Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-20 | 21-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: szekus / állítólagos kollaboráns / szekus múlt / szekusdosszié / szekustiszt

1989. december 27.

A CFSN megválasztotta a Végrehajtó Bizottságot (VB): Ion Iliescu (eln.), Dumitru Mazilu (első helyettes); Cazimir Ionescu és Király Károly (aleln.); Dan Marţian (titkár). Tagok: Bogdan Teodoriu, Vasile Neacşa, Silviu Brucan, Gh. Manole, Ion Caramitru, Nicolae Radu. Elnöki tanácsosnak Virgil Măgureanut nevezték ki.

Az RMSz-ben megjelent az RMDSz közleménye, amelyben az IB Központi Ideiglenes Irodája (tagjai: Domokos Géza, Demény Lajos, Horváth Andor, Gálfalvi Zsolt, Tüdős István, Lányi Szabolcs) az alulról indított, a helyi autonómia elvét tiszteletben tartó szervezőmunkát sürgették, s aktív szerepvállalásra buzdítottak a FSN programjának megvalósítása ügyében.

A Magyar Köztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata üdvözölte az RMDSz megalakulását, támogatásáról biztosította a szövetséget, célkitűzéseinek elérésében, hangsúlyozva, hogy „a magyarság sorsának rendezését Románia területi integritásának, szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehet érdemben elősegíteni”.

Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Românească (VR), amely febr. elejéig „illegalitásban működött, nem lépett a nyilvánosság elé, de tevékenységének következményei egyre nyilvánosabbak és nyilvánvalóbbak lettek.” Rövid idő alatt tagjai közé emelte a románság magyargyűlölő egyedeit, megnyilvánulási lehetőséget adva volt pártaktivistáknak, tiszteknek és szekusoknak. – Meghirdetett programja szerint nem rendeli alá magát egyetlen pártnak sem (mert úgymond kulturális szervezet), de azt kívánja, hogy bármely, Erdélyt érintő kérdésben kérjék ki a véleményét. Célkitűzései közé tartozott, hogy az országban ne legyen más hivatalos nyelv a románon kívül. – A szervezet PUNR (Partidul Unităţii Naţionale Române; Román Nemzeti Egységpárt = RNEP) néven pártot is alapított. A szervezet alapító elnöke Radu Ceontea, aki a PUNR színeiben szenátor lett. – A későbbi események (1990. márc. 19–20.) során, a VR székházából előkerült a titkos program is, mely egyértelműen igazolta a szövetség politikai és magyarellenes, antidemokratikus jellegét. [Kincses 1: 18–21, 95.; RMSz, 1995. ápr. 19.] (→ 1990.01.19, 1990.03.04)

1991. május 16.

Megalakult a Nagy-Románia Párt (Partidul România Mare = PRM). A párt célja, hogy a „románok otthon érezzék magukat hazájukban, s nem akarják, hogy továbbra is megalázzák őket az idegenek”. A párt célul tűzte ki, hogy visszaverje az ország szétdarabolására szövetkezett nemzetellenes erőket. [MTI, máj. 16.] (→ 1991.06.20) ● [A PRM, akárcsak a PUNR, olyan párt, amelynek nincs ideológiája. Programja a nacionalista uszítás. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbe kapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenréteg tagjai. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes a FSN, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. Írja az EN, 1996. márc. 6.]

A romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (Federaţia Comunităţilor Evreieşti = FCE) sajtóértekezletet tartott Bukarestben, ahol az Europa c. lap cikke miatt tiltakoztak. Moses Rosen főrabbi aggódva szólt az antiszemitizmus erősödéséről.

Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) Kezdeményező Bizottsága. [RMSz, máj. 17.]

1991. november 22.

A televízióban felolvasták a vizsgálati fogságban lévő (!) Radu Tinu szekus tiszt levelét, aki Tőkés László „államellenes tevékenységének” kivizsgálását követelte. [A vádlott vádol!] – Ez ellen tiltakozott az RMKdP. [Szabadság, nov. 29.] (→ 1991.12.09)

1992. április 15.

Újabb platform alakult az RMDSz-en belül. Az Ifjúsági Platform (IP) tagjai a MISzSz soraiból verbuválódtak.

A Tinerema közölte Virgil Măgureanu hajdani szekus-igazolványának fényképét. Több közismert ro. újságíró az Expres Magazinban Măgureanu azonnali lemondását követelte. Iliescu védelmébe vette a SRI vezetőjét (aki 1989 után elnöki tanácsadó is volt), mondván: a lényeg, hogy új tisztségében miként végzi a munkáját. [MN, ápr. 15.] (→ 1992.04.16)

1992. április 16.

Fodor Ferenc prefektus fogadta a Kovászna megyébe látogató Iliescu elnököt. Iliescu (Kozsokár Gábor jelenlétében) a pártok vezetőivel tárgyalt. A VR és a PUNR felrótta az elnöknek, hogy magukra hagyták őket a „magyar tengerben”. Követelték: a kétnyelvű feliratok eltávolítását, bérpótlékot a ro. hivatalnokoknak és az RMDSz betiltását. [RMSz, ápr. 18.]

Tamás Emil rendőrszázados Mihai Ulpiu Cherecheanu főügyésznek küldött levélben leplezte le a marosvásárhelyi helyhatósági választások idején tapasztalt csalást. Számtalan személyazonossági igazolványt hamisítottak, így akarták növelni a PUNR szavazóinak számát. A leleplezés pontos adatokkal, a felelősök nevének és tisztségének megnevezésével írta le az akciót, amelyben a rendőrségi lakossági nyilvántartás több tisztje is cinkosságot vállalt. A leleplező levelet ro. lapok is közölték, de nem a bűnösöket tartóztatták le, hanem Tamás Emilt küldték tartalékállományba. [Népújság, ápr. 16.; MN, júl. 14.]

Virgil Măgureanu, parlamenti meghallgatása során tagadta szekus múltját [!] (→ 1992.04.15), egyben megfenyegette a honatyákat, hogy nyilvánosságra hozza a besúgók listáját, a képviselők dossziéit. [RMSz, ápr. 17.]

A România Liberă közölte a ro. nagykövetségeken dolgozó hajdani szekus munkatársak listáját, melyen több nagykövet, titkár és tanácsos neve olvasható. Traian Chebeleu próbálta szépítgetni a helyzetet, megjegyezte, hogy nem lehet egy csapásra kicserélni valamennyi munkatársat. [MH, ápr. 16.]

Az utóbbi 6 évben 44 ref. lelkész hagyta el véglegesen Erdélyt. [EN, ápr. 16.]

A CD pártszövetség elnökéül választotta Corneliu Coposut.

1992. május 17.

Ünnepi szentmisével ért véget a Varadinum, melyen beszédet mondott Paskai László bíboros, esztergomi érsek és John Bukowsky, pápai nuncius. Az ünnepséget ellenrendezvény próbálta megzavarni. A sajtó a nemzet szolgálatában címmel a VR rendezett szimpóziumot, ahol a szélsőséges lapok szerkesztői, volt szekusok, aktív SRI-tisztek szólaltak föl, magyarellenes kirohanásokkal tarkítva beszédüket. [Népújság, jún. 2.] (→ 1992.05.10)

1993. november 25.

Ro.-ban elmaradt a besúgók, szekusok leleplezése, Claudiu Iordache javasolta a tisztségviselők átvilágítását, azonban a kérést elodázták. Az AFDPR nevében Ticu Dumitrescu (PNTCD) kezdeményezett újabb átvilágítást, de ennek kicsi az esélye, amíg olyan emberek vannak a parlamentben, mint pl. Adrian Păunescu. [MN, nov. 25.]

1994. április 29.

Virgil Măgureanu a Süddeutsche Zeitungnak azt nyilatkozta: a Securitatét 1990. jan. 3-án oszlatták fel, a SRI 1990 márciusában alakult meg; az új struktúrába a réginek a 17-18%-át vették át, holott 1993-ban a parlamentnek tett jelentésben még 60%-ról beszélt. (Petre Mihai Băcanu becslése szerint a SRI-nek 80%-a áll régi szekusokból.) A SRI-nek 6000 munkatársa van, de az országban még 5 másik titkosszolgálat is működik. Ezek függetlenek egymástól és csak a parlamentnek tartoznak elszámolással. [RMSz, ápr. 29.]

1995. május 26.

Octavian Buracu elmondta: a PUNR a volt szekusokat és a volt kommunista nómenklatúra tagjait tömöríti. Bizonyítékai vannak arra, hogy „előre megfontoltan szítják a gyűlöletet, amiért egy demokratikus jogállamban már rég lesújtott volna rájuk a törvény”. Iliescu szándékosan hagyja működni Funart és a többi szélsőséges politikust. [RMSz, máj. 26.]

1995. július 21.

A kormányőrség (SPP) közleményben ismertette, hogy C. V. Tudor a Securitate ügynöke volt és hogy lapja, a România Mare a szeku kompromittált elemeinek gyűjtőhelyévé vált. A közlemény előzménye, hogy folyóiratának hasábjain Tudor rágalomhadjáratot kezdett Dumitru Iliescu tábornok, a SPP vezetője és több munkatársa ellen. [RMSz, júl. 21.]

1997. október 18.

A kormány véglegesítette az átvilágítási törvény tervezetét, amely lehetővé tenné, hogy mindenki hozzáférjen a Securitate róla vezetett dossziéjába. A magas tisztségek viselőinek nyilatkozniuk kell esetleges ügynök-múltjukról. [Szabadság, okt. 20.]

Az RMGE és az RMDSz közös akciót indít, amelynek során minden községben tájékoztatják a gazdákat a mezőgazdasági kuponok felhasználási módjáról. [Táj., okt. 20.]

1997. december 11.

A szenátusban megkezdődött az állambiztonsági hivatal irattárában őrzött (szekuritátés) dossziékról szóló törvénytervezet általános vitája. Az RMDSz álláspontját Szabó Károly ismertette. [Táj., dec. 11.]

Csíkszeredában háromnapos konferencia nyílt az önkormányzatok szerepéről. [Táj., dec. 11.]

A történelmi felelősséget kell figyelembe venni és elemezni, amikor azt mérlegeljük, hogy meddig lehet megmaradni a kormánykoalícióban – mondotta Markó Béla az elnökkel folytatott eszmecsere után. [MTI]

Kolozsvárott az RMDSz oktatási főosztálya szervezésében vitát tartottak az anyanyelvű szakoktatási iskolahálózat telepítési koncepciójáról, melyet az RMPSz segítségével fognak véglegesíteni. Az elkészülő tervet a szaktárca kisebbségi osztálya elé terjesztik. [Táj., dec. 12.]

A történelmi m. egyházak püspökei arra kérték a gör. kat. egyház vezetőit, hogy közvetítsenek az apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között. [RMSz, dec. 13.]

A székelyudvarhelyi tanács ülésén memorandumot szövegeztek az állam elnökének. A testület ezenkívül tervbe vette, hogy a jogi helyzet pontos leírásával részletesen tájékoztatja a ro. és nemzetközi közvéleményt. [MTI]

1998. június 16.

Kónya-Hamar Sándor és 3 képviselőtársa benyújtotta a törvénytervezetet a m. egyetem újralétesítésére. Lépését azzal indokolta, hogy erre az MKT-tól volt fölhatalmazása, amely jún. 15-ét jelölte meg a törvény beadásának határidejéül. Kónya kijelentette: a négyek kezdeményezése nem az RMDSz egysége ellen irányul. [Szabadság, jún. 17.] – A tervezet szerint a Kolozsvárott létesítendő egyetem karai a köv. lennének: természettudományok; matem.; bölcsészet; politika-, jog- és közgazd. tudom.; ref. és kat. teol.; képző- és zeneművészet; műszaki tudom.; agrártudom.; orvosi és gyógyszerészeti kar. [RMSz, jún. 17.]

Bardóczy Csaba úgy vélte, a csereháti épület építése arra lehetett jó, hogy Ceauşescu Svájcba menekített pénzét mossák át. Árulkodó jelként említette, hogy Aristide Roibu, az Aris Industrie vezetője szekustiszt volt, majd svájci követ. [EN, jún. 16.]

Constantin Simirad, Iaşi polgármestere megalapította a Moldvaiak Pártját, az első olyan pártot, amely programjában magát regionális erőnek tekinti. [Szabadság, jún. 16.]

1998. június 18.

Radu Vasile lemondásra szólította föl Bárányi Ferenc egészségügy-minisztert, aki elismerte: fegyveres fenyegetés hatására 1961-ben kötelezvényt írt alá a Securitaténak. Bárányi hozzátette: senkit sem jelentett föl, nem tekinti magát vétkesnek, de ha bűnösnek találja őt akár a miniszterelnök, akár az RMDSz – minden további nélkül lemond a posztjáról. [RMSz, jún. 17.; Szabadság, jún. 18., jún. 19.]

Magyarországon összeült az új Országgyűlés. Göncz Árpád elnök Orbán Viktort javasolta miniszterelnöknek. [Szabadság, jún. 19.]

1998. június 19.

Az RMDSz OpT ülésén Bárányi Ferenc bejelentette: lemond miniszteri posztjáról. Az OpT nyilatkozatban közölte, hogy elfogadja a lemondást és az eset következményeként azt javasolja az SzKT-nak: hozzon határozatot arról, hogy az RMDSz minden tisztségviselője nyilatkozzon a múltjáról és vállalja átvilágítását. Ugyanakkor felhívták a parlamentet, hogy tekintse prioritásnak a Securitate átvilágításáról szóló törvényt. Az RMDSz az önmaga számára fölállított gyakorlatot a pol. partnerek számára is követendőnek tartja. [Táj., jún. 22.]

Tőkés László néhány epizóddal sietett Bárányi Ferenc segítségére, amely azt igazolta, hogy Bárányi nem kiszolgálója, hanem áldozata volt a Securitáténak. A történtek fényében egyre nagyobb jelentőségűvé válik a Ticu Dumitrescu-féle kezdeményezés, mely törvénybe kívánja iktatni a szekusdossziék hozzáférhetőségét. [Szabadság, jún. 20.]

A bukaresti bíróság elutasította Gh. Funar új pártjának, a PAUR-nak a bejegyzését e néven (→ 1998.04.25). [Szabadság, jún. 22.]

1999. január 23.

Sabin Gherman kifejtette: a PRM-be tömörült szekusok hadjáratának vagyunk tanúi a Zsil-völgyi bányászok akcióinak leple alatt. Gherman megítélése szerint, ha a tüntetők eljutnak Bukarestbe, akkor C. V. Tudor vezetésével államcsínyre is sor kerülhet. Ha ez bekövetkezik, akkor azonnal ki kell harcolni Erdély autonómiáját vagy akár függetlenségét is, mert az erdélyiek számára teljesen elképzelhetetlen a Ro.-ra váró tragikus sors. Gherman felkéri Erdély lakóit, hogy ne szolidarizáljanak Cozma bányászaival. [Szabadság, jan. 23.]

1999. október 21.

A parlament két házának együttes ülésén végleges formát öltött a Securitate-dossziékhez való hozzáférhetőséget szabályozó, ún. Ticu Dumitrescu-törvény (→ 1999.06.10, 1999.06.29). A végleges törvény messze került az eredeti elképzeléstől, számos olyan cikkelyt vittek be a törvénybe, amely lehetetlenné teszi a szekus-hálózat leleplezését. [Szabadság, okt. 21.] – Bár az RMDSz ellentmondásosnak és sok tekintetben hatástalannak tartja, mégis megszavazta a törvényt; a törvény tkp. előrelépést jelent a múlt feltárása felé. [Táj., okt. 21.] (→ 1999.12.08, 1999.12.14)

2000. június 15.

A CNSAS tagjai figyelmeztetésképpen felfüggesztették tevékenységüket, ui. a SRI állandóan akadályozza a munkájukat; annak is fennáll a lehetősége, hogy módosították az átadott dossziék egy részének tartalmát. [Szabadság, jún. 15.]

Markó Béla a Duna Tévében felhívással fordult Erdély m. lakosságához; arra buzdította az RMDSz választóit: a helyhatósági választások 2. fordulóján minél nagyobb számban jelenjenek meg a körzetekben, hogy az elérhető polgármesteri helyek közül minél többet szerezzenek meg a szövetség jelöltjei. Marosvásárhely polgármesteri posztját egyetlen szavazat is eldöntheti. [Táj., jún. 15.]

Valeriu Stoica sajnálatosnak nevezte, hogy az 1990-es bányászjárás főszereplői közül sokat nem vontak felelősségre. [Krónika, jún. 16.] – A Bányászjárások Kárvallottainak Szövetsége hivatalosan felkérte Ro. főügyészét, hogy kezdeményezze Ion Iliescu szenátor mentelmi jogának felfüggesztését. A szövetség a volt államfőt tartja felelősnek a 10 évvel ezelőtti véres eseményekért. [Sajtóf., jún. 15.] (→ 1990.06.13)

2000. június 21.

Marosvásárhelyen, ismeretlen tettesek fölgyújtották a Várkapu közelében álló, leleplezésre előkészített Borsos Tamás-szobron lévő leplet, de másnap sikerült megtisztítani a talapzatot és a szobrot, így – a tervezett program szerint – 23-án átadhatták azt a város polgárainak. Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a vandál cselekedet ellen. [Táj., jún. 21.] (→ 2000.07.03)

A SRI levéltárának igazgatója bevallotta, hogy 1989 decemberében mintegy 100 ezer szekus-dosszié tűnt el a Securitate irattárából. [RMSz, jún. 21.]

Bukarestbe érkezett az ET konzultációs bizottságának küldöttsége Alan Phillips alelnök vezetésével, hogy a kisebbség jogairól szóló keretegyezményben foglalt követelmények ro. részről történő teljesítéséről tájékozódjanak. A küldöttség tagjai tk. kisebbségügyi hivatal, a kisebbségi tanács és az MCsSz képviselőivel találkoztak. [Szabadság, jún. 21.] (→ 2000.06.23)

2000. november 30.

Szociológusok kiderítették: C. V. Tudor a tanult fiatalok körében a legnépszerűbb (ebben a rétegben terjednek leginkább a vasgárdista nézetek is!). Megdőlt az a nézet, hogy Tudorra csak a volt szekusok, aktivisták, valamint azok környezete szavaz. [Szabadság, nov. 30.]

Mircea Ionescu Quintus kijelentette: semmi esetre sem lép vissza a parlamentből a CNSAS véleményezése alapján. A PNL elnökét kollaboránsként tartják számon a titkosszolgálati dossziék. [Szabadság, nov. 30.]



lapozás: 1-20 | 21-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998