Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: autonómia, közigazgatási / helyi

1991. október 23.

Szőcs Géza (politikai aleln.) nyilatkozatban ítélte el a Har–Kov-jelentést. A jelentés ismertetése számottevően rontotta az országos közhangulatot, nőtt a magyarok elleni pogromhangulat. A hangulatkeltés ellen az RMDSz a ro. demokratikus erők segítségét kérte. [RMSz, okt. 22.]

A háromszéki RMDSz állásfoglalásban tiltakozott a Har–Kov-jelentés ellen. [RMSz, okt. 23.]

A helyi közigazgatási törvény tervezetének vitájánál kiderült, hogy erősen hierarchikus struktúráról van szó, a helyi autonómia nem működhet. A kormány uralja a megyéket.

1996. július 31.

A m.–m. csúcstalálkozó jelentőségéről és üzenetéről cikkezett Duray Miklós a pozsonyi hírlapban: „először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politikai reprezentációjának jelenlétében a m. pol. érdekek megfogalmazására oly módon, hogy egyidejűleg a nemzetközileg garantált status quot tiszteletben tartotta”. A zárónyilatkozat alapjául szolgálhat a „nemzet újjáépítkezését elősegítő program megfogalmazásához”, a dokumentum a a 20. század végének szellemében készült, ennek egyik pillére az európai integráció, a másik a szubszidiarizmus, az egyenrangúság szelleme és az alulról építkezés elve. A nyilatkozat végleg eldöntötte, hogy a végcél a szülőföldön maradás szorgalmazása. [Szabad Szó, júl. 31.]

Újvári Ferenc (EMK) Iliescu elnöknek címzett levelében rámutatott, hogy az autonómiakoncepció nem alkotmányellenes – ahogy az elnök beállította –, hiszen a 119. paragrafus kimondja, hogy a területi közigazgatási egységek adminisztrálása a helyi autonómia és a közszolgálatok decentralizációjának elvén alapszik. [Szabadság, júl. 31.]

Borbély Imre négy székely városban mutatta be a Magyar jövőkép c. tanulmánykötetet, amelyet az Interconfessio Társaság korábbi üléseinek anyagaiból állítottak össze (pl. 960526). Borbély Imre hangsúlyozta: ki kell mozdítani a m. politikát arról a holtpontról, ahol most van, amikor nem saját érdekei, hanem környezete elvárásai szerint politizál. E kimozdulás az anyaország és az elszakított nemzetrészek közös érdekeinek harmonizálása révén jöhet létre. [HN, júl. 31.]

1997. január 9.

Adrian Severin elmondta: Mo. és Ro. természetes szövetséges kell hogy legyen. Szerinte az 1990-es események sajnálatos módon késleltették az enyhülést; Antall József, Für Lajos, Gh. Funar, C. V. Tudor és Tőkés László nem mindig szerencsés nyilatkozatai fenntartották a feszültséget. A fennálló kérdéseket a nemzetközi egyezmények és az alapszerződés alapján kell megoldani. [Szabadság, jan. 9.]

Fontos feladat a közigazgatási decentralizáció – mondta Seres Dénes. Lehetővé kell tenni, hogy a helyi közösségek dönthessenek a sorsukról. Jelenleg a prefektusi hivataloknak még nagy beleszólásuk van a helyi autonómiába. A megyei tanácsok és kormány-kirendeltségek apparátusát is meg kell nyirbálni. [RMSz, jan. 9.]

A gyergyószentmiklósi polgármester posztjára előválasztásokat tartanak, a feltételek: állandó lakhely a városban (min. 10 éve), RMDSz-tagság (min. 1 éve), 200 támogató aláírás. [Táj., jan. 9.]

1998. szeptember 21.

Hatalmas vihart kavart Sabin Gherman, a kolozsvári tévé szerkesztőjének kiáltványa. A Torkig vagyok Romániával c. felhívásban a centralizmus felszámolását, a térség közigazgatási autonómiáját sürgette. Érvként megemlítette: Erdély kevesebbet kap a központi költségvetésből, mint a főváros. Erdély számára bármiféle, nem etnikai szempontok szerinti föderalizációja csakis előnyökkel járhat. Gherman elutasította Tőkés László „etnikai aberrációit”. [RMSz, szept. 21.] (→ 1998.10.10)

2000. szeptember 25.

A PDSR megvitatta a párt új dokumentumait. Elutasítják azokat a kísérleteket, amelyek a „helyi autonómia elvének ürügyén az etnikai alapon szerveződő autonómiát bátorítják”. Iliescu pártja a Szocialista Internacionálé tagja kíván lenni. [Szabadság, szept. 25.]

2003. október 1.

Adrian Năstase, az ET ülésszakán mondott beszédében kijelentette: a kedvezménytörvényről született megállapodás fontos diplomáciai győzelem mind Ro., mind Mo. számára. Bukarest támogatja a közigazgatási autonómiát, de ellenzi a kollektív etnikai autonómiát. A kettős állampolgársággal az a gond, hogy egy egész kisebbségi közösségnek követelnek etnikai alapon állampolgárságot. [Népújság, okt. 1.; Szabadság, okt. 1.] (→ 2003.10.08)

Az idén először párhuzamos ünnepségeken emlékeznek az aradi vértanúkról. A KREK és az EMNT (→ 2003.09.30) nem egyeztetett az RMDSz-szel. A helyszínek azonosak: vesztőhely, Tűzoltó tér, minorita templom. [Szabadság, okt. 1.] – Az Aradi Szabadság-szobor Egyesület érthetetlennek tartja Tőkés Lászlónak ezt az akcióját. [NyJ, okt. 2.]

Marosvásárhelyen, 18 szervezet képviselőinek részvételével, megtartotta első közgyűlését az ErMaCiSzA által alapított GCP (→ 2003.05.03). A GCP önkéntességen alapuló szerveződés, amelynek tagja lehet a gazdasági élet bármely területén tevékenykedő civil szervezet, nonprofit közösség; székházuk Kolozsvárott van; évenként cserélik a GCP működtetőjét. Az első évben az RMKT vezeti a civil parlamentet. A közgyűlésen 3 bizottság (1. mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés; 2. gazdasági stratégia; 3. kis- és középvállalatok) megalakításáról született döntés. [Népújság, okt. 1.]



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998