|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 176 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 161-176 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: autonómia 1991. szeptember 23.Brassó, Hargita, Kovászna, Maros megyék területi RMDSz-szervezeteinek képviselői Csíkszeredában megalakították a székelyföldi RMDSz-szervezetek koalícióját (Székelyföldi Koalíció = SzfK). Hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlan Románia nemzetállamként való meghatározása. Madaras Lázár kifejtette, hogy mások a tömbben és mások a szórványban élők autonómiatörekvései. Több székelyföldi szervezet más nézeteket vall, mint az RMDSz orsz. vezetése. [RMSz, szept. 25.] (→ 1991.11.30, 1992.01.25)1991. október 14.A parlamentben ismét hevesen támadták a m. érdekszövetséget, az RMDSz képviselői és szenátorai közös nyilatkozatban tiltakoztak a támadások ellen. A Nyilatkozat 2. pontja kimondta, hogy az RMDSz csakis parlamentáris eszközökkel, törvényes keretek között tartja elképzelhetőnek az autonómiáról való tárgyalást. Az 5. és 6. pont rögzítette, hogy az ún. Székelyföldi Politikai Csoport (→ 1991.10.02) „az RMDSz országos vagy helyi testületeinek egyikétől sem rendelkezik mandátummal arra nézve, hogy az RMDSz nevében lépjen föl”, ezért a parlamenti csoport „nem vállalja azokat a bírálatokat sem, amelyek egy illegitim csoportra szórt tisztázatlan vádak ürügyén az RMDSz ellen irányulnak és láthatólag boszorkányüldözéssé fajulnak.”1992. január 15.Az egység hiánya jellemezte az RMDSz politizálásának utóbbi korszakát – mondotta Toró T. Tibor, a MISzSz elnöke. – A belső feszültség az autonómia ügyében mutatkozott meg. [RMSz, jan. 15.]Mihai Cherecheanu főügyészt vezérőrnaggyá léptette elő az ország elnöke. Így Románia azon kevés országok egyike, ahol a bírói testület nagy részét katonák vezetik. [RomLib, jan. 15.] 1992. március 21.Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör (SzK), melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSz alelnöke volt. A platform ismertebb tagjai: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein-Kovács Péter, Egyed Péter, Pillich László, Varga Attila. Az SzK vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartja a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását, valamint a kollektív jogokat. – Kolumbán Gábor és Borbély Ernő elítélte a 25 képviselő egységre felszólító felhívását (→ 1992.03.10). [RMSz, márc. 21., márc. 24.]1992. március 23.Katona Ádám személye és autonómiáról vallott elvei körül aránytalanul nagy a felhajtás, az egészet a sajtó fújta föl; Katona nem nevezhető szélsőséges politikusnak – mondotta Tőkés László. [PH, márc. 23.]1992. április 3.Marosvásárhelyen folytatódott Cseresznyés Pál pere. [Népújság, ápr. 4.] (→ 1992.05.21)Kreczinger István az EVMSz (→ 1991.12.07) tevékenységéről és a 4-én kezdődő 2. közgyűlésről nyilatkozott. A követendő alapcél: a kulturális és területi autonómia. A szervezet hármas feladatrendszert dolgozott ki: 1. a kivándorlási szándék csökkentése; 2. a már átköltözöttek érdekképviselete; 3. a repatriálás feltételeinek megteremtése. [MN, ápr. 3.] 1992. április 9.Király Károly az RMDSz válságáról beszélt, elítélte Domokos Géza és Verestóy Attila „megalkuvó” vonalát. Szerinte nem szabad lemondani semmiről, így az autonómiáról sem, sőt egy független Erdély lehetőségének elméleti vizsgálatát sem kell kizárni. Az állandó taktikázás és alkudozás eredményeképpen elsorvad a magyarság. [EN, ápr. 9.]1992. június 11.Több erdélyi városban (Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen) a magyarok tüntetéseken tiltakoztak az oktatásügyi törvénytervezet ellen. 10-én Gh. Funar betiltotta a kolozsvári tüntetést, de – miután az RMDSz küldöttsége tárgyalt vele – visszakozott; a Báthory Gimn. udvarán tartott nagygyűlésen a ro. ellenzék képviselői is felszólaltak. [Szabadság, jún. 12.]Nagyváradon ülésezett az RMEEÁÉ. Az ország vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSz-hez, az ET-hez és az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Ugyanott fölsorolták az egyházakat ért atrocitásokat (házkutatások, rombolások) is. [RMSz, jún. 17.] (→ 1992.01.17) Moldova parlamentje széleskörű autonómiát szavazott meg az orosz ajkú népességnek a Dnyeszter menti részen, továbbá kimondta, hogy az orosz hivatalos nyelvnek számít. [RMSz, jún. 13.] 1992. augusztus 29.Mihály, volt ro. király a nemzeti kérdésről nyilatkozott. Ro. csakis egységes, oszthatatlan terület lehet; „Erdély ro. föld”. A ro. büszkeséget legragyogóbban a kisebbségek iránti nagylelkűséggel lehet bizonyítani. A kisebbségek minden kívánalmát „illik meghallgatni”; minden ro. állampolgárnak egyenlő jogokat kell élveznie és azonos kötelezettségekkel bírnia. Nem ért egyet az autonomizálási kísérletekkel. [RMSz, aug. 29.]1992. október 18.Magyari Lajos, Kovászna megye frissen megválasztott szenátora (→ 1992.09.27) úgy vélte: „az anyaországnak tennie kell a Kárpát-medence magyar kisebbségi tömegeiért, támogatnia kell az autonómiára irányuló, önrendelkezési törekvéseit, de az illető közösségre kell hagyni és bízni a forma és a megvalósítási mód megválasztását”. [Mérték (Bp.), okt. 18.]1992. október 25.Kolozsvárott ülésezett a KOT 307 tagja. Az ülésen szétosztották azt a 40 oldalas dokumentumot, amely az RMDSz Hargita megyei képviselői és szenátori jelöltlistájának összeállítása során (→ 1992.08.21, 1992.08.24, 1992.08.26) kialakult vitát, nyilatkozatokat és leveleket tartalmazza. Az Elnökség 8 tagja (Szőcs Géza, Tőkés László, Kolumbán Gábor, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Béres András) eljárást kezdeményezett az etikai bizottságnál a szövetségi elnök ellen, Szőcs Géza pedig lemondásra szólította föl Domokos Gézát (→ 1992.09.28), aki visszautasította a vádakat (→ 1992.09.30). [MTI; RMSz, okt. 28.; bővebben lásd: Domokos 3: 166–176.] (→ 1992.11.21)A KOT közleménye értékelte a választásokon elért eredményeket és döntöttek a 3. kongresszus helyéről és idejéről (Brassó, 1993. jan. 15–17.); vitára bocsátották a módosított alapszabály- és programtervezetet. [RMSz, okt. 28.] A kolozsvári Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében ünnepélyes fogadalmat tett az RMDSz 12 szenátora és 27 képviselője. „Én, …, Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére, választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általános érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk építését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés, és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!” [Szabadság, okt. 28.; EN, 2002. okt. 22.] Az RMDSz nyilatkozatot adott ki a nemzeti kérdésről (’Kolozsvári Nyilatkozat’). A romániai magyarság államalkotó tényező, a ro. nemzet egyenjogú társa. A nyilatkozat szerint: „Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban. – Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja.” A közösségi önkormányzat a demokrácia alapja. [RMSz, okt. 27.; RMDSz 1989–1999: 125.] 1992. november 11.Fey László szerint az RMDSz elleni bizalmatlanság azzal magyarázható, hogy nem tisztázták az önrendelkezéssel kapcsolatos fogalmakat (pl. autonómia, társnemzet, államalkotó tényező). [Szabadság, nov. 11.]1992. december 18.Verestóy Attila szenátor elmondta, hogy a Mátyás-szobor ügyében nem sikerült semmilyen pozitív választ kicsikarnia sem az elnöktől, sem a kormányfőtől. Amit sikerült elintézni: a Madarasi Hargitán lévő menedékházat, amelyet néhány hónapig a katonaság birtokolt, a Hargita megyei tanács vette át. – A Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) publikálását követő parlamenti vitáknak az volt a hozadéka, hogy az RMDSz-képviselőknek lehetőségük lett ismertetni a vonatkozó európai normákat. Véleménye szerint az autonómia-koncepciót szakszerűen kell kidolgozni. [OrEx, dec. 18.]1993. január 6.A Maros megyei RMDSz tiltakozott amiatt, hogy a PUNR-tanácsosok távolmaradása miatt még mindig nem alakult meg a megyei tanács. [Népújság, jan. 6.]Balázs Sándor vitára bocsátotta elképzelését a „népcsoporti belső önkormányzatról”. Az autonómia általa elképzelt formájának előfeltétele a kisebbségi kerettörvény kidolgozása és elfogadása. [Szabadság, jan. 6.] Cs. Gyímesi Éva az RMDSz politikáját bírálta, s tk. kifejtette, hogy szerinte nem valósítható meg az autonómia, mert az országban még az önkormányzati autonómia sem vált gyakorlattá. [Szabadság, jan. 6.] Bányai Péter több ponton vitatta Borbély Imre írását (→ 1992.12.22); komolytalannak érzi a romániai m. önkormányzat létrehozását. [RMSz, jan. 6.] 1993. február 1.Az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadta a kisebbségek jogaira vonatkozó (ajánlás jellegű) 1201. sz. dokumentumot [szövegét lásd: Népújság, ápr. 21.], amely kimondta: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása; a kisebbségnek joga van (szóban és írásban) szabadon használni anyanyelvét a magánéletben és nyilvánosan, továbbá a közigazgatásban, az igazságügyi szervek előtt; joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni; joga van anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített oktatási intézményekben; joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.20, 1993.07.07)Frunda György felszólalt az ET strasbourgi ülésén, hangsúlyozva: „Ro. alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását.” [Népújság, febr. 3.] Brüsszelben Nicolae Văcăroiu aláírta az ET és Ro. közötti társulási szerződést. [RMSz, febr. 3.] Doina Corneat megidézték a bukaresti főügyészségre, ahova államellenes felforgató tevékenység vádjával idézték be. Bűne: a „második bányászjárás” idején (→ 1991.09.25) sztrájkra szólította föl az elégedetlenkedőket. D. Cornea kijelentette: nem tesz eleget az idézésnek. Traian Chebeleu szerint rosszul időzítették a pert, mert éppen most folynak a tárgyalások Ro. teljes jogú tagságáról az ET-ban. [MH, febr. 1.] – Markó Béla nyilatkozatban tiltakozott, rámutatva, hogy a perbe hívás a visszarendeződés újabb jele. [RMSz, febr. 2.] (→ 1993.03.24) 1993. február 3.Frunda György dokumentumot adott át az ET titkárságának, amely az RMDSz álláspontját tartalmazza a romániai kisebbségi helyzetről. Mivel a jelenlegi törvények csak hézagosan biztosítják a nemzetiségi jogokat, szükség van arra, hogy kisebbségi törvény biztosítsa a szabad nyelvhasználatot, a személyi és kulturális autonómiát. Adrian Severin kifejtette, hogy Ro. elfogadja a kisebbségi jogokról szóló kiegészítést. [MH, febr. 3.] – A felszólalásokat követően az ET közgyűlése elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyv-tervezetét. A tervezet tk. tartalmazta az anyanyelv használatát, a pártalapítás és az autonómia alakításának jogát. [Népújság, febr. 3.] – A jegyzőkönyvet Ro. is elfogadta, ezáltal a ro. törvények részévé avatta az egyéni és kollektív kisebbségi jogok elismerését. [MN, febr. 9.] (→ 1993.02.17)Az EMK nem ért egyet azzal [holott erről kongresszusi döntés született – K. P.], hogy a romániai magyarságot mint nemzeti kisebbséget definiálja az RMDSz programja, ehelyett a nemzeti közösség elnevezést szorgalmazzák. A programból hiányzik a területi autonómia követelése, a javasolt regionális önigazgatás nem azonos ezzel. [Népújság, febr. 3.] 1993. február 24.Iliescu elnök fogadta az RMDSz – Markó Béla, Verestóy Attila, Tokay György, Borbély László, Varga Attila összetételű – küldöttségét. Megbeszélték a romániai magyarság égető gondjait: a kisebbségi törvény hiányát, az autonómia és az anyanyelvhasználat ügyét, az 1990-es marosvásárhelyi események elítéltjeinek helyzetét. Elmagyarázták, hogy oktatási autonómián teljes körű m. oktatási rendszert értenek, amit az állami költségvetés finanszírozna. Sérelmesnek találták, hogy a helyi közigazgatásból, igazságszolgáltatásból kiszorultak a m. tisztviselők. [RMSz, febr. 26.] (→ 1994.02.01)1993. március 19.A ro. parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. [MN, márc. 20.]Octavian Buracu, pécsi látogatása során kijelentette, hogy aláírásgyűjtéssel (→ 1993.03.12) nem lehet Gh. Funart megbuktatni, mert a többség hitelt ad a hazug propagandának. [Népszabadság, márc. 19.] Közzétette módosított programját az RMKdP (vesd össze: ]900405). A program leszögezte: a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti, mely a m. nemzet szerves része. A személyi és kulturális autonómia alapján szükséges az önálló intézményrendszer létrehozása, a m. munkavállalói társadalom érdekvédelmi szervezeteinek kiépítése. Ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 10%-ot, ott a kisebbség nyelvét hivatalos nyelvként kell használni. A párt teljes anyanyelvű oktatási hálózatra tart igényt, óvodától az egyetemig; követeli a felekezeti iskolák működési szabadságát, az államosított szeretetintézmények és iskolák visszaadását. [Népújság, márc. 19.] Bukarestben konferenciát rendezett a Románia Jövőjéért Alapítvány, az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet közreműködésével, melyen részt vett a budapesti Teleki László Alapítvány néhány kutatója is. Az érintett témák: geopolitika és regionalizmus, autonómia és önkormányzat. [MH, márc. 19.] (→ 1993.07.17) 1993. május 1.Hat-tízszeresére emelkedtek az élelmiszerek és szolgáltatások árai. A fizetéseket is emelték, de a szakszervezetek elégedetlenek a kompenzálással. [Népszabadság, máj. 3.]A CD 3 pártja (PNTCD, PAC, PL) levélben foglalt állást Tőkés László kijelentésével (→ 1993.02.27) kapcsolatban. A nyílt levél aláírói nem értenek egyet a korlátozott autonómia gondolatával sem. [RMSz, máj. 1.] Asztalos Ferenc a m. oktatás hátrányos helyzetét igazolta számadatokkal: a lakosság 7,1%-a magyar, de csak 4,9% tanulhat az anyanyelvén; 1991-ben 100 ezer lakosra 830 egyetemista jutott, de 100 ezer magyarra csak 512 fő. Emiatt, m. nyelvterületen, magas a szakképzetlen pedagógusok száma. [RMSz, máj. 1.] 1993. június 10.Király Károly figyelmeztetett: a PUNR meg akarja szerezni a hatalmat Ro.-ban. A gazdasági háttér megteremtését célozza a Dacia Felix Bank (fő menedzsere I. C. Drăgan, volt legionárius vezető), amely egyre-másra vásárolja föl a székely megyékben az eladó birtokokat. [PH, jún. 10.]Fülöp-Fischer Ildikó elmondta: az RMDSz ÜE oktatási alelnökének szerepe: a Bolyai Társaság, az RMPSz, az EMT oktatási osztálya, a diák- és ifjúsági szövetségek közötti információcsere biztosítása, tevékenységük összehangolása. Az összes szervezet fő célja az oktatási autonómia-modell. [Szabadság, jún. 10.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
