|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 33 találat | lapozás: 1-20 | 21-33 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: sajtó / sajtószabadság / sajtótermék betiltása / sajtó függetlensége / sajtórágalom / sajtóvétségek / sajtóellenes megnyilvánulások / erdélyi magyar sajtó / új erdélyi napilap / h. t. m. sajtó 1989. december 23.A diktatúrával való szembefordulás jeleként az újságok megváltozott címmel jelentek meg. A m. nyelvű hírlapok régi és új címe: Vörös Lobogó ] Jelen (Arad); Előre ] Romániai Magyar Szó (a továbbiakban: RMSz) (Bukarest); Hargita ] Hargita Népe (Csíkszereda); Igazság ] Szabadság (Kolozsvár); Vörös Zászló ] Népújság (Marosvásárhely); Bányavidéki Fáklya ] Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Megyei Tükör ] Háromszék (Sepsiszentgyörgy); Szabad Szó ] Temesvári Új Szó (Temesvár). Csak januártól váltott címet a Fáklya ] Bihari Napló (Nagyvárad); több címváltozást ért meg a Szatmári Hírlap ] Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Nem váltott címet a Brassói Lapok. – Két olyan városban is megjelent egy-egy rövid életű m. hírlap, ahol rég megszűntek a helyi újságok: Kézdivásárhelyen (Székely Újság) és Székelyudvarhelyen (Szabadság).A Scînteia is címet váltott, de a Scînteia poporului még a szocializmus mellett tett hitet, csak dec. 25-én váltottak Adevărul-ra. Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert. Több magyar szervezet és intézmény segélyszállítmányokat indított Romániába. Egy hét alatt mintegy 450 tonna élelmiszer és gyógyszer érkezett. Bukarestben és több erdélyi városban, különböző néven, magyar érdekvédelmi tömörülések kezdeményei alakultak (Temesvárott: Bánsági M. Demokrata Szövetség [eln.: Bodó Barna; tb. eln.: Tőkés László; ]910126]; Kolozs megyei és Kolozsvári M. Demokrata Tanács; Nagyváradon a M. Demokratikus Tanács városi szervezete, Marosvásárhelyen Ideiglenes Intéző Bizottság, Háromszéken a Romániai M. Demokratikus Szervezet Kovászna megyei Ideiglenes Tanácsa [eln.: Sylvester Lajos]). Az RMDSz helyi szervezeteivel egy időben különböző neveken (MADISz, MIDESz, TEMISz, DEMISz stb.) megalakultak a m. fiatalok érdekvédelmi szervezetei is. (→ 1990.01.20) A Temesvárról Bukarest felé tartó Constantin Nuţă altábornagyot és Velicu Mihalea vezérőrnagyot Déván letartóztatták; a két főtisztet helikopterre tették, de a gép Gyulafehérvár környékén lezuhant – állítólag gyalogsági kézifegyverrel lőtték le a helikoptert. [Ştefănescu: 33.] A FSN hivatalosan közölte: a Ceauşescu-házaspárt biztonságos helyen őrzik; letartóztatták az RKP KB több tagját és szabadon engedték a kommunizmus politikai foglyait. 1990. szeptember 1.Kolozsvárott, a minisztériummal folytatott tárgyalás eredményeként, az új tanévben megkezdheti tevékenységét a Ref. Líceum – közölte az RMSz.Sepsiszentgyörgyön találkoztak az RMDSz vezetői és a RMÚE képviselői. A cél közös, állapították meg a résztvevők: a magyarság érdekvédelme. A sajtó munkatársai a jobb kommunikációs készséget reklamálták. 1990. november 29.Az RMDSz OE közleményt adott ki, melyben hangsúlyozták, hogy az RMDSz konstruktív ellenzéki politikát követ. Tekintettel a magyarságot és a Szövetséget ért vádakra és a nacionalista sajtó uszításaira, büntetőjogi vádemeléssel kívánnak élni Eugen Barbu és C. V. Tudor lapja, a România Mare ellen.Szakács B. László ismertette az RMCsSz alapítása (→ 1990.09.05) körüli bonyodalmakat. A cserkészszövetség Hargita megyei szervezetét csak hosszas utánajárással sikerült bejegyeztetni Csíkszeredában (→ 1990.02.00), az országos szövetség legalizálását júniusban kezdeményezték. Most bírósági idézést kaptak, mert a hatóság militarista párt fedőszervének véli az RMCsSz-t. [Majomsziget, nov. 29.] (→ 1991.03.28) 1991. február 16.A bukaresti Helsinki Bizottság antidemokratikusnak nevezte az alkotmánytervezetet, a független sajtó papírral való ellátását, az újságírókkal szembeni rendőri erőszakot, a bukaresti „bányászjárást” (1990. jún. 13–15.), a régi intézmények tovább élését.1991. augusztus 2.Tibori Szabó Zoltán a ro. Külügymin. által összeállított és Genfben bemutatott Fehér könyv egyik kitételére reagált a Szabadságban: hamis a kötet azon állítása, hogy az RMSz és a vidéki m. napilapok kormánytámogatást kapnak.Kézdivásárhelyen megbeszélést folytattak a SzIF és az RMDSz székelyföldi képviselői. Közös nyilatkozatuk meghatározta az együttműködés formáit és támogatta az RMDSz aláírásgyűjtését az oroszhegyi és zetelaki elítéltek perében. [Háromszék, aug. 8.; RMSz, aug. 9.] 1991. augusztus 13.Takács Csaba a Har–Kov-ügyben folytatott vizsgálat néhány aspektusáról beszélt. A bizottság által meghallgatottak között sok a tanár, akiket hivatalból helyeztek a székely megyékbe. Tudni kell, hogy az utóbbi 5 évben 450 ro. és csak 30 m. anyanyelvű pedagógust helyeztek a Székelyföldre. Természetes, hogy a nyelvi nehézségek miatt a ro. pedagógusok szeretnének visszatérni a szülőföldjükre. [RMSz, aug. 13.]Egy hónapra betiltották a România Mare c. hetilapot. [RomLib, aug. 14.] (→ 1991.09.11) 1991. augusztus 27.A moldovai parlament kinyilvánította az ország teljes függetlenségét. A szavazás egyöntetű volt, de a köztársaság orosz és török kisebbségei nem voltak jelen a szavazásnál. – A parlamenti döntés után néhány órával közölték, hogy Ro. elismerte Moldova függetlenségét. [Pándi 2: 93.] (→ 1993.04.14) – Iliescu elnök este ünnepi tévébeszédben köszöntötte a Pruton túli testvérállam függetlenségét. [RMSz, aug. 28.] (→ 1990.06.06)A moldovai parlament által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa nyilatkozatban tiltakozott erőszakos felszámolása és néhány vezetőjének letartóztatása ellen. A Dnyeszter Menti Köztársaság [amely a történelmi Transznisztriánál kisebb területet foglal el, de a híradások a két fogalmat gyakran azonosnak tekintik] kikiáltotta függetlenségét. [RMSz, aug. 29.] Az AC és a PAC nyilatkozata 15 pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepelt a szélsőséges pártok (PSM, PRM) és az antiszemita, gyűlöletre felbújtó, a komm. rendszert rehabilitálni akaró kiadványok (România Mare, Europa, Totuşi iubirea [Păunescu lapja], Socialistul, Tromf) betiltása. A parlament törölje az antidemokratikus (pl.: privatizációs, nemzetbiztonsági, állampolgársági, föld-) törvényeket. [RMSz, aug. 27.] ● [A hírhez költői kérdést fűzött az RMSz: érthetetlen, hogyan szerepelhet a betiltandó lapok között a Tromf c. csíkszeredai vicclap? – K. P. válasza: föltehetőleg azért, mert soviniszta volt. A lap 1993-ban megszűnt.] 1991. szeptember 11.A kolozsvári napilap közölte az RMKdP programját, mely nem sokban különbözik a korábban közzétett szövegtől (→ 1990.04.05). [Szabadság, szept. 11.]Egyhavi betiltás (→ 1991.08.13) után ismét megjelent a România Mare és a szokásos hangnemben támadta Iliescut és Petre Romant, a lapot elmarasztaló kijelentéseik miatt. 1992. június 28.A FDSN (→ 1992.03.29) konferenciája Iliescu újrajelöléséről döntött. A sajtótájékoztatón nemzet- és hazaárulással vádolták meg a sajtó képviselőit. [RMSz, jún. 30.]Kádár Attila unit. teol. hallgató éhségsztrájkot kezdett Kolozsvárott, tiltakozásul Gh. Funar magyarellenes intézkedései ellen. (→ 1992.07.03, 1992.07.07) Szászrégenben fölavatták Márton Áron-szobrát (Jorga Ferenc alkotása). 1993. november 16.A szenátus a büntető törvénykönyvet módosítva olyan szankciókat állapított meg, amelyek börtönnel sújtják a tekintélysértő írások szerzőit. A sajtó felháborodással fogadta a döntést, melynek jogilag megalapozatlan szépséghibája: a szerző akkor is elítélhető, ha állítását bizonyítani tudja. [MH, nov. 16.]1994. február 4.Valer Suian (PUNR) a Btk. módosítását javasolta: aki a ro. népet vagy Ro.-t becsmérli, azt ítéljék 6–36 hónap börtönre. Ez ellen az RMDSz és Nicolae Manolescu (PAC) is tiltakozott: ez a szólásszabadság megnyirbálását jelentené. Manolescu hozzátette: ezt egy olyan párt szenátora javasolja, amely doktrínáját a magyarellenességre alapozza. [Szabadság, febr. 4.]1995. április 6.Az RMGE egész Erdélyt átfogó hálózat, Kolozsvár központtal bejegyzett jogi személy, elnöke Csávossy György, alelnökei Farkas Zsolt, Borsos Géza és Tier Antal. Megkezdték az adatbázis kiépítését, melynek célja a tagok regisztrációja és a gazdálkodók közötti kereslet-kínálat közvetítésének könnyebbé tétele. Eddig 5 információs központot épített ki és további 8-at terveznek megnyitni. [RMSz, ápr. 5.]Dumitru Iuga, az RTV szakszervezeti vezetője, felfüggesztette 36 nappal korábban megkezdett éhségsztrájkját; ezalatt ország-világ meggyőződhetett róla: a hatalom nem akar jószántából lemondani arról, hogy ellenőrzése alatt tartsa a „tömeg-félretájékoztatásnak ezt az eszközét, amelynek révén bármikor meg lehet nyerni egy választási küzdelmet.” [Szabadság, ápr. 8.] 1996. április 18.Az ET Parlamenti Közgyűlésén Josette Durrieu francia szenátor előzetes jelentést terjesztett elő, melynek következtetése: Ro.-t továbbra is monitorizálni kell. A kormány túl gyakran ad ki rendeleteket, a prefektusoknak túl nagy hatalmuk van; ugyanakkor a raportőr kétesnek értékelte a Btk. sajtórágalomra vonatkozó előírásait és arra is figyelmeztetett: a ro. hatóságok nem készülnek elfogadni az ET 1201-es ajánlását. [Szabadság, ápr. 18.]Az RMDSz bukaresti sajtótájékoztatóján Szabó Károly biztató jelnek vélte, hogy Năstase – a kisebbségi szemináriumon (→ 1996.04.10) – szükségesnek vélte a kisebbségi szervezetekkel való konzultációt. Borbély László rámutatott, hogy Ro.-nak összhangba kell hoznia törvényeit az EU törvénykezésével. A pártoknak eljuttatott egy 21 törvényből álló listát, amelyet jogharmonizációnak kell alávetni. [Táj., ápr. 18.] Az RMDSz ÜE ülését követő sajtótájékoztatón a választási előkészületekről beszélt Demeter János. Vida Gyula az ellenzéki pártokkal való tárgyalásokról számolt be: minden párttal lehetséges együttműködés, kivéve a PUNR-t, PRM-t és a PSM-t. – Náznán Jenő elmondta: mintegy 120 ezer érdeklődőnek adtak felvilágosítást és kb. 100 ezer jogosultnak segítettek a privatizációs ügyintézésben. [Szabadság, ápr. 19.] Az Adevărul vezércikkben támadta az ország vezetőit, rámutatva a hiteltelen, ellentmondásos nyilatkozatokra. Pl. Cioflina tábornok nyilatkozatát (→ 1996.04.10) két nap múlva cáfolni kellett, mert a francia sajtó azonnal lecsapott a hírre: Ro. fel akarja támasztani a Varsói Szerződést. [MN, ápr. 19.] 1998. április 29.A HHRF lehetőséget biztosít arra (www.hhrf.org), hogy az erdélyi m. lapok az interneten is hozzáférhetők legyenek (pl. a Szabadság visszamenőleg is olvasható, 1995. márc. 1-jétől). [Szabadság, ápr. 29.]1998. május 21.Az MTI megújította szerződését nyolc, h. t. m. hírlappal. Az IKA anyagi támogatásával a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó, valamint a Hargita Népe, Háromszék, Népújság, RMSz és a Szabadság ezután is ingyen kapják a m. hírügynökség híreit. [RMSz, máj. 23.]Székelyudvarhelyen megalakult a Csereháti Iskoláért Egyesület, melynek célja, hogy a kisegítő iskola sorsát a város érdekei szerint rendezze. [HN, máj. 23.] A költségvetés megszavazta, hogy a CMN mintegy 1,5 millió $-nyi összeg fölött diszponálhat. Ebből az összegből a kisebbségek civil szervezeteit, sajtóját és könyvkiadását kívánják támogatni. [RMSz, máj. 23.] 1998. szeptember 14.Újabb tanácskozást tartottak a kormánykoalíció pártelnökei. Egyetlen napirendi pont: a m. egyetem ügye. Elvi döntés született arról, hogy a tanügyi törvénynek lehetővé kell tennie a kisebbségek nyelvén működő állami egyetem létrehozását is, erről minden elnöknek beszélnie kell a saját pártja oktatási bizottságának tagjaival. Ion Diaconescu arra figyelmeztetett: a legtöbb, amit a parlamenttel meg lehet szavaztatni, az a multikulturális egyetem. [Szabadság, szept. 15.; RMSz, szept. 17.]Tőkés László az alsócsernátoni fórummal (→ 1998.09.12) kapcsolatban elmondta: az összejövetel elérte a célját. „Nagyot csalódtak azok, akik az RMDSz egységének szétrobbanását, egyféle puccsot vártak. A találkozó nem erről szólt, hanem arról, hogy érdekvédelmi szervezetünknek vissza kell térnie eredeti programjához, a hitelességhez, a tagsághoz, de azt is mondhatnám a keresztényi értékekhez.” [RMSz, szept. 16.] Markó Béla szerint a fórumnak nincs akkora jelentősége, mint amekkorát a kezdeményezők és a sajtó előzetesen neki tulajdonítottak. A vártnál kevesebben vettek részt és az összejövetel nem kínált semmilyen új alternatívát. [Szabadság, szept. 14.] – Akik Csernátonban meghirdették a kettős állampolgárságot, azok „becsapják a m. közvéleményt”. [RMSz, szept. 17.] Nagybányán megnyitotta kapuit a Németh László Líceum, a város egyetlen m. gimnáziuma. [BÚSz, szept. 18.] Erdélyben új m. napilap indítását fontolgatja a Népszabadság Rt. A tervezett hírlap címe Keleti Újság lenne. [MH, szept. 14.] ● [A lap végül Krónika címmel indult el; ]991030.] 1998. október 24.Mivel az oktatási szakbizottság döntése szerint (→ 1998.10.21) a multikulturális egyetem oktatási nyelve a ro., a PSE alapítására vonatkozó kormányhatározat okafogyottá válik. [Szabadság, okt. 24.]Gabriel Andreescu szerint az országban jóval nagyobb szerepe van a sajtónak a kelleténél; egy társadalom nem akkor működőképes, ha erős a média, hanem ha egyensúlyban vannak a hatalmi ágak. [Szabadság, okt. 24.] Andrei Marga szerint a multikulturalitás fogalmán a többség és a nemzeti kisebbségek nyelvén történő felvételi vizsgákat és az e nyelveken folyó oktatást kell érteni, továbbá olyan programokat, amelyek lehetővé teszik az etnikai kisebbségek kultúrájának megismerését és a kisebbségek önazonosságának megőrzését, különböző tantárgyaknak és nyelveknek az egybekapcsolódását, választás szerint. [Szabadság, okt. 24.; Sajtóf., okt. 26.] Érmihályfalván, mintegy 250 résztvevővel, megrendezték a Partiumi Fórumot. Varga Gábor Bihar megyei elnök hangsúlyozta: becsületbeli ügynek tekintette a találkozón való részvételt; fontosnak tartja a párbeszédet, a higgadt helyzetfelmérést bűnbakkeresés, egymásra mutogatás nélkül. A Fórum nyilatkozata tk. megállapította, hogy a „kormányban maradni nemzeti önérzetünket sértő, történelmi léptékű bűn”; sürgették a belső választások megrendezését és a közélet erkölcsi megtisztulását, a m. nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának igénylését. [RMSz, okt. 27.] – Tőkés László szerint a Fórum egyik célja: „az RMDSz önvizsgálatát szeretnénk végrehajtani (…) az alsócsernátoni fórum visszhangja feltétlenül igazolni látszik ennek a kezdeményezésnek az értelmét”. [Szabadság, okt. 27.] Az RT nevében Toró T. Tibor intézett nyílt levelet Markó Bélához, melyben visszatért az RT tanácskozásán (→ 1998.10.11) megfogalmazott szempontokhoz: „az Ön köré tömörülő szűk csoport által gyakorlatba ültetett politika végzetesen távolodik a szövetség programjától, alapvető célkitűzéseitől, és egyre kevésbé szolgálja az erdélyi m. közösség hosszú távú érdekeit”; szövetségünk titokban – Tokay György személye révén – szekértolójává vált a senki által nem kívánt kreatúrának, a PSE-nek. [Szabadság, okt. 24.] 1999. október 9.Marosvásárhelyen tartotta évi vándorgyűlését az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya. [Népújság, okt. 9.]Sajtóértekezleten jelentették be, hogy október végén útjára indul a Krónika c. új napilap. A tulajdonosi érdekeltség 93%-a magyarországi, 7%-a erdélyi. (→ 1999.10.30) 1999. október 30.A tankönyv-kiadásról beszélt Székely Győző, az ErdélyiTankönyvtanács szerkesztője. Megszüntették az egyetlen magyar tankönyv-szerkesztőséget, nagyon akadozik az iskolák ellátása. [Szabadság, okt. 30.]Kolozsvárott útjára indult a Krónika, Erdély közéleti napilapja. Fel. szerk.: Stanik István. Vezető szerk.: Ágoston Hugó, Gazda Árpád. (→ 1998.09.14, 1999.10.09) Marosvásárhelyen sikerült megszavaztatni az utcanév-bizottság javaslatát, utcát neveznek el Kós Károlyról, Márton Áronról, Széchenyi Istvánról. [RMSz, okt. 30.] Temesvárott 8 civil szervezet képviselői jelképes bírósági tárgyaláson erkölcsileg rehabilitálta a háborús bűnös Ion Antonescu marsallt és munkatársait. [Szabadság, nov. 1.] Kolozsvárott a Szabadelvű Kör vitafórumot szervezett A romániai m. pol. elit és a hatalom (1989–1999) címmel. [Szabadság, nov. 1.] 2000. július 13.Az első félévben 4977 bevándorlási kérelem érkezett a m. bevándorlási hivatalhoz; a kérelmezők között 3160 a m. nemzetiségű. Jelenleg 76.052 külföldi él bevándorlási engedéllyel Mo. területén. [Népújság, júl. 13.]A kisebbségvédelmi hivatal minden évben támogatást nyújt a 17, parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségnek. Az összeg egy részével a sajtót támogatják. A m. lapok közül elsősorban azokat támogatják, amelyek nem tudják fenntartani magukat, ugyanakkor fontos közösségi érdeket szolgálnak (pl. Korunk, A Hét, az EME és az EMT kiadványai). [Krónika, júl. 13.] lapozás: 1-20 | 21-33
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
