|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak ![]() | kinyomtatom ![]() | könyvjelzõzöm ![]() |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1992. november 13.N. Văcăroiu bemutatta kormánylistáját és ismertette kormányprogramját. Elvetette az RMDSz által javasolt kisebbségi és az egyházak által szorgalmazott vallásügyi minisztériumot. A külügyi tárcát Teodor Meleşcanu vette át (az addigi Adrian Năstase a képviselőház elnöke lett), a honvédelmi tárca élén Nicolae Spiroiu maradt. [RMSz, nov. 14.]A Kriterion Alapítvány Igazgatótanácsa a Csíkszeredában épülő nyomda költségeire hivatkozva eladásra ajánlotta föl a Gyergyószentmiklóson levő Csíky-kert egyik épületét, hangsúlyozva, hogy a többi épülettől eltérő, ötödik épületről van szó. (Tették ezt azután, hogy a gyergyói RMDSz tiltakozott az épület eladása ellen [RMSz, nov. 4.].) [RMSz, nov. 13.] 1992. november 14.Gyergyószentmiklóson ülésezett az EMK. A sürgős teendők számbavételére létrehozták az Intéző Bizottságot. A belső önrendelkezéssel kapcsolatos nyilatkozatot korszakos jelentőségűnek nevezték. [RMSz, nov. 17.]1992. november 17.Domokos Géza aggasztónak nevezte, hogy N. Văcăroiu Liviu Maior történészt nevezte ki oktatási miniszternek, aki a VR színeiben szerzett kétes hírnevet. [Szabadság, nov. 17.] (→ 1992.11.22)Az RMPSz terveiről cikkezett az RMSz. Évente kb. 20 ezer m. fiatal fejezi be a tanulmányait Ro.-ban, nem mindegy, hogy ez milyen felkészültséggel, nemzeti öntudattal történik. Átfogó továbbképzésben kell részesíteni a 13 ezres pedagógus réteget, mert abból 3500 szakképzetlen. A továbbképzés kereteként kidolgozták a Bolyai Nyári Akadémia tervét. [RMSz, nov. 17.] (→ 1993.02.13) 1992. november 19.A parlament (260:203 arányban) bizalmat szavazott a Văcăroiu-kormánynak. Az előző napokban a jobboldali pártok még támadták az új kormányt, de mégis rá szavaztak. Kiszivárgott értesülés szerint ígéretet kaptak arra, hogy idővel – követeléseiknek megfelelően – átalakítják a kormányt. [ÚM, nov. 21.]1992. november 21.Országos vezetőségi ülésre gyűltek össze az RMKgP megyei küldöttei. A Mihály József elnök és Lukácsy Szilamér főtitkár vezette ülésen az Erdélyi Magyar Gazdákért Alapítvány létrehozásáról tárgyaltak. [Népújság, nov. 24.]Domokos Gézát etikai bizottság elé hívták (→ 1992.10.25), de ő – arra hivatkozva, hogy nem tartja törvényesnek az etikai bizottságot – nem jelent meg, csupán levelet küldött. A bizottság nem döntött az ügyben. [MN, nov. 23.] 1992. november 22.Liviu Maior, az új oktatási miniszter (→ 1992.11.17) kijelentette: „Az elkülönülés ellenzője vagyok. A kisebbségi tanulók Ro. állampolgárai, előjogok nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy valamilyen formában károsítanánk ezt az oktatást. Azt a ro. állam tartja fenn, beilleszkedik egy általános hálózatba, tehát mindenki alá kell hogy vesse magát egyazon törvényeknek.” [MTI]1992. november 24.A ro. vámhatóságok – előzetes bejelentés nélkül – benzinilletéket számítanak föl az országból kilépő személygépkocsik után. [Népszabadság, nov. 25.] (→ 1992.11.30)Iliescu egynapos látogatásra Párizsba érkezett; a Le Figarónak adott interjúban elmondta, hogy Gh. Funar nacionalizmusa csak a szélsőséges m. álláspontra kialakult reakció. A ro. államelnök élesen bírálta a m. irredentizmust, amelyet szerinte „felelős budapesti körök táplálnak” az utódállamokban. [MN, nov. 25.] A bukaresti bíróság döntése nyomán szabadlábra helyezték Nicu Ceauşescut. (→ 1993.05.26) 1992. november 25.Az Országgyűlésben, a költségvetési vita tárgyalása során a Fidesz egy sor államigazgatási intézmény megszüntetését vagy karcsúsítását indítványozta. A Fidesz fölöslegesnek tartja a HTMH-t, amelynek munkáját más intézmény is elvégezheti – mondotta Varga Mihály képviselő. [MH, nov. 25.]1992. november 27.A moldovai és a ro. parlament elnöke egyezményt írt alá Chişinăuban, amelynek értelmében a két ország törvényhozása a jövőben összehangolja tevékenységét. Ez az első lépés a két ro. állam integrációja felé, hangsúlyozta a kiadott közös közlemény. [MTI]1992. november 28.Tőkés László amiatt tiltakozott, hogy nov. 3-án Nagyszebenben a hadügyi, belügyi és művelődési tárca képviselőinek jelenlétében fölavatták azt a „forradalmi emlékművet”, amelyet az 1989 decemberében elesett 25 szekus és milicista tiszteletére emeltek. [RMSz, nov. 28.]1992. november 29.Tom Lantos összegezte kétnapos romániai látogatásának tapasztalatait. Tárgyalt a külügyminiszterrel, az RMDSz vezetőivel. Tom Lantos hangsúlyozta, hogy a m. kisebbségnek elengedhetetlen a kulturális autonómia megadása és a BTE visszaállítása. Mielőbb meg kellene nyitni a kolozsvári konzulátust és szabadon engedni az ártatlanul bebörtönzött magyarokat. [MN, nov. 30.]1992. november 30.Kolozsvárott újabb feszültséget provokált Gh. Funar, azzal, hogy a Mátyás-szobor talapzatára fölszereltetett egy Iorga-idézettel ellátott bronztáblát, amely a király ro. eredetét hivatott igazolni. (→ 1992.12.01, 1993.01.09, 1993.02.09)Szőcs Géza nyilatkozata kitért az utóbbi idők antidemokratikus intézkedéseire (pl. benzinilleték; ]921124) és Gh. Funar kegyeletsértő akciójára (amit a polgármester két nappal korábban bejelentett). Minden jel arra vall, hogy Ro.-ban felgyorsult a visszarendeződés. „Népcsoportunk tudatos eltüntetésének szándékáról van szó” – szögezte le az RMDSz alelnöke. [Szabadság, dec. 1.] 1992. december 1.Ro. nemzeti ünnepén, nagy rendőri felügyelet mellett hivatalosan fölavatták a Mátyás-szoborra tett emléktáblát. – Az RMDSz tiltakozásként távol maradt minden aznapi megnyilvánulástól. – Gh. Funar provokatív megnyilvánulását Doina Cornea is elítélte.Az RMDSz nevében Domokos Géza az elnöknek és a kormányfőnek címzett nyílt levélben tiltakozott Gh. Funar akciója ellen (→ 1992.11.30). [RMSz, dec. 4.] 1992. december 2.Az RMDSz megyei tisztségviselői és két szenátora, egyházi vezetők társaságában Grigore Zanc prefektusnál kerestek jogorvoslatot a szobor-ügyre, az MVSz levélben, a város mintegy 300 m. lakosa körmenettel és gyászszertartási énekekkel tiltakozott. [Szabadság, dec. 3.; RMSz, dec. 5.]Tőkés István (1991. febr. 5-én) lemondott az RMKdP elnöki tisztségéről, majd felkérésre dec. 2-ig mégis maradt, akkor véglegesen visszavonult. Az elnöki teendők ellátásával Varga László ref. lelkészt bízták meg. A pártot az RMDSz-ben Hajdú Gábor, Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviseli. [RMSz, 1993. jan. 29.; OrEx, 1993. febr. 19.] (→ 1993.02.07) 1992. december 5.Heves vitákkal tarkított tisztújító gyűlést tartott az RMDSz Kolozs megyei szervezete. Az új elnök: Kötő József, pol. aleln.: Eckstein-Kovács Péter. [RMSz, dec. 8.]1992. december 6.Kolozsvárott a Szent Mihály-templomban a város m. lakossága ökumenikus istentiszteleten tiltakozott a Mátyás-szobor meggyalázása ellen, ahol részt vettek a KOT tagjai és parlamenti képviselők is. Az istentisztelet után a több ezres tömeg néma csendben megkerülte a templomot; a menethez több ellenzéki ro. értelmiségi (pl. Doina Cornea, Octavian Buracu) is csatlakozott; csak szórványos hangoskodók zavarták meg az eseményt. – A Gyulafehérvári érsekség nyilatkozata leszögezte: „A Mátyás-szobornál a teljes igazság azt követelné, hogy az eredeti felirat szerepeljen, kizárva minden módosítást, amelynek be nem vallott, de ismert célja: eltüntetni a neveket, amelyek arra emlékeztetnek, hogy a magyarságnak itt múltja és jelene van.” [Szabadság, dec. 8., 22.] – A parlamentben Szabó Károly interpellált a szobor-ügyben.Kolozsvárott gyűlésezett a KOT és megbízta a parlamenti frakciót (→ 1992.12.07), hogy interpelláljon a Mátyás-szobor miatt. Szőcs Géza egy félreérthető kijelentése miatt, amely megkérdőjelezte az RMDSz-képviselők és -szenátorok megbízhatóságát, egyesek lemondással fenyegetőztek. [RMSz, dec. 8.] 1992. december 9.A Bolyai Társaság újabb beadványt intézett az ország vezetőihez a BTE ügyében, kihangsúlyozva, hogy korábbi beadványaikra sem kaptak választ. [Szabadság, dec. 9.]1992. december 11.Teodor Meleşcanu békülékeny hangon beszélt a m.–ro. viszonyról, hangsúlyozva, hogy szükség lenne a külügyminiszteri találkozóra. [RMSz, dec. 11.]Az MDF elnöksége módosította a párt-hierarchiát, hogy megfoszthassa Csurkát az alelnöki címtől. (→ 1992.08.20, 1992.09.18) 1992. december 12.A ro. katonai ügyészség az 1989. dec. eseményekről szóló jelentése szerint 1104-en haltak meg, a sebesültek száma 3321 volt. Bukarestben 564, Temesvárott 93 személy vesztette életét. A Mugurel Florescu vezérőrnagy-főügyész szerint is szerény eredmény, hogy a gyilkosságok elkövetőivel foglalkozó 2912 dossziéból csak 1694-ben hoztak ítéletet. [MH, dec. 12.]1992. december 13.Fölmentették az 1989-es események több kolozsvári elítéltjét (pl. a helyőrség parancsnokát, a megyei párttitkárt); szabadon engedtek több, korábban elítélt pártvezetőt. [MH, dec. 14.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||