|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 28 találat | lapozás: 1-20 | 21-28 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: titkosszolgálatok 1993. október 12.Az AEÁ Képviselőháza megadta Ro.-nak a legnagyobb kedvezmény elvét. [RMSz, okt. 14.]A parlament megerősítette tisztségében Virgil Măgureanut, a SRI vezetőjét. Szabó Károly kijelentette: a SRI és az államelnök pártatlansága nagyon hasonlatos; a jelek szerint az SRI folytatja az 1989 előtti gyakorlatot: szükség esetén közbelép és befolyásolja a közvéleményt. [Népújság, okt. 14.] – Szabó Károly beszámolt németországi tapasztalatairól, melyeket a titkosszolgálatok ellenőrzése ügyében szerzett: a hazai parlamenti ellenőrzés még csak a kezdet kezdetén van. [RMSz, okt. 12.] 1994. március 27.Bukarestbe érkezett Friedrich König és Gunnar Jansson, az ET két raportőre, hogy megvizsgálják, milyen mértékben tett eleget Ro. az ET-felvételkor vállalt kötelezettségeinek. [RMSz, márc. 30.] (→ 1994.03.29)Csíkszeredában befejezte programadó gyűlését az SzK (az RMDSz liberális platformja), ahol a ro. liberális párt és az SzDSz is képviseltette magát. Elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepelt a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, az önkormányzati és gazdaságpolitika, a kulturális önszerveződés stratégiája. A vezetőség tagjai: Eckstein-Kovács Péter (eln.); Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. [RMSz, márc. 31.] A The Observer cikke a ro. titkosszolgálatot elemezte. „A régi Securitate és a SRI egy nyelven beszél.” A SRI szerint Mo. továbbra is Erdély visszaszerzésén fondorkodik. [MH, márc. 28.] 1994. április 29.Virgil Măgureanu a Süddeutsche Zeitungnak azt nyilatkozta: a Securitatét 1990. jan. 3-án oszlatták fel, a SRI 1990 márciusában alakult meg; az új struktúrába a réginek a 17-18%-át vették át, holott 1993-ban a parlamentnek tett jelentésben még 60%-ról beszélt. (Petre Mihai Băcanu becslése szerint a SRI-nek 80%-a áll régi szekusokból.) A SRI-nek 6000 munkatársa van, de az országban még 5 másik titkosszolgálat is működik. Ezek függetlenek egymástól és csak a parlamentnek tartoznak elszámolással. [RMSz, ápr. 29.]1995. január 13.Ábrahám Dezső, az NTA volt főtitkára az alapítvány elszámolatlan támogatásai közül 3-at említett: az RMDSz-nek Szőcs Géza közreműködésével átutalt 8 millió Ft-ot; egy kolozsvári ingatlan megvásárlására átutalt 800 ezer Ft-ot; a Tőkés László könyvei után befolyt 9 millió lejjel sem számolt el a püspöki hivatal. [Népszava, jan. 13.] (→ 1996.03.04)Az osztrák külügyminisztérium hivatalosan tiltakozott Ro.-nál, amiért a ro. titkosszolgálat megfenyegette Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt. [RMSz, jan. 16.] (→ 1994.12.21) 1995. április 12.Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Bukarestben kijelentette, hogy Ro.-ban van kisebbségi probléma. [MH, ápr. 12.] (→ 1995.04.26)Csintalan Sándor (MSzP) Kolozsvárott találkozott az RMDSz és a SzÚT vezetőivel. Az alapszerződéssel kapcsolatban kijelentette, hogy az ET 1201-es ajánlásától nincs visszalépés. [RMSz, ápr. 14.] Cornel Ivanciuc, az Academia Caţavencu lap munkatársa hosszan tartó magánnyomozás után megállapította, hogy 30 ezer operatív tiszt dolgozik az országban lévő 9 titkosszolgálat keretén belül. Minden jel szerint egy újabbat is alakítanak még. [EN, ápr. 12.] A megyei tanács hozzájárult ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgyön 80 csendőrlakás épüljön. [RMSz, ápr. 12.] (→ 1995.02.27) 1995. június 13.Két hét alatt egy-egy levélbombát kézbesítettek Markó Bélának, Tőkés Lászlónak, Paul Philippinek (RNDF) és Nicolae Gheorghenak (Roma Szövetség). A likvidálási kísérletek összefüggésben állnak az osztrák titkosszolgálat által (1994. dec. 2-án) nyilvánosságra hozott (Bukarestben fogalmazott) halállistával. A szélsőséges, nacionalista erőknek, az utódkommunista hatalomnak és a Securitatenak egyaránt érdeke, hogy megfélemlítse a kisebbségi szervezetek vezetőit – mutatott rá a KREK közleménye. [EN, jún. 14.]Az Országgyűlés megszavazta a m.–szlovák alapszerződést (→ 1995.03.19, 1996.05.15). [MN, jún. 14.] Bátai Tibor (IKA) elmondta, hogy az alapítvány 300 millió forintos alapjából 145 millió jut az erdélyieknek. A romániai alkuratórium hét szakmai testületből áll: oktatási, tudományos, önkormányzati, gazdasági-vállalkozói, egyházügyi, szociális és ifjúsági bizottság. A végső döntés a főkuratóriumé. [RMSz, jún. 13.] 1995. június 14.A szenátusban elsöprő többséggel elfogadták a tanügyi törvényt. A megszavazott szöveg különbözik a képviselőházi tervezettől, ezért a két háznak még egyeztetnie kell. Mivel az RMDSz javaslatait mellőzték, a szövetség szenátorai szavazás előtt kivonultak a teremből, hangsúlyozva, hogy jelenlétükkel nem legalizálják a megkülönböztető törvény elfogadását. [RMSz, jún. 17.]A kormány és a koalíciós pártok arról döntöttek, hogy az alapszerződés mellett egy kiegészítő jegyzőkönyvet fogadnának el, amely rögzítené, hogy a m. fél soha nem támaszt területi igényeket és nem követel többletjogokat a m. kisebbségnek, függetlenül attól, hogy a jövőben milyen nemzetközi dokumentumokat fogad el az EU. [MH, jún. 17.] Szabó Károly a titkosszolgálatok működéséről elmondta, hogy egyedül a SRI működését szabályozza törvény. Az RMDSz el akarja érni, hogy a titkosszolgálatok hatáskörét a parlament szabályozhassa és ellenőrizhesse. [OrEx, jún. 14.] 1995. november 14.Az RMDSz ÜE elismerte, hogy a cél, amelyért Katona Ádám küzd – a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítása és a zetelakiak jogorvoslata – minden kisebbségi számára fontos; az eszköz azonban túl kockázatos, ezért arra kérték az EMK szóvivőjét, hogy függessze föl éhségsztrájkját. [RMSz, nov. 17.] (→ 1995.10.23)Első ízben rendezte meg az RMKC a Marosvásárhelyi Könyvkiállítást és Vásárt. Szabó Károly elmondta, hogy a SRI által összeállított jelentésből megállapítható: a titkosszolgálat nagyjából ugyanazt a megfigyelő munkát végzi, mint korábban a Securitate, jószerivel az egész lakosságot figyelik. Gyanakvással kezelik a külföldi befektetőket, ellene vannak a privatizációnak; a jelentésben nem utaltak konkrét államellenes cselekedetre, hanem az RMDSz autonómia-koncepcióját vitatták. [RMSz, nov. 14.] 1996. március 30.Egy bukaresti felmérés szerint először került első helyre a CDR (26,5%). A vezető kormánypárt (PDSR) csak 18,8%-os támogatottságot élvez. További számok: PSM (7,3%), RMDSz (7,2%), PRM (6,7%). Arra a kérdésre, hogy vannak-e szélsőséges pártok Ro.-ban, a megkérdezettek 37,5%-a felelt igennel, ezek közül 39,1% nevezte meg az RMDSz-t, 32,6% pedig a PRM-t, 12,2% a PUNR-t és 8% a PSM-t. [Szabadság, márc. 30.]Ki a felelős a SRI belső ügyeit érintő információk kiszivárogtatásáért? – erre keresett választ az a vizsgálat, amelyet a titkosszolgálatnál végeztek azt követően, hogy a közelmúltban több titkos dokumentumot közölt a România Mare c. lap. (→ 1996.02.03, 1995.10.04, 1995.10.07, 1995.10.13) A bűnös Măgureanu első helyettese volt, Victor Marcu tábornok, akit időközben leváltottak. [BN, márc. 30.] 1997. január 13.Vida Gyula elmondta: a kormányalakítás idején olyan gyorsan peregtek az események, hogy nem volt idő és alkalom minden döntés előtt az SzKT-t konzultálni (ez válasz volt Katona Ádámnak, ]961126), de az utólagos jóváhagyás 90%-os volt (→ 1996.11.28), tehát helyes döntések születtek. Az RMDSz a kormányba lépéssel nem mondott le alapvető politikai célkitűzéseiről, mint az autonómia kérdése vagy a BTE. [RMSz, jan. 13.]Hosszú szünet után Bukarestben újrakezdték a tárgyalásokat a ro.–ukrán alapszerződésről. Radu Vasile kijelentette: Ro. nem enged a Molotov–Ribbentrop-paktum elítélését illetően és utalni kíván az Ukrajnában élő 400 ro. polgár jogaira. [RMSz, jan. 15.] Élénk visszhangot váltott ki Miron Cozma letartóztatása. A felforgató tevékenység vádjával őrizetbe vett bányászvezér (→ 1990.06.13, 1991.09.25) elleni vádirat 5000 oldalas. Korábban többször beidézték, de sohasem jelent meg. – A bányavidéken sűrűn járőröznek a rendőrök, a boltokat feltöltötték hússal és kenyérrel. A közlekedési min. legfőbb gondja, hogy a bányászok ne induljanak ismét a fővárosba. Emil Constantinescu a bányászok küldöttségének elmondta: garantálja, hogy az ügyből nem lesz politikai per. [RMSz, jan. 13.] Újabb két titkosszolgálat került parlamenti ellenőrzés alá: a belügyminisztériumi és a külföldi hírszerzést végző testület. A 9 titkosszolgálatból eddig csak a SRI-re terjedt ki a parlamenti felügyelet. [Háromszék, jan. 13.] Febr. 1-jei hatállyal visszahívták posztjáról Ádám Erzsébet színésznőt (Hajdu Győző feleségét), a budapesti kulturális központ igazgató-helyettesét. (→ 1995.11.17) [RMSz, jan. 13.] 1997. április 30.A parlament két háza közös ülésén az SRI 1996-os tevékenységét elemezték. Frunda György bírálta a jelentés nyugatellenes irányultságát, ami fölöttébb káros lehet az euroatlanti tárgyalások folyamán. A titkosszolgálat korábban lemondott, de még funkcióban lévő vezetője (→ 1997.04.24) az ülés végén ismét éles támadást intézett az RMDSz ellen. [Táj., ápr. 30.] (→ 1997.05.06)Sepsiszentgyörgyön az RMDSz aláírásgyűjtésbe kezdett a városban felépítendő csendőrkaszárnya, a románosítás, a militarizálás ellen. A belügymin. ideiglenesen leállíttatta a munkálatokat. [Szabadság, ápr. 30.] 1999. május 5.Az RMDSz heti sajtótájékoztatóján elmondták: az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadta Frunda György jelentését a titkosszolgálatokról, ezzel az ET ajánlásává vált. A jelentés pontos előírásokat tartalmaz a titkosszolgálatok megszervezésére, hatáskörére és demokratikus ellenőrzésére vonatkozóan; nem használhatók fel elnyomó szervként a pártok, vallási szervezetek és más kisebbségi csoportok ellen.1999. június 3.A titkosszolgálatokról készült jelentésében Frunda György kiemelte, hogy túl sok az információs osztály, nem tökéletes a törvényes működés szabályozása, nem felel meg az ET előírásainak, hogy a titkosszolgálatok nem kizárólag a költségvetésből élhetnek és nem biztosított a parlamenti ellenőrzés folyamatossága. – Az SRI túlzónak találta a szenátor megállapításait. [Szabadság, jún. 3.] (→ 1999.06.12)Az első negyedévben Ro. területén 57.700 születést és 81.100 halálesetet regisztráltak. [RMSz, jún. 3.] A m. kormány és az RMDSZ egyaránt azt szorgalmazza, hogy az EU vegye le Ro.-t a vízumkötelezett országok listájáról. Németh Zsolt szerint a nemzeti vízum esetleges bevezetése csak egy a lehetőségek közül, ami nemcsak a magyarság, hanem az adott szomszédos ország minden állampolgára számára is megoldást jelentene. Markó Béla szerint a vízumstratégia, a határátlépés, a különleges státus kérdései a MÁÉRT illetékes bizottságának hatáskörébe tartozik. Amennyiben nem sikerül elérni, hogy az EU levegye Ro.-t a vízumkötelezett országok listájáról, csak akkor vetődhet fel a m. kisebbség irányában tanúsítandó kedvezmény-politika lehetősége. [RMSz, jún. 5.] Zilahon, a 7. Partiumi Önkormányzati konferencián 100-nál több RMDSz-es polgármester, városi és megyei tanácsos ülésezett. A hirtelen elnyert pénzügyi autonómia teljesen váratlanul és felkészületlenül érte az önkormányzatokat, sok helyen teljes pénzügyi csőddel kell szembenézniük. [BN, jún. 4.; SzFÚ, jún. 7.] Az írói hagyatékok mostoha sorsáról cikkezett Balázs Imre József. [A Hét, jún. 3.] 1999. június 12.Frunda György levélben válaszolt a SRI-nek a jelentésével (→ 1999.06.03) kapcsolatos ellenérvekre. Leszögezte, hogy előterjesztését a ro. delegáció tagjai is egyhangúan megszavazták. Tk. azt is megírta, hogy még nem látott olyan jelentést, amelyben valamelyik titkosszolgálat elszámolt volna a költségvetésből kiutalt pénzzel. [Népújság, jún. 12.]M. ifj. konferenciát rendeznek ősszel Budapesten, melyre az erdélyi ifj. szervezetek (MISzSz, OMDSz, MaKOSz, DUMA, IKE, ODFIE) képviselőit is meghívják. A budapesti Márton Áron Kollégiumot szeretnék kiépíteni a h. t. m. fiatalok intézményévé. [Népújság, jún. 12.] 1999. július 12.Lehallgatási botrány Székelyudvarhelyen; titkosszolgálati megfigyelés alá vonták Csoóri Sándor MVSz-elnököt – közlik az erdélyi hírlapok. [Szabadság, júl. 12.; SzFÚ, júl. 12.] (→ 1999.07.13, 1999.07.14)1999. július 13.A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett egy 4 évvel korábbi, bukaresti esetre, amikor hasonló módon szervezték meg a titkosszolgálat megfigyelőinek lebukását, hogy így szabaduljanak meg néhány „kellemetlen” munkatárstól. Az esemény, ahol részt vett az MVSz nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett, nem volt szükség különleges megfigyelőkre. – Markó Béla az üggyel kapcsolatban elmondta: korábban már megszüntették a SRI azon ügyosztályát, amely az „irredentizmussal és a m. veszéllyel” foglalkozik, de tapasztalatból tudja, hogy az RMDSz politikusait figyeli a titkosszolgálat. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mit tekint a SRI nemzetbiztonsági kérdésnek. [Szabadság, júl. 13.]Ősztől kötelező lesz a kilenc osztály, így az általános iskola nyolcból kilenc osztályos lesz, a líceumi oktatás pedig 3 osztályra (10–12.) korlátozódik. [Szabadság, júl. 13.] A kolozsvári MKT megvitatta a tanügyi törvény megszavazása nyomán kialakult helyzetet. Nyilatkozatban rögzítették: a m. nemzeti közösség szempontjából nem tartják kielégítőnek az elfogadott törvényt. (→ 1999.07.16) A Bolyai Társaság sem értékeli sikerként a módosított oktatási törvény és az akkreditációs törvény együttes hatását. Takács Csaba szerint nem időszerű a nyilatkozat. (→ 1999.07.08) [Szabadság, júl. 15.] 1999. július 24.’Tusványos’-on a Markó Béla, Nicolae Manolescu és Orbán Viktor tartott előadást a regionális együttműködésről. Manolescu szerint hiába beszélünk integrációs törekvésekről, amíg nincs igazi szándék az európai felzárkózáshoz. Markó szerint: „Föl kell adni a saját kisebbségekre acsarkodó nemzetállamok eszméjét, szét kell oszlatni a saját kisebbségeiket megfigyelő titkosszolgálatok lidércnyomását, és ki kell alakítani egy másfajta, egy együttműködő, tehát stabil Közép-Európát.” Orbán Viktor legjobban azt fájlalta, hogy nem történt előrelépés a m. ny. állami egyetem és az egyházi javak visszaszolgáltatása kérdésében. A követendő közép-európai modell az, hogy a többség engedi a kisebbségnek, hogy az életét a saját elképzelése szerint élje le. [SzFÚ, júl. 26.]Az ótordai ref. parókia udvarán leleplezték Suba László Petőfiről készült domborművét. [Szabadság, júl. 25.] Tőkés László nyilatkozatot tett közzé az új tanügyi törvénnyel kapcsolatban; az RMDSz hivatalos vezetése „jelentős előrelépésnek” ítélte a törvényt, elhallgatva annak diszkriminatív jellegét, az ellene szavazó Csapó I. Józseffel szemben pedig szankciókat helyeztek kilátásba. Tőkés szerint: a törvény megszavazásával mi magunk szentesítettük az önálló állami m. egyetem helyreállítási jogától való megfosztásunkat. Az elfogadott törvény az egyházi oktatást a magánoktatás szférájába száműzte és állami tulajdonként telekkönyvezteti az erdélyi történelmi egyházaktól 1945 után elvett, ezernél több iskolaépületet. [RMSz, júl. 24.] – Markó Béla sajnálja, hogy ez a nyilatkozat megszületett és hogy a tb. elnök továbbra is élesen támadja az RMDSz vezetését és a parlamenti frakciókat. Azt üzente Tőkésnek, hogy ne áldozzák fel a pol. küzdelmek oltárán az anyanyelvű oktatás kérdését; küzdeni kell azért, hogy megváltoztassuk azt, amit most nem sikerült elérni. „Ha a püspök úrban nincs remény és nincs bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni!” [Népújság, júl. 24.] 1999. szeptember 20.Háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett V. Harald norvég király, Emil Constantinescu meghívására. [Szabadság, szept. 21.]Adrian Năstase szerint „az ügy nagyon kényes” – a ro. titkosszolgálatnak kell tisztáznia az Alföldi László ellen megfogalmazott kémvádat. [Szabadság, szept. 20.] Nagy F. István, az RMDSz oktatási alelnöke elmondta, hogy a PKE létrehozását célzó Pro Universitate Partium Alapítvány megkapta a bejegyzéshez szükséges jóváhagyást az oktatási tárcától. Ennek érdekében Kötő József okt. államtitkár járt el. Ez az engedély még csak az alapítvány engedélye, nem az egyetemé. [RMSz, szept. 20.] 2000. február 23.Három év kimaradás után Costin Georgescu számolt be a parlamentben a SRI munkájáról, a felügyelő biz. elnöke ellenjelentést olvasott fel; eszerint a munkatársak 80%-a 1990 után lépett a titkosszolgálat kötelékébe, 500 vezető tisztségben történt személycsere, ennek ellenére a SRI-t még mindig a „totalitárius gondolkodásmód” jellemzi. [BN, febr. 23.]Andrei Marga megmarad okt. miniszteri posztján, Isărescu elutasította a lemondást. [HN, febr. 26.] Kihirdették a referendumtörvényt: a közérdekű, az önkormányzatokat érintő kérdésekben helyi népszavazást szervezhetnek. [Szabadság, febr. 23.] A tanári kar kérést nyújtott be az egyetem vezetőségének, a MOGyE m. tagozatának létrehozása ügyében, de az ezt követő szenátusi ülésen a kérdés még napirendi pontként sem szerepelt. [Udvarhelyszék, febr. 23.] 2001. május 16.Az akkreditációs törvény vitáján Anghel Stanciu (PRM) úgy kívánta módosítani a törvényt, hogy a ro. oktatási vonal beindítására kötelezze az újonnan létesülő felsőoktatási intézményeket. A PRM kivonulása után nem volt a szavazáshoz szükséges létszám, ezért a döntést elhalasztották. [Szabadság, máj. 16.]Ion Iliescu elmondta: botrányos, hogy a hatalmas agrárpotenciállal rendelkező Ro. behozatalra szorul. Ennek okát a mezőgazdasági nagyüzemek megszüntetésében látja; sürgeti a szövetkezetek megalakítását. [Szabadság, máj. 16.] A SRI fölmentette azt az 5 magasrangú tisztet, akik Radu Timofte KGB-s múltjáról hamis dokumentumokat gyártottak. A „bizonyítékokat” 1999-ben fabrikálták és 2000-ben tették közzé. [Szabadság, máj. 16.] Tempfli József a maga alapította Szent László-érdemkereszttel tüntette ki Tőkés Lászlót. [BN, máj. 16.] (→ 2001.05.21) lapozás: 1-20 | 21-28
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
