|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 275 találat | lapozás: 1-20 ... 161-180 | 181-200 | 201-220 ... 261-275 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. augusztus 31.Tőkés László elmondta, hogy a fölvetett kérdéseket (→ 1994.08.09) egyedül Méray Tibor méltatta érdemileg (Miért nem kellenek alapszerződések? Népszabadság, aug. 17.), s ez megerősíteni látszik „az erdélyi véleményeket, miszerint egy ro.–m. alapszerződés felvetése erőltetettnek, elsietettnek tűnik”. [EN, aug. 31.]1994. szeptember 1.A BN közölte az RMDSz által kidolgozott okt. törvény tervezetét (Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról). A tervezetben szerepel: a BTE, az OGyE, a SzISzI, a kolozsvári Zeneművészeti, a Képzőművészeti és az Agronómiai Főiskola, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola újjászervezése, m. ny. tanszék a Műegyetemen, valamint az egyházi iskolák visszaadása. [BN, szept. 1.]Meleşcanu egy interjúban elmondta: megmagyarázta az RMDSz vezetőinek, hogy az általuk felvetett kérdéseket nem lehet megoldani az alapszerződés keretében. [ÚM, szept. 2.] Pető Iván, az SzDSz elnöke megbeszélést folytatott Emil Constantinescuval. Az alapszerződéssel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a határgaranciákat a m. kisebbség jogaival kell összekapcsolni. [MH, szept. 2.] 1994. szeptember 2.Meleşcanu fogadta az RMDSz küldöttségét. A megbeszélés utáni sajtóértekezleten nyilvánosságra hozták az RMDSz állásfoglalását az alapszerződéssel kapcsolatban. Markó Béla elmondta, hogy Mo.-n elfogadhatónak tartják a kisebbségvédelmi kiegészítő dokumentumot. [RMSz, szept. 6.]Ülésezett az RMDSz oktatási szakbizottsága. Megállapították: a támogatások odaítéléséhez szükség van a m. oktatási hálózat átfogó felmérésére és a prioritási sorrend meghatározására. Okt. 1-jéig minden oktatással kapcsolatos szervezet dolgozza ki a stratégiáját, melyet közös gyűlésen egyeztetnek. [RMSz, szept. 8.] A KREK közölte: a hónap végén (→ 1994.09.27) tartják a püspökválasztást. A 3 jelölt: Tőkés László, Adorján Kálmán, Nógrádi Béla. [BN, szept. 3.] Egy védekezésre kényszerített közösséget kellene más szemléletre felkészíteni – „Nem a hagyomány elutasításában látom ezt a lehetőséget, hanem a tradíciók egészséges elrendezésében. (…) Az erdélyi magyarságnak egyetlen kiútja van: menekülés előre! Gazdaságban, politikában, kultúrában is!” – írta Markó Béla: Hagyományőrzés és modernizációs törekvések Erdélyben c. cikkében. [A Hét, szept. 2.] 1994. szeptember 3.Kovács László m. külügymin. elmondta: a m. kormány nem akar a kisebbségek feje felett dönteni, ezért rendszeresen konzultál a h. t. magyarság képviselőivel, de nem kívánnak vétójogot biztosítani senkinek sem. Meleşcanu szerint az alapszerződésnek általános előírásokat kell tartalmaznia. Konzultálnak a kisebbségekkel, de azok nem vehetnek részt az alapszerződés tárgyalásán, mert ezek kormányszintű tárgyalások. Horn Gyula elképzelhetetlennek tartja az erdélyi magyarok jogos követeléseinek érvényesítését, ha rossz a m.–ro. államközi viszony. [RMSz, szept. 3.] – Meleşcanu nem érti, milyen kisebbségi garanciákat kellene rögzíteni az alapszerződésben, hiszen az alkotmány biztosíték, a kisebbségi szervezetek az állami költségvetésből kapnak támogatást. Ro. elkötelezte ugyan magát a koppenhágai egyezmény mellett (→ 1990.06.27), de a dokumentum nem szól a kollektív jogokról. [MH, szept. 3.]A Szenátus őszi ülésszakának első napján megválasztották a vezetőséget. Elnök továbbra is Oliviu Gherman, az egyik titkár Kozsokár Gábor maradt. [RMSz, szept. 3.] 1994. szeptember 5.Meleşcanu Budapesten tárgyalt Kovács Lászlóval. Fogadta őt Horn Gyula, Göncz Árpád és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, ha az alapszerződés csak a legfontosabb dolgokat rögzíti, a kisebbségek jogait pedig egy kisebbségvédelmi megállapodásba foglalnák be. Ezt a nézetet a ro. fél nem fogadta el. [RMSz, szept. 7.; EN, szept. 14.] (→ 1994.08.29)Gh. Funar nyílt levélben azt ajánlotta Emil Constantinescunak, hogy közösen lépjenek föl az RMDSz betiltásáért. [RMSz, szept. 7.] – Constantinescu a levelet minősíthetetlen terméknek nevezte, amely nem befolyásolja az RMDSz és a CD viszonyát. Meleşcanu szerint Funar csak személyes javaslatot tett. [Népszabadság, szept. 8.] (→ 1994.09.08, 1994.09.12) Eddig 700 egyetemi hallgató vett részt a gazdasági távoktatásban, az EMGE támogatja a gazdasági struktúraváltást. [ÚM, szept. 5.] 1994. szeptember 6.Csíkszeredában megalakult a Hargita megyei Innovációs és Információs Központ, amelynek célja az induló kis- és középvállalkozások segítése. [RMSz, szept. 7.]1994. szeptember 7.Jeszenszky Géza (volt külügymin.) Meleşcanu látogatásáról: ott vagyunk, ahol egy évvel ezelőtt; a ro. fél egy évvel ezelőtt újabb határátkelőhelyek megnyitását ígérte, ma azokat se tudjuk megnyitni, ahol a magyar oldalon már átadható a határállomás. [ÚM, szept. 7.]Az RMDSz megfogalmazta állásfoglalását: az alapszerződésnek tartalmaznia kell egy kisebbségvédelmi megállapodást, ennek lényegét 12 pontban foglalták össze. Kormányintézkedéssel kell rendezni tk. a kisebbségi felekezetektől, egyesületektől elvett ingatlanok és javak visszajuttatását, a BTE visszaállítását, a nyelvhasználat szabályozását. A megállapodás végrehajtását egy vegyesbizottság ellenőrizné. [RMSz, szept. 7.] A Meleşcanu-látogatás kapcsán a Dimineaţa annak a reményének adott hangot, hogy az RMDSz letesz az olyan abszurd követelésről, mint a belső önrendelkezés vagy a különleges jogi státus. A m. kisebbség problémáit a bukaresti parlamentnek kell megoldania. [MH, szept. 8.] 1994. szeptember 8.A parlamentben Frunda György interpellált az ismét bevezetett határátlépési „kapupénz” (→ 1994.06.30) ellen. [RMSz, szept. 10.]Alain Juppé francia külügymin. Bukarestben Meleşcanuval tárgyalt, de fogadták őt az elnök, a miniszterelnök és az ellenzék vezetői is. Juppé elmondta, hogy országa kiváltságos kapcsolatokat óhajt Ro.-val és igyekszik visszaszerezni élhelyét a külföldi beruházók rangsorában. [RMSz, szept. 10.] Törzsök Erika (SzDSz) véleménye a romániai magyarok helyzetéről: „egyrészt támogatást kérnek a ro. államtól olyan intézmények számára, amelyek az anyanyelvű oktatás intézményei, másrészt önrendelkezésről beszélnek.” [EvZ, szept. 8.] Mircea Vâlcu (PUNR) szenátor több társával csatlakozott Gh. Funar levelének (→ 1994.09.05) tartalmához: szerintük is be kell tiltani az RMDSz-t. [RMSz, szept. 10.] 1994. szeptember 9.A Vocea României Meleşcanu budapesti látogatásáról: a ro.–m. kapcsolatok normalizálásnak útjában a fő akadály az autonómiakövetelés. [Népszava, szept. 10.]Az EU PHARE-programjából 21 és 43 millió ECU segítséget kap Ro. a nyugati határ felé vezető utak ill. a határátkelőhelyek korszerűsítésére. [Népszabadság, szept. 10.] Constantin Pavel cikke Tőkés Lászlót és Gh. Funart elválaszthatatlan párosként tünteti föl, akik rossz tolmácsok magyarok és románok között. [Adevărul, szept. 9.] 1994. szeptember 10.Kormányhatározattal szétosztották az 1994-es költségvetés szerint a kisebbségi szervezeteket megillető másfél milliárd lejt (1 $ = 1727 lej). Az RMDSz 180, a németek 197, az ukránok 109, a görögök 96, a zsidó közösségek 87, a cigányok 78 milliót kaptak. [RMSz, szept. 10.]1994. szeptember 12.Politikai és történelmi szempontból bizonyos mértékig mindkét fél hibáztatható a ro.–m. viszonyban az évtizedek során kialakult feszültségekért, vélte Frunda György a Cronica politică c. hetilapban. Az elmúlt évtizedekben Ro.-ban semmibe vették a m. kisebbség jogait, minden akciójukat ellenségesnek bélyegezték, valóságos magyarellenes pszichózist keltettek. Másrészt a m. kormányok kicsit felülről kezelték a ro. kormányt. [Népszabadság, szept. 13.]A PDSR állásfoglalása az alapszerződésről kifejtette: Ro. egységes nemzetállam, amely elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát identitásuk megőrzéséhez. Nem lehet önrendelkezésről és autonómiáról beszélni. Az állásfoglalás elítélte a PUNR nyilatkozatát (→ 1994.09.05). [MH, szept. 12.] Fejér Katalin perében elmaradt az ítélet. A vád ellene: lakásán magyarul tanította a csángó gyermekeket. [Bővebben lásd: OrEx, 1993. máj. 28., 1993. jún. 11.] [MN, szept. 12.] 1994. szeptember 13.Az RMDSz képviselőcsoportja Vida Gyula helyett Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek, aki korábban (1992. szept.–1994. márc. között) is volt még elnök. Takács Csaba lemondott képviselői mandátumáról, mert összeférhetetlen ügyvezetői elnökségi tisztjével, a helyét Fekete Zsolt vette át. [RMSz, szept. 16.]1994. szeptember 14.Vincze Mária (SzET gazdasági szakbiz.) vitaindító anyagot publikált, felvázolva a gazdaság jelenlegi helyzetét, cselekvési programot ajánlott a szervezetnek. Kifejtette: nem helyes mereven elutasító álláspontra helyezkedni olyan törvényjavaslatokkal kapcsolatban, amelyek bevezetését a gazdasági ésszerűség indokolja. Várható az agrárválság elmélyülése, ugyanakkor fel kell készülni a részvénypapírok piacának megjelenésére. A munkanélküliség növekedése miatt az átképzési lehetőségekre is idejében gondolni kell. [RMSz, szept. 14., 15.]Bukarestben vasgárdista tüntetésen Corneliu Zelea Codreanu születésnapjára emlékeztek. Sokak szerint 1989 óta ez volt a legnagyobb fasiszta demonstráció. [BN, szept. 15.] 1994. szeptember 15.Bukarestben, a PER finaszírozásában Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel nemzetközi kollokvium kezdődött. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómia-törekvéseknek, kalandor jellegűnek nevezve azokat. Szerinte az önrendelkezés nem európai megoldás és elszigetelődéshez vezet. – Gunnar Jansson elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és a kisebbség között, ott a kormány, a hatalom a hibás. – Markó Béla szerint az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Anakronizmus nemzetállamról beszélni, amikor az ország lakosságának 10%-át más nemzetek kisebbségei adják. – Ioan Coja (VR) szerint egyes kisebbségekben lehet bízni, a magyarokban nem. [RMSz, szept. 16., 20.; MN, szept. 17.; EN, szept. 28.] – Nagy visszhangot keltett és cáfolatok sorát váltotta ki Mircea Pascu (védelmi államtitkár) beszéde, aki tk. elmondta, hogy a hadseregnek titkos terve van arra vonatkozóan, hogy miként válaszoljon a nemzeti kisebbségek esetleges erőszakos megnyilvánulásaira. Markó Béla szerint példátlan dolog erőszakos ellenlépésekről szónokolni, amikor a kisebbségek kizárólag békés eszközökkel próbálják érvényesíteni az érdekeiket. [MN, szept. 19.] A hadsereg sajtóirodája cáfolta a terv létét; a bukaresti újságok a hírügynökségi jelentést hibáztatták; a Népszabadság megkereste a cáfolatot kiadó sajtóosztályt, de azok elzárkóztak a válaszadástól. [Népszabadság, szept. 20.; RMSz, szept. 20.] – Mircea Pascu utólag csak elméleti fejtegetésnek nevezte a mondottakat. [RMSz, szept. 21.] – Iliescu elnök tagadta a terv meglétét. [MN, szept. 23.] (→ 1994.10.26)A romániai magyarság jeles képviselői felhívással fordultak Erdély és a világ magyarságához, hogy teremtsenek bankhálózatot Erdélyben. Az ismertetéshez az RMSz hozzátette: sajnálatos, hogy a felhívás aláírói között egyetlen gazdasági szakember sincs. [RMSz, szept. 17.] 1994. szeptember 17.Az Illyés Közalapítvány (IKA) áttért az alkuratóriumi rendszerre: ezentúl minden utódállamban a helyi alkuratóriumok döntenek a pályázatok haszonélvezőiről. Az erdélyi alkuratórium tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán (SzKT), Csávossy György (SzET), Kötő József. [RMSz, szept. 17.]1994. szeptember 19.A szenátusnál bejegyeztették A nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás c. törvénytervezetet, az azt támogató 492.380 aláírással. A megyénként összegyűjtött aláírások száma: Hargita: 95.371; Maros: 81.605; Kovászna: 70.378; Bihar: 54.858; Kolozs: 51.656; Szatmár: 35.430 stb. [RMSz, szept. 20.] (→ 1994.12.20) – Iliescu elnök kifejtette: a nemzeti oktatás kérdését az alkotmány, ill. a parlament által elfogadott törvény rendezi. [MN, szept. 23.]Bakos Istvánt választották az MVSz új főtitkárának. [MN, szept. 19.] 1994. szeptember 20.Iliescu elnök nyitotta meg a nagyiparosok és vállalkozók nemzetközi kongresszusát. A találkozón a FÁK tagjai képviseltették magukat. Az értekezleten elfogadott dokumentum szerint létre kell hozni a volt szocialista országok amolyan KGST-pótló regionális piacát. [BN, szept. 22.] A RomLib szerint már elkészítették a FÁK-hoz történő csatlakozás forgatókönyvét. [MH, szept. 27.]1994. szeptember 21.Iliescu elnök a rádióban kifejtette: az RMDSz követelései a m. kisebbség és a ro. állam közötti kapcsolatba tartoznak, nem a ro.–m. alapszerződés hatáskörébe. [RMSz, szept. 22.]Kovács László kifejtette: Mo. az alapszerződéssel nem mond le a határok békés megváltoztatásának lehetőségéről. Mo. ragaszkodik ahhoz, hogy az alapszerződés tartalmazza a kölcsönös kötelezettségvállalást a nemzeti kisebbségek jogainak elismerésére, garantálására és gyakorlati érvényesítésére. [RMSz, szept. 23.] 1994. szeptember 22.A Legfelsőbb Törvényszék elutasította az Antonescu-szobor fölállítását támogató másodfokú döntést. Ennek ellenére a marosvásárhelyi ro. lap bejelentette: 28-án fölavatják a szobrot. [RMSz, szept. 23.]1994. szeptember 24.Varga László és Kelemen Kálmán jelenlétében, az EUCD brüsszeli közgyűlése megerősítette a budapesti döntést (→ 1994.03.11), amelynek értelmében az RMKdP-t fölvették az EUCD tagjai közé. [RMSz, okt. 18.]Az osztrák hatóságok számos esetben füleltek le szolgálati útlevéllel rendelkezőket, akik munkát vállaltak az országban, ezért a szolgálati útlevéllel rendelkező ro. állampolgároknak is beutazási engedélyt kell kérniük. [ÚM, szept. 24.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
