Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 43 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-43
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: viszony ro.–m. (Ro.–Mo.)

1992. január 2.

Oroszországban a gazdasági reform-program követelményeként felszabadították az árakat, elszabadult az infláció; ennek nyomán felerősödött a reformellenesség. (→ 1992.12.14)

Domokos Géza ismét hangsúlyozta, hogy a fontolva haladás híve. „Ma is lassú aknamunka folyik ellenünk. Ezen túl kellene lépniük a románoknak és európai módon rendezni kellene a m.–ro. viszonyt.” [ÚM, jan. 2.]

1992. október 20.

A kormányalakítási megbeszélések során Iliescu elnök az RMDSz küldöttségével (Domokos Géza, Szőcs Géza, Tokay György, Takács Csaba, Csapó I. József) tanácskozott. Az RMDSz ragaszkodott a konstruktív ellenzéki szerephez. Kérték a nemzetiségi minisztérium megalakítását, de Iliescu nem válaszolt a javaslatra. Az államfő Szőcs Géza szemére vetette, hogy külföldi útjai során valótlanságokat állít a nemzetiségi problémákról; Szőcs azt válaszolta: kész az elnök rendelkezésére bocsátani a beszédeinek szövegét. Iliescu végül azt javasolta: az RMDSz nyújtson be egy memorandumot a nemzetiségi kérdéssel és a m.–ro. viszonnyal kapcsolatos elvárásairól. [RMSz, okt. 23.]

1992. december 11.

Teodor Meleşcanu békülékeny hangon beszélt a m.–ro. viszonyról, hangsúlyozva, hogy szükség lenne a külügyminiszteri találkozóra. [RMSz, dec. 11.]

Az MDF elnöksége módosította a párt-hierarchiát, hogy megfoszthassa Csurkát az alelnöki címtől. (→ 1992.08.20, 1992.09.18)

1993. január 4.

Antall József a rádióban kifejtette, hogy a jövőben is támogatni fogja az utódállamokban élő magyarok érdekvédelmét; szerinte indokolt lehet mind a személyi, mind a kulturális és területi autonómia. [MH, jan. 4.] (→ 1993.01.08)

Teodor Meleşcanu nyilatkozott a m.–ro. viszonyról. Kijelentette tk., hogy Ro. útja Nyugat-Európa felé „egy jelentős szakaszon Mo.-on át vezet”. A „kisebbségi kérdés belügy ugyan, de nem úgy, hogy teljes mértékben ki van szolgáltatva az illető állam önkényes akaratának”. A két ország közötti szerződésről lehet konzultálni az RMDSz-szel, de a szövetség nem képviseltetheti magát a tárgyaláson. [Népszabadság, jan. 4.] (→ 1993.01.05)

1994. április 5.

A m. külügyi szóvivő reakciója (→ 1994.03.30): a vízumkényszer bevezetése a diplomaták számára újítás lenne a nemzetközi gyakorlatban. [MH, ápr. 5.]

A PDSR és a PNTCD az előrehozott választásokról tárgyalt. C. Coposu egyetért ezzel, ha megalakul egy stabil és szavahihető kabinet.

Milosevics szerb elnök egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett. A két államfő közös sajtótájékoztatóján elhangzott: Milosevics elégedett a ro. félnek a jugoszláv válsággal kapcsolatos magatartásával; a közeljövőben aláírják a két ország alapszerződését. [BN, ápr. 5.] ● [Utóbb az ellenzéki lapok megszellőztették: a temesvári vegyiüzemekből, egy korábban épült földalatti csővezetéken, ellenőrizhetetlen mennyiségű gázolaj áramlott át az embargó sújtotta Szerbiába. Vesd össze: ]920608.]

1994. május 10.

Az EvZ kedvezőnek tartotta, hogy a magyarországi választásokon az MSzP szerezte meg a vezető helyet: Horn Gyuláék nagyobb rugalmasságot ígértek a m.–ro. viszony rendezésében, és azzal nyugtatták meg a ro. partnert, hogy a legszükségesebbre faragják le az RMDSz támogatását. [MN, máj. 11.]

1994. augusztus 24.

Meleşcanu külügymin. találkozott a PUNR küldötteivel, akik kijelentették, hogy támogatják Ro. és Mo. viszonyának normalizálását. [MN, aug. 25.]

1994. szeptember 3.

Kovács László m. külügymin. elmondta: a m. kormány nem akar a kisebbségek feje felett dönteni, ezért rendszeresen konzultál a h. t. magyarság képviselőivel, de nem kívánnak vétójogot biztosítani senkinek sem. Meleşcanu szerint az alapszerződésnek általános előírásokat kell tartalmaznia. Konzultálnak a kisebbségekkel, de azok nem vehetnek részt az alapszerződés tárgyalásán, mert ezek kormányszintű tárgyalások. Horn Gyula elképzelhetetlennek tartja az erdélyi magyarok jogos követeléseinek érvényesítését, ha rossz a m.–ro. államközi viszony. [RMSz, szept. 3.] – Meleşcanu nem érti, milyen kisebbségi garanciákat kellene rögzíteni az alapszerződésben, hiszen az alkotmány biztosíték, a kisebbségi szervezetek az állami költségvetésből kapnak támogatást. Ro. elkötelezte ugyan magát a koppenhágai egyezmény mellett (→ 1990.06.27), de a dokumentum nem szól a kollektív jogokról. [MH, szept. 3.]

A Szenátus őszi ülésszakának első napján megválasztották a vezetőséget. Elnök továbbra is Oliviu Gherman, az egyik titkár Kozsokár Gábor maradt. [RMSz, szept. 3.]

1994. szeptember 12.

Politikai és történelmi szempontból bizonyos mértékig mindkét fél hibáztatható a ro.–m. viszonyban az évtizedek során kialakult feszültségekért, vélte Frunda György a Cronica politică c. hetilapban. Az elmúlt évtizedekben Ro.-ban semmibe vették a m. kisebbség jogait, minden akciójukat ellenségesnek bélyegezték, valóságos magyarellenes pszichózist keltettek. Másrészt a m. kormányok kicsit felülről kezelték a ro. kormányt. [Népszabadság, szept. 13.]

A PDSR állásfoglalása az alapszerződésről kifejtette: Ro. egységes nemzetállam, amely elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát identitásuk megőrzéséhez. Nem lehet önrendelkezésről és autonómiáról beszélni. Az állásfoglalás elítélte a PUNR nyilatkozatát (→ 1994.09.05). [MH, szept. 12.]

Fejér Katalin perében elmaradt az ítélet. A vád ellene: lakásán magyarul tanította a csángó gyermekeket. [Bővebben lásd: OrEx, 1993. máj. 28., 1993. jún. 11.] [MN, szept. 12.]

1994. december 4.

Iliescu elnök és Meleşcanu külügymin. Budapestre érkezett, hogy részt vegyen az EBEÉ államfőinek csúcstalálkozóján. Első nap Iliescu Horn Gyulával tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a két ország kapcsolata nem konfliktusos természetű; az alapszerződés vonatkozásában még bizonyos problémák vannak. Horn Gyula szóba hozta az anyanyelvű oktatás kérdését. Pozitív ösztönzést jelentene, mondta, ha az ET nemzeti kisebbségekről szóló okmányát (→ 1994.11.10) a két ország az elsők között írná alá. [RMSz, dec. 7.]

1995. január 23.

Budapestre érkezett Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, hogy az alapszerződés ügyében tárgyaljon. A főtitkár Takács Csabát is meghívta a tárgyalásra, de az üv. elnök elhárította a meghívást (furcsa lett volna, hogy „egy olyan kormány meghívásának teszünk eleget, mely a törvényen kívül helyezésünket helyezi kilátásba…”). A megbeszélésen a m. fél szóvá tette Chiusbaian kijelentését (→ 1995.01.21), amelyre a ro. fél azt válaszolta: az csak az igazságügy-min. magánvéleménye. Tabajdi Csabát ez nem nyugtatta meg: „a tárgyalásokon semmilyen konkrétumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSz ÖT ellentétes lenne a ro. alkotmánnyal, a törvényekkel vagy az ET önkormányzati chartájával” (…) „az elmúlt hetekben elég sok olyan nyilatkozat hangzott el Ro.-ban, amelyeket a m. kormány nem tud aggodalom nélkül figyelni, amelyekből egy folyamat látszik kibontakozni”. [MN, jan. 24.; RMSz, jan. 25.] (→ 1995.01.24)

A m. parlament 6 pártja közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát az RMDSz politikáját és státusát illető megnyilvánulások miatt. Értetlenül fogadták a ro. kormány nyilatkozatát, amely felszólította az RMDSz-t az ÖT feloszlatására, megdöbbenést keltett az RMDSz betiltásának követelése. Az RMDSz politikai és jogvédelmi céljait a m. pártok megalapozottnak tartják. [RMSz, jan. 25.]

Magyari Nándor László kifejtette: egy pártnak belső ügye, miként szervezi meg a választóival való együttműködést. N. Manolescu (PAC) nem érdeklődött az RMDSz-nél az ÖT ügyében, C. Coposu (PNTCD) viszont megtette. [RMSz, jan. 23.]

Az RMDSz OT marosvásárhelyi közleménye emlékeztetett: az ÖT-hez hasonló szerveződések több pártnál is megtalálhatók; elítélték a négypárti koalíció nyilatkozatát, mert feszültségkeltéssel igyekszik elterelni a figyelmet a politikai és gazdasági válságról. [RMSz, jan. 25.]

1995. január 24.

Göncz Árpád és Horn Gyula lemondta a ro. kormányfőtitkárral tervezett találkozót, így tiltakozva az RMDSz betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. [RMSz, jan. 30.] – A Franfurter Allgemeine Zeitung (jan. 30.) ro. kudarcként kommentálta Hrebenciuc budapesti szereplését (→ 1995.01.23). A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz és a NATO-hoz.

A CD nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást (→ 1995.01.20); ezzel Ro. olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek; ez Ro. nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. [RMSz, jan. 24.]

Romsics Ignác tanulmánya rávilágított: a SzU felbomlása előtt Európa legnagyobb kisebbsége a m. volt, most az orosz. Az új államok közül csak Csehországban van 10% alatt a kisebbségek aránya, a többi országban nagyobb ennél: Horvátország (12%), Szlovénia (12), Szlovákia (18), Litvánia (20), Belarusz (22), Ukrajna (27), Szerbia (34), Moldova (35), Macedónia (35), Montenegró (38), Észtország (38), Lettország (48), Bosznia-Hercegovina (56). [MN, jan. 24.]

1995. június 30.

Kovács László elmondta, hogy a Horn–Iliescu találkozón (→ 1995.06.27) egyetértés volt abban, hogy javítani kell a két ország viszonyát. Iliescu elnök nem zárta ki az 1201-es ajánlást. Nyitott kérdés maradt az anyanyelv használatának ügye, valamint az etnikai alapú párt alapításának joga. Ez utóbbitól elzárkózik a ro. fél – mondta Kovács László –, azzal érvelve, hogy ez nem tartozik az alapszerződésbe. A m. fél azért tartja szükségesnek, mert a PUNR (a PDSR koalíciós partnere) szinte hetente követeli az RMDSz betiltását. A ro. fél azt sem akarja elfogadni, hogy az alapszerződés betartását kétoldalú vegyesbizottság ellenőrizze. [Népszabadság, jún. 30.]

Bukarestben megkezdődött a 11 országot magába foglaló BSEC (→ 1992.06.25) 2. csúcsértekezlete, ahol elhatározták, hogy külügyminiszteri szinten kidolgozzák e regionális együttműködési struktúra jogi kereteit. [RMSz, júl. 1., júl. 3.] (→ 1996.04.28)

1996. július 17.

Smaranda Enache nyilatkozatban közölte: csak a sajtóból értesült arról, hogy őt az RMDSz államelnök-jelöltként kezelte (→ 1996.07.14), őt erről senki sem kérdezte. [RMSz, júl. 17.] – Borbély Imre nyilatkozatban tisztázta: az SzKT-n ő javasolta, hogy az RMDSz jelöltje Smaranda Enache legyen, miután megnyerte a jelölt szóbeli beleegyezését. [RMSz, júl. 18.]

A PDSR közleménye elítélte a budapesti m.–m. tanácskozáson (→ 1996.07.05) elfogadott nyilatkozatot, mondván, ezzel a m. kormány közvetlen kapcsolatot létesített más államok polgáraival, semmibe véve a nemzetközi jogi normákat: „a történtek azt mutatják, hogy Mo. nem ismeri el a ro. állam intézményeinek jogát arra, hogy képviselje állampolgárait a nemzetközi kapcsolatokban, ami egyes reprezentatív és szuverén intézmények tekintélye és legitimitása elleni nyílt uszítás.” Kovács Lászlót is támadták azért a kijelentéséért, hogy a m. kormány támogatni kívánja a h. t. magyarság autonómia-koncepcióinak kidolgozását. [MH, júl. 18.] (→ 1996.07.18)

1997. január 9.

Adrian Severin elmondta: Mo. és Ro. természetes szövetséges kell hogy legyen. Szerinte az 1990-es események sajnálatos módon késleltették az enyhülést; Antall József, Für Lajos, Gh. Funar, C. V. Tudor és Tőkés László nem mindig szerencsés nyilatkozatai fenntartották a feszültséget. A fennálló kérdéseket a nemzetközi egyezmények és az alapszerződés alapján kell megoldani. [Szabadság, jan. 9.]

Fontos feladat a közigazgatási decentralizáció – mondta Seres Dénes. Lehetővé kell tenni, hogy a helyi közösségek dönthessenek a sorsukról. Jelenleg a prefektusi hivataloknak még nagy beleszólásuk van a helyi autonómiába. A megyei tanácsok és kormány-kirendeltségek apparátusát is meg kell nyirbálni. [RMSz, jan. 9.]

A gyergyószentmiklósi polgármester posztjára előválasztásokat tartanak, a feltételek: állandó lakhely a városban (min. 10 éve), RMDSz-tagság (min. 1 éve), 200 támogató aláírás. [Táj., jan. 9.]

1997. január 16.

Markó Béla, az Akadémia által szervezett konferencián az RMDSz autonómia-politikájáról értekezett. Szerinte a területi autonómiát országszerte meg kellene valósítani; az RMDSz által szorgalmazott autonómia fogalma feltételezi egyes etnikai vetületű jogoknak helyi szinten való gyakorlását. Bedros Horasangian, a konferencia moderátora úgy vélte, két komplexust kell legyőzni: a magyarok a felsőbbrendűségit, a románok az alsóbbrendűségit. [RMSz, jan. 16.]

Tőkés László Bécsben kijelentette: elsietett volt a ro.–m. alapszerződés megkötése a romániai választások előtt, mert ezzel a m. kormány Iliescut támogatta. Tőkés elvben támogatta az RMDSz részvételét a kormányzásban, de a belépés túlságosan könnyelműen történt, „mivel a feltételeket nem tisztázták, nem is igazán lehet tudni, hogy mit kérhet számon az RMDSz a kormánykoalíción”. [RMSz, jan. 16.] (→ 1997.01.25)

Ro. küldöttség járt a Vatikánban, de csak Angelo Sodano bíborossal tárgyaltak. Teoctist pátriárka továbbra is ellenzi II. János Pál pápa romániai látogatását. [RMSz, jan. 16.]

A HTMH-ból leköszönő Lábody László (→ 1996.12.13) elmondta: a hivatal nem politizál, feladata a közösségek önszerveződésének elősegítése, a gazdasági együttműködés támogatása. [MN, jan. 16.]

1997. február 24.

Hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A sajtótájékoztatón elmondta, hogy a ro. külügymin. olyan javaslatot ismertetett az egyházi javak visszaszolgáltatására vonatkozóan, amely megnyugtatóan rendezheti a kérdést. Adrian Severin elégedetten nyugtázta, hogy a ro.–m. partnerség minden szinten fejlődik és minden m. politikai erő támogatását élvezi. [RMSz, febr. 26.]

Az MCsSz Gyimesbükkön tartotta tisztújító közgyűlését. Ügyvezetőként Csicsó Antal vezeti a szövetséget, ui. Erőss Péter – családi okokra hivatkozva – lemondott az elnöki székről. Művelődési felelős Nyisztor Ilona, tanügyi megbízott a pusztinai Fehér Katalin, a szociális kérdésekért a klézsei Istók György felel. A szövetség felszámolja sepsiszentgyörgyi székhelyét és ideiglenesen Gyimesbükkbe teszi át. [Háromszék, febr. 24.]

1997. március 12.

Horn Gyula meghívására Budapestre érkezett Victor Ciorbea kormányfő. A tárgyalást követően aláírták a kormányközi együttműködési, aktív partnerségi, valamint a kormányközi gazdasági vegyesbiz. létrehozásáról szóló egyezményt. A ro. kormány szerint nincs elvi akadálya a m. egyetem újraindításának, első lépésként két m. szak indulna a BBTE-n. Ciorbea egyetértett a kétnyelvű helységnév-táblák elhelyezésével is. [RMSz, márc. 14.]

Victor Ciorbea Március 15. alkalmából üzenetet intézett a romániai magyarsághoz, melyet kérésére m. és ro. nyelven továbbítottak a prefektúrákra, terjesztés céljából. Az üzenet emelkedett hangú, baráti kézfogást nyújtó. [RMSz, márc. 14.]

A két oktatási min. (Magyar Bálint és Virgil Petrescu) közös budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a BTE létrehozása még távlati cél, amit csak egy több szakaszból álló folyamat végén lehet elérni. Az első lépés az önálló tagozat létrehozása, de ehhez szükség van az egyetemi szenátus beleegyezésére. [Szabadság, márc. 15.]

Victor Ciorbeának a m. egyetem újraindulására vonatkozó kijelentése nagy hullámokat kavart pol. és egyetemi körökben. Simon Simion prorektor úgy vélte: az egyetem vagyonának elosztása vitához vezetne, melyben az etnikai szempontok uralkodnának, s azt a nacionalista erők használnák ki. [Sajtóf., márc. 12.]

A BBTE sajtóirodája közleményt adott ki: a rektori hivatal és az egyetemi szenátus szabályozó bizottsága megvitatta a kormányfő kijelentését és annak lehetséges következményeit. A biz. javasolta, hogy mérjék fel az egyetem vezetőségében és a tanárok körében, hogyan látják az intézmény szerkezetének bővítését. – Andrei Marga rektor közölte: eddig az egyetem vezetőségét nem konzultálták az ügyben; szerinte a különválás hátrányos lenne mindkét fél számára. [Szabadság, márc. 12.]

Alexandru Fărcaş, Kolozs megyei prefektus attól fél, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei; szerinte hiányoznak a feltételek az önálló egyetem létrehozására, előbb m. tagozatot kell létrehozni, mely 10–15 év alatt egyetemmé fejlődhet. [Sajtóf., márc. 12.]

1998. február 1.

Az 1996 óta eltelt időszakban a ro. pol. erők „egyfelől semlegesítették az RMDSz-t, másfelől maximálisan kihasználták arra, hogy kedvező képet alakítsanak ki Ro.-ról” – fejtette ki Tőkés László – ehhez képest még mindig eltörpülnek a szövetség által a kormányzásban elért kisebb-nagyobb eredmények, amelyek „még mindig vitatottak, még mindig csak a törvényesség határán, sürgősségi kormányrendeletek formájában léteznek”. Az „RMDSz szinte elvesztette önálló beleszólási képességét a romániai viszonyokba és a ro.–m. viszony alakításába.” [RMSz, febr. 3.]

Hatályba lépett az ET nemzeti kisebbségek védelméről szóló, 157. számot viselő keretegyezménye. Ez az első nemzetközi jogi érvénnyel bíró multilaterális dokumentum, amely a nemzeti kisebbségek védelmét célozza. A Keretegyezmény csak elveket és nem jogokat fogalmaz meg, s így az államok számára tág teret biztosít az elvek megvalósításához. A Keretegyezményt az ET tagállamai részére 1995 februárjában nyitották meg aláírásra, az első nap 21 állam írta alá, utóbb további 9 ország képviselői. A rendelkezések szerint az egyezmény csak akkor lép hatályba, ha 12 tagállam kifejezte egyetértését, hogy kötelezőnek tekinti azt magára nézve. A ratifikáció hosszadalmas volt, ezért csak 3 év múlva jutottak odáig, hogy az egyezmény hatályba léphessen. A preambulum szerint a részes államok elhatározták, hogy „saját területükön védelmezik a nemzeti kisebbségek létezését”, ami a nemzeti kisebbségi lét garanciájaként fogható fel. Elismerik, hogy a kisebbségek védelme az európai béke és stabilitás eleme. Kijelentik, hogy a pluralista és valóban demokratikus társadalmaknak olyan feltételeket kell teremteniük, amelyek biztosítják a kisebbségek identitásának kifejezését, megőrzését és fejlesztését, továbbá kifejezik törekvésüket, hogy a kulturális különbözőség ne a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása legyen. Az egyezmény kimondja az identitás szabad megválasztásának elvét, valamint azt, hogy az egyezménybe foglalt elvekből fakadó jogok és szabadságok mind egyénileg, mind másokkal közösségben gyakorolhatók. Explicite nem szerepelnek kollektív jogok, de a szöveg egyértelművé teszik, hogy az egyezmény elismeri a kollektív érdeket. A részes államok a kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosítására, hatékony védelmük előmozdítására vállalnak kötelezettséget. Alapelvek: egyenlőség a törvény előtt és a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életben; az asszimiláció tilalma, a népességarányok megváltoztatásától való tartózkodás; az identitás lényegi elemeinek megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása; a kultúrák közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet érdekében; erőszakos fenyegetések elleni védelem. Továbbá: a kisebbségi nyelv használatának joga a mindennapi életben, a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatban; a család- és utónév kisebbségi nyelven történő használatának és hivatalos elismerésének joga; kisebbségi nyelven írott magánjellegű feliratok valamint helység- és utcanevek elhelyezésének a joga. Az egyezmény biztosítja a kisebbségi nyelven való oktatás jogát, a tanárképzést, tankönyvekhez való jutást, az esélyegyenlőség biztosítását stb. [RMSz, febr. 4.]

1998. február 18.

A szenátus közigazgaztási bizottsága megerősítette azt a korábbi döntést, miszerint a kisebbségi lakosság településenkénti 20%-os aránya esetében jogos a két- vagy többnyelvű helységnév-táblák alkalmazása. [RMSz, febr. 20.] A 22/1997. sz. kormányrendelet értelmében azokban a helységekben, ahol a helyi tanácsosok egyharmada egy adott nemzetiségi kisebbséghez tartozik, a tanácsülés az illető kisebbség nyelvén is megtartható. [Szabadság, febr. 19.]

A kárpátaljai magyarok szervezete azzal bízta meg a vezetőit, tárgyaljanak az anyaországi pártokkal arról, miként lehetne elérni, hogy az Országgyűlés törvénybe iktassa – a szlovák kezdeményezéshez hasonlóan – olyan hivatalos személyi okmányok meghonosítását, amelyek lehetővé teszik a h. t. magyarok számára, hogy bizonyos területeken egyenlő jogokat élvezzenek a m. állampolgárokkal. Törzsök Erika, a HTMH elnöke szerint a közeljövőben erre nem lesz mód. [MTI]

Mihnea Moţoc külügyi szóvivő szerint a ro. állampolgárokra vonatkozó magyarországi vízumkényszer esetleges bevezetése „bizonyos mértékben árnyat vetne a kialakult kétoldalú együttműködésre”. [MTI] (→ 1998.02.21)



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-43




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998