|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 298 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 281-298 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. január 29.Bukarestben újabb háromnapos megbeszélést tartott a két külügyminiszteri szintű bizottság a ro.–m. szerződésről. Néhány kérdésben sikerült megállapodni, a kolozsvári konzulátus ügye stagnál. [MN, jan. 29.]Az EvZ saját eszközökkel megállapította, hogy a képviselőházban rendszeresen lehallgatják az ellenzéki képviselők telefonjait. A SRI cáfolta, hogy köze lenne a lehallgatáshoz. [Népszava, jan. 29.] (→ 1993.02.11) Frunda György nem tartja szerencsésnek a területi autonómia kifejezést, szerinte a régiósítás a jövő útja. [BL, jan. 29.] Vida Gyula arra figyelmeztetett, hogy a munkanélküliek száma a magyarság körében aránytalanul magas. [BL, jan. 29.] 1993. január 30.Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégium udvarán fölavatták Benke Zoltán szobrászművész Bethlen-szobrát. [RMSz, jan. 30.]1993. február 1.Az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadta a kisebbségek jogaira vonatkozó (ajánlás jellegű) 1201. sz. dokumentumot [szövegét lásd: Népújság, ápr. 21.], amely kimondta: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása; a kisebbségnek joga van (szóban és írásban) szabadon használni anyanyelvét a magánéletben és nyilvánosan, továbbá a közigazgatásban, az igazságügyi szervek előtt; joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni; joga van anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített oktatási intézményekben; joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.20, 1993.07.07)Frunda György felszólalt az ET strasbourgi ülésén, hangsúlyozva: „Ro. alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását.” [Népújság, febr. 3.] Brüsszelben Nicolae Văcăroiu aláírta az ET és Ro. közötti társulási szerződést. [RMSz, febr. 3.] Doina Corneat megidézték a bukaresti főügyészségre, ahova államellenes felforgató tevékenység vádjával idézték be. Bűne: a „második bányászjárás” idején (→ 1991.09.25) sztrájkra szólította föl az elégedetlenkedőket. D. Cornea kijelentette: nem tesz eleget az idézésnek. Traian Chebeleu szerint rosszul időzítették a pert, mert éppen most folynak a tárgyalások Ro. teljes jogú tagságáról az ET-ban. [MH, febr. 1.] – Markó Béla nyilatkozatban tiltakozott, rámutatva, hogy a perbe hívás a visszarendeződés újabb jele. [RMSz, febr. 2.] (→ 1993.03.24) 1993. február 2.Az RTV nemzetiségi szerkesztőségeinek főosztályvezetője írásban utasította a m. és német adásokat arra, hogy műsoraik ezután csak „kulturális és hagyományőrző” jellegűek lehetnek. Az érintettek tiltakozásukban rámutattak, hogy a nemzetközi egyezmények szerint joguk van megszorítás nélkül véleményt nyilvánítani. [RMSz, febr. 2.] – A tiltakozások nyomán Paul Everac, az RTV vezérigazgatója kijelentette, hogy nem nyúlnak a m. adáshoz. [RMSz, febr. 6.]1993. február 3.Frunda György dokumentumot adott át az ET titkárságának, amely az RMDSz álláspontját tartalmazza a romániai kisebbségi helyzetről. Mivel a jelenlegi törvények csak hézagosan biztosítják a nemzetiségi jogokat, szükség van arra, hogy kisebbségi törvény biztosítsa a szabad nyelvhasználatot, a személyi és kulturális autonómiát. Adrian Severin kifejtette, hogy Ro. elfogadja a kisebbségi jogokról szóló kiegészítést. [MH, febr. 3.] – A felszólalásokat követően az ET közgyűlése elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyv-tervezetét. A tervezet tk. tartalmazta az anyanyelv használatát, a pártalapítás és az autonómia alakításának jogát. [Népújság, febr. 3.] – A jegyzőkönyvet Ro. is elfogadta, ezáltal a ro. törvények részévé avatta az egyéni és kollektív kisebbségi jogok elismerését. [MN, febr. 9.] (→ 1993.02.17)Az EMK nem ért egyet azzal [holott erről kongresszusi döntés született – K. P.], hogy a romániai magyarságot mint nemzeti kisebbséget definiálja az RMDSz programja, ehelyett a nemzeti közösség elnevezést szorgalmazzák. A programból hiányzik a területi autonómia követelése, a javasolt regionális önigazgatás nem azonos ezzel. [Népújság, febr. 3.] 1993. február 4.A Korunk pert indított Gh. Funar kilakoltatási szándéka ellen. A tárgyalásig felfüggesztették az ellenük hozott intézkedéseket. [MH, febr. 4.]Markó Béla egy interjúban kijelentette, hogy az RMDSz-ben kétségtelenül létezik radikális és mérsékelt irányzat, de – személyére vonatkozóan – egyik címkét sem akarta vállalni. [EN, febr. 4.] 1993. február 6.Marosvásárhelyen hároméves fennállását ünnepelte a VR. Iliescu elnök üzenete burkolt figyelmeztetésnek is nevezhető a nacionalisták számára, amikor az idegengyűlölettől és türelmetlenségtől való elhatárolódást sürgette; egyúttal a magyarságnak is üzent, amikor azt hangsúlyozta, hogy Ro.-ban elképzelhetetlen a területi autonómia. [MH, febr. 8.]1993. február 7.Marosvásárhelyen véget ért az RMKdP 2. kongresszusa. A kétnapos rendezvényen a magyarországi pártok (KDNP, MDF), valamint a HTMH és az MVSz küldöttsége is részt vett. A kongresszuson új programot és alapszabályt fogadtak el; átvették az RMDSz meghatározását („romániai m. nemzeti kisebbség”). A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszervezésre vonatkozóan. Az EMK meghívottjai (Katona Ádám és Bardóczy Csaba) tiltakozásul elhagyták a termet, mert a programba nem vették föl a területi autonómiát. – A párton belüli véleménykülönbségek Kolozsvár–Marosvásárhely ellentétben is megnyilvánultak. A kolozsváriak [értsd: a leköszönt Tőkés István (→ 1992.12.02) hívei] radikálisabbak, a Varga–Kelemen páros a reálpolitika híve. – Az új tisztikar: eln.: Varga László; aleln.: Bárányi Ferenc, Bibza István, Ágoston Albert; főtitkár: Kelemen Kálmán. [MH, febr. 8.; OrEx, febr. 19.] – Varga László kifejtette, hogy nem a nagypolitikában akarnak érvényre jutni, inkább a mozgalmi jelleget erősítik és a közélet aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpra állításához. [Népszabadság, febr. 9.]1993. február 8.Moszkvában tárgyaltak a ro.–orosz alapszerződésről. [MH, febr. 9.]1993. február 9.A kormány helyi közigazgatási osztálya – Vasile Popovici ellenzéki képviselő interpellációjára – elismerte, hogy Gh. Funar a törvényes eljárás megkerülésével helyeztette el az új feliratot a Mátyás-szobron. (→ 1992.11.30, 1992.12.01, 1993.01.09) [PH, febr. 9.] – Gh. Funar levétette a szoborra kitett 4 ro. zászlót; a bronztábla és az óriási zászlótartók maradtak. [Szabadság, febr. 10.]1993. február 11.Ellenzéki képviselők 80 tagú csoportja interpellált a lehallgatások miatt (→ 1993.01.29) és magyarázatot kértek. A SRI szóvivője tagadta a tényeket, véletlenül ottfelejtett mikrofonokról beszélt. Azonban a képviselők irodáit 1990-ben alakították ki, ezért nincs válasz arra, hogy kik „felejtették ott” a mikrofonokat. [EN, febr. 11.]1993. február 12.Mihai Ghenuş katonai ügyész a kolozsvári áldozatok (→ 1989.12.21) hozzátartozóival találkozott és elmagyarázta, hogy Ioachim Moga, volt elsőtitkárt és Iulian Topliceanu, volt katonai parancsnokot 1992 decemberében fölmentették, mondván, hogy a katonaság parancsra cselekedett, amikor a tömegbe lőtt. Látszólag tehát senki sem bűnös a 26 halottért és 63 sebesültért. [Szabadság, febr. 16.]1993. február 13.Az MTA szervezésében Budapesten kétnapos tanácskozáson vettek részt az utódállamok m. kutatói. Jakó Zsigmond, az EME elnöke leszögezte: „Társadalmi egyesületben tudományt szervezni eléggé elavult módszer, de szükség van rá. Korszerű intézményrendszerünk csak akkor lesz, ha visszakapjuk eltulajdonított nemzeti örökségünket.” [MN, febr. 15.]Marosvásárhelyen tanácskozott az RMPSz a Bolyai Nyári Akadémia (BoNyA) megszervezéséről (→ 1992.11.17). 1200 pedagógus továbbképzését tűzték ki célul, melyhez segítséget nyújt a magyarországi szaktárca, egyetemek, az MVSz és az egyházak is. Erdélyben 17 tanfolyamot szerveztek 1993 nyarára. [RMSz, febr. 20.] 1993. február 16.Megalakult a Brassói Magyar Vállalkozók és Kereskedők Egyesülete (BRAMIK). Az új társaság az információcsere mellett könyvelői és menedzsertanfolyamot hirdetett meg. [Szabadság, febr. 16.]1993. február 17.A parlament együttes ülésén számolt be a ro. delegáció az ET ülésén való részvételről. Adrian Moţiu szerint Frunda György, azzal, hogy dokumentumot tett le (→ 1993.02.03) Strasbourgban, nem Ro. érdekeit képviselte. Adrian Păunescu magyarellenes felhangokban bővelkedő beszámolója alatt az ellenzék tiltakozásul kivonult a teremből, a FDSN padsoraiban pedig taps tört ki. [RMSz, febr. 19.]Iliescu látogatást tett Brüsszelben, a NATO központjában. 1993. február 18.Rákóczi Lajos, a tanügyi bizottság tagja nyilatkozott az oktatás átszervezéséről. A CD törvénytervezete is túlzott centralizációt kíván fenntartani, ezzel Liviu Maior min. sem ért egyet. [BN, febr. 19.]Markó Béla kifejtette, hogy elsősorban a ro. demokratikus ellenzékkel van együttműködési lehetőségük, de sajnos mindegyik pártot áthatja „egy erős nemzetállami mentalitás”. Erős visszarendeződési jelek tapasztalhatók. A gazdasági kerettörvények lehetővé teszik, hogy földtulajdon kerüljön a földművesek kezébe, de a kormányzat semmilyen támogatást nem tud nyújtani a magángazdaságoknak. [MF, febr. 18.] 1993. február 19.Az Interetnikai Párbeszéd Társaság (Asociaţia Dialog Interetnic = ADI) legfőbb célja az erdélyi kisebbségek egyéni és kollektív jogaiért való kiállás és a szélsőséges nacionalista erők elleni küzdelem, fejtette ki Octavian Buracu, a társaság alapító elnöke. [MH, febr. 19.]1993. február 20.A pártszerű működési modellből az önkormányzati modellbe való áttérés fontos állomásaként, kétnapos tanácskozás nyomán, Gyergyószentmiklóson megalakult az RMDSz „parlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SzKT). – Az SzKT a szövetség belső „törvényhozó” testülete, az operatív vezetés az ügyvezető elnökség (elnök és alelnökök) hatásköre. – A testület tagjai: a Brassóban megválasztott 21 tagú tanács (→ 1993.01.22), a 39 képviselő és szenátor, az RMDSz megyei és területi vezetői, valamint a platformok, a csatlakozott pártok és a társszervezetek képviselői. Az SzKT Állandó Bizottságának (ÁB) elnökévé Csiha Tamást választották, az RMDSz üv. elnöke Takács Csaba lett (aki, emiatt, a későbbiekben lemondott képviselői mandátumáról). Az SzK és a MISzSz javaslatára megalakultak a frakciók is (→ 1993.03.04); a tanácskozás idején létrehozták a 63 tagú Független Frakciót (FF). Az alelnökök megválasztásakor a MISzSz kivonult a teremből, az ülés félbeszakadt, a döntést elnapolták. – Döntés született az RMDSz Közlöny kiadásáról. [RMSz, febr. 23.] (→ 1993.03.27)A Nemzeti Liberális Pártból (PNL) korábban kivált két pártocska [PNL-AT (Aripa Tînără) + PNL-CD] egyesülésével létrehozták a Liberális Pártot (Partidul Liberal = PL). Elnöke Vintilă Brătianu. A CD-n belül, de önálló parlamenti frakcióban kívánják folytatni a politizálást. [MH, febr. 23.; Ştefănescu: 290.] (→ 1993.03.02) Emil Constantinescu, a CD nevében, Washingtonban a legnagyobb kedvezmény megadását szorgalmazta. [Szabadság, febr. 20.] 1993. február 21.Új székhelyén, Marosvásárhelyen tartotta közgyűlését a MÚRE. A Csíkszeredában korábban (→ 1990.05.26) megalakult egyesület elfogadta a módosított alapszabályzatot és kiadvány (Értesítő) létesítéséről is döntött. A tisztújítás eredménye: eln.: Kántor Lajos; üv. eln.: Gáspár Sándor; aleln.: Ágoston Hugó, Makkai János, Hecser Zoltán, Stanik István, Boros Zoltán. [RMSz, febr. 23.] (→ 1993.04.17)1993. február 22.Véget ért a marosvásárhelyi bojkott (→ 1992.02.28), végre megalakulhatott a Maros megyei Tanács. Elnöke Togănel Ioan (FSN), egyik alelnöke Virág György (RMDSz). Az ülést Ion Racolţa prefektus nyitotta meg. [Népújság, febr. 23.]Hosszas vita után a képviselőház elfogadta a 35/1991. sz., beruházásokra vonatkozó törvény módosítását. A kiegészítő cikkely értelmében a külföldi beruházónak az általa megvásárolt objektumhoz tartozó földterület is a tulajdonába kerül. [MN, febr. 22.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
