|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 522 találat | lapozás: 1-20 ... 281-300 | 301-320 | 321-340 ... 521-522 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1999. július 3.Kolozsvárott Gh. Funar tüntetést szervezett a hivatalos m. nyelvhasználat ellen. [Szabadság, júl. 3.]Az új oktatási törvény elfogadása elleni tiltakozásul lemondott a képviselőház okt. biz. elnöki tisztéről Anghel Stanciu (PRM). Stanciu szerint a most elfogadott törvény a m. nyelvet Ro. második hivatalos nyelvévé teszi; a tervezett PSE a „hungarizmus és Nagy-Mo. propagálásának a fészkévé fog válni”. [Népújság, júl. 3.] 1999. július 8.A Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a PSE-ről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. Az ítélet egyúttal megsemmisítette a bukaresti ítélőtábla előző ítéletét. A döntés értelmében nincs akadálya a PSE megalapításának. [Szabadság, júl. 7.] – Időközben a parlament jóváhagyta a módosított akkreditációs törvényt, amely nem teszi lehetővé olyan multikulturális felsőoktatási intézmény létrehozását, amely nem rendelkezik legalább egy ro. karral. A m.–német egyetem ötlete tehát gyakorlatilag értelmét vesztette – mondta el Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal osztályvezetője. [Szabadság, júl. 9.]Gh. Funar közleményben szólította föl Kolozsvár m. lakosait, hogy aki nem ismeri a ro. nyelvet, az írásban tegyen nyilatkozatot. Boros János városi tanácsos elmondta: nem kell komolyan venni a felhívást, az akció nem egyéb újabb magyarellenes hangulatkeltésnél. [Szabadság, júl. 8.] A koszovói válság lezárultával Javier Solana, NATO-főtitkár első útja Ro.-ba vezetett. A sajtóértekezleten kérdésre válaszolva elmondta: a NATO elutasítja a határok módosításának gondolatát. [Szabadság, júl. 9.] A parlament két háza együttes ülésen véglegesítette a tanügyi törvény cikkelyeit és ezzel lezárult a 84/1995. sz. törvény módosításának kétéves folyamata. A törvény bizonyos szintű kedvezményeket vezet be a kisebbségi oktatás terén: nem indítanak kötelező módon ro. ny. osztályokat minden helységben, másrészt kisebbségi tannyelvű létszám alatti osztályokat is létre lehet hozni. [RMSz, júl. 8.] Nagyváradon hosszas pereskedés után a ref. püspökség visszakapta székházát (→ 1999.04.23). Az érdekelt felek megbeszélést tartottak a KREK székházának fokozatos kiürítéséről és a de facto visszaadásról. [BN, júl. 8.] 1999. július 13.A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett egy 4 évvel korábbi, bukaresti esetre, amikor hasonló módon szervezték meg a titkosszolgálat megfigyelőinek lebukását, hogy így szabaduljanak meg néhány „kellemetlen” munkatárstól. Az esemény, ahol részt vett az MVSz nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett, nem volt szükség különleges megfigyelőkre. – Markó Béla az üggyel kapcsolatban elmondta: korábban már megszüntették a SRI azon ügyosztályát, amely az „irredentizmussal és a m. veszéllyel” foglalkozik, de tapasztalatból tudja, hogy az RMDSz politikusait figyeli a titkosszolgálat. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mit tekint a SRI nemzetbiztonsági kérdésnek. [Szabadság, júl. 13.]Ősztől kötelező lesz a kilenc osztály, így az általános iskola nyolcból kilenc osztályos lesz, a líceumi oktatás pedig 3 osztályra (10–12.) korlátozódik. [Szabadság, júl. 13.] A kolozsvári MKT megvitatta a tanügyi törvény megszavazása nyomán kialakult helyzetet. Nyilatkozatban rögzítették: a m. nemzeti közösség szempontjából nem tartják kielégítőnek az elfogadott törvényt. (→ 1999.07.16) A Bolyai Társaság sem értékeli sikerként a módosított oktatási törvény és az akkreditációs törvény együttes hatását. Takács Csaba szerint nem időszerű a nyilatkozat. (→ 1999.07.08) [Szabadság, júl. 15.] 1999. július 16.V. A. Stănculescu és Mihai Chiţac tábornokokat a Legfelsőbb Bíróság 15 év börtönbüntetsére ítélte az 1989-es temesvári események idején elkövetett bűntettek miatt. A két tábornokot 72 személy haláláért és 253 ember megsebesítéséért tartják vétkesnek. (Stănculescu 1990–1991. ápr. között hadügy-, majd ipari miniszter, Chiţac pedig 1990 júniusáig belügyminiszter volt.) [Szabadság, júl. 16.]Wesley Clark, a NATO európai erőinek főparancsnoka kijelentette: a jövő fő kérdése a stabilitás, ez pedig a határok változatlanul hagyását jelenti; sem Ro.-nak, sem a térség más országának nem kell semmiféle problémát csinálnia ebből a kérdésből. [Szabadság, júl. 16.] Az unitárius egyház átvehette a kolozsvári Brassai Líceum épületére vonatkozó tulajdonosi iratot. [Szabadság, júl. 16.] Markó Béla az MKT nyilatkozatáról (→ 1999.07.13): „A kolozsváriak álláspontja nem oktatási, hanem politikai töltetű, ami az RMDSz csúcsvezetőségével szembeni ellenérzést jelenti.” [Szabadság, júl. 17.] 1999. július 26.Radu Vasile szerint az alkotmányosnak nyilvánított tanügyi törvény megteremtette az önálló állami m. egyetem létrehozásához szükséges keretet, de egy ilyen intézmény létrehozása időigényes, hosszadalmas folyamat. [Szabadság, júl. 26.] – Erre reagálva Markó Béla kijelentette: az egyetem létrehozásának pol. akadálya van. A nagyváradi egyetem (PKE) létrehozása nem jelenti azt, hogy Kolozsvárott nincs szükségünk önálló m. egyetemre. [Szabadság, júl. 26.]1999. augusztus 4.Kolozsvárott az RMDSz vezetősége megbeszélést tartott a BBTE m. tanáraival. Az egyetemi oktatók beszámoltak a tanszékek, a kihelyezett tagozatok, az ősszel induló tanítóképző főiskolák sajátos gondjairól, a végrehajtás során várható nehézségekről. [RMSz, aug. 6.]1999. augusztus 6.Kolozsvárott önálló m. egyetem támogatását célzó alapítvány létrehozásáról tanácskoztak a történelmi egyházak püspökei. Tőkés Elek, az EREK oktatási tanácsosa már korábban fölvetette az alapítvány létrehozásának gondolatát, s ez most, a PKE elindítása után újabb lendületet nyerhet. A tanácskozáson megegyeztek abban, hogy Tőkés Elek és Mikó Lőrinc összeállít egy szándéknyilatkozat-szöveget, amelyet eljuttatnak a m. egyházak vezetőségének, s a végleges szöveg alapján létrehoznak egy alapítványt, amely egy erdélyi m. magánegyetemet fog működtetni. – Az értekezlet résztvevői megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy a mostani ingatlanrendezési törvény nem vonatkozik az egyházi ingatlanokra is. [Szabadság, aug. 7.] – Takács Csaba kifejtette az RMDSz erre vonatkozó álláspontját: a szövetség természetszerűleg járul hozzá minden, az anyanyelvű oktatási hálózat kiteljesítését célzó felsőoktatási intézmény létrehozásához (pl. a marosvásárhelyi kezdeményezéshez is). [RMSz, aug. 12.]Sződemeteren (ahol kb. 40 személyre csappant a magyarul beszélők száma) Kölcsey-ünnepségeket rendezett a szatmárnémeti Kölcsey Kör, melyen szép számmal vettek részt magyarországi vendégek is. [BN, aug, 9.; RMSz, aug. 9.] 1999. augusztus 11.A M. Ref. Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata Kolozsvárott ülésezett, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A találkozó célja annak a feltérképezése, hogy a Trianon következtében feldarabolódott m. ref. egyház milyen gondokkal küzd szerte a világban. [Szabadság, aug. 11.]1999. szeptember 2.Markó Béla fogadta Joseph Biden szenátort (AEÁ), aki a Balkánon tett körútja során a térség nemzeti kisebbségeinek helyzetét elemezte. [SzFÚ, szept. 3.]Katona Ádám (EMK) nyílt levélben fejtette ki elégedetlenségét amiatt, hogy megvalósulatlan az RMDSz autonómia-koncepciója. Csapó I. József már 1995-ben elkészítette a statúmot, de az még nem került az SzKT elé, mert bizonyos, meg nem nevezett ’retrográd erők’ elszabotálták azt: „miattuk nincs mindmáig az RMDSz-nek elfogadott autonómia-statúma”. [RMSz, szept. 2.] Ro. mintegy 34 ezer lutheránusa 42 templomban dicséri az istent. Egyre csökken a hívek száma, Kolozsvárott már csak 600-an vannak; Sepsiszentgyörgyön viszont templomot állítottak. [Szabadság, szept. 2.] A kormány elfogadta a határozattervezetet, hogy az aradi Szabadság-szobrot átadják a helyi minorita rendháznak, akik megőrzik azt, a szobor felállításáig. A Zala György és Huszár Adolf által készített szoborcsoportot 1890-ben állították föl Arad főterén, majd 1925-ben lebontották, most az aradi várban tárolják, méltatlan körülmények között. [RMSz, szept. 3.] (→ 1999.09.09) 1999. szeptember 3.Folyamatosan nő a nyugdíjasok száma, számuk elérte az 5,91 milliót, szemben a 4,76 millió fizetett alkalmazottal. [SzFÚ, szept. 3.]A Műv. Min. határozata értelmében közel száz kulturális intézményt utaltak át a helyi önkormányzatok hatáskörébe. Kelemen Hunor kérésére a KÁMSz és a KÁMO megmaradt a Min. felügyelete alatt és finanszírozásában. [Szabadság, szept. 3.] A TEKT kolozsvári ülésén a nov. 13-ra tervezett belső választásokat vitatták meg. A felszólalók nehezményezték, hogy a szövetségnek nincs napra kész tagsági nyilvántartása. Kónya-Hamar Sándor nem értett egyet az elektoros választással, mert ez a választójog megsértését jelenti. [Szabadság, szept. 4.] – Kincses Előd azt javasolta, hogy az SzKT megválasztását kössék össze az önkormányzati előválasztással. [RMSz, szept. 6.] 1999. szeptember 7.Az RMPSz legnagyobb sikerének könyvelhette el azt, hogy Kolozsvárott – a tanfelügyelőség vezetőségével egyetértésben – ismét beindult a m. ny. szakiskolai oktatás. [Szabadság, szept. 7.]A képviselőházban Lazăr Lădariu amiatt interpellált, hogy Marosszentgyörgyön kitűzték a városházára a m. zászlót. Kerekes Károly válaszolt: ezt a m. vendégek iránti tiszteletből tették. Korábban a falu küldöttsége Zalaszentgyörgyön járt, ahol kitűzték a ro. zászlót és eljátszották a ro. himnuszt, de emiatt senki sem interpellált a m. parlamentben. [Táj., szept. 7.] 1999. szeptember 8.Az RMDSz szenátusi frakciója úgy döntött, hogy támogatja a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát. Csapó I. József ezt nem vállalta, ezért a frakció visszahívta őt a mezőgazdasági szakbizottságból. (Nota bene: Csapó a tanügyi törvény új formáját is ellenezte; ]990707) [Szabadság, szept. 8.] (→ 1999.09.09, 1999.11.09, 1999.11.20)A KREK közleménye szerint jogerőre emelkedett a ref. püspökség székházának visszaadására vonatkozó határozat. Az épület egyúttal a PKE székhelye is lesz. [Szabadság, szept. 8.] Kallós Miklós, a kolozsvári Zsidó Hitközség elmondta: a két vh. közötti 18 ezres közösségnek csak a töredéke él már a városban: a holokausztot mindössze 8%-uk élte túl, s azok nagy része kivándorolt; a városban ma nincs több 300 zsidónál. Az országban mintegy 12-14 ezer zsidó él. [Szabadság, szept. 8.] Alföldi László veszi át Bitay Károly helyét a kolozsvári m. főkonzulátuson. Alföldi ismerősként tér vissza, ui. a 80-as években ő volt a kolozsvári konzul. [Szabadság, szept. 8.] Csíkszeredában a Gábor Dénes Főiskola képviselője a város informatikus szakembereivel tanácskozott. A Főiskola kihelyezett tagozatot szeretne nyitni a városban. Selinger Sándor elmondta: Erdélyben 6 éve működik a Főiskola, 6 városban 500 hallgatója van. Már megtörtént az akkreditálás is. [HN, szept. 9.] 1999. szeptember 17.Gh. Funar tiltakozó utcai menettel kívánja fogadni Alföldi László kolozsvári főkonzult (→ 1999.09.08). Horváth Gábor m. külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Funar korábban is nagy előszeretettel szervezte meg a m. főkonzulátus elleni provokációkat, de ezek nem tudták megzavarni a m.–ro. együttműködési folyamatot. [Népújság, szept. 17.]A SzET ülésén Markó Béla azoknak válaszolt, akik úgy ítélték meg, hogy a szövetségi elnök sikertörténetként tartja számon a tanügyi törvényt. Markó biztosította a jelenlevőket: saját maga sincs megelégedve a törvénnyel; a feladat: minél jobban kihasználni a törvény adta kereteket. Veszélyesnek nevezte azt, hogy néhányan állandóan pocskondiázzák az elért (valóban soványka) eredményeket, ismételten a ’nemzethalál’ víziójával fenyegetnek. [Szabadság, szept. 18.] Öt alapító tag (Bitay Ödön, Nagy Károly, Csucsuja István, Pálfalvi Attila és Péter György) kilépett a Szocdem Tömörülésből. A közlemény szerint már 1997 tavaszán kibékíthetetlen ellentét támadt ötük és az akkori vezetés között. [Szabadság, szept. 17.] A legveszélyeztettebb történelmi műemlékek nemzetközi, százas listájáról levették a gelencei templomot (mert ott állagmegóvási munkákat végeztek az utóbbi időben), helyette fölvették a bonchidai Bánffy-kastélyt. [Háromszék, szept. 17.] 1999. szeptember 21.Alföldi László főkonzul átadta megbízólevelét a ro. külügyminisztériumnak, ezzel megkezdhette hivatalos tevékenységét. [Szabadság, szept. 21.]Az SzKT elfogadta a SzET által szept. 17-én közzétett állásfoglalását, miszerint a SzET üdvözölte a m. történelmi egyházak püspökeinek szándéknyilatkozatát (→ 1999.09.15) amellyel felvállalják az önálló m. ny. felsőoktatás érdekében egy alapítványi, m. magánegyetem létrehozását Kolozsvár székhellyel. [RMSz, szept. 21.] 1999. szeptember 25.Szilágysomlyón hónapok óta kettős szoborállítással próbálkozik a magyarság: egy 1848-as emlékfallal és egy Báthory-szoborral (→ 1999.09.06). A szept. 25–26-ra tervezett Báthory-napok előtt meglepetésszerűen megérkezett a helyi plébánia címére a szoborállítási engedély (jellemző, hogy az okmányon júl. 2-i keltezés szerepel). Nincs idő fölállítani a szobrot, így csak az alapkőletételre kerülhet sor. [Szabadság, szept. 25.]Kolozsvárott, tanügyi gyűlés keretében, a m. ny. szakoktatásról tanácskoztak. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a m. nyolcadikosok 80%-a líceumot szeretne végezni, de a tanulmányi eredmények nem túl biztatóak; többet kellene népszerűsíteni a szakmai oktatást. [Szabadság, szept. 25.] 1999. szeptember 28.Szilágyi Pál, a BBTE ideiglenes rektora elmondta, hogy az egyetem eddig 5 m. és 7 ro. pedagógiai líceumot vett át, amelyeket középfokú tanítóképzővé alakítottak át. A m. hallgatók számára 800 ingyenes és közel ugyanannyi tandíjas helyet tudnak biztosítani. – A jogon és a közgazdaságin nem sikerült beindítani az önálló m. karokat. Az erdélyi magyarságnak meg kell találnia azokat a lehetőségeket, amelyekkel a hiányszakokat pótolhatja, ezért csak üdvözölni tudja az egyházak egyetemalapítási szándékát. [Szabadság, szept. 28.]Nagyenyeden, a Bethlen Kollégium épületében megnyitották a főiskolává szerveződött tanítóképzőt. A kezdet nehézségei megmutatkoznak, hiszen szinte egyszerre nyílnak meg Kolozsvárott, Zilahon, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen a hasonló jellegű intézmények. Gond lesz az előadókkal is, akik nagyobb részt a BBTE tanári karának tagjai, s ingázniuk kell a főiskolákhoz. [Szabadság, okt. 6.] 1999. október 6.Aradon a vértanú tábornokok kivégzésének 150. évfordulójára emlékező szertartást a minorita templomban tartották. Az ökumenikus istentiszeteleten Erdély 8 magyar püspöke emlékezett a vértanúkra. A templom előtt a PRM hívei (mintegy száz fő) nacionalista jelszavakat skandáltak. – A megyei prefektus bejelentette, hogy az emlékpark alapkőletétele bizonytalan időre elmarad, a terület tulajdonjogának tisztázatlansága miatt. [RMSz, okt. 7.] – Az obeliszknél tartott délutáni ünnepségeket ugyanaz a tömeg zavarta meg, amely délelőtt a főtéren hangoskodott. A nacionalista tüntetést nem jelentették be, és a rendőrség sem lépett fel határozottan a hangoskodók ellen, akik elmondták, hogy fejenként 150 ezer lejt és ingyen pálinkát kaptak a ’fellépésért’. [Népújság, okt. 8.]Ion Iliescu sajtóértekezleten jelentette be: telefonon közölte Radu Vasiléval, hogy nem helyesli az aradi emlékmű felavatását; szerinte ez románellenes gesztus és súlyos pol. kérdés. [Szabadság, okt. 6.] A kolozsvári Ref. Kollégium Farkas utcai épülete visszakerült az egyház tulajdonába, de a tanügy még nem gondoskodott az ottani osztályok elköltöztetéséről. [Szabadság, okt. 6.] 1999. október 19.Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő – több h. t. politikussal, és a HTMH vezetőjével – tanulmányúton vett részt Dél-Tirolban, ahol a helyi önkormányzat meghívására az autonómia-modellt tanulmányozta. [Táj., okt. 19.]A kolozsvári Népfőiskola 6. évadjának megnyitóján Dáné Tibor Kálmán ismertette a mozgalom elterjedését Ro.-ban és a helyi népfőiskola ötéves tevékenységét. [Szabadság, okt. 21.] 1999. október 20.A m. egyházak kolozsvári püspökei (Csiha Kálmán ref., Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus) fogadták a helyi civil szervezetek azon képviselőit, akik kiálltak a m. ny. felsőfokú oktatás mellett, és az önálló m. ny. egyetem kolozsvári kereteinek kialakításáról tanácskoztak. A résztvevők szerint az állami és a kialakítandó magánegyetemnek egymást kell kiegészítenie. [RMSz, okt. 20.]Kelemen Atilla képviselő elmondta: a koalíciós partnerek elismerik, hogy az RMDSz politikusai megbízhatóak, szakmailag jól felkészültek, de szükséges lenne, hogy ezt ne csak magánbeszélgetéseken ismerjék el, hanem hivatalosan is, pl. fogadják el az RMDSz-frakció véleményét, dokumentumait. [BN, okt. 19.] Petre Lucinschi, Moldova elnöke kérte a ro. kormányt, hogy támogassa hazájának a Dnyeszter mentén állomásozó orosz csapatok kivonására vonatkozó igényét az EBESz novemberben esedékes csúcstalálkozóján. A Moldovai Köztársaság területének 12%-át kitevő Transznisztria függetlenségre törekszik a 14. orosz hadsereg oltalmában, ami 1992-ben fegyveres konfliktushoz is vezetett. [Népújság, okt. 20.] Kolumbán Gábor – annak okán, hogy a CsTKT megvonta tőle a bizalmat (→ 1999.10.11) – arra figyelmeztetett: az egyetem és a m. ny. oktatás kérdésének túlpolitizáltsága árt az ügy megoldásának. Az okt. törvény értelmében az egyetem alapításához szükséges a ro. parlament jóváhagyása; az alapítást az akkreditálási törvény szabályozza, tehát azt állítani, hogy ma sima út vezet a m. ny. egyetem alapítása felé, durva torzítás. [RMSz, okt. 21.] 1999. október 29.A kormányülésen visszavonták Vasile Sălcudean jelölését Kolozs megye prefektusi tisztségébe. Alexandru Fărcaş felmentése után (→ 1999.09.24) belharc indult a parasztpárt (PNTCD) kolozsvári szervezeténél. [Szabadság, okt. 29.] (→ 1999.11.10)Sepsiszentgyörgyön a levéltárnak otthont adó Lábas Házat a belügyminisztériumtól a műv. tárca venné át, a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára. Eckstein-Kovács Péter közbelépésére ezt sikerült megakadályozni; az épületet a város szeretné saját tulajdonában tudni. (Előzmény: Radu Vasile 1998-ban a helyi Andrei Şaguna Ligának ígéretet tett, hogy létrehozzák a Ro. Szellemiség Múzeumát, melyet a Keleti-Kárpátok Múzeuma névvel ruháztak fel.) [Háromszék, okt. 30.] (→ 1999.12.08) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
