|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 386 találat | lapozás: 1-20 ... 141-160 | 161-180 | 181-200 ... 381-386 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1995. február 20.Mircea Geoană, az újabb – ezúttal bukaresti – megbeszélés kapcsán elmondta, hogy a ro. fél elutasító álláspontja a ro.–m. szerződéshez kapcsolódó kisebbségvédelmi dokumentumot illetően nem változott. [Szabadság, febr. 20.]Horn Gyula az önrendelkezésen alapuló autonómiával kapcsolatban kijelentette: „Mo. a határokon túl élő magyarok azon igényeit támogatja, amelyek fellelhetők különféle nemzetközi szervezetek dokumentumaiban.” [RMSz, febr. 22.] – Markó Béla elmondta: számos nemzetközi dokumentum van, de ezek ajánlás jellegűek, nincs jogi következményük. [Népújság, febr. 24.] 1995. február 21.Bukarestben szakértői tárgyalást folytattak a ro.–m. alapszerződés ügyében. A m. fél azt szorgalmazta, hogy bizonyos normák, amelyek csak ajánlásként jelennek meg a nemzetközi dokumentumokban, emelkedjenek a ro. fél számára a belső törvénykezés szintjére. A m. fél az RMDSz-szel is konzultált. [RMSz, febr. 24.]1995. március 10.Gh. Funar közleményben követelte, hogy tartsanak népszavazást az alapszerződésről, mert az jelenlegi formájában a „nemzetárulás okmánya” és előkészíti Erdély elszakítását. [RMSz, márc. 11.]A Budapest Bank Bukarestben bankalapítási tárgyalásokat kezdeményezett. A leendő Pater Bank a jövőben magyarlakta területeken kíván fiókot nyitni. [Napi Gazdaság, márc. 10.] Frunda György az etnikai alapú területi autonómia elleni véleményét hangoztatta, mondván: „nem lehet föláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért”. [Respublika, márc. 10.] Németh Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz kivonul az alapszerződést tárgyaló parlamenti albizottságból. „Nem támogatjuk a szerződéses mosolydiplomáciát” – mondotta. [ÚM, márc. 11.] 1995. március 24.Bukarestben sztrájkba léptek a metró alkalmazottai. Az elnök és a kormányfő lemondását, nagyobb béreket, szociális védelmet követeltek. [MN, márc. 25.] (→ 1995.03.30)A pápa fogadta a romániai görög kat. egyház püspökeit. A megbeszélésen a szentatya szorgalmazta, hogy Ro. szolgáltassa vissza az egyház javait, amelyeket a kommunisták 1948-ban vettek el az egyháztól. [RMSz, márc. 27.] Varga Attila tanulmánya (A nemzeti kisebbségek kérdése a nemzetközi jogban és politikában) visszatekintést nyújt az 1945 utáni helyzetre. Az utóbbi években a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan a köv. nemzetközi dokumentumokat fogadták el: EBEÉ koppenhágai dokumentuma (1990); az ENSz Közgyűlés nyilatkozata (1992); az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201-es ajánlása (→ 1993.02.01) és az ET kisebbségi keretegyezménye (→ 1995.02.01). [A Hét, márc. 24.] 1995. március 30.Noha a Legfelsőbb Bíróság döntése felfüggesztette a sztrájkot (→ 1995.03.24), a metró dolgozói ismét letették a munkát és tiltakozó tüntetést rendeztek Bukarestben, mert a kormány nem teljesítette a tavaly jegyzőkönyvben rögzített követeléseiket. [Szabadság, ápr. 1.]1995. április 3.Bukarestben befejeződtek a többnapos ro.–orosz megbeszélések. A ro. fél az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum eltörléséért szállt síkra, de Oroszország ezt nem fogadhatja el, mert az a határmódosítások kiindulópontját jelentené. [ÚM, ápr. 3.]Traian Chebeleu sajtóértekezletén tk. elítélte az ET 1201-es ajánlását. „Valószínűleg még jó időbe telik, ameddig az etnikai alapú autonómia ilyenszerű primitív formáiért küzdő erők magukévá teszik az európai normákat” – jelentette ki. [MH, ápr. 4.] – Szentiványi Gábor külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Ro. ET-felvételekor magára nézve kötelezőnek fogadta el az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 5.] 1995. április 5.Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla és a parlamenti csoport több tagja bírálta azt a javaslatot, hogy a jelenlegi, listás, arányos választási rendszert az egyéni, szavazókörzeti választás rendszerével váltsák fel. Hajdú Gábor bírálta az idegen államok jelvényeinek Ro. területén történő használatát és az ország gyalázását érintő új Btk.-rendelkezéseket. Az RMDSz az „országgyalázás” bűntettének bevezetése esetére javasolta, hogy hasonlóképpen sújtsák a nemzeti kisebbségek gyalázását is, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. – Szabó Károly és Bárányi Ferenc az EDU-konferencia munkálatairól számolt be és elmondták, hogy a márc. 26-án életbe lépett schengeni egyezmény gyakorlatilag felszámolja az EU-n belüli határokat és megerősíti az Európai Unió körülieket. [RMSz, ápr. 5.]Székely Ervin képviselő az RMDSz önmeghatározását és az autonómiakoncepció tisztázását sürgette. Szerinte a Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) tétje az volt, hogy a radikális szárny megszerezze az RMDSz ideológiai vonala fölötti kizárólagosságot; megkezdődött az autonómiaelmélet mitizálása, gyógyírként való felmutatása. Hibáztatta az autonómiastatútum tervezetét, mert politikai deklarációkkal helyettesíti a jogi definíciókat. [RMSz, ápr. 5.] 1995. április 12.Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben kijelentette, hogy Ro.-ban van kisebbségi probléma. [MH, ápr. 12.] (→ 1995.04.26)Csintalan Sándor (MSzP) Kolozsvárott találkozott az RMDSz és a SzÚT vezetőivel. Az alapszerződéssel kapcsolatban kijelentette, hogy az ET 1201-es ajánlásától nincs visszalépés. [RMSz, ápr. 14.] Cornel Ivanciuc, az Academia Caţavencu lap munkatársa hosszan tartó magánnyomozás után megállapította, hogy 30 ezer operatív tiszt dolgozik az országban lévő 9 titkosszolgálat keretén belül. Minden jel szerint egy újabbat is alakítanak még. [EN, ápr. 12.] A megyei tanács hozzájárult ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgyön 80 csendőrlakás épüljön. [RMSz, ápr. 12.] (→ 1995.02.27) 1995. április 20.A PL’93 vezetői fogadták az Eörsi Mátyás vezette SzDSz-küldöttséget. A PL’93 kivált a CDR-ből és új kapcsolatokat épít ki a konvencióból ugyancsak távozott szocdem párttal (PSDR), az RMDSz-szel és a Petre Roman vezette PD-vel. [RMSz, ápr. 20.] (→ 1995.02.25, 1995.03.22)Az SzDSz küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómia gondolatát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. [MH, ápr. 20.] Közleményben fejtette ki álláspontját a m.–ro. alapszerződésről a PAC. Szerintük az ET 1201-es ajánlása jogilag érvénytelen és elavult. Nem lehet elfogadni a területi és nyelvi autonómiát. [MH, ápr. 22.] Mircea Snegur, moldovai elnök, budapesti látogatásán elmondta, hogy Oroszországgal 1994 októberében megállapodtak a 14. hadsereg 3 éven belüli kivonásáról, ezt a moldovai parlament már ratifikálta, az orosz még nem. [RMSz, ápr. 22.] 1995. április 29.George Bush, volt amerikai elnök kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett. [Szabadság, máj. 3.]1995. május 2.Fodor Gábor művelődési min. és Liviu Maior oktatási min. Bukarestben 3 évre szóló oktatási együttműködési egyezményt írt alá. Fodor Gábor jelentősnek mondta, hogy először szerepel a jegyzőkönyvben az oktatási bizonyítványok és diplomák kölcsönös elismerése. [Népszabadság, máj. 3.]1995. május 15.Bukarestben megkezdődött Roman Herzog német szövetségi elnök háromnapos látogatása. Herzog megvizsgálta a pol.-gazd. reformok helyzetét, tájékozódott a kisebbségi helyzetről, az alapszerződésekről, a német közösség életéről; tárgyalt az állam vezetőivel. [Szabadság, máj. 17.]1995. május 17.A Borbély Imre levelét (→ 1995.05.06) elítélő hozzászólásokból közölt részleteket az RMSz [máj. 13.].Bukarestben járt az ET küldöttsége, élén Alain Chenard-ral, hogy a száznál több felfüggesztett, lemondatott polgármester helyzetéről tájékozódjon. Megállapították, hogy a leváltásoknál az elsődleges szempont a pártállás volt; a prefektusoknak túlzott hatalmat biztosít a jogrend, mindez a demokrácia hiányát mutatja. A küldöttség kérte az elmozdított polgármesterek anyagi és erkölcsi rehabilitálását, továbbá az igazságszolgáltatás decentralizációját. [EN, máj. 17.] (→ 1995.11.11, 1996.03.02) György Béla Zsolt beszámolt a Vállalkozni jó program bevezetéséről. Eddig 10 erdélyi városban szerveztek tanfolyamokat, ahol vállalkozói ismeretekkel rendelkező fiatalokat képeztek ki. [EN, máj. 17.] 1995. június 6.Ivan Gasparovič parlamenti elnök vezetésével szlovák küldöttség tárgyalt Bukarestben. A záró sajtótájékoztatón mindkét fél kifejtette, hogy elutasítják a kisebbségek kollektív jogait és az etnikai elvű területi autonómiát. [Népszava, jún. 7.]Parlamenti felszólalásában Asztalos Ferenc kitért arra, hogy az RMDSz-ellenes kirohanások nem veszik figyelembe a szövetség két, ro. nyelven is tanulmányozható dokumentumát: az egyikben az Alkotmánybíróság halogató magatartása ellen tiltakoztak, amellyel a közel félmillió aláírással támogatott, az RMDSz által benyújtott oktatási törvényt kezelték; a másikban a m. szenátorok állásfoglalása olvasható a készülő tanügyi törvényről. Mindkét tiltakozás konkrét tényekre vonatkozik, az elhallgatás jelzi a rejtett szándékot: a kisebbségi kultúra és oktatás elfojtása. [RMSz, jún. 7.] Beder Tibor, Hargita megyei főtanfelügyelő két adattal érzékeltette az oktatás helyzetét: Székelyudvarhelyen 740 ro. él, 12 osztályos iskolájuk van; Lugos 8000 magyarjának meg kell elégednie egy nyolcosztályos ált. iskolával. [RMSz, jún. 7.] 1995. június 13.Két hét alatt egy-egy levélbombát kézbesítettek Markó Bélának, Tőkés Lászlónak, Paul Philippinek (RNDF) és Nicolae Gheorghenak (Roma Szövetség). A likvidálási kísérletek összefüggésben állnak az osztrák titkosszolgálat által (1994. dec. 2-án) nyilvánosságra hozott (Bukarestben fogalmazott) halállistával. A szélsőséges, nacionalista erőknek, az utódkommunista hatalomnak és a Securitatenak egyaránt érdeke, hogy megfélemlítse a kisebbségi szervezetek vezetőit – mutatott rá a KREK közleménye. [EN, jún. 14.]Az Országgyűlés megszavazta a m.–szlovák alapszerződést (→ 1995.03.19, 1996.05.15). [MN, jún. 14.] Bátai Tibor (IKA) elmondta, hogy az alapítvány 300 millió forintos alapjából 145 millió jut az erdélyieknek. A romániai alkuratórium hét szakmai testületből áll: oktatási, tudományos, önkormányzati, gazdasági-vállalkozói, egyházügyi, szociális és ifjúsági bizottság. A végső döntés a főkuratóriumé. [RMSz, jún. 13.] 1995. június 20.Bukarestben folytatódott az alapszerződés egyeztetése. A tárgyaláson nem sikerült előrelépni. A ro. fél nem hajlandó elfogadni a kollektív jogokat és az etnikai autonómiát. Sajtóvélemények szerint a cannes-i csúcsértekezleten (→ 1995.06.27) esedékes Horn–Iliescu találkozó hozhat áttörést. [MH, jún. 21.]1995. június 30.Kovács László elmondta, hogy a Horn–Iliescu találkozón (→ 1995.06.27) egyetértés volt abban, hogy javítani kell a két ország viszonyát. Iliescu elnök nem zárta ki az 1201-es ajánlást. Nyitott kérdés maradt az anyanyelv használatának ügye, valamint az etnikai alapú párt alapításának joga. Ez utóbbitól elzárkózik a ro. fél – mondta Kovács László –, azzal érvelve, hogy ez nem tartozik az alapszerződésbe. A m. fél azért tartja szükségesnek, mert a PUNR (a PDSR koalíciós partnere) szinte hetente követeli az RMDSz betiltását. A ro. fél azt sem akarja elfogadni, hogy az alapszerződés betartását kétoldalú vegyesbizottság ellenőrizze. [Népszabadság, jún. 30.]Bukarestben megkezdődött a 11 országot magába foglaló BSEC (→ 1992.06.25) 2. csúcsértekezlete, ahol elhatározták, hogy külügyminiszteri szinten kidolgozzák e regionális együttműködési struktúra jogi kereteit. [RMSz, júl. 1., júl. 3.] (→ 1996.04.28) 1995. július 19.Kovács László Bukarestbe utazott, hogy tárgyaljon ro. kollégájával az alapszerződésről. Kovács elmondta, hogy egy nappal korábban kapták meg a ro. fél újabb alapszerződés-tervezetét, amely nem tükrözi azt a kompromisszumkészséget, amilyennek azt Meleşcanu – korábbi nyilatkozatában – feltüntette. [Népszabadság, júl. 20.]A hírlapok ismertették az 55/1995. sz., a privatizációt gyorsító törvény előírásait. Az Orsz. Privatizációs Ügynökség munkáját az EU, az AEÁ és Németország támogatta jelentős összegekkel. Minden nagykorú állampolgár egymillió lejt érő privatizációs kupont kap, amelyet dec. 31-ig valamelyik privatizációs társaságnál lehet befektetni. Ily módon a kereskedelmi társaságok részvényeinek 60%-át ruházzák át a lakosságra, a maradék 40%-ra a külföldi tőkét várják. [EN, júl. 19.] 1995. július 20.A PDSR közleménye szerint az RMDSz, azzal, hogy az oktatási törvényt támadja, ismét kihívást intézett az ország törvényhozása ellen; ez „az alapszerződés megkötésének aláaknázására irányuló, előre megfontolt akció”. [RMSz, júl. 21.]Kovács László befejezte bukaresti tárgyalásait, de nem született végleges megállapodás az alapszerződés ügyében. A m. külügyminisztert fogadta a ro. elnök, a szenátus elnöke és a miniszterelnök is. Kovács László az RMDSz székházában a szövetségi elnökkel és 3 képviselővel találkozott. [RMSz, júl. 22.] 1995. július 27.Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnök Bukarestben tárgyalt ro. kollégájával és a szenátus elnökével, majd fogadta őt Iliescu elnök is. Mečiar leszögezte, hogy Szlovákia visszautasítja a kollektív jogokat és a területi autonómiát; kormánya azért nem írta alá a m.–szlovák alapszerződést, hogy megfelelő mozgásteret biztosítson Ro.-nak a hasonló dokumentum tárgyalásánál. [RMSz, júl. 28.]Debrecenben, a ref. nagytemplomban tartották meg az utódállamok nyelvtörvényei ellen tiltakozó nagygyűlést. A mintegy 4000 résztvevő előtt zajló gyűlés rendezői: az MVSz, a M. Ref. Világszövetség, a M. Kat. Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia. A gyűlés nyilatkozatot fogadott el a m. ny., a m. műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A gyűlésen ismeretlen személyek Nagy-Magyarország térképét osztogatták, az MVSz közösség elleni izgatás alapos gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. [RMSz, júl. 31., aug. 3.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
