|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 135 találat | lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 121-135 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1994. december 22.Az RMDSz ÜE nyilatkozata kegyelettel adózott a mártíroknak és hitet tett amellett, hogy az 1989-es népfelkelés Temesvárról, Tőkés László ref. gyülekezetéből indult ki. A hatalom a temesvári fordulat elferdítésén munkálkodik, igyekszik minél kisebb jelentőséget tulajdonítani az eseményeknek. [RMSz, dec. 22.]1995. április 22.Kolozsvárott megalakult a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT). Alapító tagjai: Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME), a MISzSz, a református Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), az unitárius Orsz. Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Orsz. M. Diákszövetség (OMDSz) és a MaKOSz. Megfigyelőként részt vett az RMCsSz és a DUMA. A MIT a romániai m. ifjúság érdekegyeztető és képviseleti fóruma; kapcsolatot tart a kormánnyal, az ifjúságot támogató intézményekkel és az európai nemzeti kisebbségek tanácsaival. [Táj., ápr. 25.]Roland Vasilievici, a temesvári Securitate volt egyházügyi szakértője, nyugdíjas ezredes, aki már több leleplező írást közölt a szekuról, bebizonyította, hogy még mindig működik a levélcenzúra. 3, kellemetlen igazságokat tartalmazó levelet küldött 3 városból a saját címére. A leveleket nem kapta meg. [RMSz, ápr. 22.] (→ 1995.06.07) Budakeszin tartotta közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete. A szervezet új nevet vett föl: Bocskai Szövetség. Az újraválasztott Kreczinger István elnök elmondta, hogy legfőbb feladatuknak az Erdélyből áttelepült magyarok támogatását tekintik. Üv. eln.: Czire Dénes; az elnökség tagjai: Halász István, Okos Márton és Lázár István. [ÚM, ápr. 24.; RMSz, júl. 27.] 1995. augusztus 3.A Magyar Rádió mégsem csökkenti sugárzási teljesítményét és visszaállítja az eredeti műsorrendet. [RMSz, aug. 3.]A The New York Times a kereskedelmi zárlatot ellenőrző tisztviselők információira hivatkozva írta, hogy az utóbbi időben a mind sűrűbbé váló Belgrád–Temesvár repülőjáratok gyakorlatilag üzemanyagot szállítanak Ro.-ból a forgalomhoz túlméretezett Boeing 727-esek tartályaiban. [RMSz, aug. 4.] – A RomLib a kormányfőt teszi felelőssé az embargó megsértéséért. [MN, aug. 4.] 1995. december 5.A kolozsvári tanfelügyelő korábban menesztette tisztségéből Szilágyi Júliát, az Apáczai Csere János Líceum igazgatónőjét, emiatt a tanári kar és a szülők is tiltakoztak. A képviselőházban Neményi József Nándor olvasta föl az RMDSz tiltakozó nyilatkozatát és Liviu Maior okt. min. közbelépését sürgette. [Szabadság, dec. 6.]Kolozsvárott, a m. egyházak képviselőinek jelenlétében, sajtókonferencián mutatták be az RMDSz Jussunkat követeljük c. ötnyelvű kiadványát, amely több mint 60 államosított, elkobzott egyházi ingatlant ismertet. Külön hangsúlyt kapott az eltulajdonított egyházi könyvtárak visszaszármaztatásának követelése is. [RMSz, dec. 8.] Az RMDSz-gyűlések visszatérő témája a passzív tagság, a növekvő közöny. Sürgős lenne a helyi szervezők felkutatása, a kis közösségek bevonása, a csalódottak megnyerése. [RMSz, dec. 5.] A kolozsvári és temesvári diákok – látva a kormány passzív magatartását – a sztrájk újrakezdéséről döntöttek. [Szabadság, dec. 6.] 1995. december 15.Birtalan Ákos – látva, hogy a lakosságnak mindössze 10%-a váltotta be a kuponjait – javaslatot nyújtott be a privatizációs törvény határidejének megváltoztatására. A késés magyarázata: a lakosság tájékozatlan és bizalmatlan. A szenátus 4 hónappal meghosszabbította a határidőt. [RMSz, dec. 15.]Ukrajna csak akkor hajlandó aláírni Ro.-val az alapszerződést, ha a két ország között nincs napirenden területi kérdés, olvasható az ukrán külügymin. nyilatkozatában. [RMSz, dec. 15.] Tőkés László, az 1989-es temesvári forradalomra emlékező ünnepségen a m.–ro. megbékélésről beszélt. Tőkés alternatív indítványa (→ 1995.10.31) Iliescu elnök bejelentése (→ 1995.08.30) után született, de azt Chebeleu szóvivő elutasította. A Gabriel Andreescu, Valentin Stan és Renate Weber nevével fémjelzett bukaresti Nemzetközi Tanulmányok Központja (Centrul de Studii Internaţionale) megállapította, hogy Iliescu indítványa ellentétes az ajánlott francia–német modellel, ugyanakkor a „ro. hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési szándékot illető nyilatkozattal”. [RMSz, dec. 19., dec. 20.] 1995. december 17.Temesvárott gyásznapot tartottak az 1989-ben elesett áldozatok emlékére.Szatmárnémetiben befejeződött a MISzSz 5. kongresszusa. Az új eln.: Kiss Gábor; aleln.: Nagy Pál, Salló László, Suciu Gábor, Szakács Levente. Az elfogadott nyilatkozat szerint a MISzSz tagszervezetei jelölteket állítanak a helyhatósági választásokon, lehetőleg az RMDSz-szel közösen, de ahol nem sikerül megegyezni, ott önállóan. [RMSz, dec. 19.] (→ 1996.01.03) 1995. december 27.A ro. televízió felmérése szerint a megkérdezettek döntő többsége (92%) óhajtja a megbékélést a két szomszéd állam között, a nyugati és a NATO-integrációt ennél még többen pártolják (94%). [ÚM, dec. 27.]A MaKOSz választmányi ülésén – saját kérésére – fölmentették Csáki Árpádot (→ 1995.10.28). Az új elnök Ambrus Melinda; üv. elnökké Grünstein Szabolcsot választották. [RMSz, 1996. jan. 12.] Gazda Árpád a temesvári események (1989. dec.) utóéletét elemezte. Nagyon sokan szeretnék elfelejteni az akkori eseményeket. Maga Valentin Gabrielescu (→ 1995.12.16) is úgy nyilatkozott: véletlen, hogy Tőkés László kapuja elől indultak az események, mert akkor már olyan feszült volt a helyzet, hogy egy kenyérsorból is elindulhatott volna a forradalom. Gazda szerint objektív okai vannak, hogy mégsem egy kenyérsor emberei kezdték el a tüntetéseket, ui. azok nem képeznek közösséget, a temesvári ref. egyház tagjai pedig egy évvel azelőtt már ellenállóként viselkedtek. [EN, dec. 27.] Dec. 31-én érvényét veszti a 3 éve kisebb-nagyobb megszakításokkal alkalmazott határátlépési illeték („kapupénz”). [ÚM, dec. 27.] (→ 1993.12.06, 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14, 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28, 1995.05.18, 1995.06.02, 1995.06.23, 1995.07.31, 1996.01.04) 1996. január 17.A temesvári RMDSz-nek nem sikerült visszaperelnie még a Magyar Házat (amelyet a 30-as években építettek a m. közösség adományaiból), ezért egy házat vettek bérbe, amelyben szociális és művelődési központot kívánnak berendezni. Az épületben könyvtár és orvosi rendelő is lesz. Tekintve, hogy a Bánságban már szórványként élnek a magyarok, a házban nyelvtanfolyamot is szerveznek a gyermekeknek és fiataloknak. [RMSz, jan. 22.] (→ 1996.04.04, 1996.07.06)Aczél Endre, budapesti újságíró örömmel üdvözölte az SzKT nyilatkozatát (→ 1996.01.14), majd hozzátette: „nagyon jó, hogy ehhez Tőkés püspök a nevét és érveit adta. Tudniillik Bukarestben mindig az ő nevének a felbukkanását várják azon az oldalon, ahol most a Katonáé jelent meg.” [Népszabadság, jan. 17.] 1996. május 16.Az RMDSz és a RNDF rendezésében Temesvárott megnyílt a FUEV 41. kongresszusa. Markó Béla üdvözlő beszédében rámutatott, hogy a m. kisebbség számára kiemelten fontos egy európai normarendszer kialakítása, mert ebben a régióban folytatódnak az asszimilációs törekvések, nyílttá vált a szélsőséges nacionalizmus, tiltó rendelkezések korlátozzák az anyanyelvű oktatást, a kisebbségek nem használhatják szabadon anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. [Táj., máj. 16.]1996. július 6.Iliescu elnök moldovai látogatásának utolsó napján „irreálisnak és megvalósíthatatlannak nevezte Ro. egyesülését Moldovával, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy sikerül kiszélesíteni a gazdasági kapcsolatokat”. A moldovai parlamentben támogatásáról biztosította az ország függetlenségének megőrzését, sürgette az orosz csapatok kivonását a Dnyeszteren túli területről. [RMSz, júl. 8.]A csíksomlyói kegytemplom szomdszédságában fölavatták Domokos Pál Péter mellszobrát, Bodó Levente (Szentegyháza) alkotását. [RMSz, júl. 8.] Temesvárott, az újjáalakult Magyar Ház Rt. első fokon elvesztette a pert, hogy visszaszerezze tulajdonába a közösségi házat (→ 1996.01.17, 1996.04.04); az Rt. fellebbezni fog. [RMSz, júl. 6.] 1996. augusztus 5.A ref. világtalálkozó keretében Temesvárott megkoszorúzták a ref. parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. [EN, aug. 14.] – Nagykárolyban leleplezték Károli Gáspár szobrát, Deák Árpád alkotását. [RMSz, aug. 8.]Miként lehetne megvalósítani a h. t. magyarság anyaországi képviseletét? – kérdezte a riporter. Duray Miklós (EPM) kétkamarás parlamentet javasolt, ahol a felsőházban helyet kapnának a magyaországi kisebbségek és a h. t. magyarok képviselői; Bihari Mihály politológus inkább egy konzultatív tanácsot lát célszerűnek, amelynek mellérendelt közjogi státusa lenne a parlament mellett. [MN, aug. 5.] 1996. szeptember 6.A SzET és az SzKT együttes ülésén Tőkés László azt indítványozta, hogy az SzKT: 1. kérje föl a szerződő feleket az alapszerződés szövegének megváltoztatására, az RMDSz követeléseinek megfelelően; 2. halasszák el az aláírást; 3. az aláírás helyszíne ne Temesvár legyen, hanem Világos. [RMSz, szept. 9.] – Tokay György szerint nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen a kollektív jogokat nem lehet egy lábjegyzettel kétségbe vonni. Borbély Imre írásban kiosztott álláspontja leszögezte: az RMDSz csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függnek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbavételét és a belső választások megrendezését említette. [Szabadság, szept. 7.] – Az SzKT 65 igen : 3 nem : 11 tartózkodás arányban elfogadott állásfoglalása szerint az RMDSz „tudomásul vette” a két kormány közötti alapszerződést, „bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai m. nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén.” [Táj., szept. 9.] (→ 1996.09.10)1996. szeptember 16.A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.] A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.] Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.] 1996. szeptember 17.Előbb egy nappal a parlament az idegen himnuszok és zászlók nyilvános használatát illető tiltást szavazott meg, ám a Temesvárról megérkező Adrian Năstase házelnök parancsára eltörölték a tiltó paragrafust, megszavazták viszont azt a betoldást, hogy az ország vagy a ro. nemzet nyilvánosság előtti rágalmazása 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntetendő. [RMSz, szept. 21.]Kolozsvári ülésén az RMEEÁÉ nyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezték: érthetetlen az az ignorancia és antidemokratikus magatartás, amellyel a két ország kormánya az érdekvédelmi szövetséget és az egyházak képviselőit kezelte, semmibe véve a kéréseket. Iliescu elnökhöz fordultak, hogy elérjék a ro. kormány vállalt (tk. az egyházi javak restitúcióját illető) kötelezettségeit. [Szabadság, szept. 19.] (→ 1996.09.25) A szenátusban elvetették Hajdú Gábor javaslatát, hogy a házassági ceremóniát m. nyelven is le lehessen vezetni, viszont elfogadták Seres Dénes javaslatát, hogy a keresztlevélben a család- és keresztneveket az anyanyelvi helyesírási szabályoknak megfelelően jegyezzék be. [Táj., szept. 17.] Csíksomlyón fölszentelték a Jakab Antal Tanulmányi Házat, Zsögödfürdőn pedig a gyermeküdültető tábor központi épületét. A két épületet a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas anyagi támogatásával építették. [HN, szept. 25.] 1996. szeptember 19.A gyergyói TKT – az OT határozatára hivatkozva – elvetette Borbély Imre képviselő óvását. (Borbély Temesvárott lakik, de a gyergyóiakat képviselte a jelen ciklusban. Az új választások közeledtével az RMDSz OT úgy döntött, hogy az állandó helyben lakás legyen kizáró kritérium.) Borbély tehát nem lehet még egyszer gyergyói képviselő az RMDSz színeiben. [RMSz, szept. 19.] (→ 1996.09.24, 1996.10.08)Az RMDE elégedetlen az RMDSz tevékenységével: reálpolitikát kell folytatni, nem elég csak a nemzeti egyenjogúság kérdésével foglalkozni. Föl kell karolni a munkanélküliek, a kisipari termelők gondjait; meg kell állapítani a méltányos munkabér nagyságát, foglalkozni kell az átképzéssel, a szövetkezetekkel, a nyugdíjasokkal. [Szabadság, szept. 19.] 1996. szeptember 28.A Reform Tömörülés elnöksége ellenzi az alapszerződés (→ 1996.09.16) megkötését, és arra kéri az Országgyűlést, hogy ne ratifikálja azt. [RMSz, szept. 28.]Temesvár képviselőjelöltjei: Bárányi Ferenc, Toró T. Tibor (akit megyei elnöknek is megválasztottak), Obest László. [RMSz, szept. 30.] 1996. november 1.A Tolvajostetőn három keresztet állítottak a millecentenárium tiszteletére. A szervezés oroszlánrészét Pataki Imre volt prefektus vállalta, aki igazi közösségi összefogással érte el az emlékmű felállítását. [RMSz, nov. 1.]Brassóban, a lelkészi értekezleten, a ref. teológusok szórvány-missziós munkáját értékelte Vetési László, aki azt is elmondta: sem az RMDSz, sem az egyház nem gondoskodik kellő mértékben a szórványban élő magyarokról. [BL, nov. 1.] A temesvári prefektúra dísztermében – az alapszerződés aláírásának helyszínén – emléktáblát avattak. [Szabadság, nov. 2.] 1996. december 16.Hét év után először a tévé is közvetítette a temesvári megemlékezéseket. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a forradalom lángját a Tőkés László bátor harcával közösséget vállaló románok, magyarok, németek, szerbek egysége lobbantotta fel. Markó magyarul is szólt a temesváriakhoz, beszédét a tömeg megtapsolta.1997. október 20.Horn Gyula hivatalos látogatásra Ro.-ba érkezett, s a kormányfővel való találkozón elmondta: „Az Ön kormánya több évtized óta az első, amely valóban végig akarja vinni az érdemi változásokat és reformokat.” Először tapasztalja, hogy amiben megállapodtak, azt teljesítik, amire ritkán volt példa az eddigi kapcsolatok történetében. [Szabadság, okt. 21.]A szenátus ülésén a tanügyi biz. elnöke, Pruteanu szenátor (PNTCD) beszámolt a Kovászna és Hargita megyében tett látogatása során szerzett tapasztalatokról. Olyan képtelen dolgokat is állított, hogy a helybeli ro. tanárok helyzete bizonytalan, sokan „becsomagolt bőröndökkel” várják a fejleményeket. Verestóy Attila válaszában hangsúlyozta, hogy ilyen képtelenségeket hét év óta hallani a nacionalista oldalról. A statisztikai adatok ellent mondanak az ilyen állításoknak, Hargita megyében a 15%-nyi ro. lakosság adja a vezető tisztségviselők 30%-át. Hajdú Gábor szerint Pruteanu egy előre megfogalmazott véleményhez keresett mindenáron igazolást. [Táj., okt. 22.] Ünnepi rendezvénysorozat színhelye volt a nagyenyedi Bethlen Gábor Koll., melynek során fölavatták a második alapítóként tisztelt Apafi Mihály fejedelem szobrát, Lőrincz Lehel alkotását. A rendezvénysorozat tud. ülésszakot, festmény- és szoborkiállítást, műkedvelő színielőadást, népi és hivatásos művészek bemutatóit, ünnepi istentiszteletet foglalt magába. [Táj., okt. 20.] A temesvári Diaszpóra Alapítvány nemzetközi konferenciát rendezett a Bánság etnikumközi kapcsolatairól. Nagy vitát váltott ki Schöpflin György kijelentése, aki szerint valódi demokráciában nincs is szükség kollektív jogokra és területi autonómiára; a demokrácia elméletének szerves része a demokratikus önkorlátozás. [RMSz, okt. 23.] 1997. december 20.Temesvárott ünnepelték a Ceauşescu-diktatúra alóli felszabadulás 8. évfordulóját; az Opera-térre tervezett nagygyűlés azonban teljes érdektelenségbe fulladt: még százan sem gyűltek össze. [RMSz, dec. 24.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
