|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak ![]() | kinyomtatom ![]() | könyvjelzõzöm ![]() |
Földrajzi mutató: 1998. november 19.Az IKA az első 9 hónapban a köv. összegeket fordította a h. t. m. kulturális és tudom. intézmények támogatására (millió Ft): 42,3 (Erdély); 21 (Felvidék); 9,9 (Vajdaság); 9,9 (Horvátország); 8,2 (Szlovénia); 2,2 (Kárpátalja). [MN, nov. 19.]Az ezernyi tagot számláló M. Írószövetség 71 tagú választmányába a köv. erdélyi (származású) írók kerültek be: Csiki László, Kántor Lajos, Szilágyi István, Szőcs Géza, Gálfalvi György, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Beke György, Kocsis István. A szövetség elnöke Pomogáts Béla lett. [RMSz, nov. 19.] 1998. december 1.Markó Béla az Erdély és Ro. egyesülését kimondó népgyűlés 80. évfordulóján, a parlament ünnepi ülésén emlékeztetett arra, hogy „a gyulafehérvári nyilatkozatot megfogalmazó románok tudták, milyen fontosak a nemzeti, a kulturális és az oktatási jogok, s arra kötelezték magukat, hogy fölajánlják ezeket a jogokat azoknak, akik velük együtt élnek Erdélyben”. [RMSz, dec. 3.]Ro. nemzeti ünnepén Göncz Árpád levélben köszöntötte Emil Constantinescut: „Közös a felelősségünk abban is, hogy fellépjünk a m.–ro. kapcsolatokat, a népeink közötti bizalom építését megzavarni szándékozó szélsőséges politikai erők és formációk olykor felerősödő megnyilvánulásaival szemben.” [Szabadság, dec. 2.] 1998. december 22.Orbán Viktor Budapesten fogadta az erdélyi m. egyházak vezetőit. A megbeszélésen a vallásszabadság, a többnyelvűség és az egyházi ingatlanok kérdése volt a téma. Az egyházi vezetők előadták igényüket a Mo. területén volt hajdani ingatlanok kárpótlási ügyében is. [RMSz, dec. 24.]Jakubinyi György elmondta: a m. egyházak vezetősége 1990-től kezdve számtalan beadvánnyal fordult a bukaresti fórumokhoz az egyházi vagyon restitúciója ügyében, de mindeddig semmi sem történt. [NM, dec. 22.] A bizottság elkészítette az önálló egyetemre vonatkozó jelentést, mondotta Kötő József. Kolozsváron lenne a rektorátus, ahol karok is lennének; további m. ny. karok helyszíne Marosvásárhely lenne, a német ny. karokat Nagyszebenbe telepítenék. Ehhez kapcsolódna még a kihelyezett karok hálózata. [RMSz, dec. 22.] 1999. január 5.A Kisebbségkutató Műhely szerint a világon élő magyarok száma kb. 14,1 millió (Mo.: 10,1; Erdély: 1,64; Szlovákia: 0,608; Szerbia: 0,35; Kárpátalja: 0,18; Horvátország: 0,02; Szlovénia: 0,009; Ausztria 0,033; Európa többi országa: 0,32; tengerentúl: 0,74 millió). A Székelyföld a legnépesebb kisebbségi m. tömbterület (723 ezer fő). [Új Szó, jan. 5.]Ion Diaconescu szerint nem kell jelentőséget tulajdonítani a Zsil-völgyi bányászsztrájknak. Nemzetgazdaságilag nincs értelme a ráfizetéses bányákat működtetni. [Népújság, jan. 5.] 1999. február 8.Az RMDSz Maros megyei szervezete a leköszönő Kolcsár Sándor helyett Kincses Elődöt választotta meg elnöknek. Frunda György javasolta az elnökségi jelentés elutasítását, tekintve, hogy Kolcsár Sándor nem maradt semleges elnök, hanem elkötelezte magát egy platform mellett. Markó Béla szerint a megyei szervezet nem tudott felnőni ahhoz a feladathoz, hogy a szövetségen belül a legerősebb szervezet legyen. [RMSz, febr. 8.]Az erdélyi kat. püspökök levelükben arra kérték a pápát, hogy látogasson el Erdélybe is. [Új Ember, febr. 21.] A két ház együttes ülésén megkezdték a költségvetési vita tervezetét. Radu Vasile hangsúlyozta, hogy a költségvetés igen szigorú: a GDP 2%-os csökkenésével számolnak, az infláció tervezett mértéke 25%. [Szabadság, febr. 9.] 1999. február 17.Újabb bányászcsoportok indultak Bukarest felé, de ezúttal – több órás közelharc árán – sikerült szétverni a dorongokkal és láncokkal felfegyverzett bányászokat. Őrizetbe vették a távollétében 18 évre elítélt Miron Cozmát is. [Szabadság, febr. 18.]Bukarestben ülésezett a kat. püspökkari konferencia. Az erdélyi püspökök Csíksomlyót és Balázsfalvát javasolták a pápai látogatás erdélyi állomásainak. [MH, febr. 19.] Gondot okozott, hogy milyen kritériumok alapján állítsák össze a h. t. m. szervezetek listáját, amelyeket meghívnak Budapestre a m.–m. találkozóra, végül csak azokat a pártokat és szervezeteket hívták meg, amelyek az illető ország parlamentjében is jelen vannak. Az értekezlet fő témája a magyarság és az euroatlanti integráció. Az RMDSz-t Markó Béla, Takács Csaba és Tőkés László képviseli. Martonyi János a meghívó külügymin. elmondta: „a kettős állampolgárság automatikus kiterjesztése a h. t. m. kisebbségre sem politikailag, sem jogilag nem megfelelő megoldás.” [Szabadság, febr. 17.] (→ 1999.02.20) 1999. február 26.Fazakas-Forró Csilla ügyvéd fellebbezett az Agache-perben hozott ítélet ellen (→ 1999.02.15). [BL, febr. 26.; RMSz, márc. 16.]Pakó Benedek szászrégeni plébános elmondta: a kezdeti lelkesedés alábbhagyott, ma már csak náluk és Csíkszeredában tanítanak csángó gyermekeket. A plébánia költségén 10 gyermeknek biztosítanak kollégiumi szállást-ellátást, oktatást. A tapasztalat azt mutatja, hogy az Erdélybe hozott csángó fiatalok – tanulmányaik befejezése után – nem mennek vissza a szülőfalujukba, pedig nagy szükség lenne rájuk. [BL, febr. 26.] 1999. március 14.Zilahon a Wesselényi-szobornál kezdődött meg a Március 15-ére emlékező erdélyi ünnepségsorozat. [Szabadság, márc. 15.]1999. március 21.A Romániai Kat. Püspökkari Konferencia arra kéri a híveket, hogy ha a pápa nem utazik Erdélybe, akkor vegyenek részt a bukaresti együttléteken. [Vasárnap, márc. 21.]Marton József, a BBTE kat. teol. karának dékánja elmondta: 1996 óta létezik a teol. kar, összesen 100 növendékük van. Az új tanévre 60 ingyenes helyet hagyott jóvá a szaktárca. A diákok történelem vagy idegen nyelv mellékszakot választhatnak. [Vasárnap, márc. 21.; a hitoktatásról lásd még: Szabadság, máj. 12.] 1999. március 24.A VET levelet intézett a pápához, amelyben azt kérték, hogy a pápa látogasson el Erdélybe is; amennyiben a pápa nem látogatna el Erdélybe, inkább maradjon el a tervezett pápai út. [RMSz, márc. 24.]A NATO gépei megkezdték a légitámadásokat jugoszláviai célpontok (Újvidék, Zombor, Belgrád, Pristina) ellen. [Magyar Szó, márc. 25.] Megjelent A romániai m. nemzeti kisebbség történelme és hagyományai c. tankönyv a 6. és 7. oszt. számára. Szerzői Vincze Zoltán és László László. [RMSz, márc. 24.] 1999. április 23.Sabin Gherman elnöksége alatt bejegyezték a Pro Transilvania Alapítványt, amelynek fő célja Erdély közigazgatási önrendelkezésének kivívása. [Szabadság, ápr. 23.]Kilenc évi pereskedés után végre megszületett a bírósági döntés: a ref. püspökség visszanyerte nagyváradi székházát. [RMSz, ápr. 23.] (→ 1999.07.08) 1999. április 30.Az erdélyi katolikus egyházmegye sajnálattal vette tudomásul, hogy a pápa nem látogat Erdélybe, de a tényen, hogy a pápai látogatás feltételeit az ortodox egyház szabta meg (és nem a Szentszék), nem lehet változtatni. Az egyházmegye nem rendez hivatalos zarándoklatot a pápalátogatásra (máj. 7-9.), a hívek egyénileg vagy helyileg szervezett csoportokban mehetnek Bukarestbe. Mintegy 300 ezer hívő látogatására számítanak. [Szabadság, ápr. 30.]1999. május 7.Háromnapos látogatása Bukarestbe érkezett II. János Pál, a kat. egyház feje. A látogatás műsora a korábbi egyeztetések szerint (→ 1999.03.16) folyt. A repülőgépből kiszálló pápát Emil Constantinescu és Teoctist pátriárka fogadta. A pápa rövid imát mondott az ortodox katedrálisban, majd megbeszélést folytatott Teoctist pátriárkával. A pápa ezután megbeszélést folytatott az ország elnökével, majd a parlament vezetőivel, politikusokkal találkozott. [Szabadság, máj. 8.] (→ 1999.05.09)A vatikáni szóvivő burkoltan megerősítette, hogy a pápa az ortodoxok kérésére mondott le erdélyi látogatásáról. [MTI] A BBTE 17.600 hallgatója közül mintegy 4000 m. diák van, azok közül 2500 tanul m. tannyelvű karokon. Ez fejlődést jelent az egyetemen, azonban jogon és közgazdaságon nincs m. ny. tanulmányi vonal, holott nagy igény volna rá. [RMSz, máj. 7.] Újra kell definiálni a Bolyai Társaság célját és küldetését – mondta Horváth Andor, a társaság elnöke. Nem történt semmilyen haladás az önálló BTE ügyében, ezért jobb lenne, ha a társaság a jövőben a m. ny. felsőoktatással foglalkozna. Az újabb dokumentumokban az „önálló, kolozsvári központú, állami m. egyetemről” esik szó, hogy elkerüljék azt a bejáratott félreértést, miszerint a BBTE kettéosztását szorgalmazná a társaság. [Szabadság, máj. 7.] Markó Béla elmondta: az RMDSz azért tudott egységben maradni, mert szövetség jellegű, sokszínű szervezet, amelyben minden tisztességes vélemény helyet kapott. „Amennyiben egységes szövetséget akarunk működtetni, az országos döntéshozatali fórumok döntéseinek a szervezet minden része alá kell hogy vesse magát.” [Szabadság, máj. 7.] Szatmárnémetiben Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg a Jakabffy Napok 5. alkalommal megrendezett tud. tanácskozását. [RMSz, máj. 10.] 1999. május 19.A kongresszuson az RT nyílt levéllel fordult Bill Clintonhoz, amelyet 150 küldött támogatott az aláírásával. A levél az amerikai elnöknek azt a kijelentését cáfolta, miszerint modellértékű az, ahogy Ro.-ban megoldották a kisebbségi kérdést. „Mi, erdélyi magyarok elmondhatjuk, hogy tíz évvel a kommunizmus bukása után sem teljesítették alapvető rehabilitációs követeléseinket. (…) A ro. etnopolitika 80 éve követett homogenizációs célkitűzéseit őshonos nemzeti közösségünk összetartó erejének gyengítésével, tagjainak asszimilálásával vagy Ro.-ból való kiszorításával akarja elérni.” [Szabadság, máj. 19.] – Az államelnök szóvivője anakronisztikus és káros kezdeményezésnek minősítette az RT levelét. [Szabadság, máj. 19.]1999. június 7.Emil Constantinescu elnök marosvásárhelyi látogatása alkalmával „figyelmeztette” a ro. értelmiséget: felelősen viszonyuljanak ahhoz az újabb tervhez (→ 1999.06.09), amely Erdély autonómiájának az újratárgyalását célozza; az elnök leszögezte: „soha, semmilyen formában nem fogad el olyan szeparatista nézeteket, amelyek tagadják az alkotmány alapelveit és ellentmondanak a ro. nép legfontosabb érdekeinek”. [Szabadság, jún. 7.]Puskás Bálint a szenátus ülésén pol. nyilatkozatban tiltakozott a futballmeccset (→ 1999.06.05) követő megnyilatkozások miatt. 1999. június 9.Befejeződött a tanügyi törvényt módosító 36. sz. kormányrendelet egyeztetése. A kisebbségi oktatásban nem biztosított az önálló egyetemhez való jog, a törvény csak az állami egyetemen belül a nemzeti közösségek nyelvén oktató csoportok, részlegek, kollégiumok és karok létesítését teszi lehetővé. A ro. ny. és irod. oktatása az elemi és ált. oktatásban a kisebbségek számára készülő külön könyvekből történhet, a líceumi oktatásban a könyv és a program azonos; a ro. történelem és földrajz oktatása csak alapfokon lehetséges m. nyelven, 5. osztály után ro. ny. könyvekből kell tanítani a diákokat. A szakiskolákban és a posztliceális oktatásban m. nyelvű oktatás is létezik, de a szakkifejezéseket ro. nyelven is el kell sajátítani. Kérésre és külön törvény alapján multikulturális felsőfokú intézményeket lehet létrehozni, ahol az oktatás nyelvét az intézményt megalapító törvény határozza meg. Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát az önálló felsőoktatási magánintézmények létrehozására. Asztalos Ferenc szerint ez a tervezet az 1995-ös tanügyi törvényhez képest határozott előrelépést, az RMDSz programjához viszont visszalépést jelent, mert nem mondja ki az önálló m. egyetem létesítésének jogát. [Szabadság, jún. 10.]A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Mihai Pacepa ellen 21 évvel ezelőtt hozott halálos ítéletet. Pacepa 1978 júliusában az NSzK-ba utazott hivatalos útra és ott menedékjogot kért az AEÁ követségén. Korábban Ion Iliescu elutasította a kegyelmi kérvényt, Virgil Măgureanu pedig tévedésnek nevezte a bíróság döntését. [Szabadság, jún. 9.] Közismertté vált a Kolozsvári Nyilatkozat tervezete. Ro., német és m. értelmiségiek (tk. Bakk Miklós, Horváth Andor, Tánczos Vilmos) írták alá, a magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus ro. emigráció képviselői által aláírt Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulóján. A szöveg Erdély kulturális és vallási pluralizmusára hivatkozva kifejti, hogy valamennyi ro. tartománynak joga van a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Az aláírók kérik, hogy érvényesüljön Erdély (ahol az ország lakosságának ⅓-a a nemzeti össztermék 55%-át valósítja meg) húzó szerepe, Ro. integrációs folyamatában. Az aláírókhoz csatlakozott a Sabin Gherman vezette Pro Transilvania Alapítvány is. [RMSz, jún. 9.] (→ 1999.07.01) A VET nagycsaládos mozgalmat kezdeményezett, amelynek során okt. 6-án a Kárpát-medencében 14 nagycsaládos házat adnak át, mintegy 100 millió Ft értékben. [HN, jún. 9.] 1999. június 10.A képviselőház 244:13 arányban elfogadta a Securitate-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvény tervezetét. Ticu Dumitrescu, a törvény kezdeményezője csalódottan beszélt arról, hogy az eredeti tervezetet kilúgozták. [Szabadság, jún. 11.] (→ 1999.12.08)Bogdan Niculescu Duvăz alelnök leszögezte: a PD nem szándékozik kilépni a koalícióból. [Szabadság, jún. 11.] Markó Béla szerint Emil Constantinescu túlzott jelentőséget tulajdonított a Kolozsvári Nyilatkozatnak (→ 1999.06.09), az elnök reakciója „választási kampányra emlékeztető jellegű”. Ha az Erdélyben élő ro. és m. értelmiségiek elégedetlenkednek a központi irányítással, azt mindenképpen meg kell hallgatni. [Szabadság, jún. 10.] 1999. június 12.Frunda György levélben válaszolt a SRI-nek a jelentésével (→ 1999.06.03) kapcsolatos ellenérvekre. Leszögezte, hogy előterjesztését a ro. delegáció tagjai is egyhangúan megszavazták. Tk. azt is megírta, hogy még nem látott olyan jelentést, amelyben valamelyik titkosszolgálat elszámolt volna a költségvetésből kiutalt pénzzel. [Népújság, jún. 12.]M. ifj. konferenciát rendeznek ősszel Budapesten, melyre az erdélyi ifj. szervezetek (MISzSz, OMDSz, MaKOSz, DUMA, IKE, ODFIE) képviselőit is meghívják. A budapesti Márton Áron Kollégiumot szeretnék kiépíteni a h. t. m. fiatalok intézményévé. [Népújság, jún. 12.] 1999. június 14.A Transilvania Jurnal szerint két fiatalember személyében azonosították a kolozsvári konzulátus és a M. Színház támadóit és megbírságolták őket. [RMSz, jún. 14.]A készülő ro.–m. műemlékvédelmi megállapodás része a szárhegyi kastély (Erdély s egyben Európa legkeletibb reneszánsz műemlék-épülete) helyreállítása. [RMSz, jún. 14.] 1999. június 27.Hargita megye a kiosztott birtoklevelek szerint az utolsó megyék között szerepel, utána csak Kovászna és Brassó áll. Ezt részben az magyarázza, hogy Erdélyben a telekkönyvi rendszerhez is alkalmazkodni (a Regátban nincsenek telekkönyvek) kell a birtoklevelek kiadásakor. Az is lassítja a folyamatot, hogy a tulajdonosok ragaszkodnak régi területeikhez, s (pl. Csíkban) hallani sem akarnak a tagosításról. A polgármesterek pedig csak ritkán lépnek fel a jogtalan földbitorlók ellen. [HN, jún. 26.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||