.12, 1995.01.20)A PDSR közleménye alkotmányellenesnek nevezte és elutasította az RMDSz autonómia-programját. A kormánypárt felszólította a m. szervezetet, hogy tartsa tiszteletben a törvényeket, a pártokat pedig arra, hogy foglaljanak állást az egységes nemzetállam mellett. Victor Surdu (PDAR) az RMDSz betiltását sürgette, és azt követelte, hogy tiltsák meg az RMDSz jelöltjeinek részvételét a jövendő választáson. [Szabadság, jan. 20.] 1995. január 20.Aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a PDSR mellé felsorakozott a PUNR (Gh. Funar), a PRM (C. V. Tudor) és a PSM (Ilie Verdeţ). [Szabadság, jan. 10.] – A CD úgy értékelte: Ro. az egyetlen olyan ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők is helyet kaptak. [MH, jan. 23.]Az RMDSz sajtótájékoztatóján szétosztották az ÜE ro. ny. állásfoglalását (→ 1995.01.19) és az ÖT (→ 1995.01.14) szervezeti és működési szabályzatát. Markó Béla kifejtette, hogy Funar nem különc, hanem fasiszta. Az RMDSz betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, de az – alkotmányos módszerekkel – nem lehetséges. Kérdésre válaszolva Takács Csaba kifejtette: a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti a szövetséget arra, hogy a ÖT-szerű szerveződéseket létrehozza. [Táj., jan. 20.] A Nagy Benedek vs. Tőkés László-ügy (→ 1995.01.05, 1995.01.06, 1995.01.12, 1995.01.17) kapcsán Markó kifejtette: a röpirat alaptalan támadás volt, azt mindannyian elítélik; „hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSz képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet”. [RMSz, jan. 20.] (→ 1995.02.02) Az RMDSz keretén belül tevékenykedő SzÚT (→ 1993.12.31, 1994.10.25, 1994.10.28, 1994.11.17) 1994. dec. 17-én tisztújító értekezletet tartott Kolozsvárott, de erről csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a közvéleményt. A szocdem platform – rövidített nevén Szociáldemokrata Tömörülés (SzT) – továbbra is az RMDSz keretén belül kíván működni, hangoztatták. A tömörülést fölvették az SzKT-ba. Az új vezetőség: tb. eln.: Balogh Edgár; eln.: Dáné Tibor; főtitkár: Nagy Károly; sajtótitkár: Fey László. Az orsz. vezetőség tagjai: Salló Ervin, Bitay Ödön, György Ilona. [Szabadság, jan. 21.] 1995. február 2.Tőkés László kijelentette, hogy tartózkodni kíván a közszerepléstől, amíg az RMDSz nem talál megnyugtató megoldást a képviselőcsoportban történtekre [értsd: Nagy Benedek-ügy, ]950120]. [BN, febr. 2.] (→ 1995.02.07, 1995.02.25)1995. február 10.A parlamentben ünnepélyes külsőségek között emlékeztek meg a CPUN megalakulásáról (→ 1990.02.01). Király Károly emlékeztetett, hogy a kisebbségi kérdés megoldatlan maradt. A nyolcórás ülésen idegengyűlölő, magyarellenes kirohanások is elhangzottak. [Szabadság, febr. 14.]Elmaradt az ítélet a temesvári Magyar Ház ügyében, a Heti Új Szónak nem kell kiköltöznie – mondta Bárányi Ferenc, aki 1994 decemberében, kormányfői kihallgatáson terjesztette elő a házra való jogosultságot. Văcăroiu nem zárta ki a kérés teljesítését. [RMSz, febr. 10.] Az RMKdP ülésén a választmány elítélte Nagy Benedek cselekedetét (→ 1995.01.06). A képviselő kifejtette, hogy fájlalja a történteket. [RMSz, febr. 14.] 1995. február 15.A PER újabb ro.–m. párbeszédet szervezett Atlantában. A kétnapos értekezlet febr. 14-én kezdődött. A korábbi találkozók [Buk. (1992. jan.); Neptunfürdő (1992. jún.); Gerzensee (1993. febr.); Neptunfürdő ]930717, 930731)] nem jártak különösebb eredménnyel. [MN, febr. 8.] – Az álláspontokat az RMDSz külpolitikai tanácsadó testülete febr. 9-én véglegesítette. Ezen az ülésen tudták meg, hogy a ro. küldöttség kibővült a PUNR egyik képviselőjével. Takács Csaba kifejtette: nem ülhetnek egy asztalhoz annak a pártnak a képviselőjével, amelynek a vezetője a minap úgy nyilatkozott, hogy a magyarokat deportálni kell. [MN, febr. 11.] – Takács Csaba a PER igazgatójától várt választ a kérdésre: miért nem tartják be az eredeti megállapodást (miszerint a PUNR-t nem hívják meg), de nem kapott kielégítő választ. A PUNR képviselője végül csak megfigyelőként vett részt az ülésen. [RMSz, febr. 11.] – A résztvevők (Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Tokay György, Frunda György, Csapó I. József, Kelemen Árpád) hosszasan fontolgatták a részvételt, végül 12-én repülőre szálltak. – Bill Clinton elmondta, hogy a közép-európai biztonság és stabilitás jelenleg a legfontosabb világpolitikai kérdések egyike, amelynek próbaköve a ro.–m. megbékélés. [RMSz, febr. 14.] – Markó Béla az első napról elmondta, hogy éles viták voltak, sorra vették a legfontosabb kérdéseket, előkészítettek egy problémalistát. A 2. napon a tárgyalásokat Jimmy Carter vezette. [RMSz, febr. 16.] – Az EvZ szerint a ro. kormány hibázott, amikor küldöttséget jelölt ki, mert ezzel elismerte, hogy az országban olyan feszültségek vannak, amelyeket csak az AEÁ közvetítésével lehet megoldani. – A megbeszélések végén emlékeztetőt adtak ki. A nyilatkozat szerint a megbeszéléseket ki kell terjeszteni a politikai pártokra és a kormányzati szervekre. A párbeszéd lehetséges témái: a pol. légkör enyhítése, az autonómia-koncepció, a tanügyi törvény és az anyanyelvű oktatás kérdése; az anyanyelv használata a helyi közigazgatásban, a közéletben és a gazdaságban, kétnyelvű föliratok, kisebbségi törvény, egyházak kárpótlása. [RMSz, febr. 18.]Magyari Nándor László elítélte Nagy Benedek írását (→ 1995.01.06) és azokat is, akik azt javasolták neki: terjessze a frakción belül a röpiratot; de Tőkéssel sem ért egyet, amiért a püspök felszólította a frakciót, hogy döntsön, azt is sugallva, milyen határozatot hozzon. [EN, febr. 15.] 1995. február 25.Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Markó Béla kiemelte, hogy az RMDSz nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. – A jövőben az RMDSz nem a CD (→ 1995.02.27) tagjaként, hanem egyenjogú partnerként működik. Az SzKT leszögezte, hogy az ÖT döntései nem mondanak ellent az alkotmánynak. Hosszú vita után jóváhagyták az etikai bizottság jelentését, elmarasztalták Nagy Benedek képviselőt a röpirat ügyében (→ 1995.01.06) és kizárták az RMDSz-ből. – Tőkés László megbocsátott Nagy Benedeknek [RMSz, febr. 27.] és bejelentette, hogy ismét vállal közszereplést (→ 1995.02.02). [EN, márc. 1.] (→ 1995.03.01)Az SzKT elfogadta a Cselekvési irányelvek a romániai m. oktatás fejlesztésére c. oktatásstratégiai dokumentumot [BN, márc. 1.] és határozatot adott ki az alapszerződésről. Az alapszerződésnek integrálnia kell a két országban élő kisebbségek legitim képviselőinek véleményét, részletes kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely garantálja az autonómia jogát, továbbá kötelezettségvállalást mindezek biztosítására. [Táj., febr. 27.] A képviselőház jogi bizottságának négy tagja az ET-hoz fordult a határátlépési illeték („kapupénz”) ügyében. Az alkotmánybíróság korábban érvénytelennek ítélte az illetéket, de a jogi bizottság 14 tagjából 10-en mégis helyeselték azt. Vasile Gionea, az Alkotmánybíróság elnöke az általa vezetett intézmény semmibe vételével, az emberi jogok megsértésével vádolta meg a kormányt. [ÚM, febr. 25.] (→ 1995.03.14, 1995.05.18, 1995.07.31) 1995. február 28.Ellentmondásos helyzetre vall az SzKT döntése (→ 1995.02.25). Az SzKT mindegyik frakciója elítélte Nagy Benedek megnyilvánulását, a szavazásnál 101 képviselőből mégis 35-en fölmentették a képviselőt. Nagy Benedek mögött rejtett erők húzódnak meg – mondta Tőkés László. [ÚM, febr. 28.] (→ 1995.03.01)Tokay György helyett Bárányi Ferencet választotta elnökévé az RMDSz képviselőcsoportja. A szenátusi csoport elnöke Verestóy Attila maradt. [RMSz, márc. 2.] lapozás: 1-20 | 21-31
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
