Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: pedagógusképzés / pedagógustovábbképzés / pedagógusképzés színvonala

1992. november 17.

Domokos Géza aggasztónak nevezte, hogy N. Văcăroiu Liviu Maior történészt nevezte ki oktatási miniszternek, aki a VR színeiben szerzett kétes hírnevet. [Szabadság, nov. 17.] (→ 1992.11.22)

Az RMPSz terveiről cikkezett az RMSz. Évente kb. 20 ezer m. fiatal fejezi be a tanulmányait Ro.-ban, nem mindegy, hogy ez milyen felkészültséggel, nemzeti öntudattal történik. Átfogó továbbképzésben kell részesíteni a 13 ezres pedagógus réteget, mert abból 3500 szakképzetlen. A továbbképzés kereteként kidolgozták a Bolyai Nyári Akadémia tervét. [RMSz, nov. 17.] (→ 1993.02.13)

1993. február 13.

Az MTA szervezésében Budapesten kétnapos tanácskozáson vettek részt az utódállamok m. kutatói. Jakó Zsigmond, az EME elnöke leszögezte: „Társadalmi egyesületben tudományt szervezni eléggé elavult módszer, de szükség van rá. Korszerű intézményrendszerünk csak akkor lesz, ha visszakapjuk eltulajdonított nemzeti örökségünket.” [MN, febr. 15.]

Marosvásárhelyen tanácskozott az RMPSz a Bolyai Nyári Akadémia (BoNyA) megszervezéséről (→ 1992.11.17). 1200 pedagógus továbbképzését tűzték ki célul, melyhez segítséget nyújt a magyarországi szaktárca, egyetemek, az MVSz és az egyházak is. Erdélyben 17 tanfolyamot szerveztek 1993 nyarára. [RMSz, febr. 20.]

1994. február 10.

Asztalos Ferenc a parlament tanügyi szakbiz. tagja nyilatkozott a m. oktatás helyzetéről: orsz. viszonylatban 12,5%-os a szakképzetlen pedagógusok aránya, ez m. vonatkozásban 25,3%. Az általános iskolát végzett gyermekek száma csökkent (orsz.: 5,9%-kal; m.: 9,5%); a 8. osztályt végzettek közül 53% tanul tovább (m.: csak 43%). [ÚM, febr. 10.] – Az RMDSz képviselői átadták Liviu Maiornak a m. nyelvű oktatás hanyatlásáról szóló memorandumot és a tanügyi törvénytervezet ellen tiltakozó jegyzéket, melyet a m. egyházak vezetői is aláírtak. [RMSz, febr. 19.]

1995. március 29.

Sajtóértekezletén Mircea Geoană visszafogottan reagált Gh. Funar előző napi levelére, mondván, a Külügymin. hatáskörébe tartozik eldönteni, hogy ki vesz részt a tárgyalásokon. [RMSz, márc. 31.]

Az oktatás helyzetét és színvonalát igen beszédesen jellemző adatot közölt Tőkés Elek kolozsvári tanfelügyelő: a tanítóképző főiskola elsőseinek 90%-a nem tud helyesen írni. [EN, márc. 29.]

1996. január 24.

Magyar Bálint fogadta az RMDSz küldöttségét. Felmérték, hogy a m. kormány miként támogatja az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményeinek építését. Az oktatás 3 pillére: a tankönyvtámogatás, a pedagógus-(tovább)képzés és a módszertani központok segítése. [Táj., jan. 25.]

A hírlap munkatársa diverziónak nevezte Kiss Kálmán pártjának (RMSzdP) toborzóját: azok, akik megelégelték a pol. eredménytelenségek sorozatát és belátták, hogy felelőtlen az autonómia követelése, azok jelentkezzenek náluk. [Szabadság, jan. 24.]

1996. április 25.

Markó Béla – a La Sapienza Egyetem meghívására – négynapos látogatást tett Rómában és a Vatikánban, ahol találkozott azokkal a bíborosokkal, akik a kultúráért és oktatásért felelnek. Az erdélyi magyarság helyzetéről tájékoztatta partnereit és részletes dokumentációt adott át (tk. az elvett egyházi vagyonról és a csángókról). Találkozott II. János Pál pápával, akitől közösségünk támogatását kérte. [Táj., ápr. 29.; BL. máj. 3.]

Béres András Budapesten tárgyalt a HTMH illetékeseivel az erdélyi okt. kérdéseiről: a kihelyezett karok esetleges letelepítéséről és a székelyföldi egyetem létesítéséről. [Táj., ápr. 26.]

Kolozsvárott bejegyezték az Iskola Alapítványt; célja tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszer, valamint továbbképzési lehetőségek biztosítása, okt. magánintézmények alapítása és a m. kormány által nyújtott okt. támogatás kezelése, szétosztása. [Táj., máj. 6.] (→ 1996.06.11)

A választások közeledtével ismét megjelent a porondon Kiss Kálmán (→ 1996.04.23) és az RMDSz-t minősíti, mert pártja semmilyen kézzelfogható eredményt nem tud felmutatni – írta Gyarmath János. [RMSz, ápr. 25.]

1998. szeptember 11.

A h. t. m. felsőfokú oktatás támogatására Apáczai Csere János Közalapítvány létrehozását javasolja a M. Oktatási Minisztérium. Mindaddig, amíg nem sikerül önálló egyetemeket létrehozni, az a jó megoldás, ha a h. t. pedagógusműhelyeknek és szövetségeknek nyújt támogatást a m. állam. [RMSz, szept. 14.; Szabadság, szept. 15.]

Két évi inaktivitás után ismét ülésezett az RMKdP Kolozs megyei szervezete és megválasztotta az új vezetőséget. A megyei elnök Tőkés Elek lett, az egyházügyi államtitkárság főigazgatója. [Szabadság, szept. 11.]

2001. március 26.

Szovátán tartotta orsz. küldöttgyűlését az RMPSz. A beszámoló kitért a 10 éves szövetség sikereire: a pedagógus-továbbképzésben elért eredményekre, a BoNyA kurzusaira, a m. állam (a szaktárca és a közalapítványok) által nyújtott segítségre. [HN, márc. 26.; RMSz, márc. 27.]

Az MTA közgyűlése 1990-ben hozta létre a „külső tag” intézményét a külföldön élő m. tudósok integrálása érdekében. Ro.-ból 14 külső (Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Uray Zoltán, Brassai Zoltán, Péter Mihály, Toró Tibor, Demény Lajos) és 2 tb. tag van (Faragó József, Jakó Zsigmond). [RMSz, márc. 26.]

A Năstase-kabinet nem sok eredményt ért el kormányzása első 100 napjában, mégis nő a népszerűségük. Nyugat-ellenes és baloldali nyilatkozataik népszerűek, osztják az állásokat, közben egymás után váltják le a m. intézményvezetőket. [Háromszék, márc. 26.]

A KLMT 4. alkalommal osztotta ki emlékérmeit. A kétévenként sorra kerülő ünnepségen Keresztes Gyula építészt, Mihály Ferenc restaurátort és László Miklós fényképészt tüntették ki. [Szabadság, márc. 26.]

2004. július 24.

Maros megyében a véglegesítő vizsgára jelentkezett 171 óvónő közül csak 60-an kapták meg az elhelyezkedéshez szükséges jegyet (7-est, vagy nagyobbat); 52 üres m. katedrára csak 3-an vizsgáztak sikeresen. [RMSz, júl. 24.]


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998