|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 386 találat | lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 381-386 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1991. április 18.Kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Miterrand francia elnök, akivel Domokos Géza is találkozott. Domokos elmondta, hogy virágzik a nacionalista politika, még a legmagasabb szinten is; elfogadhatatlan, hogy a többség döntsön olyan kérdésekben, amely a romániai magyarság jövőjét, jogkörét illeti. – A másnapi sajtóértekezleten a VR szóvivőnője – túljátszva szerepét – előadást tartott a francia elnöknek a romániai kisebbségekről. Miterrand hangsúlyozta: a legtöbb kelet-európai országban élnek kisebbségek, ezért jogaikat általánosan kell meghatározni és szabályozni. [RMSz, ápr. 20.; Szabadság, ápr. 20.]1991. május 7.Az RMDSz vezetősége ülést tartott a bukaresti székházban, melyen a 2. kongresszus előkészítéséről tárgyaltak. Elítélték az egri tanácskozás (→ 1991.04.13) ellen indított sajtókampányt. [RMSz, máj. 11.]1991. május 11.A Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) budapesti kongresszusán tagjai sorába választotta az RMDSz-t. (A FUEV az ET mellett szakértői szerepet játszik, kisebbség-szakértőkből álló jogászcsoportja van.) Felvételre jelentkezett még a felvidéki Együttélés Mozgalom és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetsége (KMKSz) is, de ők még nem kapták meg a felvételhez szükséges szavazatszámot. [RMSz, jún. 7.]Bukarestben a két külügyi államtitkár (Somogyi Ferenc, ill. Teodor Meleşcanu) aláírta a m.–ro. „Nyitott égbolt”-szerződést, melynek alapján a két fél évente négy megfigyelő repülést végezhet a másik ország területe fölött. (→ 1992.02.27) A Magazinul Istoric szerint Bukarestben a 19. sz. végén 365 templom állt, mára csak 230 maradt. A Ceauşescu-diktatúra éveiben, a főváros újjáépítése ürügyén számos templomot romboltak le, közülük 70-et az UNESCO korábban védetté nyilvánított. [Magyar Hírlap, máj. 11.] 1991. május 16.Megalakult a Nagy-Románia Párt (Partidul România Mare = PRM). A párt célja, hogy a „románok otthon érezzék magukat hazájukban, s nem akarják, hogy továbbra is megalázzák őket az idegenek”. A párt célul tűzte ki, hogy visszaverje az ország szétdarabolására szövetkezett nemzetellenes erőket. [MTI, máj. 16.] (→ 1991.06.20) ● [A PRM, akárcsak a PUNR, olyan párt, amelynek nincs ideológiája. Programja a nacionalista uszítás. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbe kapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenréteg tagjai. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes a FSN, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. Írja az EN, 1996. márc. 6.]A romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (Federaţia Comunităţilor Evreieşti = FCE) sajtóértekezletet tartott Bukarestben, ahol az Europa c. lap cikke miatt tiltakoztak. Moses Rosen főrabbi aggódva szólt az antiszemitizmus erősödéséről. Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) Kezdeményező Bizottsága. [RMSz, máj. 17.] 1991. május 17.Két Bukarest környéki faluban ro.–cigány összecsapások voltak. A rendőrség sem tudott úrrá lenni a helyzeten, a feldühödött románok őket is megtámadták, nyolc rendőrt kórházba szállítottak.1991. május 24.Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 2. kongresszusa. A háromnapos rendezvény 271 szavazati joggal rendelkező küldött részvételével zajlott. Az elnöki beszámolót Domokos Géza tartotta. Tőkés László az erdélyi magyarság kérdéseinek átfogó rendezésére a románság képviselőivel való tárgyalást javasolta és sürgette a helyhatósági választások kiírását. Szőcs Géza a Borbély Imre ajánlotta fogalmat, a társnemzeti státus elismertetését javasolta és – nem hivatalos dokumentumként – nemzetiségi törvénytervezet-csomagot terjesztett a kongresszus elé. A részben megújított tisztikar: Domokos Géza (elnök); Szőcs Géza, Kolumbán Gábor (alelnökök); Tőkés László (tb. elnök). Az elnökség tagjai: Beder Tibor, Béres András, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Takács Csaba, Tokay György, Toró T. Tibor. – A kongresszus felhívást tett közzé, melyben a kommunista nómenklatúra és a Securitate érdek-összefonódására és a hatalmi struktúrák továbbélésére mutattak rá. – Egy másik felhívást a magyarországi pártokhoz intéztek, kérve a m. kisebbség-politika pártérdekeken felülemelkedő stratégiájának kidolgozását. [RMSz, máj. 29.] (→ 1991.06.21)A kongresszus első napján a tévében [előre kitervelt módon?] felbukkant Hajdu Győző, aki bejelentette, hogy Bukarestben megalakította az Együtt–Împreună Egyesületet. 1991. június 1.A „táblaháború” első csatái: a Maros megyei prefektus, egy 1968-as törvényre hivatkozva, elrendelte, hogy a megyében szereljék le a kétnyelvű helység-névtáblákat és cseréljék ki azokat románra. [EN, jún. 1.; Szabadság, jún. 6.; RMSz, jún. 26.]Ara-Kovács Attila az RMDSz-ben fölfedezhető két vonulatról írt. Szerinte a lavírozó politikacsinálók alkotják az RMDSz bukaresti magját. Velük szemben Erdélyben lassan megteremtődik egy új politizáló réteg, nyelveket beszélő, liberális fiatal szakértők személyében. A fontolva haladók [mérsékeltek] és az „erdélyi ellenzék” [radikálisok] programja egyként utópisztikus – vélte Ara-Kovács. A Szőcs Géza [és Borbély Imre]-féle társnemzeti kategória (→ 1991.05.24) populizmusnál alig több. A 2. kongresszus után egyértelművé vált, hogy a mozgalom vezetését kész átvenni egy fiatal értelmiségi réteg, köztük: Kolumbán Gábor, Patrubány Miklós, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Zsigmond László. [Beszélő, jún. 1.] 1991. június 5.Az RMDSz elnökségének bukaresti ülésén elhatározták, hogy megkezdik a Tőkés László által javasolt ro.–m. kerekasztal-tárgyalások előkészítését.A kormány nyilatkozatban határolta el magát a rasszista jellegű megnyilvánulásoktól, a szélsőséges újságok antiszemita kirohanásaitól. [Szabadság, jún. 7.] 1991. június 13.Bukarestben tüntetést szervezett a PNTCD és a PNL, valamint a December 21. társaság. A szónokok a kormányt bírálták és azt követelték, hogy a kormány ne ratifikálja a szovjet–ro. szerződést. (→ 1991.03.22, 1991.04.04)A bukaresti m. nagykövetségen m.–ro. megbeszélést folytattak a Genfben júl. 1-jén nyíló EBEÉ-konferencián képviselendő elvekről. A ro. fél jelezte, hogy a kollektív jogokkal nem tud egyetérteni. (→ 1991.07.01) 1991. június 18.A képviselőházban, a SRI-ről szóló törvény tervezetének vitáján Podhradszky László amiatt tiltakozott, hogy az államtitok fogalmát még mindig a diktatúra idejében megfogalmazott törvény rendezi, amely kimondja, hogy a statisztikai és gazdasági számadatok is annak számítanak. Áthidaló megoldásként azt iktatták be a tervezetbe, hogy az államtitok fogalmát új törvény fogja meghatározni.Bukarestben rohamsisakos, pajzsos rendőrök gumibottal támadtak az Egyetem térre vonuló kormányellenes tüntetőkre. A szenátusban Markó Béla interpellált az ellen, hogy Maros megyében 9 m. osztállyal kevesebbet kívánnak indítani, mint egy évvel korábban. A m. tagozatos gimnáziumokban csak 37% folytathatja az általános iskolát, míg a ro. tanulók 57%-ának van lehetősége továbbtanulni. 1991. június 20.A szenátus után a képviselőház is elfogadta az állambiztonsági törvényt, amely az államellenes tettek közé sorolja a szeparatizmust. Az RMDSz OE nyilatkozatban tiltakozott az alkotmányellenes megfogalmazás ellen, mert ez lehetőséget teremt a szeparatizmus fogalmával való visszaélésre. (→ 1991.06.26)A bukaresti cégbíróságon bejegyezték a Nagy-Románia Pártot (PRM). Eln.: C. V. Tudor, aleln.: Eugen Barbu. (→ 1991.05.16) 1991. július 5.Rómában II. János Pál fogadta Tőkés Lászlót. A ref. püspök átadta Tempfli József püspök levelét és beszámolt a m. kisebbségek helyzetéről, a gör. kat. egyház üldöztetéséről és a pápa támogatását kérte a csángók ügyében (akik nem hallgathatnak m. ny. misét).A NewYork Times és a Washington Post egy-egy cikket szentelt a romániai helyzet ismertetésére. Tk. szót ejtettek a nacionalista és antiszemita uszításról, Antonescu feléledő kultuszáról, a visszarendeződésről. Bukarestben a két művelődési min. (Andrásfalvy Bertalan és Andrei Pleşu) aláírta a m.–ro. kulturális egyezményt. Az AC nyilatkozatot adott ki a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogairól. Elismerik a kisebbségek jogát a szövetkezésre, a határon túliakkal való kapcsolattartásra; anyanyelvüket szabadon használhatják, s ahol a kisebbségek aránya bizonyos értéket meghalad, ott a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is; anyanyelven tanulhatnak minden szinten. Kötelezettségük, hogy lojálisak legyenek, kötelesek elsajátítani a többség nyelvét és jogaik gyakorlása közben ne sértsék az ország integritását. [RMSz, júl. 12.] – Az RMDSz udvarhelyszéki választmánya örömmel üdvözölte az AC állásfoglalását: első alkalom, hogy egy ro. tagságú politikai csoportosulás egyértelműen kiáll a kisebbségek kollektív jogai mellett. [RMSz, júl. 19.] (→ 1991.07.26) 1991. augusztus 10.Első kongresszusát tartotta Bukarestben a Szocialista Munkapárt (Partidul Socialist al Muncii = PSM), a volt kommunista párt utóda. Vezetője Ilie Verdeţ, hajdani miniszterelnök. (→ 1990.11.16; 1991.08.27)1991. szeptember 2.A ro. parlament ülésén ellenzéki képviselők arra emlékeztettek, hogy a moszkvai puccskísérlet (→ 1991.08.19) idején Bukarestben kommunista-barát tüntetések voltak. Követelték a PSM betiltását, és azt, hogy az ország vezetői valljanak színt a komm. ideológiát illetően. Az államcsíny idején egyik vezető sem állt ki határozottan, várták a fejleményeket. [RMSz, szept. 4.]1991. szeptember 16.Az 1989-es temesvári vérengzés vádlottai közül 11 számára – az amnesztiára hivatkozva – kegyelmet kért a katonai ügyész. [Szabadság, szept. 17. ]Bukarestben ülésezett a kommunizmus perbe hívására alakult munkacsoport, melynek tagjai tk. a volt politikai foglyok szövetségének tagjai és emberjogi szervezetek képviselői. Megállapították, hogy hozzá kellene férniük a Securitate, az RKP KB, a Fegyintézetek Igazgatósága és a Milícia Felügyelősége irattáraihoz. [Szabadság, szept. 18.] 1991. szeptember 25.Néhány budapesti napilap (Kurír, Mai Nap) erdélyi emigráns kormány megalakulásáról adott hírt. A ro. parlament tagjai különbözőképpen reagáltak a hírre, melyet Petre Roman jelentett be. Radu Câmpeanu (a PNL elnöke) elfogadta a M. Külügymin. nyilatkozatát, miszerint ez egy nevetséges kezdeményezés, Vasile Văcaru szenátor viszont úgy vélte: a veszélyt komolyan kell venni, s a románság kész testével megvédeni az országot. [Szabadság, szept. 26.] – Este az RTV-ben Domokos Géza olvasta föl az RMDSz nyilatkozatát, melyben visszautasította a provokációt, kiemelve, hogy a kormánynak kapóra jött ez a kalandor akció, mert a „magyar veszély” emlegetésével el lehet terelni a figyelmet a nehéz gazdasági helyzetről. [RMSz, szept. 27.]A béremelést követelő, sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok különvonatot követeltek, hogy Bukarestbe mehessenek. Kérésüket nem teljesítették, erre a bányászok elfoglaltak egy szerelvényt, amellyel mintegy nyolcezer bányász érkezett a fővárosba. A hozzájuk csatlakozó helybéliekkel a kormány székházához vonultak, követelték, hogy a miniszterelnök hallgassa meg őket. – A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) fölhatalmazta a hadsereget, hogy a belügyminisztériumi alakulatokkal karöltve lépjen föl a tüntetők ellen. – A Miron Cozma által vezetett tömeg megtámadta a kormány épületét, betörték az ablakokat, a földszint egy részét felgyújtották. A rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel, 3 ember meghalt, a sebesültek száma közel 600 volt. A különös kegyetlenséggel föllépő rendőrség (lőfegyvereket és harci gázokat is bevetettek!) kiszorította a tüntetőket a térről, erre azok az Egyetem térre vonultak. Az EurId Cs. Gyímesi Éva politikai esszéjét közölte, amelyben a professzor asszony elvetette a marosvásárhelyi kongresszuson fölvetett „társnemzet” fogalmát (→ 1991.05.24), kitartott a „nemzeti kisebbség” kifejezés mellett. 1991. szeptember 27.Bukarestben megkezdődött a PNTCD első kongresszusa. A párt elnökévé Corneliu Coposut választották.Adrian Năstase New Yorkban találkozott James Bakerrel, az AEÁ külügyminiszterével. 1991. október 3.Az RMDSz küldöttsége (Domokos Géza, Szőcs Géza, Tokay György, Csapó I. József) Bukarestben Th. Stolojannal tárgyalt a kormányalakításról. Az RMDSz igényli a nemzetiségi minisztériumot és jogot formál a min. posztra, ezenkívül a tanügyi, művelődési és igazságügyi tárcákban gondol egy-egy államtitkári posztra. Stolojan (a választásokig hátralevő időben) nem tartotta célszerűnek a nemzetiségi min. létrehozását. [RMSz, okt. 5.]A Szabadság hírt adott a Romániai Magyar Írók PEN Klubja üléséről. A Bécsben megalakult Klub (→ 1990.10.15) tagjai 1991. szept. 25-én a Korunk szerkesztőségében üléseztek. Új tagok fölvételéről döntöttek és megválasztották a vezetőséget (tb. eln.: Sütő András, eln.: Gálfalvi Zsolt, titkár: Markó Béla). Tőkés László és Tempfli József közös levéllel fordult a Bihar megyei gyülekezetek népéhez, annak kapcsán, hogy az RMDSz megyei szervezetében súlyos bizalmi válság mutatkozott. (Nagy Béla megyei elnök szept. 14-én lemondott és nyílt levelet tett közzé a sajtóban.) Hangoztatták: mindenkit kérnek, személyes részvételükkel járuljanak hozzá a gondok megoldásához; szükség van az egységre, nincs helye a haragnak és az indulatnak. (BN, okt. 3.) (→ 1991.10.19) 1991. október 5.Aradon tanácskozott a KOT. Vita folyt a kormányban való részvételről és a lehetséges tárcákról. Igazságügyi államtitkárnak Kincses Elődöt javasolták, azonban a Bukarestben tárgyaló Domokos Géza, majd Csapó I. József telefonon közölte, hogy ilyen feltételekkel nem vállalják a részvételt a kormányalakítási tárgyalásokon. (Domokos azért ellenezte a jelölést, mert Kincses 1990. március 30-tól nem tartózkodott az országban, így a jelölés teljesen esélytelen volt.) [RMSz, okt. 9, 10.]Nagy Károly, az RMDE Kezdeményező Biz. szóvivője levélben kérte Eckstein-Kovács Pétert, hogy tolmácsolja követeléseiket a kormánynak: rendszeresen hozzák nyilvánosságra a munkanélküliek számát; a munkanélküli segély összege ne legyen kisebb a minimálbérnél, s folyósítsák legalább 12 hónapra. [RMSz, okt. 5.] (→ 1991.11.15) 1991. október 8.Az RMDSz OE bukaresti rendkívüli ülésén a négytagú tárgyaló-küldöttség beszámolt a Stolojannal folytatott megbeszélésekről és szó esett a szövetség rendkívüli kongresszusának összehívásáról. Elítélték Katona Ádámék autonomista terveit (→ 1991.10.02, 1991.10.19). Közleményben rögzítették, hogy az RMDSz-nek nincs Székelyföldi Politikai Csoportja, így az RMDSz nevében sem léphet föl. A kormányválság (és a Jugoszláviában dúló polgárháború!) előidézte feszült helyzetben felelőtlenség a székelyföldi autonómiáról beszélni, az önrendelkezéshez ugyan minden nemzetnek és kisebbségnek joga van (a székelyek évszázados autonómiája nem irányult senki ellen), de ezt csak kölcsönös türelem esetén lehet majd megvalósítani. – A PUNR közleménye az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte a székelyföldi autonómia tervezett kinyilvánítását. A párt a CSAT azonnali összehívását kérte és ügyészségi kivizsgálást követelt. [RMSz, okt. 9., okt. 10.]Az alkotmánytervezetben – hosszas vita után – maradt az eredeti megfogalmazás: tiltott a területi szeparatizmus. [RMSz, okt. 8.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
