Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-20 | 21-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kárpótlás (világháborús veteránoknak, sebesülteknek, volt hadifoglyoknak, katonáknak, munkaszolgálatosoknak, kitelepítetteknek, internáltaknak); kárpótlási jogszabályok (pl. 118/1990. sz. törvény, 105/1999. sz. kormányrendelet)

1990. április 9.

Megjelent a 118/1990. sz. törvényrendelet, mely a komm. rezsim üldözöttjeinek (politikai foglyok, kényszerlakhelyesek) adandó kárpótlásokról intézkedik. (M. ny. lásd: RMSz, júl. 11.)

1992. január 18.

Kerekes Károly, a világháborús veteránok kárpótlási törvénytervezetének vitáján, rámutatott a tervezet diszkriminatív voltára. A képviselő azt kérte: egységesen adjanak minden ro. állampolgárnak, függetlenül attól, hogy milyen hadsereg volt katonáiról van szó. [RMSz, jan. 18.]

1992. augusztus 26.

Rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában az RMDSz OE, azok után, hogy a megyében a 3 széki szervezet (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) nem tudott megegyezni a közös megyei jelöltek személyében. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva – immár a harmadik listát – a jelöltek névsorát és sorrendjét: szenátorok: Hajdú Gábor, Verestóy Attila, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, András Imre, Nagy Benedek, Borsos Géza, Asztalos Ferenc, Ördögh Imre, Antal István. [HN, aug. 28.] – Mivel a megyében a kitűzött határidőig a különféle grémiumok egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak (→ 1992.08.21, 1992.08.24), Domokos Géza, szövetségi elnöki minőségében, döntött és azt a listát adatta le az országos választási bizottsághoz, amelyet a gyergyói és udvarhelyi óvás után állítottak össze (→ 1992.08.24). A választásokon (→ 1992.09.27) erről a listáról 2 szenátor és 5 képviselő jutott be. (→ 1992.09.28, 1992.10.25)

Magyarországon elfogadták a kárpótlási törvényt, amelynek hatása – nemzetiségüktől, anyanyelvüktől függetlenül – azokra is kiterjed, akik 1940–44 között Észak-Erdélyben éltek [Szabadság, aug. 26.] (→ 1992.10.14)

1992. október 14.

Sepsey Tamás államtitkár Erdélybe látogatott, hogy a helyszínen beszélje meg a kárpótlási törvény alkalmazhatóságát. A ro. Külügymin. tiltakozó jegyzékben kifogásolta, hogy az államtitkár anélkül vette fel a kapcsolatot a megyei prefektusokkal, hogy előzőleg bejelentette volna ezt a tárcának. Sepsey Tamás válaszában közölte, hogy: – 1. látogatását előre jelezte a ro. félnek; – 2. a kárpótlási törvény a volt m. állampolgárokra vonatkozik, akik a m. hadsereg tagjaként estek szovjet fogságba (vagy egyéb okból jogosultak a kárpótlásra), függetlenül attól, hogy milyen az anyanyelvük, nemzetiségük. (→ 1992.08.26) [MH, okt. 12., 14.]

1993. június 4.

C. V. Tudor hevesen támadta Frunda Györgyöt, a Friedrich Könighez, az ET jogi bizottsága elnökéhez írt, a magyarságot ért jogsérelmeket felsoroló leveléért; a PRM elnöke szerint az RMDSz nemzetellenes párt, ezért haladéktalanul be kell tiltani. [OrEx, jún. 4.]

Ro.-ból mintegy 30.000 ügyiratot továbbítottak Budapestre, a 2. világháborús kárpótlások ügyében. [RMSz, jún. 4.]

Egyesek föltették a kérdést, miért Szőcs Géza képviselte az RMDSz-t az MDF és a Fidesz kongresszusán (vesd össze: 930511)? „Pusztán arról van szó, hogy mind az MDF-ben, mind a Fideszben úgy tekintenek rám, mint aki – aktuális politikai funkcióktól függetlenül – az erdélyi magyarságot reprezentálja” – felelte erre Szőcs Géza. Az RMDSz volt alelnöke (→ 1993.01.15) jelezte, hogy kiadásra készen áll az Új Ezred c. orsz. napilap (→ 1993.01.16). Megindulásához egy rotációs nyomdagép szükséges. [OrEx, jún. 4.] ● [Sem a lapból, sem a nyomdagépből nem lett semmi.]

1993. augusztus 3.

György Béla Zsolt nyilatkozott a magyarországi kárpótlási törvényről. Világviszonylatban egyedülálló megoldás, hogy a kárpótlásra jogosultságot nem a jelenlegi állampolgársághoz vagy lakhelyhez köti, hanem a sérelem bekövetkezésekor fennálló állampolgárság az irányadó. Erdélyben mintegy 38 ezer ember számíthat 2. világháborús kárpótlásra. [RMSz, aug. 3.]

1993. november 3.

Katona Ádám (EMK) nyílt levelet küldött Mo. politikai vezetőihez, melyben nemzeti önrendelkezést és védőhatalmi kötelezettséget kért az utódállamok magyarságának. [ÚM, nov. 3.] – Katona Ádám levele magánakciónak tekinthető, szögezte le Markó Béla. Az RMDSz maga dolgozza ki az önrendelkezés koncepcióját és ehhez elvárja a m. kormány támogatását. [Népszabadság, nov. 5.]

Noha a kárpótlási törvény nem írja elő, hogy milyen hadsereg volt katonája részesülhet kárpótlásban, nincs helye a megkülönböztetésnek. Törvénytelen dolog, hogy 4 erdélyi megyében nem fizetnek kárpótlást a m. nemzetiségűeknek – mondta Kerekes Károly. [EN, nov. 3.]

1993. december 16.

A képviselőházban a háborús veteránok törvényének 30. változatát tárgyalták. Megszavazták, hogy a bécsi döntés után Észak-Erdélyből a m. hadseregbe besorozottak nem kaphatnak kárpótlást; ugyanakkor a hitlerista német seregbe (Wehrmacht, SS) bevonult dél-erdélyi szászok jogait nem korlátozták. [RMSz, dec. 18.] (→ 1994.03.21)

1994. március 21.

A szenátus folytatta a háborús veteránok kárpótlási törvényének (→ 1993.12.16) vitáját. Elfogadták azt a paragrafust, hogy a m. hadseregben szolgált katonák csak akkor kaphatnak kárpótlást, ha igazolják, hogy nem harcoltak a románok ellen. Az RMDSz nyilatkozata leszögezte: a törvény alkotmányellenes, nem igazodik Helsinki szelleméhez és az ET 1201-es ajánlásához. [RMSz, márc. 23.] (→ 1994.04.01, 1994.05.17, 1994.06.28, 1994.12.28)

1994. április 1.

A parlament két háza a háborús veteránok kárpótlási törvényének korábban tárgyalt változatát fogadta el (→ 1994.03.21). – Az RMDSz az Alkotmánybírósághoz fordult, jogorvoslatért. [Táj., ápr. 1., ápr. 12.] (→ 1994.05.17, 1994.06.28, 1994.11.28)

Adrian Năstase Kolozsváron kijelentette, hogy fellépnek az RMDSz radikális csoportja ellen; az RMDSz ugyanolyan szélsőséges csoportosulás, mint a PRM. [OrEx, ápr. 1.]

A képviselőházban már elfogadott, de még egyeztetés alatt álló törvénytervezet előírja, hogy közintézmények, iskolák, kultúrházak homlokzatára állandó jelleggel ki kell tűzni a ro. zászlót. Az RMDSz javaslatát – a kisebbségi intézményeken jelenjen meg a m. zászló is – elvetették. [OrEx, ápr. 1.]

1994. április 7.

Az RMDSz Feljegyzésben rögzítette Ro. ET-ba történő felvételi kérelmével kapcsolatos ajánlások részleges teljesítését és fölsorolta a nem teljesített ajánlásokat. A dokumentumot és mellékleteit az RMSz közölte. [RMSz, ápr. 7–9.] (→ 1994.04.09)

Az RMDSz elnöki hivatalában sajtóértekezleten méltatták az ET-raportőrök látogatását. Ro.-ban nincs valós politikai akarat a vállalások teljesítésére; a háborús veteránok törvénytervezete az intolerancia és a xenofóbia megnyilvánulása; a meghirdetett amnesztia nem volt teljes, Cseresznyés Pált nem engedték szabadon, ez további harcot kíván. [RMSz, ápr. 9.]

1994. május 17.

Az Alkotmánybíróság helyt adott az RMDSz fellebbezésének és visszaküldte a parlamentnek a háborús veteránok törvénytervezetét. (→ 1994.03.21, 1994.04.01) [Táj., máj. 18.] (→ 1994.06.28, 1994.11.28)

1994. június 28.

Az Alkotmánybíróság döntése nyomán (→ 1994.05.17) a szenátus és a képviselőház két nap különbséggel megszavazta, hogy a háborús kártétel törvényéből töröljék a m. veteránokra vonatkozó hátrányos kitételt (→ 1994.03.21, 1994.04.01, 1994.11.28). [RMSz, jún. 30.]

1994. október 27.

Maxwell Watson vezetésével Ro.-ba érkezett az IMF delegációja. A szakértők tanácsadó jellegű tárgyalásokat folytatnak és megvizsgálják, hogy Bukarest milyen mértékben teljesítette a követelményeket, ettől függ a készenléti egyezményben megjelölt kölcsön megadása. [BN, okt. 27.]

Több visszajelzés azt mutatja, hogy a veterántörvényt – a kedvező alkotmánybírósági döntés és a világos végrehajtási utasítások ellenére – nem akarják alkalmazni a magyarokra. Sinkó István képviselő mindenkit bátorít, hogy forduljon a törvényszékhez. [RMSz, okt. 27.] (→ 1994.11.28)

A marosvásárhelyi MADISz rendezésében 2. alkalommal rendeztek filmhetet a városban. Ettől az évtől Alter-Native címmel rendszeressé tették az őszi rövidfilm-fesztivált. (→ 1993.12.09, 1995.10.12)

1994. november 28.

Gh. Tinca védelmi min. fogadta Zsigmond László képviselőt, aki előadta a m. veteránok panaszát (→ 1994.10.27). A megbeszélések eredményeképpen a miniszter módosította a rendeletet. [Táj., nov. 29.] (→ 1994.03.21, 1994.04.01, 1994.05.17, 1994.06.28)

1997. december 5.

Kerekes Károly az RMDSz hozzájárulását méltatta a komm. diktatúra által üldözöttek, kitelepítettek, valamint a deportáltak és szovjet hadifogságba esettek jogait szabályozó 118/1990. sz. törvényrendeletet módosító 41. sz. sürgősségi kormányrendelet parlamenti módosítását illetően; a törvény hibáit az RMDSz hozta helyre a képviselőház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottságában (pl. a jogérvényesítés nincs határidőhöz kötve, emelték a túlélő házastársnak járó havi juttatás összegét). [Szabadság, dec. 5.]

Tőkés Elek úgy döntött, hogy lemond a Vallásügyi Államtitkárságnál referensként betöltött tisztségéről, amiatt, hogy Anghelescu államtitkár a m. történelmi egyházakat tette felelőssé a székelyföldi ortodoxok erőszakos asszimilálásáért. [Szabadság, dec. 6.]

Az RMDSz széki választmánya nyilatkozatot tett közzé a csereháti üggyel kapcsolatban: az Udvarhelyszéki RMDSz továbbra is ragaszkodik az építmény eredeti rendeltetéséhez; a létrejövő intézménynek a helyi önkormányzat hatáskörébe kell kerülnie. [Táj., dec. 8.]

1998. április 21.

Radu Vasile beszédet mondott az ET parlamenti közgyűlésén, Strasbourgban. Utazásának egyik célja: végérvényesen megszüntetni Ro. monitorizálását. Elmondta, hogy a ro. kormány visszaszolgáltatja az elkobzott javakat és kárpótlást nyújt. A helyhatósági és oktatási sürgősségi kormányrendelet kérdésére is kitért, mondván, előnyben részesíti a kormány változatát. [RMSz, ápr. 23.]

Markó Béla és Nagy Zsolt üv. alelnök Salzburgba utazott, hogy részt vegyen az EDU (→ 1993.09.01) pártvezetőinek konferenciáján. A konferencia célja, hogy eldöntse, részt fog-e venni az EDU az európai keresztény-konzervatív mozgalom egységesítésében. (Az EPP és az EUCD – melyben az RMDSz megfigyelői státussal rendelkezik – közel áll az egyesüléshez.) [Táj., ápr. 21.]

Budapesten megkezdődött a M. Professzorok Első Világtalálkozója. Mo.-n 1250, a világban szétszórtan 600 m. professzor él, közülük 200-an az utódállamokban. A világtalálkozó résztvevői által megbízott szerkesztőbizottság ajánlásokat dolgoz ki, amelyeket eljuttatnak minden professzorhoz. A javaslatok főként a felsőoktatás és kutatás finanszírozását, minőségét, a különböző országok intézményei közötti együttműködési formákat érintik. [MTI]

1999. szeptember 18.

A m. főkonzulátus kolozsvári épületére 16-án este táblát helyeztek el „Itt található a m. kémfészek” felirattal. A durva provokáció hátterében Gh. Funar állt. Takács Csaba telefonon hívta föl a belügyminisztert és jelezte a diplomáciai konfliktus lehetőségét. Buchwald Péter alprefektus a városi rendőrkapitányt kérte föl az intézkedésre. Reggelre eltűnt a tábla. [RMSz, szept. 18.]

A marosvásárhelyi SzKT-n elhalasztották a belső választás megtartását: azokat 2000-ben kell majd megtartani, a helyhatósági választások előtt. A területi szervezetek saját hatáskörben döntenek a nyílt vagy elektoros választás mellett. – Katona Ádám amellett kardoskodott, hogy az SzKT tűzze napirendre a Csapó I. József által összeállított erdélyi autonómia statútum-tervezetét. [RMSz, szept. 20.]

A 105. sz. kormányrendelet kiegészíti és módosítja a háborús kárpótlás korábbi (118/1990. sz.) törvényét. A kiegészítés szerint kárpótlásban részesülnek azok a személyek, akik a 2. vh. idején etnikai vagy faji okokból üldöztek vagy deportáltak. Kerekes Károly emlékezetetett arra, hogy 1944. aug. 23. után ezrével hurcolták a magyar embereket különféle internáló táborokba (pl. Földvárra); minél több személyes vallomásra és dokumentumra lenne szükség, hogy felvethessék a parlamentben a meghurcolt m. emberek kárpótlásának ügyét. [Szabadság, szept. 18.]

Szatmárnémetiben mintegy 200 résztvevővel tartották meg az RMKT vándorgyűlését. [SzFÚ, szept. 20.]

A 2800 lélekszámú róm. kat. közösség számára igazi ünnep volt Kaplony új templomának fölszentelése. Az alapkőletétel 1997 májusában volt, az elkészült épületet Reizer Pál püspök szentelte föl. A helyiek bíznak abban, hogy a gyarapodó Kaplony nem jut a környékbeli m. falvak sorsára, ahol megcsappant az életkedv, nagy az el- és az ellenkező irányú bevándorlás. [RMSz, szept. 19.]

1999. november 20.

Az AEÁ kongresszusának Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (a Helsinki Biz.) levelet intézett Ro.-val kapcsolatban Madeleine Albright külügyminiszterhez, amelyben aggodalmuknak adtak hangot azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy 2000-ben a PDSR a PUNR-vel és a PRM-vel koalíciót alkotva kerülne hatalomra. A bizottság szerint ebben az esetben Ro. alkalmatlanná válna az EBESz 2001. évi soros elnöki teendőinek ellátására. Súlyos bírálatot fogalmaztak meg a Ro.-ban tapasztalható emberi jogi kérdésekkel, az antiszemitizmus megnyilvánulásaival és a kárpótlás késlekedésével kapcsolatban. [Szabadság, nov. 20.]

Az EME választmányi ülésén elfogadták az egyesület álláspontját a m. felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatban. Az EME támogatja a Kolozsvár központú, önálló, állami m. egyetemhez való jogot és igényt. [RMSz, nov. 24.]

Csapó I. József sajtóértekezleten indokolta meg, hogy miért nem szavazott a földtörvényre (→ 1999.11.09). Az ET Ro.-ra vonatkozó határozata és az RMDSz programja is a teljes kártérítés mellett foglal állást, ezért a lelkiismerete nem engedte, hogy a részleges restitúcióra szavazzon. Az alapszabályzat szerint sem a megyei választmány, sem a Szövetség nem vonhatja felelősségre a törvényhozásba választott tagjait politikai magatartásuk vagy szavazatuk miatt. [BN, nov. 20.] (Lásd még: ]990908, 990909.)

Besztercén mezőgazdasági tanácskozást rendezett az RMDSz ÜE gazd. főosztálya és az RMGE országos elnöksége, ahol az időszerű kérdéseket vitatták meg. [SzFÚ, nov. 24.]

1999. december 8.

Sepsiszentgyörgyön nem sikerült Eckstein-Kovács Péter közbelépése (→ 1999.10.29); megérkezett a városházára a végleges döntés: a Lábas Házat a művelődési tárca a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára adományozza. [RMSz, dec. 8.] (→ 2003.05.20, 2003.11.14)

Elfogadták a nyugdíjrendszert szabályozó törvényt. A nyugalmazási korhatár fokozatos növelésének első szakaszára 2001-ben kerül sor: a férfiak 62, a nők 57 éves korukban mehetnek nyugdíjba. [Szabadság, dec. 8.]

Emil Constantinescu aláírta a Securitate dossziéjához való hozzáférés lehetőségét szabályozó ún. Ticu Dumitrescu-féle törvényt. Az államfő kiemelte, hogy ez az első jogszabály, amely elismeri, hogy az 1945. márc. 6. utáni kommunista hatalom rémuralmat gyakorolt az állampolgárok alapvető szabadságjoga felett, és hogy a Securitate politikai rendőrségként tevékenykedett; a törvényt bírálóknak válaszolva elmondta: még mindig jobb egy utólag javítható jogszabály, mint semmi. [Szabadság, dec. 8.] (→ 1999.06.10, 1999.06.29, 1999.10.21, 1999.12.14)

A legutóbbi SzKT-n (→ 1999.12.04) Kerekes Károly javaslatára megvitatták a 105/1999. sz. kormányrendelet hiányosságait. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, hogy a rendelet csak az 1940. szept. 14.–1944. aug. 23. közötti időszak bűneiért fizet kárpótlást, de nem vonatkozik az 1945. márc. 6-ig terjedő periódusra, amikor százával tartottak magyarokat a dél-erdélyi és zsilvásárhelyi táborokban. Eckstein-Kovács Péter kisebbségi miniszter elmondta: semmi lehetőségét nem látták annak, hogy kiterjesszék ezt az időszakot 1945. márc. 6-ig. [Szabadság, dec. 8.] (→ 1999.12.15)

Az RMDSz diszkriminatívnak tartja az Agache-perben hozott legutóbbi ítéletet (→ 1999.11.18), ezért támogatja az újabb fellebbezést. [Népújság, dec. 8.]



lapozás: 1-20 | 21-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998