Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-20 | 21-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: magyar veszély

1991. január 12.

Kormányellenes tüntetés volt Bukarestben, a rendőrség gumibottal támadt a tüntetőkre.

Az RTV katonai adásában Paul Cheler tábornok, az 3. sz. (Erdélyi) Hadsereg parancsnoka hangsúlyozta, hogy közvetlennek tartja az ország fenyegetettségét. Nemzetellenes mozgalomnak tüntette föl a magyar cserkészmozgalmat, magyarul mondva a „cserkész” szót, elhallgatván, hogy a nemzetközi mozgalom részeként ro. cserkészet is létezik. [Szabadság, jan. 19.] (RMCsSz; ]910328)

Litvánia fővárosában, a lettországihoz hasonló eset (→ 1991.01.02) alakult ki, de nyugati nyomásra Gorbacsov – két nap után – visszarendelte a különleges alakulatokat.

1991. szeptember 25.

Néhány budapesti napilap (Kurír, Mai Nap) erdélyi emigráns kormány megalakulásáról adott hírt. A ro. parlament tagjai különbözőképpen reagáltak a hírre, melyet Petre Roman jelentett be. Radu Câmpeanu (a PNL elnöke) elfogadta a M. Külügymin. nyilatkozatát, miszerint ez egy nevetséges kezdeményezés, Vasile Văcaru szenátor viszont úgy vélte: a veszélyt komolyan kell venni, s a románság kész testével megvédeni az országot. [Szabadság, szept. 26.] – Este az RTV-ben Domokos Géza olvasta föl az RMDSz nyilatkozatát, melyben visszautasította a provokációt, kiemelve, hogy a kormánynak kapóra jött ez a kalandor akció, mert a „magyar veszély” emlegetésével el lehet terelni a figyelmet a nehéz gazdasági helyzetről. [RMSz, szept. 27.]

A béremelést követelő, sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok különvonatot követeltek, hogy Bukarestbe mehessenek. Kérésüket nem teljesítették, erre a bányászok elfoglaltak egy szerelvényt, amellyel mintegy nyolcezer bányász érkezett a fővárosba. A hozzájuk csatlakozó helybéliekkel a kormány székházához vonultak, követelték, hogy a miniszterelnök hallgassa meg őket. – A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) fölhatalmazta a hadsereget, hogy a belügyminisztériumi alakulatokkal karöltve lépjen föl a tüntetők ellen. – A Miron Cozma által vezetett tömeg megtámadta a kormány épületét, betörték az ablakokat, a földszint egy részét felgyújtották. A rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel, 3 ember meghalt, a sebesültek száma közel 600 volt. A különös kegyetlenséggel föllépő rendőrség (lőfegyvereket és harci gázokat is bevetettek!) kiszorította a tüntetőket a térről, erre azok az Egyetem térre vonultak.

Az EurId Cs. Gyímesi Éva politikai esszéjét közölte, amelyben a professzor asszony elvetette a marosvásárhelyi kongresszuson fölvetett „társnemzet” fogalmát (→ 1991.05.24), kitartott a „nemzeti kisebbség” kifejezés mellett.

1992. augusztus 21.

Csíkszeredában jelöltegyeztető elektorgyűlést tartottak a Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltek végleges rangsorolása végett. Az OE részéről Takács Csaba volt jelen. A szavazás nyomán a köv. jelölőlista alakult ki: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Borbély Imre, Székedi Ferenc; képviselők: Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Papp Kincses Emese, Ördögh Imre. [RMSz, aug. 25.] (→ 1992.08.20, 1992.08.24, 1992.08.26)

Adrian Năstase találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel és ismertette Ro. álláspontját az MVSz rendezvényéről, mely közel azonos volt a Jeszenszkynek küldött levél (→ 1992.08.17) tartalmával. [MTI]

Nicolae Manolescu, a PAC elnöke kifejtette, hogy pártja számára nincs ’magyar kérdés’, azt azok csinálják, akiknek az érdekükben áll. Példaként a m. prefektusok leváltását adta.

Az MVSz új tisztikara: az újraválasztott Csoóri Sándor mellé 3 alelnök került: Fónay Jenő (Magyarország), Dobos László (Kárpát-medence), Jakabffy Ernő (nyugati emigráció). – A záróülésen felolvasták a h. t. magyarok fóruma által (két nappal korábban) megfogalmazott dokumentumot (Nyilatkozat a kisebbségekről), melyet a kongresszus tudomásul vett. [MN, aug. 24.] (→ 1991.12.11)

1992. szeptember 19.

Ion Cristoiu, az EvZ főszerkesztője ostobaságnak nevezte a m. veszély állandó emlegetését. Ezzel csak elvonják a választók figyelmét a fontosabb kérdésekről. [MH, szept. 19.]

1993. április 5.

Ion Donca, Ro. új nagykövete átadta megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági elnöknek. [MH, ápr. 6.]

Octavian Buracu nyilatkozott az MTI-nek. Szerinte az jelentené a kiutat a VR és a PUNR keltette magyarellenes hangulatból, ha tájékoztatnák a lakosságot: nincs m. veszély. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésének (→ 1993.02.27) van igazságmagva. [Népszabadság, ápr. 6.]

1994. március 10.

A rendőrségről szóló törvénytervezet vitáján az RMDSz módosítást javasolt: ahol a kisebbség többségben él, ott a rendőrök beszéljék a kisebbség nyelvét. A PUNR és a PRM azonnal és vehemensen reagált, ismét a m. veszéllyel példálózva. Az RMDSz javaslatát elvetették. [RMSz, márc. 10.]

Markó Béla – az MSzP meghívására – Budapestre érkezett. Horn Gyulával folytatott eszmecseréjén egyetértettek abban, hogy a h. t. magyarság ügye nem válhat a választási kampány részévé. [MN, márc. 11.] – Meghívott szakértők jelenlétében megvitatták az RMDSz kisebbségi törvénytervezetét. Megállapították, hogy a tervezet, mind szellemében, mind szövegében megfelel a nemzetközi szerződéseknek és ajánlásoknak. [PH, márc. 11.]

1994. március 27.

Bukarestbe érkezett Friedrich König és Gunnar Jansson, az ET két raportőre, hogy megvizsgálják, milyen mértékben tett eleget Ro. az ET-felvételkor vállalt kötelezettségeinek. [RMSz, márc. 30.] (→ 1994.03.29)

Csíkszeredában befejezte programadó gyűlését az SzK (az RMDSz liberális platformja), ahol a ro. liberális párt és az SzDSz is képviseltette magát. Elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepelt a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, az önkormányzati és gazdaságpolitika, a kulturális önszerveződés stratégiája. A vezetőség tagjai: Eckstein-Kovács Péter (eln.); Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. [RMSz, márc. 31.]

A The Observer cikke a ro. titkosszolgálatot elemezte. „A régi Securitate és a SRI egy nyelven beszél.” A SRI szerint Mo. továbbra is Erdély visszaszerzésén fondorkodik. [MH, márc. 28.]

1995. március 10.

Gh. Funar közleményben követelte, hogy tartsanak népszavazást az alapszerződésről, mert az jelenlegi formájában a „nemzetárulás okmánya” és előkészíti Erdély elszakítását. [RMSz, márc. 11.]

A Budapest Bank Bukarestben bankalapítási tárgyalásokat kezdeményezett. A leendő Pater Bank a jövőben magyarlakta területeken kíván fiókot nyitni. [Napi Gazdaság, márc. 10.]

Frunda György az etnikai alapú területi autonómia elleni véleményét hangoztatta, mondván: „nem lehet föláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért”. [Respublika, márc. 10.]

Németh Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz kivonul az alapszerződést tárgyaló parlamenti albizottságból. „Nem támogatjuk a szerződéses mosolydiplomáciát” – mondotta. [ÚM, márc. 11.]

1996. március 19.

A parlament két házának együttes ülésén megszavazták a párttörvényt. [RMSz, márc. 22.] (→ 1996.02.28, 1996.03.01, 1996.03.04)

A m. revizionizmus és az iszlám fundamentalizmus mindinkább veszélyezteti a ro. nemzetbiztonságot – állapította meg Vasile Lupu tábornok (SRI) elemzése. A m. autonómiatörekvések „újrevizionista szószólói az állami és hatalmi struktúrákba beépülve” a ro. állam sérthetetlensége és egysége ellen irányulnak. [Szabadság, márc. 19.]

Szőcs Géza kolozsvári sajtóértekezletén tisztázta magát az NTA pénzügyei kapcsán ért vádak alól; tk. elmondta, hogy olyan céltámogatásokat kapott, amelyekkel az adományozó az ő pályázatát támogatta, nem az NTA-t. Pl. a Szerencsejáték Rt. 1,5 + 3 millió Ft-os céltámogatásban részesítette az Orient Expressz c. hírlapot, ill. az Erdélyi Szépmíves Céhet (ESzC). [Szabadság, márc. 20.] – Egy pénzügyi szakértő felülvizsgálta az NTA pénzügyeit, ennek alapján a kuratórium úgy döntött, hogy megvonja Ábrahám Dezsőtől a pénzkezelés jogát. Ettől kezdve Ábrahám célja az, hogy a kuratórium minél több tagját befeketítse a nyilvánosság előtt. [EN, márc. 20.] (→ 1996.03.04)

Az OECD jelentése szerint Csehországban a nagy állami vállalatok 81%-a került magánkézbe, Mo.-n 75%, Ro.-ban 13%, Bulgáriában 10%. [Szabadság, márc. 20.]

1996. november 8.

Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)

Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12)

Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.]

Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.]

1996. november 11.

A gyulafehérvári kampánygyűlésen Iliescu elnök ismét kijátszotta a „magyar kártyát”: ha nem őt választják meg, akkor Ro. elveszíti Erdélyt, az országot tönkreteszi a koalíció, továbbá: jönnek a földbirtokosok és jön a király. [Szabadság, nov. 12.] (→ 1996.11.20, 1996.11.21)

1996. november 20.

Markó Béla a kormánykoalíciós tárgyalásokat előkészítő megbeszéléseket folytatott Ion Diaconescuval (PNTCD) és Victor Ciorbea miniszterelnök-jelölttel. [Táj., nov. 20.]

Emil Constantinescu győzelmében oroszlánrésze volt az RMDSz szavazóinak – mondta Markó Béla. Az ellenzék nyitást ígér és valós demokráciát. Remény van arra, hogy nagyobb szerepet kapjon a helyi közigazgatás. A koalíció alkudozást jelent, de az RMDSz nem fog elvtelen kompromisszumot kötni. [RMSz, nov. 20.]

Constantinescu elnök elmondta: a CDR ellenzi az etnikai alapú autonómiát és a kollektív jogokat, de síkraszáll a közigazgatás decentralizálásáért. A Szerződés Romániával – a CDR programja – határidőket ír elő a szociális intézkedésekre. Az alapszerződés nem a vége, hanem kezdete egy folyamatnak. [RMSz, nov. 20.]

A Neue Zürcher Zeitung a normalitás jelének tartotta, hogy hatástalan maradt az Iliescu által kijátszott „magyar kártya” (→ 1996.11.11). A m. kisebbség elnökjelöltje sok románt a maga oldalára állított. [MN, nov. 20.]

1996. november 21.

A leköszönő kormányfő utolsó sajtóértekezletén hosszan magyarázta a bizonyítványát és leckéztette az új kormányt, amely – szerinte – már 1997-ben számtalan népszerűtlen intézkedésre fog kényszerülni. [RMSz, nov. 23.]

Az Iliescu-féle fenyegetés kapcsán (→ 1996.11.11) arról kérdezték Meleşcanut: szolgálata idején tapasztalta-e, hogy Erdély veszély fenyegetné? A leköszönő külügymin. elismerte, hogy nem fenyegette veszély az országot, de emlékeztetett arra, hogy Iliescu regnálásnak első évében komoly etnikai összetűzések voltak. [RMSz, nov. 23.]

A KREK közgyűlése közleményt adott ki: üdvözlik az új elnök választási és kormányzati programját, valamint azon szándékát, hogy a „kisebbségek panaszait figyelembe véve, demokratikus módon kívánja megvitatni és megoldani a többséget és kisebbséget megosztó problémákat”. – Az RMDSz kormányba lépését írásban rögzített feltételekhez kell kötni, melynek tartalmaznia kell a tanügyi törvény módosítását, a m. ny. szakiskolai és felsőfokú oktatás biztosítását, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását. [RMSz, nov. 23.] (→ 1996.11.28)

Göncz Árpád a M. Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntette ki Tibori Szabó Zoltán újságírót, munkásságának elismeréseként. Kommentátorok az ’exkommunikáció’ (→ 1996.07.16) ellentételezését látták a gesztusban. [RMSz, nov. 23.] – Pillich László személyeskedő cikkben reagált az eseményre. [RMSz, nov. 28.]

1996. november 29.

Adrian Năstase (PDSR) szerint, amennyiben az RMDSz részt vesz a kormányban, a „kabinet bizalmas jellege veszélybe kerülhet”, tekintve, hogy a m. képviselők gyakran utaznak az anyaországba. Alexandru Fărcaş (PNTCD) elítélte ezt a nyilatkozatot. [Szabadság, nov. 29.]

Emil Constantinescu a parlamentben letette a hivatali esküt, majd átvette az államelnöki hivatalt Ion Iliescutól. Az új elnök sajtótájékoztatóján az euroatlanti integrációt nevezte Ro. stratégiai prioritásának. Kormányalakítással Victor Ciorbeát bízta meg. Az RMDSz két tárcát kap: Birtalan Ákos (turisztika), Tokay György (tárca nélküli kisebbségi min.). [Népszabadság, nov. 30.]

A Ziua két napja arról cikkezik, hogy cáfolhatatlan bizonyítékai vannak Virgil Măgureanu akciójáról, aki megakadályozta, hogy számítógépes választási csalást kövessenek el a PDSR javára. [BN, nov. 29.]

1997. március 1.

Az RMDSz ÜE tagjai és a szövetség prefektusai és alprefektusai emlékeztetőt fogalmaztak meg Victor Ciorbea és Remus Opriş kormányfőtitkár számára, amelyben javaslatot tesznek a kormányprogram hatékonyabb végrehajtását szolgáló gyakorlati intézkedésekre. [Táj., márc. 3.]

Csíksomlyón Jakubinyi György szentelte föl Tamás József segédpüspököt. (→ 1996.12.17) [Szabadság, márc. 3.]

Adrian Severin fölhívta Gh. Funar figyelmét: hagyjon fel a főkonzulátus létesítése elleni aláírásgyűjtéssel, mert a kérdés megoldása a külügyminisztérium hatáskörébe tartozik. – Funar tagadta ezt és kijelentette: Severin a saját bőrén fogja tapasztalni a következményeket, amikor útlevéllel fog Kolozsvárra utazni [!]. [Sajtóf., márc. 3.]

1997. június 6.

A bizalmatlansági indítvány (→ 1997.06.03) vitája meddőnek mutatkozott, a legsúlyosabb vád az volt, hogy az oktatási és helyi közigazgatási törvény módosítása „a ro. állam egységét veszélyezteti”. Az indítványt 277:158 arányban elvetették. [Táj., jún. 9.]

1997. július 7.

A szenátus ülésén 65:50 arányban ratifikálta a ro.–ukrán alapszerződést. Ugyanakkor elutasították azt a javaslatot, hogy vizsgálóbizotságot alakítsanak a „csereháti ügy” kivizsgálására (egy hete megszavazták ugyan a bizottság létrehozását, de többen visszavonták a szavazatukat, amikor kiderült, hogy félrevezető információkkal próbáltak hatni a szenátusra). [RMSz, júl. 9.] Markó Béla rámutatott: nem egyedi, hanem orsz. jelentőségű ügyek esetében kell vizsgálóbizottságot felállítani. [Táj., júl. 8.]

Bill Clinton, amerikai elnök 8 órás látogatást tett Ro.-ban. Tárgyalt a kormányfővel, majd beszédet mondott az Egyetem téren: elismerőleg szólt a bekövetkezett változásokról, méltatta az RMDSz kormányban való jelenlétének fontosságát. [RMSz, júl. 12.]

Az egyházi vezetők kolozsvári gyűlésén tk. a csereháti ügy is terítékre került. Szász Jenő polgármester hitelesen objektívnek nevezte az RMDSz tájékoztatását a kialakult helyzetről. [RMSz, júl. 10.]

C. V. Tudor a kétnyelvű táblák leszaggatására szólította föl híveit: „ez az egyedüli megoldás a szégyentelenség és a [magyar] terrorizmus ellen”. [Háromszék, júl. 7.]

1998. december 2.

Orbán Viktor meghívására kétnapos látogatásra Budapestre utazik Radu Vasile – jelentették be [Szabadság, dec. 2.], de az utazást későbbre halasztották. [RMSz, dec. 6.]

Virgil Măgureanu, a SRI volt igazgatója, aki közben a PNR főtitkára lett, üzenetet intézett a néphez, melyben kifejtette, hogy az RMDSz kormányra kerülése veszélyezteti az ország területi integritását. [Sajtóf., dec. 2.]

1999. július 13.

A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett egy 4 évvel korábbi, bukaresti esetre, amikor hasonló módon szervezték meg a titkosszolgálat megfigyelőinek lebukását, hogy így szabaduljanak meg néhány „kellemetlen” munkatárstól. Az esemény, ahol részt vett az MVSz nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett, nem volt szükség különleges megfigyelőkre. – Markó Béla az üggyel kapcsolatban elmondta: korábban már megszüntették a SRI azon ügyosztályát, amely az „irredentizmussal és a m. veszéllyel” foglalkozik, de tapasztalatból tudja, hogy az RMDSz politikusait figyeli a titkosszolgálat. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mit tekint a SRI nemzetbiztonsági kérdésnek. [Szabadság, júl. 13.]

Ősztől kötelező lesz a kilenc osztály, így az általános iskola nyolcból kilenc osztályos lesz, a líceumi oktatás pedig 3 osztályra (10–12.) korlátozódik. [Szabadság, júl. 13.]

A kolozsvári MKT megvitatta a tanügyi törvény megszavazása nyomán kialakult helyzetet. Nyilatkozatban rögzítették: a m. nemzeti közösség szempontjából nem tartják kielégítőnek az elfogadott törvényt. (→ 1999.07.16) A Bolyai Társaság sem értékeli sikerként a módosított oktatási törvény és az akkreditációs törvény együttes hatását. Takács Csaba szerint nem időszerű a nyilatkozat. (→ 1999.07.08) [Szabadság, júl. 15.]

1999. október 14.

„Mo. megszakítja kapcsolatait Ro.-val, válságot robbant ki Erdélyben, majd nemzetközi beavatkozást kér” – azt az állítólagos ’titkos tervet’ hozta a sajtó tudomására Ion Mircea Pascu, a PDSR alelnöke, a Képviselőház védelmi biz. vezetője. A történet nagyon hasonlít az Adrian Năstase által korábban vázolt figyelmeztetéshez (→ 1999.07.14), de egyiknek sincs valós alapja. [Népújság, okt. 14.] (→ 1999.11.03)

Nistor Bădiceanu (PNTCD) ismét kezdeményezte, hogy vonják meg C. V. Tudor mentelmi jogát, mert a korábbi megvonás (→ 1999.03.23, 1999.05.28) még mindig nem vált hatályossá. [BN, okt. 14.]

A képviselőházban elkezdődött az állampolgárok törvénykezdeményezési jogának a szabályozásáról szóló törvénytervezet vitája. Székely Ervin azt javasolta, hogy törvénykezdeményezés lehessen bármilyen javaslat, amelyet 250 ezer állampolgár támogat az aláírásával. [Táj., okt. 14.]

Jean-Claude Perriset, pápai nuncius befejezte látogatását a szatmári egyházmegyében. Az ’államvallás’ kérdéséről azt mondta: „Egy jogállamban egyik egyház sem lehet kivételezett helyzetben! Minden vallás egyforma kell hogy legyen az állam előtt, különben nem tudja megfelelően ellátni feladatait!” A csángók m. ny. miséjéről nem nyilatkozott, mondván, hogy még nem tudott tapasztalatokat szerezni a csángó falvakról, de előbb-utóbb ellátogat hozzájuk. [RMSz, okt. 14.]



lapozás: 1-20 | 21-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998