|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 95 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-95 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: támogatás, Mo.–h. t. m. (támogatás az anyaország, magyar kormány részéről határon túli magyaroknak, egyházaknak) 1990. március 3.Kökény Mihály m. szociális és egészségügyi miniszterhelyettes bukaresti látogatása során közös sajtóértekezletet tartott román kollégájával. Ezen tk. elmondotta, hogy 1989. dec. 22. és 1990. jan. 5. között 300 millió forint értékű gyógyszert és kötszert küldtek Romániába.1993. november 3.Katona Ádám (EMK) nyílt levelet küldött Mo. politikai vezetőihez, melyben nemzeti önrendelkezést és védőhatalmi kötelezettséget kért az utódállamok magyarságának. [ÚM, nov. 3.] – Katona Ádám levele magánakciónak tekinthető, szögezte le Markó Béla. Az RMDSz maga dolgozza ki az önrendelkezés koncepcióját és ehhez elvárja a m. kormány támogatását. [Népszabadság, nov. 5.]Noha a kárpótlási törvény nem írja elő, hogy milyen hadsereg volt katonája részesülhet kárpótlásban, nincs helye a megkülönböztetésnek. Törvénytelen dolog, hogy 4 erdélyi megyében nem fizetnek kárpótlást a m. nemzetiségűeknek – mondta Kerekes Károly. [EN, nov. 3.] 1993. november 6.Kolozsvárott tanácskoztak az oktatással, ifjúságneveléssel foglalkozók. A megbeszélés célja: az oktatásügyi szervezetek és alapítványok tevékenységének összehangolása és egy oktatási kuratórium létrehozása. [RMSz, nov. 10.]Pomogáts Béla Kolozsvárott tartott előadást. A kisebbségi magyarságnak nincsenek megalapozottan működő gazdasági intézményei, kulturális intézményrendszerét a maga erejéből képtelen fenntartani. A kisebbség sorsa azon múlik, hogy sikerül-e polgárosodni és kiépíteni az önkormányzatokat. A m. állam és társadalom segítsége nélkül kilátástalan a küzdelem. [Szabadság, nov. 9.] 1994. február 11.Budapesten Boross Péter fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit és az MVSz elnökét, Csoóri Sándort. A meghívottak: Erdély: Markó Béla (RMDSz); Felvidék: Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM); Kárpátalja: Fodó Sándor (KMKSz); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (HMDK), Pozsonec Mária (MMNÖK). – Boross Péter leszögezte: a m. kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a h. t. magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. – A meghívottak kifejtették: továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, ill. közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok többségi nemzeteivel; szabadon választott képviseleti testületeik által kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a h. t. m. közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a m. állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. [RMSz, febr. 16.]Szintén Budapesten tanácskoztak az utódállamok oktatási ügyekkel foglalkozó civil szerveződései (pl. Bolyai Társaság, RMPSz). A magyarországi ösztöndíjakról és továbbképzési lehetőségekről egyeztettek. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok, tanulmányaik végeztével hazatérjenek. [RMSz, febr. 22.] 1994. február 12.Entz Géza, a HTMH elnöke elmondta: az utódállamok magyarságának nyújtott segítség egy része a költségvetésből kerül ki. [MN, febr. 12.]1994. augusztus 29.Kovács László fogadta az RMDSz küldöttségét (Bodó Barna, Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László). A megbeszélés Meleşcanu budapesti látogatásával (→ 1994.09.05) kapcsolatos. A küldöttek átadták a dokumentumcsomagot, amely az alapszerződésre vonatkozó szempontokat összegezi. Elmondták, hogy a garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a ro. törvénytárba alkotmányos jogként kerülnek be az elvárások – egy politikai nyilatkozat még nem garancia. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSz dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. Takács Csaba elmondta, hogy a háború előtt a m. kormány a költségvetés 0,4%-ával támogatta a h. t. magyarokat, mára ez a szám 0,2%-ra csökkent. [Népszabadság, aug. 30.; BN, aug. 31.]Ion Diaconescu aggasztónak mondta, hogy a kormánypárt tárgyalni kezdett a kormányzásban való részvételről a PRM és PSM szélsőséges pártokkal. (→ 1994.08.23) [ÚM, aug. 29.] 1994. szeptember 17.Az Illyés Közalapítvány (IKA) áttért az alkuratóriumi rendszerre: ezentúl minden utódállamban a helyi alkuratóriumok döntenek a pályázatok haszonélvezőiről. Az erdélyi alkuratórium tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán (SzKT), Csávossy György (SzET), Kötő József. [RMSz, szept. 17.]1994. október 5.Takács Csaba a felmerült gondokról nyilatkozott: tisztázatlan a belső választások, a tagnyilvántartás kérdése. Folytatni kell a konzultációt az új m. kormánnyal, ui. nem eléggé tisztázott a támogatások kérdése. [EN, okt. 5.]1994. október 22.Budapesten befejeződött az MVSz közgyűlése. 27 országból 236 küldött érkezett. Horn Gyula beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány nem hagyja cserben a h. t. magyarokat, s a híresztelésekkel ellentétben a Duna Televíziót sem akarják megszüntetni. Tőkés László határokon átívelő nemzetpolitikát sürgetett. – Tabajdi Csaba államtitkár szerint az utódállamok m. közösségeinek támogatottsága nem függhet a pártok színétől; a szomszéd országokkal való kapcsolatok normalizálása azt jelenti, hogy nem egyeznek meg a nemzeti kisebbségek feje fölött; a m. költségvetés 0,62%-át fordítják a határon túliak támogatására és ezt tudatosítani kell az adófizetők körében. [MN, okt. 26.]Az RMKT Hargitafürdőn tartotta a 3. közgazdász vándorgyűlést. Az ülésszak témája a magyarság érdekvédelme és a privatizáció volt. [RMSz, okt. 27.] 1994. november 11.A h. t. magyarság egzisztencia-teremtésének gazdasági feltételeiről tanácskozott az MSzP Közép- és Kelet-európai tagozata. Tabajdi Csaba kifejtette, hogy a legfontosabb feladat a kisebbségi magyarság polgárosodásának elősegítése. A m. kormány információs tőkével tud a leghatékonyabban segíteni. Az IKA a szellemi életet segíti, a Kézfogás Alapítvány 200 millió forintot kapott a költségvetéstől, hogy a h. t. magyarság gazdasági életét támogassa. [MH, nov. 12.]A HTMH nem kíván állást foglalni a más országok zászlajára és himnuszára vonatkozó határozatról (→ 1994.11.10), de nem tekinti a lépést baráti gesztusnak – mondta Lábody László. – A tiltás nemzetközi jogi képtelenség. [ÚM, nov. 12.] 1995. június 13.Két hét alatt egy-egy levélbombát kézbesítettek Markó Bélának, Tőkés Lászlónak, Paul Philippinek (RNDF) és Nicolae Gheorghenak (Roma Szövetség). A likvidálási kísérletek összefüggésben állnak az osztrák titkosszolgálat által (1994. dec. 2-án) nyilvánosságra hozott (Bukarestben fogalmazott) halállistával. A szélsőséges, nacionalista erőknek, az utódkommunista hatalomnak és a Securitatenak egyaránt érdeke, hogy megfélemlítse a kisebbségi szervezetek vezetőit – mutatott rá a KREK közleménye. [EN, jún. 14.]Az Országgyűlés megszavazta a m.–szlovák alapszerződést (→ 1995.03.19, 1996.05.15). [MN, jún. 14.] Bátai Tibor (IKA) elmondta, hogy az alapítvány 300 millió forintos alapjából 145 millió jut az erdélyieknek. A romániai alkuratórium hét szakmai testületből áll: oktatási, tudományos, önkormányzati, gazdasági-vállalkozói, egyházügyi, szociális és ifjúsági bizottság. A végső döntés a főkuratóriumé. [RMSz, jún. 13.] 1995. augusztus 2.Az SzKT által létrehozott tanügyi válságtanács ülésén elhatározták: szept. 2-án Székelyudvarhelyen tartanak polgári fórumot, amelyre meghívják az egyházak vezetőit, a Bolyai Társaság és a civil szervezetek képviselőit is. A sajtó félretájékoztatásának ellensúlyozására szórólapot adnak ki. [Táj., aug. 3.]Az Alkotmánybíróság elutasította az államosított házakról rendelkező törvényt. Korábban az amerikai szenátus és az izraeli knesszet tagjai jelezték felháborodásukat a törvény diszkriminatív cikkelyei miatt, amelyek megakadályozzák a kivándoroltakat elkobzott ingatlanaik visszaszerzésében. [EN, aug. 2.] A m. kormány a köv. összegekkel támogatja a h. t. magyarokat: IKA = 300 millió Ft; ÚKKA = 200; Műv. és Közokt. Min. (könyvkiadásra) = 51,6; diákoknak ösztöndíj = 167; pedagógusok továbbképzésére = 75,4; kulturális támogatás = 8,3; egészségügyi tám. (a Mocsáry Lajos Alapítvány révén) = 25; a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány = 110. Ehhez társul még: MVSz = 180; HTMH = 175. [MH, aug. 2.] Ro.-ban a 11 állami orvosi egyetem mellett 1990 óta 49 magánegyetem is alakult. Ezek közül egynek sincs minisztériumi engedélye. [EN, aug. 2.] 1995. december 2.Illyefalván tanácskoztak az alapítványok képviselői. A 6. alkalommal megrendezett fórumon megjelent az erdélyi körúton lévő Lábody László, a HTMH elnöke, aki elmondta, hogy 1996-ra a m. költségvetés a korábbinál nagyobb összegeket szavazott meg az IKA és az ÚKKA számára (340, ill. 200 millió Ft). [RMSz, dec. 5.] (→ 1995.12.03, 1995.12.14)Pomogáts Béla Iliescu elnök megbékélési ajánlatát elemezte, amelyet hibásnak és alkalmatlannak tart, mert nem a ro. és m. történelmi stratégiák kompromisszumát javasolta, hanem beérte retorikai fordulatokkal. 1918 után a ro. stratégia a m. kisebbség beolvasztása volt. Iliescu elnöknek el kell fogadnia a Gyulafehérvári Nyilatkozatot. [Szabadság, dec. 2.] (→ 1995.12.08) 1996. január 24.Magyar Bálint fogadta az RMDSz küldöttségét. Felmérték, hogy a m. kormány miként támogatja az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményeinek építését. Az oktatás 3 pillére: a tankönyvtámogatás, a pedagógus-(tovább)képzés és a módszertani központok segítése. [Táj., jan. 25.]A hírlap munkatársa diverziónak nevezte Kiss Kálmán pártjának (RMSzdP) toborzóját: azok, akik megelégelték a pol. eredménytelenségek sorozatát és belátták, hogy felelőtlen az autonómia követelése, azok jelentkezzenek náluk. [Szabadság, jan. 24.] 1996. március 22.A PDSR úgy döntött, hogy a PUNR-vel is felmondja a koalíciós szerződést. A párt azt nehezményezte, hogy a PUNR az „RMDSz szövetségesének” nevezte és azt, hogy olyan politikai kezdeményezésekkel állt elő, amelyekről előbb nem egyeztettek. [Szabadság, márc. 22.] (→ 1996.03.28, 1996.07.13)Magyar Bálint műv. min. Budapesten a h. t. kulturális intézmények normatív alapon való támogatásának lehetőségeiről beszélt az RMDSz vezetőivel. Béres András javasolta, hogy meg kellene vizsgálni egy Székelyföldön létesítendő alapítványi egyetemmel [Sapientia] kapcsolatos elképzeléseket. [Táj., márc. 25.] (→ 1996.04.03) 1996. április 25.Markó Béla – a La Sapienza Egyetem meghívására – négynapos látogatást tett Rómában és a Vatikánban, ahol találkozott azokkal a bíborosokkal, akik a kultúráért és oktatásért felelnek. Az erdélyi magyarság helyzetéről tájékoztatta partnereit és részletes dokumentációt adott át (tk. az elvett egyházi vagyonról és a csángókról). Találkozott II. János Pál pápával, akitől közösségünk támogatását kérte. [Táj., ápr. 29.; BL. máj. 3.]Béres András Budapesten tárgyalt a HTMH illetékeseivel az erdélyi okt. kérdéseiről: a kihelyezett karok esetleges letelepítéséről és a székelyföldi egyetem létesítéséről. [Táj., ápr. 26.] Kolozsvárott bejegyezték az Iskola Alapítványt; célja tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszer, valamint továbbképzési lehetőségek biztosítása, okt. magánintézmények alapítása és a m. kormány által nyújtott okt. támogatás kezelése, szétosztása. [Táj., máj. 6.] (→ 1996.06.11) A választások közeledtével ismét megjelent a porondon Kiss Kálmán (→ 1996.04.23) és az RMDSz-t minősíti, mert pártja semmilyen kézzelfogható eredményt nem tud felmutatni – írta Gyarmath János. [RMSz, ápr. 25.] 1996. július 2.Kolozsvárott gyűlésezett a SzET, ahol tk. azt javasolták, hogy az RMDSz állítson saját elnökjelöltet az orsz. választáson. A tisztújítás során Csávossy Györgyöt újraválasztották a SzET elnökévé (aleln.: Király István, titkár: Köllő Dávid). Levélben fordultak az Országgyűléshez, amelyben azt sérelmezték, hogy a m. közoktatási törvények módosításakor elutasították azt a javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy a h. t. magyarok is részt vegyenek a m. közoktatás formálásában. A javaslat intézményesítette volna azt a támogatási rendszert, amelyet Mo. 1992 óta biztosít a tárca költségvetésében az utódállamok magyarságának. [Táj., júl. 3.]Drasztikus áremeléseket vezettek be: a kenyér 52%-kal drágult (250 lejről 380-ra), a villanyáram és a távfűtés 58%-kal, az üzemenyag 32%-kal (a benzin literje 750-ről 990-re nőtt, a gázolaj 500-ról 680-ra). (1 $ = 3063 lei) [SzFÚ, júl. 2.] 1996. július 5.Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a m. kormány, a parlamenti pártok és a h. t. m. szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [m.–m. csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő m. közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.] (→ 1996.07.11, 1996.07.14, 1996.07.17, 1996.07.18, 1996.09.04, 1996.10.18)Bukarestben a Romániai Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetést rendezett a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón Edit Müller, az EU–Ro. Parlamenti Vegyes Biz. tagja kemény szavakkal bírálta a kormányt, amiért nem hajlandó párbeszédet folytatni a civil (nem kormányzati, NGO-) szervezetekkel; kifejtette, hogy Ro.-nak több hajlandóságot kellene mutatnia az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. [Táj., júl. 10.] 1996. december 2.Illyefalván tanácskoztak az erdélyi m. alapítványok képviselői. A beszámoló rámutatott: az IKA támogatása nélkül az alapítványok nem lennének életképesek. [RMSz, dec. 10.]1997. január 25.A kormány jóváhagyta a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló határozatot. [Táj., jan. 28.]Az RMPSz szovátai ülésén részt vett Markó Béla és Béres András, akik a kormányban való szerepvállalás után kialakult helyzetet elemezték. A tisztújítás során újraválasztották Lászlófy Pál elnököt; az aleln.: Pál Ferenc, Szőcs Judit, Matekovits Mihály, Nagy F. István; Bíró István maradt a főtitkár. [RMSz, jan. 30.] Tőkés László megismételte korábban hangoztatott véleményét (→ 1997.01.16): írásbeli garanciákkal kellett volna rögzíteni az RMDSz kormányba lépésének a feltételeit. Az alkotmány kimondja a nemzetállam jelleget, amíg ezt meg nem változtatják, nem várható gyökeres változás. [Népszava, jan. 25.] Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMDSz, Molnos Lajos helyett Boros János lett a megyei elnök. [Táj., jan. 27.] A m. költségvetés 1,5 milliárd forinttal támogatta 1996-ban a határon túli magyarságot. A támogatás főbb területei: pedagógusképzés, tankönyv- és könyvkiadás, diákok támogatása, kultúra, közművelődés, színházak. [Népszabadság, jan. 25.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
