Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: székely / székelyek / székelység / székely megyék / székely ’nyelv’ és ’nemzet’

1991. március 27.

Kolumbán Gábor, az udvarhelyszéki választmány elnöke a SzIF röplapját ismertette. Ebben az ifjak amiatt emeltek szót, hogy az RMDSz nem ismeri el a székely nemzetet és csak a szórványmagyarságot képviseli. „Meg kell alakítani a Székely Pártot” – vallották az ifjak. (→ 1991.07.24) [RMSz, márc. 27.]

1991. július 24.

A Háromszék a Zengő Nyíl röplapról cikkezett, melyet Kovászna megyében terjesztettek. A röplap a székely szupremáciát szorgalmazta, az RMDSz-t kriptokommunista szervezetnek, a háromszéki értelmiségiek nagy részét (pl. Magyari Lajos, Sylvester Lajos) árulónak nevezte és bejelentette, hogy Székelyudvarhelyen 1991. ápr. 18-án megalakult a Székely Demokrata Párt (SzDP) [?!]. A röplapot Borbély Levente írta alá. – A hírlap munkatársa felkutatta Borbély Leventét és kifaggatta a röplapról [Mit is akar a SzIF és az SzDP? Háromszék, aug. 7.]. Borbély Levente bevallotta, hogy elkeseredett pillanatában írta a röplapot az SzDP megalakulásáról. A SzIF létezik (→ 1990.02.08) ugyan, de nem kívánnak egységbontók lenni. [A székely ifjak elégedetlenségéről lásd még: 910327 és UH, 1996. okt. 31.]

1991. augusztus 16.

II. János Pál megkezdte magyarországi körútját, mely aug. 20-án, a budapesti Hősök terén, 200 ezer hívő előtt tartott ünnepi szentmisével zárult. Az erdélyi hívek inkább a határhoz közelebb fekvő Máriapócsra zarándokoltak, ahol 18-án misézett a pápa. – Eljutott a pápához az ezernél több moldvai csángó üzenete, akik a m. nyelvű szertartás kérésével érkeztek Magyarországra. – A Hősök terére népviseletben vonultak be a moldvai csángók, a kalotaszegiek és a székelyek. [Szabadság, aug. 20.]

1991. december 27.

Az RMDSz OE nyílt levélben fordult a központi népszámláló bizottsághoz, hogy a januárban esedékes népszámlálás jegyzékeiből töröljék a székely nyelvre és nemzetiségre utaló kifejezéseket, mivel ezek nem léteznek. (→ 1992.01.04)

1993. május 13.

Háromszéki körútjáról nyilatkozott Tőkés László: a székelység olyan többségben él, hogy nincs benne veszélyérzet; a széki öntudat tovább éltet egy tradicionális megosztottságot is [pl. lásd a Hargita megyei 3 szék torzsalkodásait; ]920824], holott a székek erejét kellene felszínre hozni. [ÚM, máj. 13.]

1995. május 16.

Roman Herzog a ro. parlamentben elmondta: ha építő módon sikerül megoldani a kisebbségek problémáit, ezek a kisebbségek nyereséget képeznek majd az ország számára. A romániai németeknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy maguk döntsék el: Németországba távoznak-e vagy Ro.-ban maradnak. [Népszabadság, máj. 17.]

A székelyföldi vendégmunka hatásait vizsgálta a KAM felmérése. A székelységre jellemző korábbi életvitelt a vendégmunka nem befolyásolta, de várható, hogy az erős közösségi szellem az évek folyamán lazulni fog. [RMSz, máj. 16.]

1997. december 1.

Hivatalba lépésének első évfordulóján tévéinterjút adott Emil Constantinescu, aki a jelen nehézségeit az előző kormányzat által hagyott örökséggel magyarázta. Leszögezte: „Ro.-ban nincsenek kollektív jogok, és legalábbis a mandátumom alatt nem lesz etnikai alapú területi autonómia.” A két székely megyében tapasztalható helyzettel kapcsolatban óvott azoktól a túlzásoktól, amelyek az ottani kapcsolatban „mindkét részről elhangzanak és senkinek sem használnak”. [Szabadság, dec. 2.]

A PUNR orsz. vezetősége Bukarestben gyűlésezett, közben Gh. Funar hívei Kolozsvárott gyűltek össze és az Egységpárt elnökének választották meg a polgármestert. A Funar-féle vonulat alig néhány személyiséget tudott megnyerni magának. [Szabadság, dec. 1.]

Doina Cornea nyílt levélben emlékeztette G. Pruteanut arra, hogy a két állam alapszerződésében szerepel egy, a ro. fél által elfogadott ajánlás is, az anyanyelvű oktatásra vonatkozóan. Márpedig a szerződés, valamint a választásokat megelőző ígéretek és a koalíción belüli kormányzati megállapodások be nem tartása megkérdőjelezi a PNTCD hitelét és parlamenti képviselőinek szavahihetőségét; „ha elvárjuk a magyaroktól, hogy lojálisak legyenek irántunk, akkor nekünk, románoknak is minimális lojalitást kell tanúsítanunk irántuk. Ez szolgálja Ro.-t és annak a helynek a kiérdemlését, amelyre törekszik.” [Szabadság, dec. 1.]

2000. augusztus 23.

A Kolozs megyei MKT támogatja az MVSz által kidolgozott és előterjesztett törvénytervezetet. (→ 2000.08.19) [Szabadság, aug. 23.] – Tabajdi Csaba attól tart, hogy kétmillió m. útlevéllel rendelkező állampolgár „felbukkanása” megnehezíti Mo. csatlakozását. [SzFÚ, aug. 23.]

Kerekes Károly felújítja azt a törvénytervezetet, amelyet korábban beadott, de válasz nem érkezett rá. Azt javasolja, hogy minden volt munkaszolgálatosnak növeljék meg a nyugdíját a köv. kulcs szerint: minden letöltött 1 évet írjanak jóvá 6 hónap értékben; továbbá: az érdekeltek kapjanak 12 utazásra (vasút vagy távolsági busz) jogosító ingyenjegyet. [RMSz, aug. 23.]

Hidvégen millenniumi emlékművet avattak, a szomszédos Földváron a börvelyiek küldöttsége kopjafát emelt a fogolytábor áldozatainak emlékére. [RMSz, aug. 23.]

A madéfalvi veszedelem után a Bukovinába telepedett székelyek 5 falut alapítottak, ezek a köv.: Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva, Fogadjisten és Istensegíts. Évtizedekkel később egy részük hazaköltözött Erdélybe (Csernakeresztúr és Déva), más részüket a Vajdaságba telepítették. Akik Erdélyben maradtak, szerencsésebbek voltak, a Délvidékre települteknek üldöztetés, menekülés és menekítés jutott osztályrészül, végül Tolna megyébe kerültek. A hetvenes évek iparosítása idején egy nagyobb, bukovinai székelyekből álló csoport került Háromszékre, akik kettős identitással bírnak: magyarul beszélnek, de gyermekeiket ro. iskolába adják és ro. templomba járnak. Százados félelmek mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak nagy szeretettel lehet kezelni, nehogy bekövetkezzék az az abszurditás, hogy a székely eredetű csángók teljes elrománosodása a Székelyföldön fejeződjék be. [Háromszék, aug. 23.] – A Délvidékre hazatérő csoport 1883-ban, az Al-Duna mentén 3 falut hozott létre: Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Székelykeve. [Szabadság, aug. 25., aug. 26.]

2001. július 11.

Iliescu elnök Brüsszelben Romano Prodival, az EB elnökével tárgyalt. Prodi üdvözölte a Ro.-ban folyó gazdasági és pol. reformokat, Günter Verheugen csatlakozási biztos viszont visszafogottabb hangnemben nyilatkozott. [Szabadság, júl. 11.]

Héjja Dezsőt (→ 2001.05.26) letartóztatták és Sepsiszentgyörgyre szállították. Az ítélet letöltésének elhalasztására benyújtott kérvényt augusztusban tárgyalják. [RMSz, júl. 11.]

Az RMDSz kovásznai, kihelyezett frakcióülésén nagy vita alakult ki a prioritásokról. Toró T. Tibor szerint el kell kezdeni a dialógust a pártokkal a közösségi autonómiáról. [Szabadság, júl. 11.]

Csíkszeredában ezernél több részvevője van a Bolyai Nyári Akadémiának (BoNyA); ez a legnagyobb kárpát-medencei pedagógus-továbbképző. [RMSz, júl. 11.]

A KAM fölmérései szerint az elmúlt évtizedben nem valósítottak meg semmilyen életképes helyi stratégiát, emiatt a Székelyföld nem lesz képes a felzárkózásra. A székely háztartások kivárásra, túlélésre rendezkedtek be. Gondok vannak az iskolázottsággal és a szakképzéssel, késik az iskolarendszer piachoz való igazodása. [RMSz, júl. 11.]

2001. december 17.

Marosvásárhelyen tartották az SzKT és a SzET együttes ülését. Markó Béla – pol. helyzetelemzésében – kudarcnak nevezte az egyházi ingatlanok helyzetének teljes megoldatlanságát és a nemzeti szimbólumok használatának korlátozását. Van egy konfrontációs stratégia, amely a megegyezést/kiegyezést tévútnak tekinti, ennek oka az agresszív ro. nacionalizmus, a szociális elégedetlenség, a biztos jövőkép hiánya; a PSD-vel való további együttműködésről garanciák kellenek. A tiltakozás jeleként az ülés végén a szövetségi képviselők elénekelték a m. himnuszt.– A legfőbb ügyész vizsgálatot rendelt el a himnusz-éneklés ügyében. [Szabadság, dec. 17., dec. 18.] (→ 2001.12.19, 2001.12.29)

A szenátus elutasította az ellenzék (PRM, PNL, PD) bizalmatlansági indítványát, amelyben azzal vádolták meg a kormányt, hogy képtelen biztosítani az állam hatalmát a székely megyékben. [Szabadság, dec. 18.]

2003. április 5.

Újabb ro. vegyvédelmi alakulat indult Irakba; a csapat nem vesz részt a harcokban. [Szabadság, ápr. 5.]

Sepsiszentgyörgyön tartották az Önkormányzatok a Székelyföldért c. konferenciát. Demeter János, a megyei tanács elnöke, hangsúlyozta: a konferencia célja a 3 székely megye közös érdekeinek megfogalmazása. A zárónyilatkozat fontosnak tartja az önkormányzati intézményhálózat kiépítését; halaszthatatlan feladat az EU-szabványok és módszerek átvétele. [HN, ápr. 5.] – Vlad-Adrian Căşunean, Kovászna megyei képviselő elfogadhatatlannak tartja egy „nemzetiségi alapon létrehozott régió megalakítását”. [Krónika, ápr. 5.] – Dorin Florea szerint Maros megyének nem a fejletlen székely megyékkel, hanem az erősebb Kolozzsal vagy Szebennel kellene társulnia. [Népújság, ápr. 8.] (→ 2003.04.08)

2004. április 6.

Smaranda Enache bejelentette: Kolozsváron indul a polgármesteri választáson, mert „véget kell vetni Gh. Funar uralmának”. [HN, ápr. 7.]

Gunnar Jansson finnországi svéd képviselő kifejtette: csapdahelyzetet kreálhat az etnikai autonómia kifejezés. Szerinte a székely célokat az Európában elfogadott kifejezésekkel kell megnevezni: a nyelvi és kulturális autonómiának nagyobb sikere lenne. [Krónika, ápr. 7.]

2004. június 25.

A képviselőház elfogadta a 8 fejlesztési régióról szóló törvényt, anélkül, hogy az RMDSz módosító javaslatait figyelembe vették volna. A régió nem közigazgatási-adminisztratív terület és nem rendelkezik jogi személyiséggel. A Központi Régióban a 3 székely megye (Hargita, Kovászna, Maros) mellett 3, ro. többségű megye (Fehér, Szeben, Brassó) is szerepel. Az EMNT tervei szerint a 3 székely megye alkotna egy autonóm egységet. [Szabadság, jún. 25.]

Temesvárott sem a megyei, sem a városi tanácsba nem jutott be RMDSz-es képviselő. Bár az idén 3 ezerrel több voksot kapott a szövetség, az 5%-os bejutási küszöb miatt ez nem volt elegendő a helyek megszerzéséhez. [RMSz, jún. 25.] – Vállalva a felelősséget a választási kudarcért, az RMDSz megyei elnöksége testületileg lemondott. [RMSz, jún. 30.] – A szeptemberi tisztújításig a jelenlegi elnökség ügyvezetőként végzi a munkáját. [NyJ, júl. 1.]

2004. augusztus 5.

A kormánypárt által szervezett Marosfői Nyári Szabadegyetem résztvevői nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat a románokat érő ’agresszív asszimilációs folyamatok’ miatt; meglátásuk szerint ezek a folyamatok a Balkánon élő őshonos ro. közösségeket, a székely megyékben élő nemzettársaikat és a moldvai katolikusokat veszélyeztetik. [HN, aug. 5.]

Gyergyószentmiklós mellett megnyitották az EKE 13. vándortáborát. [HN, aug. 5.]

2004. augusztus 19.

Rekordtermés volt búzából, a begyűjtött 7,65 millió tonna a hazai szükséglet (3,6 millió) kétszeresét is meghaladja. [RMSz, aug. 19.]

Az SzNT széki elnökei arra kérik a székely megyék vezetőit, hogy írjanak ki népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. A székelység – az ET 1334/2003. sz. határozata alapján – a székek önrendelkezési jogát kéri, amely nem érinti Ro. területi integritását és nemzeti szuverenitását. [Szabadság, aug. 19.] (→ 2004.09.01)

2004. szeptember 8.

A parlament elfogadta a választási törvényt; a kisebbségek csak a korábbi feltételekkel vehetnek részt (az illető nemzetiség összlétszámának 15%-nyi tagjának támogatása, a magyarság esetében 25 ezres tagság a feltétel). Az államelnök aláírása után a törvény jogerőre emelkedik. [Szabadság, szept. 8.]

Az SzNT népszavazást kezdeményezett a Székelyföld autonómiájának ügyében, de Markó Béla szerint ez alkotmány- és törvényellenes. A térség önállóságát a mostaninál tudatosabb decentralizációval, a székely megyék régiófejlesztési együttműködésével és a gazdasági fejlesztési régiók mostani határainak a megváltoztatásával kell elindítani. – Az előválasztásokkal kapcsolatban jó tapasztalatai vannak az RMDSz-nek és biztató a tény, hogy több ro. politikai alakulat is átvette ezt a módszert. [Krónika, szept. 8.; SzFÚ, szept. 8.] (→ 2004.08.19, 2004.09.01, 2004.09.17)

Borbély László a fejlesztési régiók újratárgyalását javasolta a képviselőház ülésén: a jelenlegi gazdasági régiók túl nagyok és gazdaságilag nagyon fejletlen megyéket vonnak össze, kisebb, rugalmasabb régiókra lenne szükség. [RMSz, szept. 8.]

Az SzNT azt kéri az EP-től, hogy tegye Ro. uniós csatlakozásának feltételévé a Székelyföld autonómiájának törvényerejű szavatolását. Vasile Puşcaş, EU-főtárgyaló, éles hangú sajtónyilatkozatban reagált Csapó I. József előterjesztésére: az SzNT nem veszi figyelembe a csatlakozási tárgyalások jelenlegi állását; az ilyen felvetések a belpolitika terén zsaroláshoz, a külpolitika terén izgatáshoz hasonlítanak. [Népújság, szept. 8.]

Szász Jenő – elutasítva az RMDSz által felkínált lehetőséget – kijelentette: az MPSz jelöltjei nem kívánnak megméretkezni az RMDSz előválasztásain. A jelöltek vagy független jelöltként próbálkoznak, vagy valamelyik ro. párttal lépnek szövetségre. [HN, szept. 8.]

2004. október 20.

A PNL és a PD egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen a sajtószabadság ügyében, melyet – szavazáskor – a PRM is támogatott. Az RMDSz és a PSD ellene szavaztak, így az indítványt a képviselőház elutasította. Márton Árpád elmondta: az RMDSz azért utasította el az indítványt, mert sok olyan pontatlanságot tartalmaz, amelyből téves következtetéseket lehet levonni. [Szabadság, okt. 20.]

Beiktatta választási jelét a központi választási hivatalnál az RSzE, Kiss Kálmán legújabb alapítású politikai formációja (→ 2004.08.17). „Az egyesület függetleníteni szeretné a székelyeket a m. kiskirályoktól” – érvelt Kiss Kálmán. Márton Árpád szerint az egyesület részvétele törvénytelen lenne a parlamenti választásokon, ui. a székely kisebbségnek nincs képviselete a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában (CMN). [Szabadság, okt. 20.] (→ 2004.10.21, 2004.10.29)

Enyhülni látszik a feszültség a két rivális ifj. szervezet között: Kolozsvárott tanácskozott a MIT és a MIÉRT vezérkara arról, hogy megoldják a MIK erdélyi képviseletének problémáit. A MIT a legutóbbi közgyűlésén úgy döntött, hogy támogatni fogja a MIÉRT tagfelvételét a Kárpát-medencei fórumba. [Szabadság, okt. 20.]



lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998