Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 298 találat lapozás: 1-20 ... 101-120 | 121-140 | 141-160 ... 281-298
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. május 23.

Markó Béla emlékeztetett arra, hogy Tőkés László eleve nem értett egyet a koalícióban való részvétellel, de ezzel a véleményével majdhogynem egyedül maradt az RMDSz-ben. (→ 1997.06.12) – Az, hogy sikerült kiharcolni a tanügyi törvény módosítását, egy pillanatig sem jelenti azt, hogy az RMDSz lemondott volna saját tanügyi törvénytervezetéről. [Hasonló érvelést olvashattunk Szász Jánostól is. (RMSz, máj. 27.)] – Markó a PDSR pálfordulásáról is szólt: a választások előtt aláírásig vitte az alapszerződést, most pedig élesen támad olyan megoldásokat, amelyek megfelelnek az alapszerződés eszméjének. [RMSz, máj. 23.]

Gh. Funar nyílt levélben jelezte Constantinescu elnöknek, hogy Kolozsvárott tiltakozó gyűlést fog szervezni Göncz Árpád látogatása ellen. A megyei prefektus máj. 25–27. között minden tüntetést betiltott a város területén. [Szabadság, máj. 24.]

1997. május 25.

Göncz Árpád a M. Köztársaság elnöke – Constantinescu elnök meghívására – Bukarestbe érkezett. A hivatalos látogatás 3 napján a m. elnök megbeszéléseket folytat az elnökkel és kormányfővel, a parlament két házának vezetőjével, pártok elnökeivel, 26-án felavatja Snagovon Nagy Imre és társai emlékművét, beszédet mond a parlamentben, majd látogatást tesz Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. – Az RMDSz székházában folytatott megbeszélés során a m. elnök gratulált a Szövetség felelősségvállalásához és bátorságához, amellyel részt kért a kormányzásban. [Táj., máj. 26.]

A megyei prefektus tilalma ellenére (→ 1997.05.23) Gh. Funar gyűlést tartott a városban. A megmozdulást a rendőrség úgy értékelte, hogy megemlékező jellegű, ezért nem vonatkozik rá a gyülekezési tilalom. [RMSz, máj. 27.]

1997. május 26.

Göncz Árpád a ro. parlamentben elmondott beszédében hangsúlyozta: Mo. számára igen fontos, hogy Ro.-t mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. [RMSz, máj. 28.]

A kormány a helyi közigazgatást szabályozó (22/1997. sz.) sürgősségi rendeletet adott ki, amely a 69/1991. sz. törvény néhány paragrafusát módosítja. Ennek értelmében a megyei tanácsok hatásköréből a helyiekhez kerül az utcák, terek és helyi érdekű létesítmények névadása; ott, ahol egy adott kisebbség eléri a lakosság 20%-át, az illető kisebbség tagjai használhatják az anyanyelvüket a közhivatalokkal való érintkezésben; a lakossági kapcsolatokkal foglalkozó tisztviselőknek ismerniük kell a kisebbség nyelvét. Ahol a tanácstagok 1/3-a kisebbséghez tartozik, ott a tanács ülésein a kisebbség nyelvét is lehet használni, de az iratokat románul kell vezetni. [Szabadság, máj. 26.] – A rendelet 2 nap alatt a szenátusba érkezett. [Táj., máj. 26.]

1997. május 27.

Göncz Árpád Kolozsvárott villásreggelin fogadta a m. egyházak vezetőit, majd meglátogatta a Szent Mihály-templomot és a Farkas utcai ref. templomot; programon kívül az ortodox katedrálisba is ellátogatott. Délután Marosvásárhelyen megkoszorúzta a székely vértanúk emlékművét és beszédet mondott a város főterén (a zuhogó eső ellenére ezrek hallgatták). A RomLib kiemelte: hét évvel a tragikus események után szimbolikus értékű a két elnök kézfogása. [Sajtóf., máj. 28.]

Budapesten az Országgyűlés elfogadta a m.–orosz, a m.–ukrán és a m.–ro. alapszerződések kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat. Az ellenzéki pártok a m.–orosz szerződés kapcsán a műkincs-ügy miatt tartózkodtak. [Népszabadság, máj. 28.]

1997. május 28.

A Csereháton levő épület őrzésével megbízott polgárőröket a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal felszólította, hogy miután eltávolították a benne illetéktelenül tartózkodó személyeket, pecsételjék le az ajtókat. Az apácák nem akarták önként elhagyni az épületet, ezért eltávolították őket. [UH, máj. 29.] ● [Más újság másképp tálalta a történteket (→ 1997.06.02).]

1997. május 29.

Az Arad megyei RMDSz tisztújító közgyűlést tartott, újraválasztották Cziszter Kálmán elnököt; pol. aleln. Bognár Levente, a megye alprefektusát; jogi, kisebbségvédelmi aleln. Nagy Sándor dr.; művelődési és egyházügyi alelnök Matekovits Mihály. [RMSz, máj. 30.]

Megjelent a hivatalos közlönyben és ezzel hatályossá vált a helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó kormányrendelet.

Kolozsvár városi tanácsa visszautasította az ortodox egyház kérvényét (→ 1997.05.21). [Szabadság, jún. 2.]

1997. május 30.

Háromszéken Márton Árpád lett a megyei RMDSz elnöke. [Táj., jún. 2.]

1997. május 31.

Nyárádszeredában tartotta meg vándorgyűlését a KJNT Tavaszi népszokások címmel. [RMSz, jún. 6.]

Balázs Ferencre emlékeztek Mészkőn, halálának 60. évfordulóján. A templom cintermében fölavatták a fiatalon elhunyt unitárius pap mellszobrát (ifj. Starmüller Géza alkotása); másnap Kolozsvárott folytatódott a megemlékezés. [Szabadság, jún. 2.]

1997. június 1.

Kovászna megye felszámolását indítványozta a PRM megyei elnöke, a megye egyik részét Bákóhoz, a másikat Brassóhoz csatolná. Nem ért egyet Hargita megye létezésével sem. [RMSz, jún. 6.]

1997. június 2.

Constantinescu ro. és Leonyid Kucsma ukrán elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. [RMSz, jún. 4.]

Kolozsvárott a Fidesz küldöttsége (Orbán Viktor és Király András, külügyi titkár) a PNTCD megyei vezetőivel és Radu Sârbuval, az Áll. Vagyonalap igazgatójával tárgyalt, majd az RMDSz ÜE székházában Takács Csabával és Székely Istvánnal folytatott eszmecserét. [Táj., jún. 5.]

Székelyudvarhelyen a csereháti árvaház jogvitája a svájci adományozó, a város, a beruházó és a gör. kat. apácarend között folyik. A telket, amelyen az épület áll, a Văcăroiu-kormány az egyháznak adta, de azt az új kormány érvénytelenítette. A városban a lakosság nyilvános tiltakozása nyomán a tüntetők kivezették az épületbe illegálisan beköltözött négy apácát (vesd össze: ]970528). Kolumbán Gábor megyei tanácselnök sajtóközleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: a kisegítő iskola ügyének nem etnikai vagy vallási, hanem tulajdonjogi háttere van, s ugyanakkor tisztázatlanok az építkezés pénzügyei. Eugen Şerbănescu kormányszóvivő kijelentette, hogy az RMDSz kormánybeli képviselői elhatárolták magukat bármilyen erőszakos cselekménytől, és emlékeztetett arra, hogy Szász Jenő polgármester nem tagja az RMDSz-nek, hanem függetlenként nyerte meg a választásokat. [Szabadság, jún. 2.]

1997. június 3.

Victor Ciorbea a parlamentben megvonta a kormány féléves mérlegét. A kabinet eddig 600 törvényt és rendelkezést dolgozott ki, a nemzetközi szervek elismeréssel adóznak a reformoknak. Az év elején meglódult infláció visszaesett és mérséklődött, az Áll. Vagyonalap 53 vállalatot privatizált az utóbbi időben. – A PDSR, PUNR és a PRM 140 aláírással támogatott bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen. [Szabadság, jún. 4.] (→ 1997.06.06)

A képviselőház ülésén, napirend előtt a PRM vehemensen támadta az RMDSz-t a csereháti történtekért (→ 1997.05.28, 1997.06.02). Antal István képviselő a városi RMDSz vezetőivel és a megyei tanács elnökével egyeztetett véleményt ismertetett. Az RMDSz elhatárolja magát minden erőszakos cselekménytől, a probléma egyetlen megoldási útjának a törvényességet tartja. A média túlzásaival szemben le kell szögezni: a viszály tárgyát kezdettől fogva az épület tulajdonjoga képezte, nem az árva gyermekek sorsa. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy az udvarhelyi közösség és a Szeplőtelen Szívek Kongregációjának az apácái tulajdonképpen a svájci adományozót képviselő Cyrill Bürgel kétes manipulációinak áldozatai. [Táj., jún. 4.] (→ 1997.06.05)

1997. június 4.

Az illetékes tárca 75 áll. gazdaságot ítélt privatizálásra, mert az általuk felhalmozott adósság a mezőgazdaság tartozásának 40%-át teszi ki; a szenátus úgy döntött, hogy egyenként kell megvizsgálni az egyes állami gazdaságok helyzetét. [Szabadság, jún. 4.]

Halász János tanácsos elmondta: fél év alatt Mo. és Ro. 14 kereskedelmi egyezményt írt alá, többet, mint az előző 50 évben összesen. Ro. áprilisban csatlakozott a CEFTA-hoz, ez vámkönnyítésekkel jár és a keresk. kapcsolatok élénkülését hozza magával. [Szabadság, jún. 4.]

A tervek szerint 30 ezer állást szüntetnek meg a tanügyben. Florin Diaconescu államtitkár az elbocsátást azzal indokolta, hogy 1989 óta egymillióval csökkent a diákok száma, ugyanakkor a tanárok száma 50 ezerrel nőtt. [BN, jún. 4.]

1997. június 5.

A kormány döntése alapján létrehozott vizsgálóbizottság jelentése leszögezte: a csereháti „apácaverés” címen elhíresült történetben szereplő iskolaközpontot a ro. építkezési vállalkozó egy svájci üzletember segítségével az ismert gör. kat. apácarend kezére próbálta átjátszani. A máj. 28-i tüntetés folyamán a város polgármesteri hivatala az önkényesen beköltöző apácákat a karhatalom segítségével eltávolította. Ezt a sajtó etnikai összetűzésként tálalta. [Népszabadság, jún. 5.; RMSz, jún. 6.; jún. 7.] – Bardóczy Csabát a közrend megbontásáért és az engedély nélküli tüntetés (→ 1997.05.28) szervezéséért 1 millió lejes (145 $) pénzbüntetésre ítélték. (→ 1998.02.23) [Szabadság, jún. 6.; UH, jún. 12.] ● [A különféle „tisztázó” jellegű cikkek egyik alapvető ellentmondása: hol az épület, hol a telek tulajdonjoga kétséges.] (→ 1997.05.28, 1997.06.02, 1997.06.03, 1997.06.18)

Kolozsvári terepszemléje után Andrei Pippidi (→ 1997.02.22) kimondta: három hónapon belül le kell zárni az ásatásokat és vissza kell állítani a főtér eredeti állapotát. [Táj., jún. 5.]

1997. június 6.

A bizalmatlansági indítvány (→ 1997.06.03) vitája meddőnek mutatkozott, a legsúlyosabb vád az volt, hogy az oktatási és helyi közigazgatási törvény módosítása „a ro. állam egységét veszélyezteti”. Az indítványt 277:158 arányban elvetették. [Táj., jún. 9.]

1997. június 7.

A ro. oktatási min. épületében Magyar Bálint és Virgil Petrescu aláírta a kétoldalú ekvivalencia-egyezményt, mely a bizonyítványok, diplomák és tudományos minősítések kölcsönös elismerését biztosítja. Ezután Magyar Bálint erdélyi körútra indult. [Szabadság, jún. 9.]

A Maros megyei RMDSz – Zonda Attila halála (→ 1997.04.04) után megüresedett – elnöki székébe Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes került. – A tisztújító közgyűlésen Kincses Előd felvetette a Bolyai Kollégium önálló gimnáziummá való visszaállításának kérdését, amelyre Markó Béla azt válaszolta: pillanatnyilag ezt nem ajánlott bolygatni. [RMSz, jún. 10.]

1997. június 8.

Beder Tibor, Hargita megyei főtanfelügyelő szerint a hazai m. oktatás egyik fő gondja a szakképzetlen pedagógusok nagy száma. [RMSz, jún. 11.]

Az önkormányzati törvénykezésben beállt változások megélénkítették az RMDSz ÖT aktivitását. Baróti ülésükön fölleltározták a legsürgősebb tennivalókat: stratégiát és akciótervet fogalmaztak, adatbázist állítanak össze a pályázati lehetőségekről. [Táj., jún. 11.]

1997. június 9.

Ion Diaconescu, a képviselőház elnöke azt javasolta, hogy a rengeteg munka miatt ne tartsanak parlamenti szünidőt. [RMSz, jún. 11.]

1997. június 10.

Magyar Bálint találkozott a BBTE vezetésével, köztük volt Andrei Marga, Szilágyi Pál és Cs. Gyímesi Éva. – Marga jelezte, hogy a közös egyetemnél jobbat nem tud és nincs is szándékában elképzelni. – Magyar Bálint a beszélgetés nyomán úgy ítélte meg, hogy az önálló m. egyetem nem jöhet létre a m. állam segítsége nélkül, de hangsúlyozta, hogy annak létesítése, a vele járó gondok a romániai m. közösségre és a ro. államra hárulnak. [RMSz, jún. 13.] – Ezt követően Magyar Bálint az ÜE vezetőivel az erdélyi oktatás kérdéseiről, a m. kormány által nyújtandó segítség formáiról tartott eszmecserét. [Táj., jún. 11.]

1997. június 11.

Ion Iliescu kifejtette, hogy Erdélyben „szeparatista tendenciák mutatkoznak, amelyek valós veszélyt jelentenek a ro. állam egységére nézve”. [MN, jún. 11.]

Tempfli József szerint a pápa látogatásának feltétele, hogy az ortodoxok és a gör. kat. egyház rendezze a fennálló nézeteltéréséket és az állam adja vissza az elkobzott egyházi ingatlanokat. [BN, jún. 11.]

1997. június 12.

Tőkés László elnagyolt vádnak minősítette Markó Béla kijelentését (→ 1997.05.23), ui. a tb. eln. csak a kormányba lépés ára és módja vonatkozásában jelentette be különvéleményét és azt az álláspontját továbbra is fenntartja. [Szabadság, jún. 12.]


lapozás: 1-20 ... 101-120 | 121-140 | 141-160 ... 281-298




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998