|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1995. február 4.Székelyudvarhelyen – több ezer ünneplő jelenlétében – leleplezték Orbán Balázs egész alakos bronzszobrát, Hunyadi László alkotását. [RMSz, febr. 6.] (950213)Debrecenben nem hivatalos találkozón vett részt a két védelmi min.: Keleti György és Gh. Tinca. A ro. fél példamutatónak tartotta a két hadsereg közreműködését. [RMSz, febr. 6.] Angol hírlap elemezte a romániai helyzetet. A cikk beszámolt a négypárti egyezményről, kiemelve a nacionalisták előretörését. Elítélően szólt Antonescu rehabilitálásáról és a kormány magyarellenes politikájáról. [The Economist, febr. 4.] 1995. február 6.Traian Chebeleu Ro. elleni sértésnek nevezte a székelyudvarhelyi szoboravatást – utalva a m. zászlókra és a himnusz eléneklésére. [Népszabadság, febr. 7.]1995. február 13.A képviselőház elfogadta a Petre Ţurlea képviselő RMDSz-ellenes indítványát is magába foglaló napirendet; ennek alapján vitát kezdtek az RMDSz-t elítélő szövegtervezetről. [Szabadság, febr. 14.] A vitában Antal István cáfolta, hogy Székelyudvarhelyen, az Orbán Balázs-szobor avatásakor (→ 1995.02.04) románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Varga Attila a szövetség autonómia-koncepciójáról beszélt és cáfolta azt, hogy az RMDSz etnikai alapú regionális autonómiáért küzd. Borbély László kifejtette: nem lehet nemzetállamról beszélni egy olyan országban, ahol 15 kisebbség él és a lakosság 10%-át alkotják. [Szabadság, febr. 14.] – Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Adrian Năstase igennel szavazott a nyilatkozatra, a parasztpártiak pedig ellene. [OrEx, febr. 22.] (→ 1995.02.16)1995. február 18.Az RMDSz székelyudvarhelyi szervezete nyilatkozatban utasította vissza az Orbán Balázs-szobor avatásával kapcsolatos újabb magyarellenes kampányt. Törvénytelennek ítélik Ferenczy Ferenc polgármester leváltásának kilátásba helyezését. [RMSz, febr. 18.] (→ 1995.02.22)Daniel Tarschys, az ET főtitkára szerint számos országban léteznek etnikai feszültségek, ám ennek megvan az orvossága is: nagylelkű kisebbségi politikára van szükség, ill. olyan intézkedésekre, amelyek engedélyezik az autonómiát. [Népújság, febr. 18.] 1990–1994 között hivatalosan 209 ezer kivándorló hagyta el Ro.-t, közülük 16 ezren tértek vissza. A kivándorlási láz csökkent, 1990-ben 144 ezren voltak, 1994-ben csak 22 ezren. [Szabadság, febr. 18.] 1995. április 13.A HET után (→ 1995.03.02), a székelyföldi területi RMDSz-szervezetek megalakították a szövetség Székelyföldi Egyeztető Tanácsát. A Székelyudvarhelyen megalakult tanács közleményében leszögezte: támogatják a háromszintű autonómia megvalósítását és bírálták az SzKT döntését (→ 1995.04.08), hogy az autonómia-tervezetek véglegesítését egy szűk, szakértői csoportra bízta. [RMSz, ápr. 19.]Budapesten alakuló ülését tartotta az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) kuratóriuma. Az alapítvány a h. t. magyarok egzisztencia-teremtését hivatott támogatni, a szülőföldjükön való boldogulás jegyében. Feladata: a régiók kis- és középvállalkozásai közötti kapcsolatok támogatása, szakmai és menedzserképzés szervezése, üzletember-találkozók szervezése, információs bázis kialakítása. [RMSz, ápr. 15.] 1995. április 15.Az MSzP küldöttsége Székelyudvarhelyen találkozott az RMDSz helyi képviselőivel. A megbeszélés a következő kérdésekről szólt: belső önrendelkezés, háromszintű autonómia, ro.–m. alapszerződés, a székelyföldi magyarság közösségi jellegű jogsérelmei, rendőrségi atrocitások, ro. katonaság betelepítése. A küldöttek megkapták az „EMK a m.–ro. alapszerződésről” dokumentumot. [UH, ápr. 25.]1995. június 6.Ivan Gasparovič parlamenti elnök vezetésével szlovák küldöttség tárgyalt Bukarestben. A záró sajtótájékoztatón mindkét fél kifejtette, hogy elutasítják a kisebbségek kollektív jogait és az etnikai elvű területi autonómiát. [Népszava, jún. 7.]Parlamenti felszólalásában Asztalos Ferenc kitért arra, hogy az RMDSz-ellenes kirohanások nem veszik figyelembe a szövetség két, ro. nyelven is tanulmányozható dokumentumát: az egyikben az Alkotmánybíróság halogató magatartása ellen tiltakoztak, amellyel a közel félmillió aláírással támogatott, az RMDSz által benyújtott oktatási törvényt kezelték; a másikban a m. szenátorok állásfoglalása olvasható a készülő tanügyi törvényről. Mindkét tiltakozás konkrét tényekre vonatkozik, az elhallgatás jelzi a rejtett szándékot: a kisebbségi kultúra és oktatás elfojtása. [RMSz, jún. 7.] Beder Tibor, Hargita megyei főtanfelügyelő két adattal érzékeltette az oktatás helyzetét: Székelyudvarhelyen 740 ro. él, 12 osztályos iskolájuk van; Lugos 8000 magyarjának meg kell elégednie egy nyolcosztályos ált. iskolával. [RMSz, jún. 7.] 1995. július 16.Szovátán megnyílt az RMNKT honismereti népfőiskolája. A rendezvényen anyaországi, kárpátaljai és felvidéki m. szakemberek is részt vettek. [Táj., júl. 17.]Székelyudvarhelyen új ref. templomot avattak. A rendszerváltás óta épített templomok sorában ez a 15. – mondta Csiha Kálmán püspök. [EN, júl. 26.] (→ 1995.08.25) 1995. augusztus 2.Az SzKT által létrehozott tanügyi válságtanács ülésén elhatározták: szept. 2-án Székelyudvarhelyen tartanak polgári fórumot, amelyre meghívják az egyházak vezetőit, a Bolyai Társaság és a civil szervezetek képviselőit is. A sajtó félretájékoztatásának ellensúlyozására szórólapot adnak ki. [Táj., aug. 3.]Az Alkotmánybíróság elutasította az államosított házakról rendelkező törvényt. Korábban az amerikai szenátus és az izraeli knesszet tagjai jelezték felháborodásukat a törvény diszkriminatív cikkelyei miatt, amelyek megakadályozzák a kivándoroltakat elkobzott ingatlanaik visszaszerzésében. [EN, aug. 2.] A m. kormány a köv. összegekkel támogatja a h. t. magyarokat: IKA = 300 millió Ft; ÚKKA = 200; Műv. és Közokt. Min. (könyvkiadásra) = 51,6; diákoknak ösztöndíj = 167; pedagógusok továbbképzésére = 75,4; kulturális támogatás = 8,3; egészségügyi tám. (a Mocsáry Lajos Alapítvány révén) = 25; a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány = 110. Ehhez társul még: MVSz = 180; HTMH = 175. [MH, aug. 2.] Ro.-ban a 11 állami orvosi egyetem mellett 1990 óta 49 magánegyetem is alakult. Ezek közül egynek sincs minisztériumi engedélye. [EN, aug. 2.] 1995. szeptember 2.Székelyudvarhelyen mintegy 15 ezer résztvevője volt az anyanyelvű oktatásért rendezett nagygyűlésnek. A fórumon részt vettek az RMDSz vezetői, az RMPSz és a Bolyai Társaság, valamint az egyházak képviselői, városok és falvak küldöttségei. A résztvevők kiáltványt fogadtak el, amelyben rámutattak: tekintve a megszavazott tanügyi törvény (→ 1995.06.28) korlátozó intézkedéseit, kérik, hogy a parlament mielőbb tárgyalja meg a 492 ezer aláírással támogatott, RMDSz által benyújtott tervezetet (→ 1995.08.14). [Táj., szept. 4.; RMSz, szept. 5.]Gyarmath János Történelmi megbékélés – de kivel? c. cikkében Iliescu elnök szónoklatára (→ 1995.08.30) reagált. Iliescu a bécsi döntés 55. évfordulóját választotta arra, hogy történelmi megbékélést javasoljon. Visszatetsző a dologban, hogy az évfordulót egyhetes magyarellenes sajtókampány előzte meg, amelynek célja a magyarok kollektív bűnösségének hangsúlyozása. A ro. elnök a megbékélést eleve feltételekhez kötötte, ráadásul nem történelmi megbékélést akar, csupán Ro. és Mo. közöttit, azt is úgy, hogy ő maga szabad kezet kapjon az erdélyi magyarság sorsának intézéséhez. [RMSz, szept. 2.] Miként képzeli el az elnök a megbékélést, amikor egyetlen szóval sem határolja el magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ráadásul kormányalkotó pártoktól, amelyek magyarellenességükkel tűntek ki? – kérdezte a ro. sajtó Traian Chebeleu szóvivőtől, aki azt válaszolta, hogy ez „nem illett bele Iliescu beszédének szerkezeti felépítésébe”. (→ 1995.08.30) [MN, szept. 2.] Sára Sándor a Duna Televízió anyagi gondjairól beszélt: a szerkesztőség éves költségvetését 2,5 milliárd forintra tervezték (az MTV 1. és 2. műsora összesen 30 milliárdból gazdálkodhat), de a kormány ebből 430 milliót visszatartott. Fellebbezésük nyomán 200-at visszakapnak, de ez nem elégséges. [MN, szept. 2.] 1995. szeptember 23.Székelyudvarhely főterén szobrot emeltek Márton Áron püspöknek. Hunyadi László munkáját Antal Mihály szabadkai mester öntötte bronzba. [RMSz, szept. 22.]1996. január 10.Székelyudvarhelyen tartotta közgyűlését a MIT, ahol megvitatták a m. ifj. szervezetek programját, a MIT kapcsolatát az SzKT-val, továbbá a MIT szerepvállalását a tavasszal esedékes helyhatósági választások kampányában. [Szabadság, jan. 8.]Kádár Gyula elkészítette a m. történelmi olvasókönyvet, azonban eddig csak két iskolából érkezett megrendelés. Érthetetlen a közömbösség, bár az is közrejátszhat, hogy az akció nem kapott elég nagy nyilvánosságot. [RMSz, jan. 10.] 1996. január 14.Az SzKT székelyudvarhelyi ülése elfogadta munkadokumentumnak Csapó I. József tervezetét a személyi autonómiáról, a további munkát egy jogi szakértőkből álló csoport hivatott elvégezni. – Az EMK levelével kapcsolatban (→ 1995.01.09) állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben leszögezték: az RMDSz „elutasítja a nacionalizmust, sovinizmust és antiszemitizmust, a gyanakvást és a nemzeti előítéleteket, a szóbeli és tettleges agressziót”, a szövetségben nincs helye semmiféle intoleranciának. Az SzKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől. [Táj., jan. 15.] – Az SzKT kéréssel fordult Ro. elnökéhez, hogy lépjen föl Gh. Funar négy éve tartó önkényeskedései, törvénysértő magatartása, provokatív szándékai és tettei, szélsőségesen xenofób és nacionalista megnyilvánulásai ellen. [Szabadság, jan. 13.] – Tőkés László felolvasta azt a levelet, amelyet az RMDSz tb. elnöke a m. és a ro. államfőnek címzett. (→ 1996.01.16, 1996.01.17)1996. január 16.Az RMSz közzétette Tőkés László levelét (→ 1996.01.14), amelyben az RMDSz tb. elnöke új cikkely beiktatását javasolta a megbékélési nyilatkozatba. E cikkely kimondaná, hogy a felek a megbékélés elengedhetetlen feltételének tartják a ro. többség és a m. kisebbség megbékélését is, ennek érdekében szorgalmazzák egy kerekasztal összehívását és a „ro.–romániai m. egyezség” megkötését. [RMSz, jan. 16.] (→ 1996.01.25, 1996.02.10)A ro. sajtó elismerő hangon írt a székelyudvarhelyi SzKT-ülés hangvételéről és döntéseiről. A „toleráns szárny” győzelmeként írtak arról, hogy az SzKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől, s hogy a Csapó-féle autonómiatervezet megvitatását későbbre halasztották. [MN, jan. 17.] 1996. január 20.Iliescu államfő elemezni fogja (→ 1996.01.25) az RMDSz székelyudvarhelyi határozatait, támogatva azt, ami pozitív és visszautasítva azt, ami az ország föderalizálásához vezetne – mondta az elnöki szóvivő. Chebeleu üdvözölte azt, hogy az SzKT elhatárolódott Katona Ádám „rasszista és militarista” nézeteitől. [Szabadság, jan. 20.]A BBTE szenátusa ismét Andrei Margát választotta meg rektornak. A nyugdíjba vonult Magyari András helyett Szilágyi Pál lett az egyik prorektor. [RMSz, jan. 23.] Szovátán tartotta 4. közgyűlését az RMPSz. Kiértékelték az elmúlt év tevékenységét és megszavazták az alapszabály új paragrafusait. [Táj., jan. 26.] 1996. március 2.A SzET ülésén a gazdasági stratégia kidolgozásának fontosságáról és a személyi elvű autonómia koncepciójáról értekeztek az RMDSz és a civil szféra képviselői. [RMSz, márc. 5.]Székelyudvarhelyen ülésezett a MIT. Az ülésen a köv. egyesületek képviseltették magukat: ÁME, MISzSz, OMDSz, MaKOSz, IKE. A résztvevők eldöntötték, hogy a MIT sem a M. Ifj. Világszövetségnek, sem a M. Ifj. Hálónak nem kíván tagja lenni. [Táj., márc. 5.] A szövetségi elnök sajtótájékoztatóján Madaras Lázár elmondta: ezután – a helyi közigazgatási törvény módosítása nyomán – a helyi tanácsosokat és polgármestereket csak végleges törvényszéki döntés alapján függeszthetik föl tisztségükből. [Szabadság, márc. 2.] (→ 1995.05.17, 1995.07.13, 1995.11.11) Öregszik és apad a h. t. magyarság – ez derül ki a Magyarság a határokon túl c. cikk számadataiból. Az 1,6 millós romániai magyarság átlagos életkora 37 év (a románoké: 34,5). Ezer aktív korú ro. lakosra 372 gyermek és 266 öreg (60 év fölötti) jut, a m. kisebbség esetében ezek a számok: 313 gyermek, 321 öreg. A kinevezett állami tisztviselők közt a m. anyanyelvűek aránya 2,7% (azaz nem éri el a népességen belüli 7,1%-os arány felét sem). [HVG, márc. 2.] 1996. június 4.A helyhatósági választások eredményeiből: Kolozsvárott Gh. Funar már az első körben megszerezte a szavazatok 50,67%-át; az eddigi 7 helyett csak 6 m. tanácsost választottak meg. Nagyfokú érdektelenség tapasztalható a m. lakosság részéről: 1992-ben mintegy 50 ezer szavazó voksolt az RMDSz-re, most csak 26.766. [Szabadság, jún. 4.] – Székelyudvarhelyen független jelölt, Szász Jenő lett a polgármester. Székelykeresztúron az eddigi polgármester, Benyovszki Lajos győzött. [UH, jún. 4.] – Csapó I. József az első fordulóban első lett Nagyváradon [de a 2. fordulóban 30,5%-kal alulmaradt (RMSz, jún. 19.)]. [BN, jún. 5.] Marosvásárhelyen – Nagy Győző után – Fodor Imre lett a polgármester. [RMSz, jún. 6.] (→ 1996.06.07)Tőkés László – a függetlenként és más pártok színeiben indult magyarokról – egy interjúban azt mondta: az RMDSz a magyarság ügyeit vállalta fel, „akik ebből a sorból kiléptek, alátámasztják a hatalomnak azt a propagandisztikus állítását, miszerint az RMDSz nem képviseli a magyarságot, nem létezik kollektív képviselet”. [Szabadság, jún. 4.] 1996. június 9.Alsócsernáton után (→ 1996.05.04) Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. A gyűlésen Király Károly az RMDSz-t, Újvári Ferenc a m. kormányt bírálta a h. t. magyarok iránt tanúsított közömbössége miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos javaslatát, hogy az RMDSz az orsz. elnökválasztásra nevezze Tőkés Lászlót önálló jelöltként és hogy a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. [UH, jún. 13.]1996. szeptember 7.Székelyudvarhely önkormányzata igyekszik megakadályozni, hogy a Cserehát városrészen épülő szociális otthon egy gör. kat. apácarend kezébe kerüljön, noha az adományozó svájci segélyszervezet és a bukaresti kivitelező cég ezen mesterkedik. [ÚM, szept. 7.] (→ 1996.10.01)A Szilágy megyei Zsobokon fölavatták a külföldi ref. egyházak segítségével épült Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskola Központ épületegyüttesét. [Szabadság, szept. 11.] II. János Pál, magyarországi látogatásának 2. napján, Győrben celebrált szentmisét mintegy 150 ezer ember előtt. [HN, szept. 10.] 1996. december 3.Az EBESz lisszaboni ülésén Horn Gyula félórás megbeszélést folytatott Emil Constantinescuval. A találkozót szívélyesnek, kifejezetten barátságos hangulatúnak minősítette Horn Gyula. [RMSz, dec. 5.]A moldovai elnökválasztás 2. fordulóján Petre Lucinschi (korábbi nevén: Pjotr Kirilovics Lucsinszkij) – a Moldovai Komm. Párt hajdani főtitkára – lett a győztes, aki orosz orientációt és baloldali értékeket ígért választóinak. [Népszabadság, dec. 3.] (→ 1996.11.19) Erdélyben sorra alakulnak a Duna Tévé baráti körei, Székelyudvarhelyen Györfi József, a könyvtár igazgatója lett a kör elnöke. A körök szerepe elsősorban erkölcsi kiállás a Duna Tévé mellett, de aktuálissá válhat az anyagi támogatás is, ui. a m. kormány csökkentette a tévéadó támogatását. [UH, dec. 3.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||