|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 385 találat | lapozás: 1-20 ... 121-140 | 141-160 | 161-180 ... 381-385 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1995. október 30.Továbbra (→ 1995.10.05) sincs előrelépés az ukrán–ro. vitában. A tárgyalások a határokkal és a kisebbségek helyzetével kapcsolatos pontoknál akadtak el. Ukrajna javasolta, hogy a felek kölcsönösen mondjanak le a területi igényekről, de Ro. erre nem hajlandó. [MH, okt. 30.]A képviselőházi állandó biz. ülésén úgy határoztak, hogy javasolják a zászló-törvény módosítását: idegen zászló kifüggesztése, ill. más nemzetek himnuszának eléneklése akkor számít bűncselekménynek, ha azzal a nyilvánvaló szándékkal történik, hogy kétségbe vonják az állam egységét, szuverenitását és integritását. Az RMDSz szerint ez sem fogadható el, mert alkotmányellenes és sérti a kisebbségi állampolgárok identitáshoz való jogát. [Táj., okt. 31.] 1995. november 1.T. Chebeleu elnöki szóvivő szélsőséges fellépéssel vádolta meg Tőkés Lászlót: „Tőkésnek nincs hitele ahhoz, hogy a m.–ro. megbékélésre javaslatot tegyen.” Az utóbbi néhány évben a püspök románellenes magatartást tanúsított, hazugságokat terjesztett külföldön a m. nemzetiség állítólagos kétségbeejtő helyzetéről, valamint az asszimilációról és az ún. etnikai tisztogatásról. – Hasonló hangnemben nyilatkozott Mircea Geoană külügyi szóvivő is, aki azt bizonygatta, hogy a Tőkés és „más szélsőséges vezetők” téziseiben szereplő etnikai alapú autonómiát európai szinten egyértelműen visszautasítják. [RMSz, nov. 3.] (→ 1995.11.15)Kovács László az Európai Integrációs Ügyek Biz. ülésén ismertette a m. elképzelést a m.–ro. megbékélési folyamatról; 4 dokumentumra épülne, az alapszerződésre, a francia–német mintára meghonosodó találkozási rendszerre, a kisebbségi kódex helyett viszont jogi normák rögzítése szükséges, a negyedik lenne a politikai nyilatkozat. [MH, nov. 2.] Gh. Funar Avram Iancu sírjánál sorolta föl a történelmi megbékélést illető feltételeit: Mo. ismerje el a trianoni szerződést, kérjen bocsánatot a m. hatóságok 1940–44 között elkövetett kilengéseiért; többé ne avatkozzon Ro. belügyeibe, mondjon le az 1201-es ajánlásról, ismerje el a Hargita és Kovászna megye területén létrehozandó Avram Iancu megyét; Ro. pedig tiltsa be a fasiszta típusú RMDSz-t. [ÚM, nov. 2.] 1995. november 10.Budapesten nemzetközi konferenciát tartottak Kisebbség, érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák címmel. – Tabajdi Csaba, az MH pol. államtitkára kifejtette: egyes államokban démonként kezelik a kisebbségek autonómiatörekvéseit, ám a kollektív jogok és az autonómia kérdésében a félelmek alaptalanok. – Markó Béla ismertette az RMDSz koncepcióját. Ro.-ban 75 esztendeje folyik a magyarság asszimilálása, ez oda vezetett, hogy számos régió és település etnikai összetétele alapvetően megváltozott. A szövetség 3 formát kíván egymásba építeni: „a kulturális autonómia gyakorlásához szükséges személyi elvű autonómiát, a sajátos státusú helyi önkormányzatokat és a regionális vagy területi autonómiát”. [ÚM, nov. 10.; RMSz, nov. 23.]1995. november 11.A Vocea României Az igazi veszély Erdélyben c. vezércikket szentelt a budapesti kisebbségi konferenciának. A cikk Nagy-Magyarország visszaállítását sejteti a m. politika és az utódállamok m. érdekvédelmi szövetségeinek aktivitása mögött, ugyanakkor hangsúlyozta: „sehol Európában nincs példa olyan kulturális és etnikai genocídiumra, mint aminő a magyarországi kisebbségek irányított és kényszerű asszimilációja”. A cikk hangnemét az alábbi idézet is jellemzi: „ami Tőkés lelkipásztor fenyegetéseit illeti Erdélynek új Boszniává való alakítására, azok nem hagyhatnak bennünket közömbösen, mert ez öngyilkosság lenne”. [ÚM, nov. 13.]Súlyos betegség után, 79 éves korában elhunyt Corneliu Coposu, a parasztpárt (PNTCD) elnöke. [Népszabadság, nov. 13.] (→ 1996.01.22) Az ET regionális és helyhatósági kongresszusa elmarasztalta Ro.-t, ezúttal az önkormányzatok hatáskörének megnyirbálásáért és az ellenzéki polgármesterek felfüggesztéséért (→ 1995.05.17, 1995.07.13). A ro. küldöttség vezetője visszautasította a bírálatot, mert szerinte Ro.-t semmilyen nemzetközi vállalás nem köti e téren. [MH, nov. 11.] (→ 1996.03.02) 1995. november 18.Herkulesfürdőn megkezdődött a h. t. románok fóruma, a Ro. Szellemiség 3. Kongresszusa. Iliescu elnök üzenetet küldött a tanácskozás résztvevőihez, amelyben hangsúlyozta: Ro. fokozott érdeklődése a határain túl élő románok iránt abban a példás kisebbségpolitikában gyökerezik, ami európai szintű jogokat biztosít a területén élő etnikumoknak. [MN, nov. 20.]Bukarestben a ro. és az ukrán külügyi szakértők a kétoldali szerződés aktuális kérdéseiről tárgyaltak, de nem történt előrelépés: a Kígyó-szigetet mindkét ország magának követeli. [RMSz, nov. 21.] A PUNR elnökéül ismét Gh. Funart választották meg. A vezérkarba került Funar felesége, Sabina is. [RMSz, nov. 21.] 1995. december 15.Birtalan Ákos – látva, hogy a lakosságnak mindössze 10%-a váltotta be a kuponjait – javaslatot nyújtott be a privatizációs törvény határidejének megváltoztatására. A késés magyarázata: a lakosság tájékozatlan és bizalmatlan. A szenátus 4 hónappal meghosszabbította a határidőt. [RMSz, dec. 15.]Ukrajna csak akkor hajlandó aláírni Ro.-val az alapszerződést, ha a két ország között nincs napirenden területi kérdés, olvasható az ukrán külügymin. nyilatkozatában. [RMSz, dec. 15.] Tőkés László, az 1989-es temesvári forradalomra emlékező ünnepségen a m.–ro. megbékélésről beszélt. Tőkés alternatív indítványa (→ 1995.10.31) Iliescu elnök bejelentése (→ 1995.08.30) után született, de azt Chebeleu szóvivő elutasította. A Gabriel Andreescu, Valentin Stan és Renate Weber nevével fémjelzett bukaresti Nemzetközi Tanulmányok Központja (Centrul de Studii Internaţionale) megállapította, hogy Iliescu indítványa ellentétes az ajánlott francia–német modellel, ugyanakkor a „ro. hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési szándékot illető nyilatkozattal”. [RMSz, dec. 19., dec. 20.] 1995. december 20.Frunda György kifejtette: Ro. alig teljesített valamit az ET által megszabott feltételekből, különösen a hatalom szétválasztása és az igazságszolgáltatás terén, de a kisebbségi, emberi jogi, vallásügyi kérdésekben is adós maradt. [RMSz, dec. 22.]Értekezletet tartott a fél éve megalakult munkáspárt (PMR), amely az 1989-ben széthullott RKP örökösének tekinti magát és folytatni kívánja „mindazt, ami annak a politikájában jó volt”. Elnöke Ion Cristian Niculae, aki 1994-ben hátat fordított Ilie Verdeţ és Adrian Păunescu szocialista pártjának (PSM). [EN, dec. 20.] 1995. december 21.Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla beszámolt az ET raportőreinek látogatásáról és arról, hogy Ro. nem teljesítette az ET ajánlásait. A szövetség továbbra is szükségesnek tartja a demokratikus ellenzéki koalíció létét, működését. [Táj., dec. 21.]Márton Árpád több módosító javaslatot tett a készülő levéltári törvény vitájában. Az egyik javaslata az volt, hogy az egyházakkal bővítsék azon intézmények körét, amelyeknek nem kell átadniuk levéltári anyagaikat az állami levéltáraknak. [Táj., dec. 22.] 1996. január 4.Kerekes Károly képviselő írásban fordult Florin Georgescu pénzügyminiszterhez, mert a határon még mindig kérik a „kapupénzt”, a határátlépési illetéket (→ 1995.12.27). Másnap a min. kabinetfőnöke közölte: utasították a vámigazgatóságokat, hogy ne szedjék az illetéket. [RMSz, jan. 6.]Ro.-ban a külföldi tőkebefektetések összege 1990. márc. 20.–1995. dec. 31. között 1,6 milliárd $ volt, közölte a Ro. Fejlesztési Ügynökség (Agenţia Română de Dezvoltare = ARD). [Háromszék, jan. 4.] Karl Königet, a német etnikum képviselőjét nevezték ki a Műv. Min. kisebbségi igazgatóságának főnökévé. Annak ellenére, hogy a CMN-ban 18 etnikum vesz részt, az igazgatóságban csak a m., ukrán, orosz–lipován, török–tatár és a cigány közösséget jegyezték be. [Szabadság, jan. 4.] 1996. január 5.A kiadott külügyi nyilatkozat leszögezte: Ro. támogatja Moldova hivatalos álláspontját, miszerint a Dnyeszter Menti Köztársaság Moldova szerves része, azt nem lehet népszavazással megtámadni (→ 1995.12.24).A m. fél kész szakértői tárgyalást folytatni az alapszerződésről és az ehhez kapcsolódó dokumentumokról – mondta Kovács László. Mo. a kisebbségi kódex jogi kötelezettséggel való bővítését javasolta. [RMSz, jan. 8.] Ejteni kell a h. t. magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását; most a legfontosabb, hogy Mo. a NATO tagja legyen, minden egyéb csak másodlagos fontosságú – jelentette ki Molnár Gusztáv politológus. [BBC, jan. 5.] 1996. február 7.Ro. egyértelműen elkötelezte magát a nyugati integráció mellett – nyilatkozta a The Washington Timesnak T. Meleşcanu. – Arra a kérdésre, hogy amerikai nyomásra szakított-e a kormány az antiszemita és magyarellenes pártokkal, a külügymin. kijelentette: „Egyetlen ország sem akar olyan színben feltűnni, hogy azt mondhassák rá: antiszemita vagy idegengyűlölő erőkre támaszkodik.” [RMSz, febr. 8.]A SIRF állásfoglalást adott ki a betiltott hittanár–jogi kar ügyében (→ 1995.08.16). A jogi fakultás betiltása nem az alacsony szakmai színvonal, hanem a hatalom kisebbségellenes politikájának következménye. A betiltás után a joghallgatók ro. ny. egyetemekre vagy más karokra iratkoztak át. [EN, febr. 7.] 1996. február 20.Az államtitokra vonatkozó készülő törvényről (→ 1996.02.08) a liberális Niculae Cerveni azt mondta: Ro. a rendőrállamiság felé halad. [Szabadság, febr. 20.]A statisztikai hivatal jelentése szerint az infláció értéke 1995-ben 32,3% volt (1994: 60%; 1993: 300%). A bukaresti hírlapok példákkal igazolták, hogy a viszonylag alacsony ráta mögött nagyobb reálérték rejtőzik. [Szabadság, febr. 20.] 1996. február 22.Ro. külföldi adóssága 5,305 milliárd dollárt tett ki 1995-ben, 760 millióval többet az 1994 évinél. Év végéig 6,2 milliárd várható. [Szabadság, febr. 22.]Alfred Moses, az AEÁ nagykövete, kolozsvári látogatásán kifejtette: az országnak folytatnia kell a gazdasági reformokat, biztosítani kell a kisebbségek iránti megbecsülés légkörét. Az AEÁ nincs ugyan az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok mellett, de szigorúan tiszteletben tartja a másságot, hiszen egy multikulturális társadalomban a különböző népek kultúrája csak gazdagíthatja egymást. Véleménye szerint Ro. túl sok energiát pazarol a nemzeti kisebbségek problémáira. A két oldal szélsőségesei fenntartják az interetnikai ellentéteket. [RMSz, febr. 26.] (→ 1996.02.24) 1996. február 29.Folytatódtak a szakértői megbeszélések az alapszerződés dokumentumairól. Gyenge András, kisebbségi biztos a legbonyolultabbnak a „kisebbségi kódexet” tartotta. Az alapszerződésben jogokról beszélnek, a kódexben pedig azokról az intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását elősegítik. [RMSz, márc. 2.]Béres Andrást kinevezték az ÜE oktatási főosztályának élére (→ 1996.01.22). [RMSz, márc. 1.] Az Országgyűlés alapelvet sértett, amikor egyeztetés nélkül, az RMDSz tiltakozása ellenére megszavazta Szőcs Géza tagságát a Hungária Televízió Közalapítvány (= HTvKa; Duna TV) kuratóriumának ellenőrző testületébe, jelentette ki Tabajdi Csaba a parlament média-albizottságának ülésén. [RMSz, márc. 2.] (→ 1996.03.05) Hajdú Gábor a Mo.-n szerzett diplomák honosítása ügyében interpellált. Nyoma sincs annak, hogy Ro. felmondta volna az 1972-ben Prágában aláírt egyezményt, a diplomák kölcsönös elismeréséről. A megkülönböztetés csak a magyarokat érinti, a Moldovából érkezőket nem. [RMSz, febr. 29.] 1996. március 8.Vida Gyula elmondta: Ro.-nak még mindig nincs költségvetése. A tervről szóló vita egyre húzódik, a terv megalapozatlan; Ro. külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben 2 milliárdra nőtt; az ország valutatartalékai 1995-ben 50%-kal csökkentek. [BN, márc. 8.]A Fidesz küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott az RMDSz vezetőivel. A megbeszélés témája: a ro.–m. szerződés, a h. t. magyarok megoldatlan problémáinak áttekintése és a pártközi együttműködés. [Szabadság, márc. 9.] A képviselőházi vitában elfogadták azt a rendelkezést, hogy a helyi tanácsok munkaülésein – a m. többségű helységekben is! – a ro. a hivatalos és az egyetlen használatos nyelv. (→ 1996.03.01) Az RMDSz képviselője az ET kisebbségvédelmi keretegyezményére, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájára hivatkozott, a ro. többség azonban kioktatta a magyarokat, hogy „más nyelvek” használata sértené az alkotmányt. [ÚM, márc. 9.] (→ 1996.03.15) Az 1995-ös Statisztikai Évkönyv szerint 1980–1995 között az országból 495.586 személy vándorolt ki (1989-ig 287.753, 1990 után pedig 207.833). A távozottak közül 50.576 személynek volt felsőfokú végzettsége. A kivándoroltak nagyobb része (310.236 = 62,6%) kisebbségi volt (ezek közül: 217.695 német; 68.829 m., 13.870 zsidó). [EurId, márc. 9.] 1996. március 19.A parlament két házának együttes ülésén megszavazták a párttörvényt. [RMSz, márc. 22.] (→ 1996.02.28, 1996.03.01, 1996.03.04)A m. revizionizmus és az iszlám fundamentalizmus mindinkább veszélyezteti a ro. nemzetbiztonságot – állapította meg Vasile Lupu tábornok (SRI) elemzése. A m. autonómiatörekvések „újrevizionista szószólói az állami és hatalmi struktúrákba beépülve” a ro. állam sérthetetlensége és egysége ellen irányulnak. [Szabadság, márc. 19.] Szőcs Géza kolozsvári sajtóértekezletén tisztázta magát az NTA pénzügyei kapcsán ért vádak alól; tk. elmondta, hogy olyan céltámogatásokat kapott, amelyekkel az adományozó az ő pályázatát támogatta, nem az NTA-t. Pl. a Szerencsejáték Rt. 1,5 + 3 millió Ft-os céltámogatásban részesítette az Orient Expressz c. hírlapot, ill. az Erdélyi Szépmíves Céhet (ESzC). [Szabadság, márc. 20.] – Egy pénzügyi szakértő felülvizsgálta az NTA pénzügyeit, ennek alapján a kuratórium úgy döntött, hogy megvonja Ábrahám Dezsőtől a pénzkezelés jogát. Ettől kezdve Ábrahám célja az, hogy a kuratórium minél több tagját befeketítse a nyilvánosság előtt. [EN, márc. 20.] (→ 1996.03.04) Az OECD jelentése szerint Csehországban a nagy állami vállalatok 81%-a került magánkézbe, Mo.-n 75%, Ro.-ban 13%, Bulgáriában 10%. [Szabadság, márc. 20.] 1996. március 23.Emil Constantinescu ismertette a Szerződés Romániával c. programot, melyet egy szakértőkből álló csoport dolgozott ki. A program sok új munkahelyet és lakásépítési kampányt ígér; a források biztosításában igen nagy szerepet kapna a kormány, a parlament és az elnökség hatalmas kiadásainak megnyirbálása. [Szabadság, márc. 23.]Szilágyi Pál (BBTE) ismertette a szaktárcától igényelt m. helyek keretszámait [Szabadság, márc. 23.]. Az 1996/97-es tanévben minden szakon anyanyelven lehet felvételizni a köv. helyek valamelyikére (a jóváhagyott keret néhány esetben kisebb a kért helyeknél): m. nyelv és irod. (néprajz vagy ro. ny./idegen ny. mellékszakkal) = 50; m. ny. és irod. (+pedagógia) = 10; matematika = 50; fizika = 30; mat.–fiz. = 20; informatika = 25; történelem = 20; földrajz = 20; biológia = 15; biológia–kémia = 10; kémia–fizika = 25; színművészet = 8; színháztudomány = 5; művészettörténet = 5; filozófia = 20; lélektan = 15; szociológia = 10; könyvtártan = 10; testnevelés = 25; újságírás = 10 hely; ref. teol.–bölcsészet = 20; ref. teol.–szoc. gondozó = 15. Az egyetemre 3468 első évest vesznek föl, ennek 12%-a m. diák lesz. [RMSz, jún. 19.] Az MVSz a nemzet szolgálatában c. ismertető tartalmazza a világ magyarságának legfrissebb számadatait. A mintegy 15 millió m. megoszlása: anyaország: 10,1 mill.; Amerika: 1 mill.; Ázsia: 230 ezer (ebből Izrael: 200 ezer); Ausztrália: 50 ezer; Nyugat-Európa: 250 ezer; Ro: 2 mill.; Szlovákia: 700 ezer; Jugoszlávia: 400 ezer; Horvátország: 25 ezer; Szlovénia: 15 ezer; Csehország: 20 ezer; Ukrajna: 200 ezer. [RMSz, márc. 23.] 1996. április 1.Hajdú Gábor a szenátus ülésén az igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989 decemberében (Hargita és Kovászna megye kivételével) hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt, rendőrségi épületet ért támadás, s e támadók közül hányat ítéltek el? [Táj., ápr. 2.] – A külügymin. válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolított kétnyelvű helységnév-táblák ügyében tett interpellációjára. Meleşcanu szerint, amíg az ET kisebbségi keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, addig az egyezmény nem lép életbe; Ro. aláírta ugyan az egyezményt, de mivel az még nem lépett érvénybe, hát nem köteles tiszteletben tartani. [Táj., ápr. 2.] (→ 1996.04.09, 1996.05.31)Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a PUNR és a PRM elnökétől. Gh. Funar és C. V. Tudor alkut ajánlott a szélsőjobbos orosz vezérnek: a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Ro. mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tennie. Zsirinovszkij erre a következőképpen reagált: „Nagy-Románia létrejöhet, de csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így nem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Ro.-nak le kell mondania Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független ro. tartományt.” – Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadták a kapcsolatfelvételt. [MH, ápr. 1.] 1996. április 8.Tom Lantos, amerikai szenátor Bukarestben találkozott a külügyminiszterrel és a parlament két házának elnökével. Vendéglátóit biztosította arról: támogatni fogja, hogy Ro. korlátlan időre megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt (→ 1996.07.08). A. Năstase közölte, hogy a ro.–m. alapszerződésbe oly módon lehetne fölvenni az ET 1201-es ajánlását, ha a szerződés tartalmazná az ajánlás ro. interpretációját is. O. Gherman hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdést nem lehet elkülöníteni a társadalmi és gazd. fejlődés folyamataitól. [Szabadság, ápr. 10.]1996. április 9.Borbély László felhívta a figyelmet a ro. politikusok ellentmondásos logikájára: Meleşcanu arra hivatkozik, hogy a kisebbségi keretegyezmény nem érvényes (→ 1996.04.01), Iliescu elnök ugyanakkor azzal veti el a kisebbségi törvény szükségességét, hogy Ro. aláírta a keretegyezményt. Hogyan lehet hitele egy olyan kormánynak, amelyik évek óta ígéri a kisebbségi törvény jóváhagyását és hat éve halogatja a kultusztörvény véglegesítését, amelyet az egyházak vezetői 1990-ben terjesztettek a kormány elé? – tette föl a kérdést a képviselő. [Táj., ápr. 9.; bővebben lásd: Ellentét a ratifikált okmányok és a tényleges rendelkezések között c. írást, Szabadság, ápr. 13.] (→ 1996.05.31)Gh. Tinca védelmi min. ismételten elutasította az RMDSz kifogásait a Hargita és Kovászna megyében állomásozó „néhány katonai egység” miatt; szerinte azok nem változtatják meg a tartomány etnikai összetételét. [MH, ápr. 9.] Becslések szerint Ro.-ból egymillió állampolgár tartózkodik külföldön, illegális munkavállalás céljából. [UH, ápr. 9.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
