Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 294 találat lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 281-294
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. március 18.

Az RMDSz OE Bukarestben tartotta soros ülését, amelyről nyilatkozatot adtak ki. [Szabadság, márc. 21.] – A CD-vel való együttműködést illetően az RMDSz határozott szándéka a demokratikus ellenzékkel közösen fellépni a jogállam megteremtéséért. Ugyanakkor a „25-ök” egységre vonatkozó felhívásával (→ 1992.03.10) is foglalkoztak: „Az Orsz. Elnökség az RMDSz egységét alapértéknek tekinti. A pluralizációs folyamatban eddig jelentkező áramlatok egyike sem vonja ezt kétségbe. Ezért megengedhetetlen, hogy bármelyik csoportosulás az egységeszményt kisajátítsa.” (→ 1992.03.24) ● [A Felhívás (→ 1992.03.10) közzététele után azonnal megszületett a Megjegyzés a felhíváshoz, amelyet Szőcs Géza írt alá elsőként. Az iratot összesen 15-en látták el kézjegyükkel, de azok közül hárman (Fazekas Miklós, Podhrádszky László, Szilágyi Zoltán) a Felhívást is aláírták. A Megjegyzés kimondta: „Az RMDSz tagságának igen súlyos egységbontási kísérlettel kell szembenéznie, mely éppen az egység gondolatának, a Romániában élő magyarság egyik alapvető értékének demagóg kisajátításával kívánja megosztani a magyarságot.” – Mivel nincs terünk, hogy e két dokumentumot teljes egészében idézzük és magyarázzuk, az érdeklődők figyelmébe ajánljuk Domokos Géza emlékiratának vonatkozó részét: Domokos 3: 100–116.]

1992. március 19.

Újabb forduló volt az erdőcsinádiak perében. Az ügyvéd kérte a vádlottak szabadon bocsátását, de kérését elutasították. [Népújság, márc. 20.] (→ 1992.04.02)

Gh. Funar felszólította a Szent Mihály plébániát, hogy 48 órán belül távolítsák el az épületen található kétnyelvű cégtáblát. [Szabadság, márc. 27.] (→ 1992.06.03)

1992. március 20.

Mircea Snegur köztársasági fennhatóság alá vonta a Moldovában állomásozó összes katonai egységet.

1992. március 21.

Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör (SzK), melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSz alelnöke volt. A platform ismertebb tagjai: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein-Kovács Péter, Egyed Péter, Pillich László, Varga Attila. Az SzK vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartja a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását, valamint a kollektív jogokat. – Kolumbán Gábor és Borbély Ernő elítélte a 25 képviselő egységre felszólító felhívását (→ 1992.03.10). [RMSz, márc. 21., márc. 24.]

1992. március 22.

Az albániai választásokon megbuktak a régi rendszert átmenteni igyekvő kommunisták. Aleksander Meksi vezetésével a Demokrata Párt alakított kormányt. Az új államfő: Sali Berisha.

1992. március 23.

Katona Ádám személye és autonómiáról vallott elvei körül aránytalanul nagy a felhajtás, az egészet a sajtó fújta föl; Katona nem nevezhető szélsőséges politikusnak – mondotta Tőkés László. [PH, márc. 23.]

1992. március 24.

Domokos Géza, aki nem vett részt az elnökségi állásfoglalás vitáján (→ 1992.03.18), most nyilatkozatban közölte: az elnökség tagjainak is természetes joguk, hogy egyik vagy másik platformhoz csatlakozzanak, de addig kötelesek az egész RMDSz-tagságot képviselni. Szerinte a platformok csak akkor adhatnak új értékeket, ha az általánosan elfogadott egységeszményből indulnak ki. [Népújság, márc. 24.]

Szőcs Géza az MTV-nek adott interjúban kijelentette, hogy visszavonul a parlamenti politizálástól, a továbbiakban kulturális szervezéssel kíván foglalkozni.

Borbély Imre amerikai és kanadai útjáról számolt be, ahol előadásokat tartott és befolyásos politikusokkal tárgyalt. [RMSz, márc. 24.]

Megkezdődött (és júl. 11-én állam- és kormányfői értekezlettel zárult) a „Helsinki II.” néven emlegetett EBEÉ-tanácskozás. [RMSz, márc. 24.]

1992. március 25.

Adrian Năstase felszólalt Helsinkiben (→ 1992.03.24). Ellenezte azt a javaslatot, hogy a kisebbségi problémák kezelésénél javítani kellene az EBEÉ mechanizmusát. Kétségbe vonta, hogy a kisebbségi kérdés megoldása az európai biztonság része lenne. [RMSz, márc. 28.]

1992. március 26.

Csíkszeredában tartotta elnökségi ülését az RMKgP, melyen elítélték a „25-ök” felhívását (→ 1992.03.10) és azt indítványozták, hogy a platformok a létező m. pártokhoz csatlakozzanak. [RMSz, márc. 31.]

1992. március 27.

Marosvásárhelyen még mindig nem alakult meg a tanács. Pokorny László megválasztott polgármester lemondatása miatt új helyhatósági-választást írtak ki máj. 3-ra. (→ 1992.02.13, 1992.02.14, 1992.02.15, 1992.04.05)

A népharag négy áldozatának (a székelyudvarhelyi Securitate parancsnoka, Dumitru Coman; Gabi Dănilă zetelaki és Liviu Teofil Cheuchişan oroszhegyi őrsparancsnok; Ferencz Imre székelykeresztúri milicista) Iliescu a forradalom vértanú hőse címet adományozta, post mortem. Pataki Imre, Hargita megyei prefektus megtagadta a kitüntetések átadását a hozzátartozóknak és visszaküldte a rendeletet. [EN, ápr. 2.] (→ 2004.06.30)

A boszniai szerbek – a febr. 29-ei szavazás eredményeit semmibe véve – létrehozták a Boszniai Szerb Köztársaságot. (→ 1992.04.06)

1992. március 28.

Tőkés László elmondta, hogy még a Polgári Szövetség (AC) is engedményeket tett a nacionalizmusnak, ro. oldalról csupán egy szűk értelmiségi réteg tekinthető szövetségesnek. Véleménye szerint még nem érett meg az idő az RMDSz-en belüli platformosodásra. [Népszabadság, márc. 28.]

1992. március 29.

Bukarestben véget ért a FSN 3. kongresszusa. Petre Romant megerősítették pártelnöki tisztségében. A tanácskozás után egy újabb csoport kivált a pártból és Vasile Văcaru vezetésével egy Iliescut támogató politikai alakulatot hozott létre. [Ez a párt kezdetben „FSN – Dec. 22”, ápr. 29-től FDSN néven szerepelt, végül a PDSR elnevezésnél horgonyzott le; ]930710.] (→ 1992.05.19)

Moldovában kihirdették a rendkívüli állapotot. Snegur elnök és egy 15-tagú tanács vette kézbe az ország irányítását. A törvénytelen alakulatokat fegyverletételre kötelezték. Iliescu elnök támogatásáról biztosította a hivatalos vezetést.

1992. március 31.

Chişinăuban találkozott a ro., moldovai, ukrán és orosz külügyi szakértő, hogy a moldovai helyzet békés megoldásáról tárgyaljanak. (→ 1992.04.06)

1992. április 1.

A moldovai polgárháború élénkülése okán Jelcin orosz elnök azonnali hatállyal Oroszország fennhatósága alá vonta a volt szovjet fegyveres erők Moldovában állomásozó 14. hadseregét. (→ 1992.05.12)

1992. április 2.

Marosvásárhelyen lezárult az erdőcsinádiak pere (→ 1992.02.06, 1992.03.19). Ítéletet csak ápr. 15-én hirdettek, a négy vádlott a „megígért” 4-4 évet kapta. [Népújság, ápr. 3., ápr. 18.]

1992. április 3.

Marosvásárhelyen folytatódott Cseresznyés Pál pere. [Népújság, ápr. 4.] (→ 1992.05.21)

Kreczinger István az EVMSz (→ 1991.12.07) tevékenységéről és a 4-én kezdődő 2. közgyűlésről nyilatkozott. A követendő alapcél: a kulturális és területi autonómia. A szervezet hármas feladatrendszert dolgozott ki: 1. a kivándorlási szándék csökkentése; 2. a már átköltözöttek érdekképviselete; 3. a repatriálás feltételeinek megteremtése. [MN, ápr. 3.]

1992. április 5.

A központi választási iroda határozata Marosvásárhely polgármester-választásának időpontját önkényesen ápr. 12-re módosította, a helyi szinten megszavazott máj. 3. helyett. Az RMDSz megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott a határozat ellen. [Népújság, ápr. 7., ápr. 10.] (→ 1992.03.27, 1992.05.03, 1992.05.11)

1992. április 6.

Chişinăuban megkezdődött a moldovai rendezést célul kitűző négyes külügyminiszteri találkozó (→ 1992.03.31) érdemi munkája. Tárgyaltak a Dnyeszter Menti Köztársaság küldöttségével, majd Mircea Snegur elnökkel. Snegur úgy vélte: Ro. és Moldova egyesülése nem a politikusoktól, hanem a népakarattól függ. (→ 1992.04.17)

Az EK külügyminiszterei elismerték a független Bosznia-Hercegovinát; a szerbek fegyverrel tiltakoztak – kitört a polgárháború. (→ 1992.05.30)

1992. április 7.

Temesvárott Demokrácia és kollektív jogok címmel tartottak tanácskozást. A nemzeti kisebbségek küldöttei megjelentek, a ro. pártok nem kívántak képviselőket küldeni. [MH, ápr. 7.]

Tokay György (a „25-ök” egyike; ]920310) elmondta: egy hónapos amerikai körútra hívták meg. Hangsúlyozta, hogy az RMDSz nem csupán etnikai párt, hanem olyan politikai erő, amelynek érdeke és feladata az ország demokratizálása. Szerinte az RMDSz-nek egységesnek kell lennie. [Népszabadság, ápr. 7.]

1992. április 8.

Nagyváradon megkezdődött a ref. egyház zsinata. (→ 1992.06.17)


lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 281-294




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998