Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: Btk. (büntető törvénykönyv / módosítása)

1993. július 26.

Emil Constantinescu, a CD elnöke a PAC vezetőivel tárgyalt. Elmondta, hogy az RMDSz kiválása a CD-ből tragikusan érintené az ellenzéket, mert az RMDSz-nek nemzetiségi konfliktus-helyzetekben kiegyensúlyozó szerepe van. [Háromszék, júl. 26.]

Életbe lépett az új büntető és a polgári eljárási törvénykönyv. A törvényeket Sinkó István jogász ismertette a kolozsvári napilapban. [Szabadság, aug. 5.]

1993. november 16.

A szenátus a büntető törvénykönyvet módosítva olyan szankciókat állapított meg, amelyek börtönnel sújtják a tekintélysértő írások szerzőit. A sajtó felháborodással fogadta a döntést, melynek jogilag megalapozatlan szépséghibája: a szerző akkor is elítélhető, ha állítását bizonyítani tudja. [MH, nov. 16.]

1994. február 4.

Valer Suian (PUNR) a Btk. módosítását javasolta: aki a ro. népet vagy Ro.-t becsmérli, azt ítéljék 6–36 hónap börtönre. Ez ellen az RMDSz és Nicolae Manolescu (PAC) is tiltakozott: ez a szólásszabadság megnyirbálását jelentené. Manolescu hozzátette: ezt egy olyan párt szenátora javasolja, amely doktrínáját a magyarellenességre alapozza. [Szabadság, febr. 4.]

1994. november 10.

A képviselőház elfogadta a PUNR által beterjesztett Btk.-változtatást. 6–36 hónap közötti börtönbüntetéssel sújtható az, aki nem a törvényes előírásoknak megfelelően tűzi ki idegen nemzetek zászlaját vagy elénekli más nemzetek himnuszát. Székely Ervin elmondta, hogy ha a szenátus is elfogadja ezt a korlátozó paragrafust, akkor az RMDSz az alkotmánybírósághoz fordul. – Tokay György aggasztónak nevezte a másik (szintén megszavazott) módosítást is, amely szabadságvesztést ír elő a „nemzet és az ország nyilvános gyalázásáért”. A ködös megfogalmazás a Ceauşescu-idők törvényeit idézi. [MH, nov. 11.]

Az ET legfőbb döntéshozó szerve, a külügyminiszterek bizottsága, Strasbourgban elfogadta a kisebbségvédelmi keretegyezmény tervezetét. Daniel Tarschys főtitkár elmondta, hogy az ET folyamatosan figyelemmel kíséri a kisebbségek jogait illető vállalások teljesítését. [RMSz, nov. 12.] (→ 1994.11.16)

Valentin Gabrielescu, parasztpárti szenátor, az 1989-es eseményeket vizsgáló bizottság elnöke a forradalom 5. évfordulójára ígérte a jelentés elkészítését. A véglegesítés előtt még meghallgatják Tőkés László püspököt is. [ÚM, nov. 10.]

Frunda György Rómában részt vett az ET jogi bizottsága ülésén. A napirendi pontok között szerepelt König és Jansson raportőrök jelentése, akik megállapították, hogy Ro. még nem teljesítette a vállalásokat. [RMSz, nov. 10.]

1995. március 28.

Albániából a Vatikánba érkezett Iliescu elnök, ahol a pápával áttekintették a görög kat. egyház javainak helyzetét. Iliescu megújította a pápa Ro.-i látogatására szóló meghívását. [RMSz, márc. 30.]

A szenátus megszavazta a Btk. módosításáról szóló törvényjavaslat keretében azt, hogy idegen állam zászlajának kitűzése, jelvényeinek használata vagy himnuszának nyilvános helyen való eléneklése 3–24 hónapig tartó elzárással büntethető. [RMSz, márc. 30.]

A képviselőház – noha két héttel korábban elvetették (→ 1995.03.14) – mégis beiktatta a szociális segélyről szóló törvénytervezetbe a határátlépési illetéket. [RMSz, márc. 30.] – Az RMDSz képviselőházi csoportja sajtóértekezleten tiltakozott a „kapupénz” újbóli bevezetése ellen. [Táj., márc. 30.] (→ 1995.05.18, 1995.07.31)

Gh. Funar az elnökhöz írt levelében azt követelte, hogy váltsák le a ro. külügyi tárgyalóbizottságot, az alapszerződést tárgyalják újra, s abban szerepeljen, hogy Mo. fizessen kártérítést a bécsi döntés után okozott károkért. [RMSz, márc. 30.]

1995. április 5.

Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla és a parlamenti csoport több tagja bírálta azt a javaslatot, hogy a jelenlegi, listás, arányos választási rendszert az egyéni, szavazókörzeti választás rendszerével váltsák fel. Hajdú Gábor bírálta az idegen államok jelvényeinek Ro. területén történő használatát és az ország gyalázását érintő új Btk.-rendelkezéseket. Az RMDSz az „országgyalázás” bűntettének bevezetése esetére javasolta, hogy hasonlóképpen sújtsák a nemzeti kisebbségek gyalázását is, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. – Szabó Károly és Bárányi Ferenc az EDU-konferencia munkálatairól számolt be és elmondták, hogy a márc. 26-án életbe lépett schengeni egyezmény gyakorlatilag felszámolja az EU-n belüli határokat és megerősíti az Európai Unió körülieket. [RMSz, ápr. 5.]

Székely Ervin képviselő az RMDSz önmeghatározását és az autonómiakoncepció tisztázását sürgette. Szerinte a Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) tétje az volt, hogy a radikális szárny megszerezze az RMDSz ideológiai vonala fölötti kizárólagosságot; megkezdődött az autonómiaelmélet mitizálása, gyógyírként való felmutatása. Hibáztatta az autonómiastatútum tervezetét, mert politikai deklarációkkal helyettesíti a jogi definíciókat. [RMSz, ápr. 5.]

1995. szeptember 20.

Az RMDSz sajtóértekezletén Márton Árpád képviselő a Btk. módosításáról beszélt: a parlament a demokratikus jogrendnek ellentmondó rendelkezéseket fogadott el (itt a sajtónyilvánosság korlátozására, valamint az idegen országok zászlaja kitűzésére és himnusza eléneklésére vonatkozó szakaszokra utalt). [Táj., szept. 24.]

1995. október 7.

Varsóban egy nemzetközi konferencián a ro. és a m. kormányfő megállapította, hogy az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás holtpontra jutott, így a közeljövőben nem érdemes újabb egyeztetést tartani. [MH, okt. 9.]

A PRM támadással válaszolt a PDSR-nek (→ 1995.10.05): miért védik Iliescut, amikor nem is tagja a pártnak? Az ominózus cikk (→ 1995.10.04) aláírás nélkül jelent meg, honnan tudják, hogy ki írta? [MN, okt. 7.] (→ 1995.10.13)

A KREK körlevelet adott ki, felemelve a szavát a himnusz–zászló paragrafus ügyében. A ref. énekeskönyvnek részét képezi a m. himnusszal azonos szövegű 52. sz. dicséret, tehát „nemzeti imánk eléneklése azon törvényes esetek közé tartozik, amelyet a Btk. hivatkozott rendelkezése nem büntethet”. [RMSz, okt. 7.]

1995. október 16.

Borbély László beszédet mondott Brüsszelben, az EP és a ro. parlament vegyes bizottsága ülésén. Azokról a megfogalmazott követelményekről beszélt, amelyek nem oldódtak meg: decentralizálás, a helyi autonómia bevezetése, nem vizsgálták felül a prefektusok túlzott hatáskörét szabályozó törvényt; nem kerültek a törvényhozás napirendjére a helyi közpénzek és közvagyon kezelésére vonatkozó törvények, a kisebbségi és a vallásügyi törvény. A megszületett tanügyi törvény egyes rendelkezései ellentmondanak Ro. nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettségeinek. [Táj., okt. 16.] – Klaus Hansch, az EP elnöke – annak kapcsán, hogy a ro. kormány nehezményezte az EP júliusi állásfoglalását – elmondta, hogy minél közelebb kerül Ro. az EU-hoz, annál inkább meg kell barátkoznia a számonkérés gyakorlatával. [RMSz, okt. 24.]

Az AC kezdeményezésére 119 értelmiségi írta alá azt a levelet, amelyben a Ro.-t fenyegető önkény ellen tiltakoztak az aláírók. A titokvédelmi törvénytervezet és a Btk. tervezett módosításai az emberi szabadságjogokat korlátozzák. „E folyamat rendőri logikája nyilvánvaló és végső soron a reformfolyamat akadályozását célozza, mivel a jelenlegi rezsim ebben látja a hatalmát fenyegető legfőbb veszélyt.” [RMSz, okt. 17.]

1995. december 11.

Gh. Funar a PDSR-vel kötött koalíció felmondásával fenyegetőzött, felelőssé téve a vezető kormánypártot azért, hogy elvetette a Btk. módosítását, ennek köszönhetően a magyarok kitűzhetik a zászlójukat és elénekelhetik a himnuszukat. [MN, dec. 11.]

A VET elnöksége nov. 29-én levelet intézett Iliescu elnökhöz, amelyben emlékeztettek a hét, ártatlanul elítélt zetelaki magyar esetére és Katona Ádám ezzel (is) kapcsolatos éhségsztrájkjára. Az Államelnöki Hivatal válaszlevélben közölte, hogy a zetelaki elítéltek kérelme igazságügyminisztériumi kivizsgálás alatt áll, semmilyen pol. nyomást nem lehet figyelembe venni. [Szabadság, dec. 13.]

1996. április 18.

Az ET Parlamenti Közgyűlésén Josette Durrieu francia szenátor előzetes jelentést terjesztett elő, melynek következtetése: Ro.-t továbbra is monitorizálni kell. A kormány túl gyakran ad ki rendeleteket, a prefektusoknak túl nagy hatalmuk van; ugyanakkor a raportőr kétesnek értékelte a Btk. sajtórágalomra vonatkozó előírásait és arra is figyelmeztetett: a ro. hatóságok nem készülnek elfogadni az ET 1201-es ajánlását. [Szabadság, ápr. 18.]

Az RMDSz bukaresti sajtótájékoztatóján Szabó Károly biztató jelnek vélte, hogy Năstase – a kisebbségi szemináriumon (→ 1996.04.10) – szükségesnek vélte a kisebbségi szervezetekkel való konzultációt. Borbély László rámutatott, hogy Ro.-nak összhangba kell hoznia törvényeit az EU törvénykezésével. A pártoknak eljuttatott egy 21 törvényből álló listát, amelyet jogharmonizációnak kell alávetni. [Táj., ápr. 18.]

Az RMDSz ÜE ülését követő sajtótájékoztatón a választási előkészületekről beszélt Demeter János. Vida Gyula az ellenzéki pártokkal való tárgyalásokról számolt be: minden párttal lehetséges együttműködés, kivéve a PUNR-t, PRM-t és a PSM-t. – Náznán Jenő elmondta: mintegy 120 ezer érdeklődőnek adtak felvilágosítást és kb. 100 ezer jogosultnak segítettek a privatizációs ügyintézésben. [Szabadság, ápr. 19.]

Az Adevărul vezércikkben támadta az ország vezetőit, rámutatva a hiteltelen, ellentmondásos nyilatkozatokra. Pl. Cioflina tábornok nyilatkozatát (→ 1996.04.10) két nap múlva cáfolni kellett, mert a francia sajtó azonnal lecsapott a hírre: Ro. fel akarja támasztani a Varsói Szerződést. [MN, ápr. 19.]

1996. október 1.

Frunda György, az RMDSz államelnök-jelöltje, a szövetség bukaresti székházában ismertette az RMDSz autonómia-koncepcióját és saját programját. [Táj., okt. 2.]

Udvarhelyszék jelöltjei, az előválasztások nyomán: képviselői lista: Asztalos Ferenc, Antal István; szenátorok: Verestóy Attila. – Csíkszék jelöltjei: képviselők: Ráduly Róbert, Borbély Ernő, Sántha Pál Vilmos, Papp Kincses Emese, Nagy Benedek; szenátorok: Hajdú Gábor, Mátéffy Győző. – Gyergyó képviselőjelöltjei: Nagy István, Garda Dezső, Petres Sándor, Eigel Tibor. [RMSz, okt. 1.] (→ 1996.10.21)

Czirják Árpád, érseki helynök, a BBTE tanévnyitóján, beszédét latinul kezdte, m. imádsággal folytatta, majd románul és héberül szólt, végül magyarul köszöntötte a tanárokat és hallgatókat. Matei Basarab, aki egy évvel korábban is botrányt keltett, a hallgatósághoz fordult: engedik-e, hogy magyarul beszéljen? A válasz hangos igen volt. [Szabadság, okt. 2.]

Antal István parlamenti interpellációban tisztázta a csereháti ügyet. A Basel Hilft Alapítvány támogatásával fogyatékos gyerekek kisegítő iskoláját kezdték építeni a Cserehát nevű városrészben (→ 1996.04.03, 1996.09.07), időközben az Aris Industrie Rt. a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarendnek adományozta a befejezés előtt álló épületet. A szerződés érvénytelen, ezért folyik a vita. [UH, okt. 3.]

1997. április 16.

Az ET úgy döntött, hogy egy évre felfüggeszti az ország monitorizálását. Frunda György szerint ez annak köszönhető, hogy az ET nyitott Ro. felé és nagyon rugalmasan értelmezte jogszabályzatát. Az egy év alatt teljesíteni kell mindazt, ami az 1993-as ajánlásokban szerepel. Kimondottan felkérték Ro.-t a tanügyi törvény módosítására, a rasszizmus, a xenofóbia és intolerancia elleni küzdelemre; módosítani kell a Btk. több paragrafusát, tk. a sajtószabadságot érintő cikkelyt, valamint a himnusszal és zászlóval kapcsolatos, továbbá a 200. paragrafust (a homoszexuálisok büntetéséről); javítani kell a börtönviszonyokat, meg kell oldani az utcagyerekek helyzetét, a közösségek kárpótlását; intézkedni kell a cigányok társadalmi integrációja érdekében. [RMSz, ápr. 16. ; Szabadság, ápr. 25.]

Patrubány Miklós, az MVSz alelnöke úgy értékelte, hogy a BTE újraindítása nem szakmai vagy tudományos kérdés: „Csak pol. akarat kell hozzá és egyetlen tollvonással létre lehet hozni.” [Szabadság, ápr. 16.]

Törzsök Erika, a HTMH új elnöke hatékony tanácsadó szervvé és szellemi műhellyé kívánja formálni a hivatalt; a kisebbségpolitikában nem szabad pártpolitikai szempontoknak érvényesülnie. A HTMH által közvetített összegek csak kis részét képezik a költségvetésnek, különösen kevés, ha számba vesszük, hogy: 1. Kárpátalján a lakosság 80%-a munkanélküli, az emberek hónapok óta nem kapnak fizetést, 2. Szlovákiában a Mečiar-kormány gyakorlatilag minden támogatást megvont a kisebbségi kulturális intézményektől, 3. Horvátországban a m. lakosság rommá lőtt házakban próbál új életet kezdeni. [MH, ápr. 16.]

1998. szeptember 1.

C. V. Tudor kiáltványa (→ 1998.08.21) visszhangtalan maradt, bár annak számos pontja sérti az alkotmányt, az emberi jogokat és a Btk. számos paragrafusát. Miért ez a passzivitás a demokratikus erők részéről? – tette föl a kérdést a cikkíró. [RMSz, szept. 1.]

Az RMDSz vezetősége fogadta Max van der Stoelt, az EBESz főbiztosát. A megbeszélések központi témája az anyanyelvű oktatás és az önálló m. egyetem volt. A vendég kifejtette: nagyon reméli, hogy a 36. sz. sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában fogadják el. [RMSz, szept. 3.]

Tokay György hivatalában megtartotta első ülését a m. ny. állami egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság – a megbeszélésen csak az ülések metodológiáját pontosították. [RMSz, szept. 3.]

A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tiltakozást juttatott el a sajtóhoz, amelyben az RMDSz tanácsosai a helyi csendőrlaktanyának a tanács jóváhagyása nélküli felépítése ellen tiltakoztak; szerintük az építkezés „egyedüli célja a város etnikai összetételének megváltoztatása”, az pedig ellentétes az 1201-es ajánláson alapuló alapszerződéssel. [Háromszék, szept. 1.]

Ro.-ban az ipari termelés nem éri az 1989-es esztendő 70%-át sem; Daniel Dăianu a halmozodó államadósság csökkentése érdekében drasztikus intézkedéseket tervez: kevesebb pénzt kap a tanügy, egészségügy. [SzFÚ, szept. 1.]

2000. június 29.

A képviselőház eltörölte az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatok büntethetőségét. Ezt az EU sürgetésére tették meg; az egyházak továbbra is ellenzik a homoszexuális kapcsolatokat. Az ortodox egyház tiltakozott a Btk. vonatkozó paragrafusának módosítása ellen. [Szabadság, jún. 29.]

2001. szeptember 7.

A szenátus – az EU-s lobbi hatására – eltörölte a Btk. 200. §-át, amely a homoszexuálisok büntetését szabályozta. [Szabadság, szept. 7.]

Mintegy ezer szurkoló ünnepelte Kolozsvár főterén a ro. futballcsapat budapesti győzelmét. Sajtójelentések szerint mintegy 300 rendőr és csendőr vigyázott arra, hogy a főkonzulátus főtéri székhelyét ne érje támadás. A diadalittas szurkolók élén Gh. Funar állt. [Népújság, szept. 7.]

2003. január 14.

A Btk. 270. szakasza a véleménynyilvánítást korlátozná és szankciókat helyez kilátásba; Eckstein-Kovács Péter szerint a jelenlegi megfogalmazás ellenkezik az érvényes európai normákkal és a múlt rendszer megtorló intézkedéseit mintázza. [Szabadság, jan. 14.]

Kerekes Gábor szerint sok és tartalmas módosító javaslat érkezett be az RMDSz alapszabályára vonakozóan, amelyeknek mintegy felét bocsátják vitára. [Krónika, jan. 14.]

2003. május 23.

Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: a MÁÉRT budapesti ülésének napirendjén elsősorban a h. t. m. közösségek képviselői által kidolgozott, a kedvezménytörvényre vonatkozó módosító javaslatok megvitatása szerepel. [Szabadság, máj. 23.] (→ 2003.06.24)

A Btk. módosítása során a nemzeti kisebbségek igazságszolgáltatás előtti anyanyelvhasználatáról esett szó. A képviselőház elfogadta az RMDSz javaslatát, ennek értelmében a bíróságoknak tolmácsról kell gondoskodniuk azok számára, akik nem beszélik folyékonyan a ro. nyelvet. [Szabadság, máj. 23.] (→ 2003.06.18)

Adrian Năstase szerint nem kellene bátorítani a Szabadság-szobor felállítását; az emlékmű iránt a ro. kormány nem tanúsít ’különösebb érdeklődést’. [Szabadság, máj. 23.]

Jonathan Scheele kijelentette: nem tartja időszerűnek a székelyföldi fejlesztési régió (→ 2003.05.20) létrehozását. Szerinte időveszteség lenne Ro. számára újragondolni az ország 1998-ban kialakított regionális felosztását. Az RMDSz-nek évekkel ezelőtt kellett volna kezdenie lobbizni a székelyföldi régióért. – „A csatlakozási tárgyalások a jelenlegi regionális struktúrákra alapozódnak, ezek megváltoztatása rövid távon késleltetheti a folyamatot, de hosszabb távon a regionalizálás mikéntjének kérdésköre kizárólag Ro.-ra tartozik.” [Krónika, máj. 23., máj. 24.]



lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998