|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 385 találat | lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 381-385 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1993. október 18.Mauritius szigetén tartották a frankofon országok értekezletét, ahol Iliescu elnök jelenlétében Ro. teljes jogú tagjává vált a frankofon mozgalomnak. [RMSz, okt. 19.]Petre Ţurlea (PDSR) a m. egyházak vagyonának és iskoláinak visszaadása ellen emelt szót. [MH, okt. 18.] 1993. november 9.1990–1993 között 1269 ázsiai és afrikai menekült kért politikai menedékjogot Ro.-ban; az ország még nem alkotta meg a menekültügyi törvényeket, ezért sok a gond. [ÚM, nov. 9.]Mihály király eleget tett a kormány kérésének, elismerte Ro. köztársasági államformáját. [MH, nov. 11.] 1993. november 23.Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén elhatározták, hogy önkormányzati konferenciát rendeznek; az Oktatási Tanács átfogó tervet dolgoz ki a Mo.-n tanuló diákok javaslatai alapján. [RMSz, nov. 26.]Budapestre érkezett Petru Lucinschi, Moldova parlamenti elnöke. Úgy vélte: nincs realitása a Ro.-hoz történő csatlakozásnak. Tárgyalnak a Dnyeszter Menti és a Gagauz Köztársaság helyzetéről, elképzelhető, hogy konföderációs államalakulat jön létre. [MH, nov. 24.] 1993. november 25.Ro.-ban elmaradt a besúgók, szekusok leleplezése, Claudiu Iordache javasolta a tisztségviselők átvilágítását, azonban a kérést elodázták. Az AFDPR nevében Ticu Dumitrescu (PNTCD) kezdeményezett újabb átvilágítást, de ennek kicsi az esélye, amíg olyan emberek vannak a parlamentben, mint pl. Adrian Păunescu. [MN, nov. 25.]1993. november 30.Kolozsvárott – a nemzeti ünnep előestéjén – fölavatták a még be sem fejezett Avram Iancu szobrot. [Szabadság, dec. 1.]Ro. kérni fogja fölvételét a NATO-ba – jelentette ki N. Spiroiu, védelmi min. [MH, nov. 30.] A Temesvári róm. kat. püspökség kebeléből 1989 óta 49 pap vándorolt ki nyugatra. [RMSz, nov. 30.] 1994. január 8.A kormányszóvivő nyilatkozata érvénytelennek nyilvánította Máramaros és Szatmár megye csatlakozását a 4 állam (Mo., Ro., Szlovákia, Ukrajna) által felállított Kárpátok Eurorégióhoz. Máramaros megyei tanácselnöke kifejtette: az eurorégió a gazdasági kapcsolatok kiépítését célozza, nem Ro. felszabdalását. [RMSz, jan. 11.]1994. január 15.A külügyminisztérium üdvözölte a Partnerség a békéért javaslatot [ez amolyan NATO-előszobának tekinthető], Ro. hajlandó hasznosítani a NATO nyújtotta lehetőségeket és javasolta a kormánynak a keretdokumentumok aláírását. [RMSz, jan. 14.] (→ 1994.01.26)Önkormányzati tanácskozást hívott össze Székelyudvarhelyre az RMDSz. [RMSz, jan. 19.] A BBTE-n, a m. ny. karokon és szakokon 20-50%-os arányú a ro. ny. előadott tantárgyak aránya. A hallgatóknak ismételten kérvényezniük kell az anyanyelvű képzést. [Szabadság, jan. 15.] 1994. január 25.A KREK nyilatkozatot juttatott el a jan. 25-re tervezett tüntetésről. Eszerint: Tőkés László elvállalta, hogy egy német segélyszervezet adományát közvetíti a Bihar megyei cigány közösségnek. A 15 ezer márkányi összegből a cigányok fölvettek 3000-et, de nem tudtak vele elszámolni, ezért Tőkés zárolta a maradék 12 ezret. A cigányok tüntetéssel fenyegetőztek. – A rendőrség nem engedélyezte a tüntetést. [ÚM, jan. 25., jan. 26.; Népszabadság, febr. 5.] (→ 1994.08.04)Az ET pol. biz. ülésén a ro. küldöttség vezetője hosszasan magyarázkodott, miért nem teljesítette Ro. a tagfelvételkor megszabott pontokat. A legfőbb érv: a tervezeteket a sajtó tanulmányozza[!], azért nem tudta még megvitatni a parlament. [RMSz, jan. 27.] 1994. március 27.Bukarestbe érkezett Friedrich König és Gunnar Jansson, az ET két raportőre, hogy megvizsgálják, milyen mértékben tett eleget Ro. az ET-felvételkor vállalt kötelezettségeinek. [RMSz, márc. 30.] (→ 1994.03.29)Csíkszeredában befejezte programadó gyűlését az SzK (az RMDSz liberális platformja), ahol a ro. liberális párt és az SzDSz is képviseltette magát. Elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepelt a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, az önkormányzati és gazdaságpolitika, a kulturális önszerveződés stratégiája. A vezetőség tagjai: Eckstein-Kovács Péter (eln.); Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. [RMSz, márc. 31.] A The Observer cikke a ro. titkosszolgálatot elemezte. „A régi Securitate és a SRI egy nyelven beszél.” A SRI szerint Mo. továbbra is Erdély visszaszerzésén fondorkodik. [MH, márc. 28.] 1994. április 14.Iliescu elnök párizsi látogatásra utazott. Fogadta őt Miterrand elnök, tárgyalt Edouard Balladur miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel és az UNESCO vezérigazgatójával. A Le Figarónak úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy Európának volna még egy olyan állama, ahol a kisebbségeknek olyan sok joguk lenne, mint a magyaroknak Ro.-ban. [Népszabadság, ápr. 14.]1994. május 4.Csapó I. József véleménye: az RMDSz-nek jelen kell lennie az Európai Stabilitási Egyezmény párizsi konferenciáján (→ 1994.05.25) és meg kell fogalmaznia azt a követelményrendszert, hogy a határok sérthetetlenségének ellentételezéseként az erdélyi magyarság megkapja a háromszintű autonómiát. [ÚM, máj. 4.]A Le Monde cikke figyelmeztetett a rendszerváltás lassúságára (két választás után még mindig ugyanaz a párt és személy van hatalmon; 4 év alatt mindössze a nemzeti vagyon 2%-át privatizálták) és Ro. súlyos gazdasági helyzetére (1993: 300%-os inflációs ráta). [Média, máj. 4.] 1994. június 17.Az RMDSz ÜE elemezte a törvényhozás menetét: sem a tanügyi, sem az államosított ingatlanok restitúciós törvényének tervezete nem halad a kívánt irányban. [RMSz, jún. 17.]Miguel Angel Martinez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Ro.-ba érkezett, hogy vizsgálja az ország ET-ajánlásainak teljesítését. [MH, jún. 17.] 1994. június 20.Ro. Strasbourgban, az ET székhelyén letétbe helyezte az európai emberi jogi konvenció és az ahhoz csatolt összes jegyzőkönyv ratifikációs okmányát. [Népszabadság, jún. 21.]Ro. különbözeti vizsgák letételéhez köti a Mo.-n szerzett oklevelek honosítását. A procedúra egy évet is igénybe vesz, ezalatt a volt diákok szakképzettség nélkülinek számítanak. Az RMDSz gyorsítani próbálja az ügyintézést és ösztöndíjjal kívánja támogatni az ügyben érdekelteket – nyilatkozta Fülöp-Fischer Ildikó. [ÚM, jún. 20.] 1994. július 21.Az eddigi eszközök (dialóguskeresés, parlamenti küzdelem, a külpolitikai kapcsolatok élénkítése) nem bizonyultak elegendőnek – állapította meg Markó Béla. – Az új stratégia a civil társadalom szolidaritására számít. Az oktatási program támogatásához beindult az aláírásgyűjtés. A CD nem mindenben támogatja az RMDSz-t. [RMSz, júl. 21.]Az MDF állásfoglalása bírálta az új kormány külpolitikai programját. Az alapszerződésbe nem szabad ígéreteket fölvenni; figyelmeztető jel: Ro. és Szlovákia nem teljesítette az ET követelményeit. [ÚM, júl. 21.] Mircea Ionescu Quintus (PNL) és Nicolae Manolescu (PAC) aláírták a Polgári-Liberális Szövetség (Alianţa civic-liberală „Liberalii”) alapító jegyzőkönyvét. [A későbbiekben a szövetség nem bizonyult életképesnek.] [MH, júl. 22.] 1994. július 26.Bodó Barna, a HHRF meghívására, Washingtonban tárgyalt a fokozódó magyarellenes intézkedésekről. A kongresszusi képviselők szerint az újabb kisebbségellenes lépések veszélybe sodorhatják a Romániának nyújtott segélyeket. [RMSz, júl. 26.]1994. július 28.Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: a m. kisebbség ragaszkodik hozzá, hogy kikérjék a véleményét az alapszerződés tárgyalásakor. – Frunda György Strasbourgban jegyzéket nyújtott át az ET-jelentést kifogásoló, kormánypárti ellenjelentéssel kapcsolatban (→ 1994.05.16, 1994.06.07). A bizottság Frunda jelentését ellenszavazat nélkül elfogadta. A két raportőr hamarosan visszatér Ro.-ba, hogy ellenőrizze az ET-ajánlások teljesítését. [RMSz, júl. 29.]A Moldovai Köztársaság parlamentje alkotmánymódosítást hajtott végre: önkormányzatot kap a gagauz kisebbség és a Dnyeszteren túli, orosz többségi lakosságú terület. [Népszabadság, júl. 28.] 1994. szeptember 3.Kovács László m. külügymin. elmondta: a m. kormány nem akar a kisebbségek feje felett dönteni, ezért rendszeresen konzultál a h. t. magyarság képviselőivel, de nem kívánnak vétójogot biztosítani senkinek sem. Meleşcanu szerint az alapszerződésnek általános előírásokat kell tartalmaznia. Konzultálnak a kisebbségekkel, de azok nem vehetnek részt az alapszerződés tárgyalásán, mert ezek kormányszintű tárgyalások. Horn Gyula elképzelhetetlennek tartja az erdélyi magyarok jogos követeléseinek érvényesítését, ha rossz a m.–ro. államközi viszony. [RMSz, szept. 3.] – Meleşcanu nem érti, milyen kisebbségi garanciákat kellene rögzíteni az alapszerződésben, hiszen az alkotmány biztosíték, a kisebbségi szervezetek az állami költségvetésből kapnak támogatást. Ro. elkötelezte ugyan magát a koppenhágai egyezmény mellett (→ 1990.06.27), de a dokumentum nem szól a kollektív jogokról. [MH, szept. 3.]A Szenátus őszi ülésszakának első napján megválasztották a vezetőséget. Elnök továbbra is Oliviu Gherman, az egyik titkár Kozsokár Gábor maradt. [RMSz, szept. 3.] 1994. szeptember 12.Politikai és történelmi szempontból bizonyos mértékig mindkét fél hibáztatható a ro.–m. viszonyban az évtizedek során kialakult feszültségekért, vélte Frunda György a Cronica politică c. hetilapban. Az elmúlt évtizedekben Ro.-ban semmibe vették a m. kisebbség jogait, minden akciójukat ellenségesnek bélyegezték, valóságos magyarellenes pszichózist keltettek. Másrészt a m. kormányok kicsit felülről kezelték a ro. kormányt. [Népszabadság, szept. 13.]A PDSR állásfoglalása az alapszerződésről kifejtette: Ro. egységes nemzetállam, amely elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát identitásuk megőrzéséhez. Nem lehet önrendelkezésről és autonómiáról beszélni. Az állásfoglalás elítélte a PUNR nyilatkozatát (→ 1994.09.05). [MH, szept. 12.] Fejér Katalin perében elmaradt az ítélet. A vád ellene: lakásán magyarul tanította a csángó gyermekeket. [Bővebben lásd: OrEx, 1993. máj. 28., 1993. jún. 11.] [MN, szept. 12.] 1994. szeptember 25.Soha nem látott katonai és rendőri készültség mellett zajlott le Csíkszeredában Ioan Selejannak, Hargita és Kovászna ortodox püspökének a beiktatási ceremóniája. Az ünnepi beszédek az események történelmi súlyát emelték ki, hogy Ro. szívében évszázados álmot teljesítettek. [RMSz, szept. 27.] – Szabó Károly szenátor a BBC ro. ny. adásának elmondta, hogy a csíkiakat nem a püspök kinevezésének ténye zavarta, hanem az, hogy az eseményt nacionalista politikai mázban próbálták a m. lakosság megfélemlítésére felhasználni. [MN, szept. 28.]1994. október 8.Iliescu elnök Brassóban beszédet mondott a pécsi Román–Magyar Baráti Társaság által szervezett konferencián. Kifejtette, hogy a két nép közötti ellentétek mesterségesek, hiszen nincs rá komoly ok; a kisebbségi problémák megoldására nem lehet egységes modellt találni. Ismét elmondta, hogy Ro.-ban az európai normákat meghaladó megoldásokat alkalmaznak. Iglói Zoltán, a Társaság elnöke kiemelte: szükséges, hogy ne a többség döntse el, mi jó a kisebbségnek, hanem maga az érdekelt kisebbség. Smaranda Enache azt ajánlotta, hogy az európai normákat csak minimumnak tekintsék. [RMSz, okt. 11.]Markó Béla, a virginiai Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében háromhetes körútra indult az AEÁ-ba. Útjának célja: tájékoztatni az amerikai közvéleményt és a helyi emigrációt az erdélyi magyarság helyzetéről. Útitervében több találkozó és előadás szerepel. [RMSz, okt. 11.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
