Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 298 találat lapozás: 1-20 ... 201-220 | 221-240 | 241-260 ... 281-298
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. szeptember 22.

A szenátusban Corneliu Turianu (PNTCD) támadta az RMDSz politikáját, erre még nem volt példa a koalíció történetében. Ezt követően Markó Béla találkozót kért Ion Diaconescutól, a párt elnökétől. Korábban Diaconescu kijelentette, hogy az RMDSz-nek engednie kell a m. lakosság nevében előterjesztett követeléseiből. [Népújság, szept. 24.]

1997. szeptember 23.

Az oktatási törvény vitáján az ülést vezető George Pruteanu, bizottsági elnök újabb szavazást rendelt el a már korábban letárgyalt paragrafus ügyében (mely a földrajz és a történelem tanítási nyelvére vonatkozott, ]970917). Miután a bizottság ismét megszavazta a paragrafust, Pruteanu minden szabályt felrúgva ismételt szavazást tartott. Mivel akkor már nem volt koalíciós többség, a szavazás a magyarság számára kedvezőtlen eredményt hozott (a két tantárgyat románul kell tanulni). Markó Béla kijelentette, hogy az eljárás megalázó az egész bizottság számára, ezért az RMDSz szenátorai kivonulnak; Dumitraşcu szenátor elszólta magát: éppen arra várnak. Az RMDSz bizottsági tagjainak távozása után még azt is megszavazták, hogy a líceum utáni szakoktatás csak ro. nyelvű lehet. [RMSz, szept. 25.] – Markó Béla sajtótájékoztatón hangsúlyozta a történtek antidemokratikus voltát és kijelentette: ilyen feltételek mellett nem látják értelmét a további bizottsági munkának és veszélybe került a koalíciós együttműködés is. [Táj., szept. 24.] (→ 1997.09.25)

1997. szeptember 24.

Újabb 3 állam aláírásával összegyűlt a szükséges 12 aláírás és így életbe lépett az ET kisebbségvédelmi keretegyezménye. [ÚM, szept. 24.]

1997. szeptember 25.

A kormány vezető ereje, a PNTCD parlamenti csoportja, a kormányfő és a miniszterek jelenlétében, megvitatta az RMDSz-szel kialakult konfliktust (→ 1997.09.23) és bizottságot hozott létre az RMDSz-szel folytatandó tárgyalásokra. A bizottságot Virgil Petrescu okt. min. vezeti, de annak nem tagja G. Pruteanu, aki a viszályt előidézte. Radu Vasile az RMDSz „politikai ostobaságát” bírálta, amellyel ragaszkodik a két vitatott tantárgy m. ny. oktatásához, majd azt javasolta: a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla nem is kommentálta a javaslatot, mondván: itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. [Népújság, szept. 26.] – Az ezt követő sajtóértekezleten arról is beszámolt a szövetségi elnök, hogy a megyékben, területi szinten fölmerült nézetkülönbségekről is konzultációs egyeztetések kezdődnek. Az RMDSz a sürgősségi kormányrendelet szövegét kompromisszumnak tartja, amelybe a magyarság elvárásainak csak egy része került be, s amelyet a koalíciós partnerek a tárgyalások során szövegszerűen, pontról pontra elfogadtak, s egyben biztosították egymást a sürgősségi rendelet parlamenti támogatásáról. Az RMDSz által 1994-ben benyújtott és félmillió aláírással támogatott tanügyi törvénytervezetben számos olyan követelmény fogalmazódott meg, amelyekről az RMDSz a koalíció kedvéért lemondott, de az elkövetkező tárgyalásokon esetleg újra előveszik ezt a tervezetet. [Táj., szept. 25.]

Gabriel Andreescu és Doina Cornea nyílt levelükben kiálltak amellett, hogy tovább kell haladni a reformok útján, el kell fogadni a sürgősségi kormányrendeleteket. A többnyelvű feliratozás olyan intézkedés, amelyre a kormány büszke lehet. „A jelenlegi nacionalista uszítással szembeni eltökéltségnek nincs válaszútja.” [Szabadság, szept. 25.]

Jakubinyi György elmondta: a Constantinescuval folytatott májusi tárgyalás során az elnök azt mondta a m. egyházak vezetőinek: ne reméljék, hogy mindent visszakapnak, ui. Erdélynek sajátos a történelmi helyzete. [MN, szept. 25.]

1997. szeptember 26.

A Ro. Helsinki Bizottság nyilatkozatban fejtette ki, hogy az RMDSz álláspontját támogatja az oktatási törvény módosításának vitájában. Az emberi jogokat korlátozó szabályozások megszüntetése kötelessége Ro.-nak. [Népújság, szept. 26.]

1997. szeptember 27.

Az RMPSz nevében Lászlófy Pál nyilatkozott: inkább boruljon fel a koalíció, mintsem hogy az anyanyelvű oktatásról lemondjon az RMDSz. [RMSz, szept. 29.]

1997. szeptember 28.

Székelyudvarhelyen, az RMKT 6. közgazdász vándorgyűlésének témája: A ro. gazdaság felkészülése az EU-csatlakozásra. A tisztújítás során újraválasztották Kerekes Jenőt (eln.); az alelnökök: Colţea Tibor, Kelemen Emőke, Somai József, Szécsi Kálmán. [Szabadság, szept. 30.]

Ismeretlen személyek ledöntötték Nagyszalonta kétnyelvű helynévtábláját, amelyen előzőleg a lefestették a m. nevet. Tódor Albert a város polgármestere úgy döntött, hogy a táblákat lefestve hagyják, „hátha jó példája leszünk annak, hogy így nem lehet Európába jutni”. [Szabadság, okt. 1.]

1997. szeptember 29.

Kolozsvárott, a BBTE tanévnyitóján, Andrei Marga az egyetem multikulturális jellegét hangsúlyozta. Kisebb csoport tüntetett a minisztériumi rendelettel, a jogi karon a m. hallgatók számára elkülönített 30 hely miatt, mert ez szerintük diszkrimináció. [RMSz, okt. 1.]

Miron Cozma, perének tárgyalásán, kijelentette: az 1990-es és 1991-es bányászjárások igazi szervezője Ion Iliescu volt. [Szabadság, okt. 1.]

1997. október 1.

A KMDSz a ro. sajtóhoz eljuttatott közleményben tiltakozott a jogi karon keltett hangulatszítás miatt (→ 1997.09.29). [Szabadság, okt. 1.]

A KREK továbbra is kiáll az egyházi vagyon teljes körű visszaszolgáltatásáért („restitutio in integrum”) és szolidaritást vállal a nagyváradi gör. kat. hívekkel, akik elvett templomaik visszaadásáért tüntettek. [RMSz, okt. 1.]

1997. október 2.

Az RMDSz okt. 3-án kezdődő kongresszusára mintegy 473, szavazati joggal rendelkező küldöttet várnak, ehhez jönnek a meghívottak és a sajtó képviselői, összesen mintegy 800 vendég érkezik, ennyi hely csak a városi sportcsarnokban van – mondta Bulyovszky Loránd szervező. [Népújság, okt. 2.]

Gyergyószentmiklóson a BBTE rektora is megjelent az új főiskola megnyitóján; az idegenforgalom–földrajz profilú hároméves „kollégium”-ban 30 m. és 15 ro. diák kezdi az első tanévet. [RMSz, okt. 7.]

1997. október 3.

Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 5. kongresszusa. Az első napon a vendégek köszöntői után a szövetségi elnök (Markó Béla), az üv. eln. (Takács Csaba) és a tb. eln. (Tőkés László) beszámolói után a SzET (Csávossy György), az SzKT (Dézsi Zoltán) és az ÖT (Demeter János) vezetői valamint a parlamenti frakciók elnökei (Verestóy Attila, Varga Attila) olvasták fel beszámolóikat; délután az etikai bizottság, a szabályzat-felügyelő biz., és a szövetségi ellenőrző biz. jelentései hangzottak el, majd a küldöttek megvitatták és elfogadták az alapszabályzat módosításait. A 2. nap a program vitája következik és elfogadják a kongresszus többi dokumentumát. [Táj., okt. 2–5.; RMSz, okt. 6.]

Borbély Zsolt Attila azt szorgalmazta, hogy RMDSz szakítson az össznemzeti problémák iránt érzéketlen Horn-kormánnyal és álljon a kárpát-medencei, nemzetileg elhivatott m. politikai szervezetek élére [!], hozza létre ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. [RMSz, okt. 3.] (→ 1997.10.16)

Halász Anna arra kérte az RMDSz radikálisait – elsősorban Tőkés Lászlót –, hogy ne tekintsék az RMDSz jelenlegi ellenfeleit legyőzendő ellenfélnek. [RMSz, okt. 3.]

1997. október 4.

Markó Béla, elnöki beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái, a platformok, tagpártok és csoportosulások révén; elfogadhatatlannak tartotta, hogy a közös döntések alól bárki is kivonja magát és különvélemény ürügyén az egész szövetséget gyengítse. Az erdélyi m. közösség az alapvető döntést akkor hozta, amikor 1990-ben szenátorokat és képviselőket delegált a parlamentbe. Kitért a kormánykoalíció által meghozott intézkedésekre is, hangsúlyozva, hogy az eredmények rendkívül törékenyek, az egész bármikor összeomolhat. [RMSz, okt. 8.] – Beszédének végén Tőkés László 8 pontban foglalta össze javaslatait, amelyből 5-öt a kongresszus elfogadott (ro.–erdélyi m. párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása; a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése; a m.–m. csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése; a SIRF egyetemmé fejlesztése). Sürgette a belső választások megtartását, az autonómia-statútum véglegesítését és az egyházi javak visszaadását. [RMSz, okt. 6.] – A szervezeti szabályzat módosítása nyomán a kormányba (be- és ki-)lépésről az SzKT hivatott dönteni, a miniszterek kinevezéséről az ÜE javaslata alapján az OpT dönt, a prefektus jelölése pedig a területi szervezetek hatáskörébe tartozik. [RMSz, okt. 7.]

Az EMK amiatt tiltakozott, hogy a kongresszuson nem tehették közzé Katona Ádám javaslatát, miszerint „a M. Köztársaság vállaljon védőhatalmi státust a romániai m. nemzeti közösség fölött”. [RMSz, okt. 11.]

1997. október 5.

Reizer Pál szentelte föl a lázári plébániához tartozó filia, Sár új róm. kat. templomát. [SzFÚ, okt. 6.]

1997. október 6.

Göncz Árpád a kongresszus eredményeit köszöntő levelében írta: „az RMDSz új kormányzati szerepében bebizonyította valóságérzékét, mértéktartását és bölcsességét”. [Táj., okt. 7.]

A kormánykoalíciós cselekvési program szerint az RMDSz továbbra is sürgetni fogja Ro. NATO-tagságát és az EU-intergációt. Gazdasági téren prioritásként kezeli a privatizációs folyamat felgyorsítását, a veszteséges vállalatok esetén a csődeljárást követő privatizációt (különös tekintettel a nagy nyersanyag- és energiaigényes vállalatokra); a reprivatizáció teljes természetbeni vagyonvisszaadással történjen, s ahol ez nem lehetséges, ott kárpótlással. A mezőgazdaságban szükség van a saját elhatározáson alapuló társulások megalakításának ösztönzésére és terméktanácsok kialakítására. Szükség van a szövetkezeti mozgalmat támogató program kidolgozására, a kis- és középvállalatok támogatási rendszerének véglegesítésére; kedvezményes adózási rendszer kialakítására a termelő, munkahelyteremtő és technikai fejlesztést megvalósító vállalkozások számára. [A program emellett a kultúrpolitikai jogalkotás prioritásait és a kisebbségek számára fontos pontokat is felsorolta; bővebben lásd: Táj., okt. 6.]

1997. október 8.

Pruteanu a szenátus tanügyi bizottságának ülésén szavazást kért a sürgősségi kormányrendelet ügyében, anélkül, hogy bevárta volna a felső szintű PNTCD–RMDSz-vegyesbizottság erre vonatkozó döntéseit (→ 1997.09.23, 1997.09.25). Verestóy Attila kérte, hogy a bizottsági döntés meghozatala előtt ne döntsenek a kérdéses pontokban. [Táj., okt. 8.]

Adrian Severin meghívására Bukarestbe érkezett Kovács László, hogy – az alapszerződés értelmében – hozzák létre a kormányközi vegyesbizottságot. Kovács László a tanügyi törvény körüli vita kapcsán kifejtette: az RMDSz jogos igényei olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek az alapszerződésben is szerepelnek és megfelelnek az európai normáknak. Aki a kormányból való kilépést sürgeti, mert nem teljesültek a reményei, az politikai öngyilkosnak tekinthető; ha valaki azt hitte, hogy pár hónap alatt minden problémát meg lehet oldani az RMDSz kormányzati részvételével, annak nem sok érzéke van a realitásokhoz. [Táj., okt. 10.]

V. Ciorbea kolozsvári látogatásán, Boros János kérésére, miszerint föl kellene függeszteni állásából Gh. Funart, a kormányfő azt válaszolta: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy törvénysértést követett volna el, aligha merülhet föl a felfüggesztés kérdése. [Szabadság, okt. 9.]

A MADISz rendezésében megkezdődött a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm-fesztivál 5. kiadása. A növekvő presztízsű rendezvényre 29 országból 200 alkotást neveztek be, ebből 50-et válogattak be a hivatalos programba. [Táj., okt. 15.] (→ 1998.10.28)

1997. október 10.

Egészségügyi okokra hivatkozva Béres András, oktatásügyi államtitkár lemondási szándékáról értesítette az RMDSz ÜE-t. [Szabadság, okt. 11.] (→ 1998.01.28)

Irreális elképzelés, hogy az erdélyi magyarok kettős állampolgárságot kaphassanak, ezért a kormány nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, mondta egy interjúban Kovács László. Bukaresti tárgyalásai során arra kérte a ro. elnököt, hogy lépjenek föl a szélsőségesen nacionalista erők ellen. Erre ígéretet kapott, cserébe a ro. elnök azt kérte, hogy egyes m. politikusok ne Erdélyben vívják meg a választási kampányukat. [Népszabadság, okt. 10.]

1997. október 12.

Magyar Bálint és az RMDSz vezetői áttekintették a m. oktatás kérdéseit és az RMDSz–SzDSz-kapcsolatokat. [Táj., okt. 13.]

1997. október 13.

Béres András kérdésre válaszolva elmondta, hogy az oktatásügyi minisztériumban még nem szervezték meg a kisebbségi főosztályt (→ 1997.01.14). [BN, okt. 14.]

1997. október 14.

Az RMDSz és a PNTCD vegyesbizottság ülésén nem fogadták el az oktatási szakbizottság – Pruteanu által összeállított – jelentését, hanem ragaszkodnak ahhoz, hogy a vegyesbiz. által kidolgozott ajánlás legyen kötelező érvényű a koalíció parlamenti tagjaira is. A vegyesbiz. kérte a szakbizottsági ülések jegyzőkönyveit és minisztériumtól egy részletes jelentést a nemzetiségi oktatásról. [RMSz, okt. 17.]

Az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés felhívására mintegy tízezer ember tüntetett a kormány gazdaságpolitikája ellen. Ellenezték a gyárak bezárását és a kormány lemondását követelték a növekvő munkanélküliség miatt. [Szabadság, okt. 15.]

Adrian Severin korábbi kijelentését (miszerint egyes főszerkesztők és politikusok idegen államok ügynökei) Constantinescu elnök így értékelte: ha a vádak alaptalanoknak igazulnak, akkor Severinnek le kell mondania. [RMSz, okt. 16.] (→ 1997.12.23)

Domokos Géza Esély c. visszaemlékezéseinek 2. kötete bemutatóján mondotta – a mérsékeltek és radikálisok közötti nézeteltérések kapcsán –: „Viharban hányódó gályán matrózlázadást szítani nemcsak veszélyes vállalkozás, hanem Isten ellen való vétek is.” [RMSz, okt. 14.]

1997. október 15.

Borbély Zsolt Attila felidézte a kongresszuson (→ 1997.10.04) történteket: azt javasolta a kongresszusnak, hogy ne fogadják el Markó Béla jelentését, mert az RMDSz vezetése folyamatosan elszabotálja a központi célkitűzésként szereplő belső választások megtartását és a Székelyföld területi autonómiáját. [RMSz, okt. 15.]


lapozás: 1-20 ... 201-220 | 221-240 | 241-260 ... 281-298




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998