Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: nemzetbiztonság (-i stratégia)

1997. május 1.

A SRI jelentésének egyik alfejezetének címe: „Alkotmányellenes mozgalmak, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot”. Az elemzés a Vasgárda, a Mihály Arkangyal Légiója mellett az EMK-val is foglalkozik, mondván: autonomista struktúrák létrehozásán fáradozik. [Szabadság, máj. 1.]

Vállalkozók tömegétől kísérve Bukarestbe látogatott Klaus Kinkel német külügymin. A találkozón Adrian Severin kijelentette, hogy Ro. bocsánatot kér a szász és sváb lakosság második világháború végén történt Szovjetunióba való deportálásáért, a német kisebbség bărăgani kitelepítéséért és a Ceauşescu által folytatott gyakorlatért, amelynek során az ország ezrével „adta el” a németeket. Kinkel üdvözölte a ro. fél gesztusát. [RMSz, máj. 3.]

1999. június 24.

Emil Constantinescu a parlamentnek címzett üzenetében az új nemzetbiztonsági stratégia elveit részletezte: Ro. alapvető érdeke a szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam létének a biztosítása. – Szabó Károly összességében pozitívnak értékelte a dokumentumot: mostanáig főleg az állam biztonságáról esett szó, most az állampolgárok biztonságáról is szó esik. Hiányzik viszont az a fontos elv, hogy a kisebbségek problémájának rendezése biztonsági tényezőnek tekintendő. A nyilatkozatba nem került be, hogy a feszültségforrások nem a kisebbségek jogos követeléseinek előterjesztése, hanem azok el nem ismerése miatt adódik. [Szabadság, jún. 24.]

A nyugdíjba vonuló Sebastian Kräuter helyett Martin Roos lett az új temesvári róm. kat. püspök. [RMSz, jún. 26.]

Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnázium előtt leleplezték Mailáth Gusztáv Károly püspök mellszobrát (Bodó Levente alkotása). [RMSz, jún. 25.]

1999. július 13.

A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett egy 4 évvel korábbi, bukaresti esetre, amikor hasonló módon szervezték meg a titkosszolgálat megfigyelőinek lebukását, hogy így szabaduljanak meg néhány „kellemetlen” munkatárstól. Az esemény, ahol részt vett az MVSz nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett, nem volt szükség különleges megfigyelőkre. – Markó Béla az üggyel kapcsolatban elmondta: korábban már megszüntették a SRI azon ügyosztályát, amely az „irredentizmussal és a m. veszéllyel” foglalkozik, de tapasztalatból tudja, hogy az RMDSz politikusait figyeli a titkosszolgálat. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mit tekint a SRI nemzetbiztonsági kérdésnek. [Szabadság, júl. 13.]

Ősztől kötelező lesz a kilenc osztály, így az általános iskola nyolcból kilenc osztályos lesz, a líceumi oktatás pedig 3 osztályra (10–12.) korlátozódik. [Szabadság, júl. 13.]

A kolozsvári MKT megvitatta a tanügyi törvény megszavazása nyomán kialakult helyzetet. Nyilatkozatban rögzítették: a m. nemzeti közösség szempontjából nem tartják kielégítőnek az elfogadott törvényt. (→ 1999.07.16) A Bolyai Társaság sem értékeli sikerként a módosított oktatási törvény és az akkreditációs törvény együttes hatását. Takács Csaba szerint nem időszerű a nyilatkozat. (→ 1999.07.08) [Szabadság, júl. 15.]

2003. március 8.

A nemzetbiztonsági törvény tervezete veszélyforrásként nevezi meg a nacionalizmust és az autonómiatörekvéseket valamint intézkedik az államtitok védelméről. A tervezet szerint 7 intézmény lát el nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatokat: a SRI, SIE, SPP, a különleges távközlési szolgálat, valamint a védelmi, bel- és igazságügyi tárca. [Krónika, márc. 8.]

Marosvásárhelyen tartotta 6. kongresszusát az RT. Ennek során a platform feloszlatta önmagát, viszont megalakították a Reform Mozgalmat (elnökéül Szilágyi Zsoltot választották). Az RM célja az önálló érdekeken alapuló politizálás elősegítése a keresztény és nemzeti liberális értékrend mentén, az erdélyi m. nemzeti közösség autonóm státusának kialakítása és megerősítése. Az RM nem az RMDSz ellenében kíván működni, a helyhatósági választásokon nem kíván jelölteket állítani – szögezte le Toró T. Tibor. [Szabadság, márc. 10.; Népújság, márc. 10.] (→ 2003.02.17)

2003. május 7.

A nemzetbiztonsági törvénytervezet vitáján, a szenátusban Szabó Károly, a képviselőházban pedig Toró T. Tibor arra kérte a bizottságot, hogy töröljék a nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezők közül az autonómia-törekvéseket, mert számtalan európai modell cáfolja ezt a besorolást. – Eckstein-Kovács Péter szerint a véleménynyilvánítás szabadságát nem lehet rendőri eszközökkel korlátozni. [Szabadság, máj. 7.]

A PSD–RMDSz-protokollum keretében a MOGyE beiskolázási számairól tárgyaltak. Ioan Nicolaescu szenátor méltányosnak tartja a fele-fele arányt. [Krónika, máj. 7.] (→ 2003.05.21)



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998