|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 288 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 281-288 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. január 25.Iliescu elnök az SzKT dokumentumainak (→ 1996.01.20) átvizsgálása után úgy ítélte meg, hogy az autonómiára vonatkozó terv az ország szétforgácsolását célozza, ezért minden felelősséget az RMDSz vezetőségére hárított. A jogállam és a társadalmi élet demokratikus megszervezése garantálják a kisebbségek számára annak természetes feltételeit, hogy megőrizzék és kifejezzék etnikai identitásukat. – Tőkés László javaslatáról (→ 1996.01.16) úgy vélekedett, hogy a megbékélés az államokra tartozik és nem az érintett kisebbségekre. [Szabadság, jan. 26.; MH, jan. 25.]1996. január 27.Ferencz Csaba, a Temes megyei RMDSz elnöke önkezével vetett véget életének. [Táj., jan. 29.]1996. január 30.Markó Béla visszautasította azt a feltételezést, hogy a HTMH beleavatkozna az RMDSz belső ügyeibe, „nem is fogadnánk el ilyen kísérleteket”. [MN, jan. 31.] (Utalás Tőkés László kijelentésére: „állítom, az Entz Géza által vezetett HTMH kevésbé avatkozott bele az RMDSz politizálásába, mint a mostani”. [EN, jan. 24.])Az EMK küzd az RMDSz erkölcsi-politikai tisztaságáért és a komm. múlt maradványai ellen; a romániai m. nemzeti közösség belső önrendelkezését tartják az RMDSz legalapvetőbb célkitűzésének, ezért küzdenek az RMDSz asszimiláns politikusai ellen – áll az EMK számvetése c. dokumentumban. [Szabadság, jan. 30.] 1996. január 31.Tabajdi Csaba 1995. jún. 6-án Kézdivásárhelyen tárgyalt a helyi RMDSz vezetőivel. Az államtitkár sofőrje az épület előtt, a gépkocsi rádiójának keresőjét csavargatva az URH-sávon főnöke hangját hallotta meg – így jöttek rá arra, hogy a teremben folyó megbeszélést lehallgatták. – 1995. okt. 23-án a nagyenyedi RMDSz-székházban találtak „poloskát”. – 1995. nov. 7-én Csutak István a sajtó képviselőinek bemutatta a telefonjához csatlakoztatott lehallgató-készüléket. A SRI mindhárom esetben tagadta, hogy köze lenne a lehallgatásokhoz. [EN, jan. 31.]A PDSR közleményben ítélte el Gh. Funar és a PUNR magatartását és szóvivője útján értésre adta: nincs kizárva egy olyan kormányalakítás, melynek során a PUNR elveszti a korábban birtokolt tárcákat. A reakciót az váltotta ki, hogy Funar levélben kérte Iliescut: folyamatosan tájékoztassák a Magyarországgal folytatott tárgyalásokról. [Szabadság, jan. 31.] 1996. február 1.A kormányfő hatalmi visszaéléssel vádolta meg a PUNR-s távközlési minisztert és menesztését kérte az államfőtől. Bukaresti megfigyelők nem tartják kizártnak a PDSR és a PUNR koalíciójának felbomlását. [Szabadság, febr. 1.]1996. február 2.Bukarestben véget ért a m.–ro. tárgyalások újabb fordulója. A megbeszélésen áttekintették az 55 pontos emlékeztető teljesítését. Általában nem közeledtek az álláspontok, talán a konzulátusok ügyében várható előrelépés – mondta Bagi Gábor külügyi főosztályvezető. [RMSz, febr. 5.]Az ukrán féllel is folytatódtak a tárgyalások. A felek egyetértettek abban, hogy amennyiben nem sikerül a Kígyó-sziget hovatartozását tisztázni, akkor a sziget ügyét át lehet adni a hágai nemzetközi bíróságnak. [RMSz, febr. 2.] 1996. február 3.Iliescu államfőt aggasztja, hogy C. V. Tudor a România Mare hetilapban államtitoknak minősülő anyagokat publikált, így próbálván lejáratni Virgil Măgureanut, a SRI főnökét. [Szabadság, febr. 3.] – A közlés után Iliescu elnök nyilatkozatban szólította föl az ügyészséget: az állambiztonság veszélyeztetése miatt azonnal kezdjenek eljárást a lap ellen. [BN, febr. 6.] (→ 1996.03.30)1996. február 4.Az MVSz szervezésében a h. t. magyarok képviselői Budapesten tanácskoztak a magyarországi médiában való jelenlétről. A résztvevők állásfoglalásban rögzítették, hogy a h. t. magyarok hatékonyabb jelenlétet sürgetnek a Duna Televízió kuratóriumában. [Szabadság, febr. 5.]1996. február 5.A képviselőházban megválasztották az RMDSz frakciójának új vezetőségét: eln.: Vida Gyula; aleln.: Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt; titkár: Fekete Zsolt. Az állandó bizottság titkárának Kónya-Hamar Sándort jelölték. [Táj., febr. 5.]Catherine Lalumière, az EP képviselője Bukarestben tárgyalt vezető ro. politikusokkal. A ro. külpolitika fogyatékosságának ítélte azt, hogy még nem írták alá az alapszerződést. Oliviu Gherman úgy vélte: a nézeteltérés az 1201-es ajánlás körül van, de Iliescu elnök megbékélési kezdeményezése várhatóan meghozza a sikert. C. Lalumière a kisebbségi és az oktatási törvénnyel kapcsolatban megállapította: „Nem mondom, hogy a magyarok kéréseit 100%-ban teljesíteni kell, de a ro. többségnek sem szabad hajthatatlanságot tanúsítania, tehát valahol a középúton kell megoldást találni.” [RMSz, febr. 7.] Petre Roman, a PD elnöke lett az USD államelnök-jelöltje. [MH, febr. 5.] 1996. február 6.A szenátusi frakcióban Szabó Károly maradt az elnök, helyettese Seres Dénes; a titkár továbbra is Buchwald Péter. Kozsokár Gábort újraválasztották a szenátus egyik titkárává. [Táj., febr. 7.]A CMN tanügyi bizottsága a kisebbségek történelme oktatási óraszámáról és tantervéről vitáztak. Egyezség született arról, hogy a tantárgy óraszámát, tartalmi kérdéseit az illető nemzetiség szakemberei dolgozhatják ki. [Táj., febr. 7.] 1996. február 7.Ro. egyértelműen elkötelezte magát a nyugati integráció mellett – nyilatkozta a The Washington Timesnak T. Meleşcanu. – Arra a kérdésre, hogy amerikai nyomásra szakított-e a kormány az antiszemita és magyarellenes pártokkal, a külügymin. kijelentette: „Egyetlen ország sem akar olyan színben feltűnni, hogy azt mondhassák rá: antiszemita vagy idegengyűlölő erőkre támaszkodik.” [RMSz, febr. 8.]A SIRF állásfoglalást adott ki a betiltott hittanár–jogi kar ügyében (→ 1995.08.16). A jogi fakultás betiltása nem az alacsony szakmai színvonal, hanem a hatalom kisebbségellenes politikájának következménye. A betiltás után a joghallgatók ro. ny. egyetemekre vagy más karokra iratkoztak át. [EN, febr. 7.] 1996. február 8.Az RMDSz ÜE elemezte Adrian Năstase nyilatkozatát, aki feltételeket szabott az RMDSz-nek a kormányzati munkába való bevonására: a szövetség ismerje el az alkotmányt, mondjon le autonómiaterveiről és változtasson „természetellenesen szoros” magyarországi kapcsolatain. Takács Csaba elmondta: az RMDSz egyetlen országgal sem tart fenn „természetellenesen szoros” kapcsolatokat és tiszteletben tartja az alkotmányt. Varga Attila szerint – mivel előtte semmilyen megbeszélés nem volt ez ügyben – a képviselőházi elnök kijelentése a kampányszerű megnyilatkozások sorába tartozik. [ÚM, febr. 8.] (→ 1996.02.14) – Markó Béla a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Năstase úgy állította be az esetet, mintha a szövetség fölajánlotta volna részvételi szándékát a kormányzásban, holott erről nem volt szó, az RMDSz úgy fogalmazott: nem zárja ki ezt a lehetőséget. Az RMDSz feltételként szabta, hogy az együttműködésre számító párt biztosítsa a magyarság sorsának rendezését és határolja el magát a szélsőségesen nacionalista pártoktól (PUNR, PRM, PSM). [Népszabadság, febr. 8.]A Ziua azt írta az új titokvédelmi törvényről, hogy az „törvényesíti a nemzeti terrort és visszaállítja a rendőrállamot”. A szenátusban az RMDSz a törvény ellen szavazott, de azt még a képviselőháznak is meg kell tárgyalnia. [MH, febr. 9.] (→ 1996.02.20) 1996. február 9.Budapesten, a sikeres magyarok konferenciáján Habsburg Ottó azt kérte a m. néptől, hogy szorítsa háttérbe a „hungaropesszimizmust”. Tabajdi Csaba szerint ezt a konferenciát sűrűbben kellene megrendezni, mert a résztvevők tapasztalatainak begyűjtése komoly segítséget jelentene a nyugati integráció folyamatában. [Szabadság, febr. 19.]1996. február 10.Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az állam elnöke nem fog válaszolni Tőkés László levelére (→ 1996.01.16), mert a püspöknek „nincs morális alapja megbékélési javaslatok előterjesztésére, miután állandóan románellenes magatartást tanúsít”. [Szabadság, febr. 10.]Mircea Geoană, Ro. új nagykövete átadta megbízólevelét Bill Clintonnak. Az amerikai elnök a fogadáson elmondta, hogy az AEÁ továbbra is segíteni fog Ro.-nak az integrálódásban. Ennek érdekében viszont az országnak is bizonyítania kell demokratikus intézményei megszilárdítása, az emberi jogok tiszteletben tartása és a gazdasági reformok terén. [Szabadság, febr. 10.] 1996. február 12.A gyulafehérvári érsekség 1996-ot Márton Áron-évnek nyilvánította, Erdély nagy püspöke születésének 100. évfordulója tiszteletére. A Szent Mihály-templomban – püspökké szentelésének (1939. febr. 12.) évfordulóján – szentmisével emlékeztek meg Márton Áronról. [Szabadság, febr. 13.]Richard Holbrooke, az AEÁ helyettes külügyi államtitkára Bukarestben a politikai pártok képviselőivel folytatott megbeszélést Ro. európai integrációjáról. Holbrooke hangsúlyozta, hogy az integráció 2 feltétele a nemzeti kisebbségek problémáinak orvoslása és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok rendezése. [Táj., febr. 13.] 1996. február 13.Tudor Mohora (PSM) korábban megkereste az RMDSz szocdem platformját (SzT), hogy párbeszéd induljon a két párt között. Az SzT képviselői elmondták: a párbeszéd csak akkor lenne gyümölcsöző, ha a szocialista párt kiindulópontként elfogadná az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatot, annak a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó részével együtt. [Szabadság, febr. 13.]1996. február 14.A szenátus ratifikálta Ro.-nak az Európai Közösséghez való csatlakozását szentesítő Európai Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvére vonatkozó törvénytervezetét. Frunda György figyelmeztette a szenátust, hogy: 1. a törvénykezést összhangba kell hozni az európai normákkal, 2. az integrációs követelményeket szigorúan be kell tartani, 3. a kormány még számos egyezményt nem írt alá. [Táj., febr. 14.]Heves vita volt a politikai pártok törvénytervezetének vitáján. Az RMDSz szenátorai nem tudták megakadályozni azt, hogy a végleges változatból töröljék „a nemzeti kisebbségek nem hozhatnak létre etnikai pártokat” kitételt. [Táj., febr. 14.] Markó Béla Adrian Năstase felvetésével (→ 1996.02.08) kapcsolatban elmondta: az RMDSz kinyilvánította, hogy partneri viszonyt ajánl minden olyan ro. pártnak, amely valódi demokráciát akar és megoldást keres a kisebbség problémáira. Számtalanszor tisztázták, hogy az RMDSz és a magyarság tiszteletben tartja az alkotmányt, de bizonyos, hátrányosan megkülönböztető előírásaival nem értenek egyet. Az RMDSz nem mond le az autonómiaelvről és a Magyarországgal való kapcsolattartás jogáról. [RMSz, febr. 14.] 1996. február 15.A képviselőházban, az idegenrendészeti törvény tervezetének vitáján, Márton Árpád több módosító indítványt nyújtott be, a tervezet demokratizálását célozva. [Szabadság, febr. 15.]A városi tanács név szerinti szavazással döntött: Kolozsvárott nem állítanak Antonescu-szobrot. [Szabadság, febr. 16.] A szenátus nagy többséggel elfogadta a pártokról szóló törvény felsőházi változatát, ám ezt még egyeztetni kell a képviselőházi változattal. Szabó Károly úgy vélekedett, hogy a szöveget inkább „a pártok betiltására irányuló törvénynek” kellene nevezni. Kozsokár Gábor elfogadhatatlannak tartotta a szenátusban bepótolt szöveget, miszerint minden pártnak a „nemzeti érdeket kell szolgálnia”, ui. a nemzeti érdek nem határozható meg pontosan. [Szabadság, febr. 17.] Csávossy György a gazdaság talpra állításának feltételeit részletezte: m. érdekeltségű hitelintézményeket kell létesíteni, szélesíteni kell a gépkörök rendszerét, a gazdabolt-hálózatot, folytatni kell az anyanyelvű szakoktatást, bővíteni a szaktanácsadást. [RMSz, febr. 14.; febr. 15.] 1996. február 16.Tőkés László Budapesten a Fidesz külpolitikai klubjának vendégeként kifejtette: szükség lenne egy kerekasztal-értekezletre, ahol a hat m. párt és a h. t. magyarok képviselői konszenzusra jutnának az autonómia fogalmát illetően. – Orbán Viktor támogatásáról biztosította az ötletet. [RMSz, febr. 19.] (→ 1996.02.21)Váratlanul lemondott Ion Pitulescu tábornok, a rendőrség vezetője. Az indoklás: a bíróságok nem a rendőrséget, hanem a bűnözőket támogatják; a bűnözők megvásárolják vagy megfélemlítik a magas rangú tisztviselőket. [BL, febr. 16.] 1996. február 18.Franz Pahl, a Dél-Tirol Autonóm Régió alelnöke 8-tagú RMDSz-küldöttséget hívott meg Trentóba és Bolzanóba, hogy a helyszínen tanulmányozhassák az autonóm intézmények működését, az autonóm intézmények és az állami szervek közötti kapcsolatot, a jogharmonizációt. [Szabadság, febr. 19.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
