Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 298 találat lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 281-298
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1993. április 15.

A szövetségben kirobbant viták és konfliktusok miatt szükségessé vált az RMDSz Etikai Bizottságának a létrehozása, mely becsületbíróságként látja el feladatát. [RMSz, ápr. 15.]

Bordos Mária a Tulipán üzlethálózat brassói üzletének vezetője nyilatkozott a cég tevékenységéről. A Tulipán-üzlet célja az RMDSz anyagi támogatása. [EN, ápr. 15.]

Merk Mihály plébános arról számolt be, hogy Szatmárnémeti belvárosában épül a Szentlélek-templom. [EN, ápr. 15.]

1993. április 16.

Az RMDSz elnöksége nyilatkozatban utasította vissza 6 ro. párt vádaskodásait és számadatokkal igazolták, hogy Hargita és Kovászna megyében nincs m. hatalmi dominancia. Hargita megyében 84,6% a m. lakosság aránya, a prefektúrán a ro. tisztviselők aránya: 65,9%; az ügyészek és bírák esetében 60, ill. 50%; az intézmények vezetői 55%-ban románok. Kovászna megyében 75,2% m. lakosság mellett a prefektúrán 90,6% a ro.; további arányok: ügyészek: 50%, bírák: 83,3%. [Népújság, ápr. 16.]

Somai József az RMDSz új vezetési struktúrájának további részleteit ismertette. Lehetőség nyílt, hogy a szövetség növelje az alkalmazottak számát, gazdagabb adatbázisokat hoznak létre, amelyek a döntéshozatal hatékonyságát fogják növelni. [Szabadság, ápr. 16.]

Borbély Imre vázolta az önrendelkezés kiépítésének lehetséges folyamatát. Előbb az alkotmánnyal nem ütköző elemeket kell megvalósítani, ehhez akarat, munka és pénz szükséges. A fázisok: a magyarság számbavétele (kataszter), általános és titkos választások megtartása, melynek eredményeként létrejön a magyarság legitim „parlamentje”; ezután gyakorlatba ültethető a személyi és a kulturális autonómia. A területi autonómia az alkotmány módosítását is feltételezi. Borbély Imre hozzátette: „első számú partnerünk továbbra is a ro. ellenzék”. [ÚM, ápr. 16.]

A bíróság felfüggesztette Gh. Funar rendeletének végrehajtását, a per lezárásáig a Korunk szerkesztősége a helyén maradhat. [Szabadság, ápr. 16.] (→ 1993.04.22)

1993. április 17.

Kolumbán Gábor a Civitas Alapítvány alapításáról (1992. okt.) és működéséről nyilatkozott. Az alapítvány célja a szakértői tanácsadás biztosítása (és: továbbképzések, a gazdasági kultúra terjesztése) a települések önkormányzatai számára. [RMSz, ápr. 17.]

A MÚRE marosvásárhelyi ülésén megválasztották a Spectator Alapítvány alapító kuratóriumát és tiltakozó levelet küldtek Iliescu elnöknek, amelyben az ellen tiltakoztak, hogy ki akarják lakoltatni a Korunk (→ 1992.06.12) és a Helikon (→ 1993.04.10) szerkesztőségét. [Média, ápr. 29.]

1993. április 19.

Az Országgyűlés meghívására kétnapos látogatásra Budapestre érkezett az RMDSz szenátusi és képviselőházi frakciójának küldöttsége. Markó Béla kifejtette: az RMDSz saját céljait kívánja megvalósítani, ehhez pedig elvárja a m. kormány és a pártok segítségét; a szövetségnek ugyanakkor az európai fórumokon is képviseltetnie kell magát. Ugyanakkor nagyra értékelte, hogy a m. kormány beindította a Duna Televíziót. [Népszabadság, ápr. 20.]

1993. április 21.

Bill Clinton Washingtonban fogadást adott a Holokauszt Emlékmúzeum fölavatása alkalmából, amelyen Iliescu elnök is részt vett (→ 1993.04.23). A 15 perces Clinton–Iliescu megbeszélést az amerikai elnök jónak ítélte. – Iliescu elnök néhány perces beszélgetést folytatott Göncz Árpáddal is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, de Göncz Árpád kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a BTE visszaállítása és a konzulátus megnyitása. [RMSz, ápr. 24.]

Az RMDSz ÜE megvitatta a teendőket a kormány által létrehozott CMN (→ 1993.03.24, 1993.04.14) ügyében. Elfogadhatatlannak ítélték azt, hogy a CMN nem önálló döntéshozó szerv, emiatt nem jelölték ki a kisebbségi tanácsba küldendő képviselőket, de késznek mutatkoztak a kisebbségekkel kapcsolatos törvénytervezetek kimunkálásában részt venni. [RMSz, ápr. 23.]

Marosi Barna Katona Ádámnak üzent az RMSz hasábjain. Katona ui. azért küzd, hogy visszaállítsák a történelmi Udvarhely megyét, de elfeledkezik arról, hogy ezt a hatalom arra használná fel, hogy több ezres ro. adminisztrációs személyzetet telepítsen Székelyudvarhelyre. [RMSz, ápr. 21.] (→ 1994.08.02)

1993. április 22.

Liviu Medrea, alpolgármester semmisnek ítélte a bíróság határozatát (→ 1993.04.16) és erőszakkal akarta kilakoltatni a Korunk szerkesztőségét. Ápr. 21-én azért nem sikerült a kilakoltatás, mert a rakodóknak lejárt a munkaidejük és dolgavégezetlenül távoztak. 22-én a szerkesztők bezárkóztak és a bírósági idézés kifüggesztésével jelezték, hogy nem tárgyalnak, ui. kilakoltatást csak végleges bírósági döntés alapján lehet elrendelni. A szerk. így újabb haladékot nyert. [Szabadság, ápr. 23.] – Egy nappal később kijelentették, hogy hajlandók elköltözni, ha a felajánlott épületben megteremtik a megfelelő munkakörülményeket. [RMSz, ápr. 24.] (→ 1993.05.18)

Iliescu Washingtonban találkozott Al Gore alelnökkel, aki kijelentette: támogatja a legnagyobb kedvezmény megadását. [RMSz, ápr. 24.]

Ro. új főügyésze: Vasile-Manea Drăgulin. Elődje (Mihai-Ulpiu Cherecheanu) hivatásos katonatiszt volt és az EK-hoz csatlakozás feltétele, hogy a főügyészi hivatalban civilek kapjanak helyet. [EN, ápr. 22.]

Kézdivásárhelyen tartotta soros közgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESz). Az AESz 1991 decemberében alakult, székhelye Sepsiszentgyörgy. [RMSz, ápr. 29.]

1993. április 23.

A PRM nyílt levélben ítélte el azt, hogy Iliescu részt vett a Holokauszt Emlékmúzeum megnyitóján (→ 1993.04.21). A PRM tagadja a ro. holokausztot, a látogatást pedig úgy ítéli a párt, hogy Iliescu az országot a cionista diktatúra uralma alá akarja hajtani. [MH, ápr. 26.]

Gh. Funar bejelentette, hogy népszavazást akar kiíratni arról, hogy legyen-e a városban m. konzulátus és visszaállítsák-e a BTE-t. [PH, ápr. 26.] (→ 1993.04.30)

1993. április 24.

A budapesti Munkásakadémia Alapítvány konferenciájára meghívták az RMDE képviselőit. Bitay Ödön, az RMDE megyeközi vezető tanácsának tagja kijelentette, hogy az RMDSz egy megcsontosodott, működésképtelen szervezet. Nagy Károly szóvivő (Nagy István munkásíró fia) elmondta, hogy az RMDSz lojális ellenzékét alkotják, szocdem platformmá kívánnak válni. [MH, ápr. 26.] (→ 1993.06.17)

1993. április 25.

Temesvárott, a PAC első kongresszusán ismét Nicolae Manolescut választották elnökké. Stelian Tănase aleln. helyét Nicolae Tărău vette át. [BN, ápr. 27.]

1993. április 26.

Az RMDSz küldöttsége Bukarestben tárgyalt az ET jogi bizottságával. Kifejtették, hogy a kormány nem tett lépéseket a kisebbségi problémák megoldására. Átfogó dokumentációt terjesztettek elő, amelyben a kisebbségi sérelmeket sorolták föl, amelyeket Ro. csatlakozása előtt meg kellene oldani. [MH, ápr. 27.]

1993. április 27.

A Vallásügyi Államtitkárság székhelyén a kultusztörvény tervezetét vitatták az egyházak küldöttei. Tempfli József elmondta: a hatalom képviselői mereven elzárkóztak néhány kérdés megvitatásától: nem akartak beleegyezni az egyházi vagyon visszaszolgáltatásába és az egyházi iskolák felállításába. Az egyházak vezetői továbbra is kitartanak e két lényeges feltétel teljesítése mellett. [EN, máj. 13.] (→ 1993.10.11, 1993.10.28, 1994.04.09)

Jeszenszky Géza elmondta, hogy a ro.–m. alapszerződés szerkesztése során figyelembe veszik a romániai magyarság jogos kéréseit; nem fognak a „kisebbségek feje fölött szerződni”. [RMSz, ápr. 27.]

Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke a sajtó útján próbált üzenni Iliescu elnöknek, tekintve, hogy postán küldött leveleire – melyben a BTE visszaállítását sürgette – nem kapott választ. [RMSz, ápr. 27.] (→ 1993.05.12)

A tanfelügyelőség nem hagyta jóvá, hogy a kolozsvári Apáczai Csere János Líceumban tanítóképző osztályok induljanak. Tanítóképző csak Zilahon, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon működik. [RMSz, ápr. 27.]

1993. április 28.

Az RMDSz ÜE állásfoglalásban rögzítette, hogy a kormány rendelete (→ 1993.03.25) diszkriminatív intézkedés volt. A prefektus olyan intézmények fölött is rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a m. lakosság jogainak gyakorlását. Az RMDSz dokumentációt állított össze a döntés diszkriminatív voltáról és azt eljuttatta nemzetközi szervezetekhez. Nem értenek egyet azzal, hogy a helyi tanácsosok lemondással fenyegetőztek (→ 1993.04.06). [Szabadság, ápr. 30.] – Markó Béla, az alkotmányra hivatkozva, hivatalos óvást nyújtott be a kormánynak. [Táj., ápr. 28.] (→ 1993.04.30)

A CMN ülésén megjelent N. Văcăroiu is. Az RMDSz képviselői több javaslatot tettek a kisebbségi tanács hatáskörére vonatkozóan. V. Hrebenciuc elfogadta a javaslatokat és ígérte, hogy azokat a kormány elé terjeszti. [RMSz, máj. 1.]

Kolozsvár alpolgármesterét, Liviu Medreát megyei alprefektusnak nevezték ki. [Szabadság, ápr. 29.]

A FUEV, a KENF (Közép-Európai Népcsoportok Fóruma) és az MVSz ígéretet tett arra, hogy együttes erővel elkészítik a kisebbségben élő magyarok közös autonómiatervezetét. (MH, ápr. 28.)

1993. április 29.

Az ET jogi biz. Brassóban tárgyalt az RNDF képviselőivel. Paul Philippi beszámolt a romániai németek helyzetéről, a PRM, PUNR, PSM felől őket érő támadásokról. [Szabadság, ápr. 29.] – A jogi bizottság nem hozott döntést Ro. felvételét illetően, de értékelésük pozitív, mondotta Martin Strimitzer, a bizottság elnöke. [ÚM, ápr. 29.]

A május 5-re meghirdetett országos sztrájk előtt a kormány gyors intézkedésként havi nyugdíj- és bérkiegészítésről döntött. Az orsz. minimális bruttó alapbér: 28.950 lej (48 $). [Szabadság, ápr. 29.] (→ 1993.05.03)

A dési kolostor visszaadását pereli a ferences rendfőnök. Elsőfokon megnyerték a pert, a fellebbezésen pedig elveszítették. Újabb per várható. [RMSz, ápr. 29.]

1993. április 30.

Bukarestben a Legfelsőbb Törvényszék tárgyalta Cseresznyés Pál fellebbezését (→ 1992.07.07, 1992.12.19). Máj. 17-ére várható az ítélet. [OrEx, máj. 7.] – A döntés időpontját utóbb jún. 7-re tették. [RMSz, máj. 19.] (→ 1993.06.07)

A kolozsvári tanács elfogadta Gh. Funar referendumra tett javaslatát (→ 1993.04.23); az ülésről az RMDSz képviselői kivonultak, de ez nem befolyásolta a döntést. [Népszabadság, máj. 4.] (→ 1993.05.14)

Hargita és Kovászna megyében önkormányzati konferencia nyílt, amelyen elvetették a csoportos lemondás ötletét (→ 1993.04.06, 1993.04.28), mondván, hogy nem lenne hatékony a tett. [RMSz, máj. 4.] – Király Károly szerint le kellett volna mondaniuk a tanácsosoknak. [BL, máj. 14.] (→ 1993.05.26)

1993. május 1.

Hat-tízszeresére emelkedtek az élelmiszerek és szolgáltatások árai. A fizetéseket is emelték, de a szakszervezetek elégedetlenek a kompenzálással. [Népszabadság, máj. 3.]

A CD 3 pártja (PNTCD, PAC, PL) levélben foglalt állást Tőkés László kijelentésével (→ 1993.02.27) kapcsolatban. A nyílt levél aláírói nem értenek egyet a korlátozott autonómia gondolatával sem. [RMSz, máj. 1.]

Asztalos Ferenc a m. oktatás hátrányos helyzetét igazolta számadatokkal: a lakosság 7,1%-a magyar, de csak 4,9% tanulhat az anyanyelvén; 1991-ben 100 ezer lakosra 830 egyetemista jutott, de 100 ezer magyarra csak 512 fő. Emiatt, m. nyelvterületen, magas a szakképzetlen pedagógusok száma. [RMSz, máj. 1.]

1993. május 3.

Bukarestben részleges sztrájkot kezdtek a metró dolgozói. A várakozásokkal ellentétben (→ 1993.04.29) a sztrájk nem lett általános.

1993. május 4.

Teodor Meleşcanu Pozsonyban tárgyalt szlovák kollégájával; parafálták a szlovák–ro. barátsági szerződést. [RMSz, máj. 6.]

Tőkés László, párizsi sajtóértekezletén kijelentette, hogy Ro. belépését az ET-ba 3 feltételhez kell kötni: az egyházak ügyeinek rendezése, az anyanyelvű oktatás megoldása és a nemzeti kisebbségek elleni diszkrimináció megszüntetése. [Népszabadság, máj. 4.]

1993. május 5.

Gyulafehérváron 84 éves korában elhunyt Jakab Antal, nyugalmazott róm. kat. püspök.

1993. május 6.

Nagyváradon találkozott a két tanügymin. (Liviu Maior és Mádl Ferenc). A ro. fél szerint nem időszerű az államilag finanszírozott m. egyetem indítása, de nincs akadálya magánegyetemek indításának. [MH, máj. 8.]

A pápa tervezett látogatása ellen interpellált Petre Ţurlea. [MH, máj. 6.]

1993. május 7.

Bukarestben a két elnök (Sztaniszlav Suskevics és Ion Iliescu) aláírta a belarusz–ro. barátsági és együttműködési szerződést. [RMSz, máj. 8.]

Az EME Orvostud. Szakoszt. Nagyváradon tartotta 3. tud. ülésszakát. [RMSz, máj. 7.]



lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 281-298




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998