|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 260 találat | lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 241-260 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1990. április 8.A Mo.-i választások (→ 1990.03.25) 2. fordulója. A választásokat 164 mandátummal az MDF nyerte. További mandátumok: SzDSz (92), FKgP (44), MSzP (33), Fidesz (21), KDNP (21). (→ 1990.05.02)1990. április 9.Megjelent a 118/1990. sz. törvényrendelet, mely a komm. rezsim üldözöttjeinek (politikai foglyok, kényszerlakhelyesek) adandó kárpótlásokról intézkedik. (M. ny. lásd: RMSz, júl. 11.)1990. április 11.Az AFDPR Kovászna megyei szervezete, tiltakozásul a marosvásárhelyi kirakatper (→ 1990.03.29) ellen, melyben hét cigányt ítéltek el (mint az események egyedüli bűnöseit), az elítélteket a szövetség tb. tagjai közé sorolta.Az RMSz közölte a Szatmár megyei rendőrfőnökkel készült rádióinterjú szövegét (elhangzott a Marosvásárhelyi Rádióban, márc. 16-án). A riporter azon kérdésére, hogy mit tud a nagy számban Mo.-ról érkezett turistákról, akik márc. 15-én botrányos jeleneteket rendeztek, megsértve a ro. lakosság önérzetét, a rendőrfőnök azt válaszolta, hogy ilyenekről nem tud, az érkező turisták száma átlagos volt. 1990. április 12.Az RMSz riportban ismertette a márc. 16-i marosvásárhelyi eseményeket.1990. április 13.Éltes Zoltán, az RMKgP elnöke, levélben fejtette ki a párt céljait. [RMSz, ápr. 14.]A marosvásárhelyi események kivizsgálását folytató bizottság m. tagjai a Népújságban tiltakoztak a hatóságok tényhamisító próbálkozásai és az igazságszolgáltatás szelektív módszerei ellen (pl. a 38 letartóztatott személy közül csupán egyetlen ro. nemzetiségű volt). (→ 1990.04.29) 1990. április 15.Csíkszeredában a húsvéti szentmisét négy, a város fölött köröző helikopter zavarta meg. „Jól kiszámított, időzített provokációnak, megfélemlítésnek és a vallásos érzés durva megsértésének minősítjük, és a leghatározottabban tiltakozunk ellene. Megjegyezzük, hogy ugyanezt a megfélemlítő akciót Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is végrehajtották” – olvasható a gyulafehérvári megyés püspöknek a kultuszminiszterhez írott levelében. [Hídfő, máj. 8.]1990. április 16.A kormány konzultációra hazarendelte párizsi nagykövetét. Alexandru Paleologu Mihály király tervezett hazalátogatásával kapcsolatos nézetei nem egyeznek a kormányéval, ezért rendelték haza. Paleologu sohasem titkolta, hogy monarchista. Egy hét múlva visszautazhatott állomáshelyére.1990. április 18.Az RMDSz OIB nyilatkozatban tiltakozott Ioan Coja történelemhamisító cikke ellen, mely az Azi c. kormánylapban jelent meg. Coja a kommunizmust a magyarok és zsidók uralmának állította be.Miután az új litván hatalom az oroszokat kiszorító intézkedéseket hozott, Moszkva utasítására megkezdődött Litvánia gazdasági blokádja. (→ 1990.06.29) 1990. április 19.Mihály király az ortodox húsvétra kívánt hazalátogatni, de a román kormány ezt nem engedélyezte. A király az MTV Panoráma műsorának nyilatkozott, így húsvéti üzenete – legalább az ország nyugati felén – eljuthatott a ro. néphez.1990. április 21.Nagyváradon megkezdődött az RMDSz első kongresszusa. (Jelszava: „Egységben a jövő!”) A kétnapos nagygyűlésen 350 küldött vett részt. A szövetség megválasztott vezetői: Domokos Géza, elnök; Szőcs Géza, főtitkár. Tb. eln.: Tőkés László. Az elnökség tagjai: Béres András, Bodó Barna, Cs. Gyímesi Éva, Csutak István, Erőss Péter, Formanek Ferenc, Király István, Kántor Lajos, Kolumbán Gábor, Markó Béla, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Verestóy Attila, Vida Gyula, Zonda Attila.A kongresszus határozata felhívással fordult a CPUN-hez, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében. A felhívás elítélte a VR akcióit és közölte, hogy fönntartja igényét a teljes körű m. ny. oktatásra. Négynapos vita után Bukarestben véget ért a Romániai Írószövetség (RISz) közgyűlése. Az új elnök: Mircea Dinescu, alelnök: Ştefan Bănulescu. Az igazgatótanácsban helyet kapott Gálfalvi Zsolt és Balogh József. 1990. április 24.Bukarestben, a tüntetések harmadik napján, az ideiglenes parlament ülésén csavargónak („golan”) titulált tüntetőket gumibotokkal kergették szét a rendőrök. A decemberi véres események óta ez volt az első alkalom, hogy a hatalom erőszakhoz folyamodott a tüntetők ellen. A tüntetések folytatódtak. (→ 1990.05.01, 1990.06.13)Temesvárott megalakult a VR megyei szervezete. 1990. április 25.Az RMSz-nek adott interjúban Tőkés László beszámolt az ellene indult lejáratási kampányról (külföldi hatalmak ügynökének és besúgónak tartják).1990. április 26.Székelyudvarhelyen megalakult az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület (OBKE), tb. elnökévé Sütő Andrást, üv. elnöknek pedig Katona Ádámot választották. [RMSz, máj. 5.]1990. április 27.Virgil Măgureanu, a SRI igazgatója [korábbi szekustiszt!] egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy szakítanak a Securitate megtorló módszereivel, nincs felhatalmazásuk arra, hogy bárkit letartóztassanak. [Háromszék, ápr. 27.]Ülést tartott az RMDSz OE. [Tagjai: Domokos Géza (eln.); Szőcs Géza (főtitkár); Bodó Barna, Formanek Ferenc, Béres András (aleln.); Pillich László, Csutak István, Borbély Ernő (titkárok); Bitay Ödön (az eln. kabinetfőnöke); Kónya-Hamar Sándor (a főtitkár kabinetf.); Czédly József (gazd. ig.)] Máthé Éva az RMDSz politikájáról: Marosvásárhely után „némiképp radikálisabb álláspontra kell helyezkednünk, és ezt minden bizonnyal a főtitkár, Szőcs Géza és a köré csoportosuló kolozsvári vezető értelmiségiek képviselik majd”. [Valóság, ápr. 27.] 1990. április 29.Csíkszeredában befejeződött az RMKgP első kongresszusa. A kétnapos rendezvényen véglegesítették a párt programját és vezetőséget választottak: Búzás László (eln.); Orbán Dezső, Pál Béla, Tompos Zsolt (aleln.); Éltes Zoltán (titkár). – Kisgazdák Lapja címmel (rövid életű) lapot indítottak.Bukarestben, az Egyetem téri tüntetők közleményben jelentették be követeléseiket, hozzátéve, hogy azok teljesítéséig folytatják a tüntetést. A követelések között van a kormány és a törvényszék komm. káderektől való megtisztítása, független tévé és rádió, a belügymin. azonnali lemondása. Csíksomlyón Francesco Colassuono pápai nuncius püspökké szentelte Bálint Lajost és segédpüspökké Jakubinyi Györgyöt. Az RMSz-ben Weszely Tibor közölt tényfeltáró cikket a marosvásárhelyi eseményekről. 1990. május 1.Bukarestben tovább folytatódott a tüntetés. Marian Munteanu diákvezér hívei „kommunizmustól mentes övezetnek” nyilvánították az Egyetem teret. Többen éhségsztrájkba kezdtek, követelésük: tiltsanak el minden kommunista funkcionáriust a választásoktól, váltsák le Mihai Chiţac belügymin.-t. (→ 1990.05.16)Francesco Colassuono pápai nuncius, ünnepi szentmise keretében iktatta be a szatmári egyházmegye új róm. kat. püspökét: Reizer Pált. 1990. május 2.A Magyar Országgyűlés alakuló ülése. Az országgyűlés elnökévé (és ezzel ideiglenes államfővé) Göncz Árpádot, alelnökévé Szabad Györgyöt választották. (→ 1990.08.03)1990. május 3.Az RMSz közölte az 1989 decembere óta megalakult pártok névsorát. A mintegy 70 párt között 3 kis m. párt neve szerepelt: FMP, RMKgP, RMKdP.1990. május 4.Marosvásárhelyen – 34 megye képviselőinek jelenlétében – megkezdődött a VR első orsz. értekezlete. Az értekezleten megjelent Octavian Stănăşilă okt. min.-helyettes, aki biztosította a résztvevőket, hogy nem lesz m. ny. felsőoktatás. A vezetőség: eln.: Radu Ceontea, aleln.: Iustinian Petrescu, Vasile Rusu.Az EREK püspökévé választotta Csiha Kálmánt. (→ 1990.06.29) A Valóság „Sokarcú igazság – egynyelvű vádlottak” címmel riportot közölt a marosvásárhelyi események nagyernyei m. áldozatairól, akik megpróbálták megállítani a buszokon szállított ro. „rendcsinálókat”. Egyikük meghalt, többen kórházba kerültek. 1990. május 5.Ion Iliescu, a SzER-nek adott nyilatkozatában az állította, hogy Magyarország különleges jogokat kér az oktatásban az erdélyi m. kisebbség részére, olyanokat, amelyeket Budapest nem ad meg a saját kisebbségei számára. Erdélyről kijelentette, hogy a róla szóló vitának nincs történelmi alapja, „mivel Erdély az a hely, ahol a román nép született 2000 évvel ezelőtt”, s „történelme során az erdélyi lakosság többsége mindig román volt”. [RMSz, máj. 6.]A cserkészvezetők szárhegyi találkozóján közös normák kidolgozását és szövetség alakítását kezdeményezték. [RMSz, 1991. aug. 7.] (→ 1990.09.05) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
