|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak ![]() | kinyomtatom ![]() | könyvjelzõzöm ![]() |
Intézménymutató: RMDSz OE (Országos Elnökség) 1992. március 18.Az RMDSz OE Bukarestben tartotta soros ülését, amelyről nyilatkozatot adtak ki. [Szabadság, márc. 21.] – A CD-vel való együttműködést illetően az RMDSz határozott szándéka a demokratikus ellenzékkel közösen fellépni a jogállam megteremtéséért. Ugyanakkor a „25-ök” egységre vonatkozó felhívásával (→ 1992.03.10) is foglalkoztak: „Az Orsz. Elnökség az RMDSz egységét alapértéknek tekinti. A pluralizációs folyamatban eddig jelentkező áramlatok egyike sem vonja ezt kétségbe. Ezért megengedhetetlen, hogy bármelyik csoportosulás az egységeszményt kisajátítsa.” (→ 1992.03.24) ● [A Felhívás (→ 1992.03.10) közzététele után azonnal megszületett a Megjegyzés a felhíváshoz, amelyet Szőcs Géza írt alá elsőként. Az iratot összesen 15-en látták el kézjegyükkel, de azok közül hárman (Fazekas Miklós, Podhrádszky László, Szilágyi Zoltán) a Felhívást is aláírták. A Megjegyzés kimondta: „Az RMDSz tagságának igen súlyos egységbontási kísérlettel kell szembenéznie, mely éppen az egység gondolatának, a Romániában élő magyarság egyik alapvető értékének demagóg kisajátításával kívánja megosztani a magyarságot.” – Mivel nincs terünk, hogy e két dokumentumot teljes egészében idézzük és magyarázzuk, az érdeklődők figyelmébe ajánljuk Domokos Géza emlékiratának vonatkozó részét: Domokos 3: 100–116.]1992. április 25.Marosvásárhelyi ülésén a CD-vel való további együttműködésről döntött az RMDSz OE. Az elnökválasztáson a CD jelöltjét támogatják. Munkabizottságot hoztak létre a Mo.-n tanuló fiatalok helyzetének tanulmányozására (az ottani felsőfokú tanintézetekbe kb. ugyanannyi diák jutott be 1991-ben, mint itthon). [RMSz, ápr. 29.]Mihály volt király, Pimen metropolita meghívására, az ortodox húsvétra (ápr. 25/27.) Ro.-ba érkezett. Suceaván és a putnai kolostornál járt, majd a fővárosba utazott, ahol több tízezres tömeg fogadta. 1992. május 22.Kolozsvárott tartotta soros ülését az RMDSz OE. Létrehozták a parlamenti választás kampánystábját, Szőcs Géza vezetésével. A tanügyi törvénytervezet antidemokratikus, a kisebbségi okt. elsorvasztására törekszik, ezért arra szólították föl az ország demokratikus erőit, hogy vegyenek részt a törvénytervezet ellen tiltakozó jún. 11-i orsz. tüntetésen. [RMSz, máj. 27.]1992. június 13.Az RMDSz OE Kolozsvárott tartott soros ülésén tájékoztatót hallgatott meg az RMDSz tagjait és vezetőit ért sérelmekről, foglalkozott Hompoth Károly gyergyóhodosi RMDSz-elnök halálának tisztázatlan körülményeivel és nyilatkozatot tett közzé. Tiltakoztak a magyarság ellen folyó pszichológiai háború, a kollektív bűnösség vádja és az újabb beolvasztási kísérletek (pl. tanügyi törvény) ellen.1992. július 5.Hargitafürdőn tanácskozott az RMDSz OE, a területi elnökök és a parlamenti frakció. Elhatározták, hogy a szövetség saját jelölteket indít a választáson, elnökjelöltként pedig a CD jelöltjét támogatja. Az OE felkérésére az MVSz-ben az EMKE képviseli a romániai magyarságot. (→ 1992.02.16, 1992.03.05) A résztvevők mély együttérzéssel vették tudomásul Kádár Attila éhségsztrájkját, és felkérték, hogy megromlott egészségi állapota miatt hagyjon fel a tiltakozó akcióval. [RMSz, júl. 8.]A lengyel parlament megvonta a bizalmat Olszewski kormányfőtől. Utóda: Hanna Suchocka. 1992. július 23.Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában tízezres tüntetésen tiltakoztak a m. prefektusok menesztése (→ 1992.07.20) miatt. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az elöljárók leváltása etnikai döntés volt. Elhatározták, hogy amennyiben nem születik jogorvoslat, tiltakozásul, aug. 1-jétől kitűzik a sárga csillagot, az üldöztetés és megaláztatás jelképét. [Népújság, júl. 24.] (→ 1992.07.24, 1992.07.25)A parlamenti RMDSz-csoport erdélyi jogászokkal konzultált, elemezve az utóbbi idők jogsérelmeit, a hatóságok különféle diszkriminatív megnyilvánulásait. [Népújság, júl. 25.] Az OE brassói gyűlésén (júl. 25.) döntés született arról, hogy az összeállított listát – megfelelő mellékletekkel ellátva – a hazai és nemzetközi szervezetek elé kell tárni. [RMSz, júl. 28.] Václav Klaus, cseh és Vladimír Mečiar, szlovák kormányfő aláírta a Csehszlovákia kettéválásáról szóló dokumentumokat. (→ 1992.12.31) 1992. július 25.Brassóban kibővített ülést tartott az RMDSz OE. Tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé a prefektuscserék ellen. Az elnökség felszólította a Hargita és Kovászna megyei szervezeteket, hogy a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből tiltakozásul ne sárga csillagot (→ 1992.07.23), hanem fehér kokárdát tűzzenek ki (→ 1992.08.03). [RMSz, júl. 29.] – Ugyanezen az ülésen, az EMKE fölkérésére, kijelölték az MVSz augusztusi konferenciájára utazó, az erdélyi magyarságot képviselő küldöttséget.Az RMDSz platformjai (EMK, SzK) és pártjai (RMKdP, RMKgP, RMSzdP) közös állásfoglalásban rögzítették: a parlamenti választásokon az RMDSz ne jelölje a régi nómenklatúra tagjait (kivétel – ellenálló múltja miatt – Király Károly és Sütő András), az RMDSz jelöltjei politikai önéletrajzban tisztázzák a kommunista hatalomhoz való viszonyukat. [BN, júl. 25.] Iliescu, gazdasági vezetőkből álló küldöttség élén Kuvaitba utazott, abban a reményben, hogy az emírség megjutalmazza Ro.-t, amiért az támogatta az Irak elleni embargót. [Reuter, AFP, MTI] Barcelonában megkezdődtek az aug. 9-ig tartó 25. Nyári Olimpiai Játékok, amelyen – sok évi kizárás után (→ 1990.10.15) – a Dél-afrikai Köztársaság sportolói is részt vehettek. 1992. augusztus 21.Csíkszeredában jelöltegyeztető elektorgyűlést tartottak a Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltek végleges rangsorolása végett. Az OE részéről Takács Csaba volt jelen. A szavazás nyomán a köv. jelölőlista alakult ki: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Borbély Imre, Székedi Ferenc; képviselők: Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Papp Kincses Emese, Ördögh Imre. [RMSz, aug. 25.] (→ 1992.08.20, 1992.08.24, 1992.08.26)Adrian Năstase találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel és ismertette Ro. álláspontját az MVSz rendezvényéről, mely közel azonos volt a Jeszenszkynek küldött levél (→ 1992.08.17) tartalmával. [MTI] Nicolae Manolescu, a PAC elnöke kifejtette, hogy pártja számára nincs ’magyar kérdés’, azt azok csinálják, akiknek az érdekükben áll. Példaként a m. prefektusok leváltását adta. Az MVSz új tisztikara: az újraválasztott Csoóri Sándor mellé 3 alelnök került: Fónay Jenő (Magyarország), Dobos László (Kárpát-medence), Jakabffy Ernő (nyugati emigráció). – A záróülésen felolvasták a h. t. magyarok fóruma által (két nappal korábban) megfogalmazott dokumentumot (Nyilatkozat a kisebbségekről), melyet a kongresszus tudomásul vett. [MN, aug. 24.] (→ 1991.12.11) 1992. augusztus 24.Széken tartotta soros ülését az RMDSz OE, a parlamenti választások alkalmából létrehozott Jelölési Egyeztető Bizottsággal. Minden megyében megállapodtak a tagság bizalmát élvező jelöltek személyében, kivéve Hargita megyét (ui. az elektorgyűlésen elfogadott listát []920821] az udvarhelyiek és a gyergyóiak megóvták). Felkérték a választmányt, hogy véglegesítsék a listát. A jelöltegyeztető elektorok ülésén (Csíkszereda, aug. 26.) a következő jelöltlista született: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Székedi Ferenc, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Ördögh Imre [Domokos 3: 174.]. (→ 1992.08.26) [RMSz, aug. 27.]1992. augusztus 26.Rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában az RMDSz OE, azok után, hogy a megyében a 3 széki szervezet (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) nem tudott megegyezni a közös megyei jelöltek személyében. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva – immár a harmadik listát – a jelöltek névsorát és sorrendjét: szenátorok: Hajdú Gábor, Verestóy Attila, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, András Imre, Nagy Benedek, Borsos Géza, Asztalos Ferenc, Ördögh Imre, Antal István. [HN, aug. 28.] – Mivel a megyében a kitűzött határidőig a különféle grémiumok egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak (→ 1992.08.21, 1992.08.24), Domokos Géza, szövetségi elnöki minőségében, döntött és azt a listát adatta le az országos választási bizottsághoz, amelyet a gyergyói és udvarhelyi óvás után állítottak össze (→ 1992.08.24). A választásokon (→ 1992.09.27) erről a listáról 2 szenátor és 5 képviselő jutott be. (→ 1992.09.28, 1992.10.25)Magyarországon elfogadták a kárpótlási törvényt, amelynek hatása – nemzetiségüktől, anyanyelvüktől függetlenül – azokra is kiterjed, akik 1940–44 között Észak-Erdélyben éltek [Szabadság, aug. 26.] (→ 1992.10.14) 1992. szeptember 7.Tőkés László sajtóértekezletett tartott, ahol bejelentette: egyelőre nem hagyja abba az éhségsztrájkot; nem kíván találkozni Iliescu elnökkel, mert az elnök a BBC által szept. 6-án sugárzott interjúban politikai diverzánsnak nevezte őt. [Népszabadság, szept. 8.]Az RMDSz OE bűnügyi feljelentést tett C. V. Tudor, a PRM elnöke ellen, mert a választási kampány során nemzeti gyűlöletet szított és háborús propagandát folytatott. [Népújság, szept. 16.] 1992. szeptember 16.Nagyváradon tartotta soros ülését az RMDSz OE. Felhívással fordultak a választókhoz: „közönyünk, passzivitásunk miatt ma egy magyarfaló polgármester, holnap egy magyarfaló köztársasági elnök ülhet a nyakunkra.” [ÚM, szept. 18.]1992. szeptember 28.Az RMDSz OE 8 tagja (a 12-ből) lemondásra szólította föl Domokos Géza elnököt, a Hargita megyei jelöltlista módosítása miatt. (→ 1992.08.26, 1992.09.30, 1992.10.25)1992. szeptember 29.Kolozsvárott ülésezett az RMDSz OE. Megelégedéssel nyugtázták a választásokon való nagyarányú részvételt, amely hozzájárult a demokratikus erők előretöréséhez.1992. november 9.Bukaresti ülésén arról döntött az RMDSz OE, hogy a belső önrendelkezéssel kapcsolatban megfelelő információt bocsát a ro. és m. közvélemény rendelkezésére. Tiltakoztak amiatt, hogy Iliescu – beiktatási beszédében – megbélyegezte az RMDSz-t és elferdítette az önrendelkezéssel kapcsolatos elképzeléseket. [RMSz, nov. 11.]Szőcs Géza elmondta, hogy 2 autonómia-tervezet készült, az egyiket ő állította össze, a másikat Csapó I. József; mindkét tervezet megvitatásra vár. [MN, nov. 9.] 1992. december 19.Kolozsvárott ülésezett az RMDSz OE. Úgy döntöttek, hogy a módosított programtervezetet a brassói kongresszus (→ 1993.01.15) elé terjesztik. [RMSz, dec. 22.]Cseresznyés Pál perében (→ 1992.07.07) csak az ítélet született meg, az indoklás nem (noha annak már lejárt a határideje), ezért nem lehet fellebbezni – mondta a per ügyvédje. [MH, dec. 19.] (→ 1993.04.30) 1993. január 9.Kibővített ülést tartott Kolozsvárott az RMDSz OE, ahol a kongresszust készítették elő. Provokációnak minősítették azt, hogy ismeretlenek Kolozsvár feliratot pingáltak a városszéli helynévtáblára: „az RMDSz törvényes keretek közt küzd a kétnyelvű helységnév-táblák intézményesítéséért”. [RMSz, jan. 12.]Jean Pierre Massaret, az EP francia küldöttségének elnöke Bukarestbe látogatott, ahol kifejtette: Európának fontos Ro. integrálása; a francia delegáció szeretné, ha Ro. 1993-ban csatlakozna az ET-hoz. [PH, jan. 9.] A kolozsvári ellenzéki tanácsosok nyilatkozatban tiltakoztak amiatt, hogy Gh. Funar önkényesen cselekedett a Mátyás-szobor talapzatára helyezett tábla ügyében. [Szabadság, jan. 9.] (→ 1992.11.30, 1993.01.16, 1993.02.09) 1993. augusztus 13.Frunda György visszautasította a KREK nyilatkozatát, amelyben „nemzetárulónak” nevezték a Neptun-ügyben szereplő 3 politikust. Frunda a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta és kifejtette: mindig is ellenezte az érzelmi, hűbelebalázs-politikát. [BL, aug. 13.] – Az OE 9 volt tagja nyilatkozatban jelentette ki, hogy a 3 „neptunos” nem tájékoztatta az orsz. elnökséget a megbeszélésekről, sem előzőleg, sem utólag. [RMSz, aug. 14.]Az AEÁ nagykövete látogatást tett az RMDSz székházában. A beszélgetés után Szabó Károly elmondta: az AEÁ fontosnak tartja, hogy ne legyenek etnikai feszültségek, fontosabbnak annál, hogy egy népcsoport elnyerjen bizonyos jogokat. [RMSz, aug. 18.] lapozás: 1-20 | 21-38
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||