Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 29 találat lapozás: 1-20 | 21-29
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: jogszabály földtörvény (mezőgazdasági területek és erdők visszását szabályozó törvény; 18/1991. sz. és újabbak) / Lupu-törvény

1990. szeptember 9.

Az RMDSz és a PNTCD képviselői a demokrata ellenzéki kezdeményezések összehangolásáról tanácskoztak.

Az RMKgP javaslatot terjesztett elő az új földtörvény módosítására.

1990. november 8.

A Temesvár Társaság soros ülése 17 pontos beadvánnyal fordult a kormányhoz. Követeléseik között szerepelt: a demokratizálás gyorsítása, az 1989. dec. események vétkeseinek perbe hívása, a Securitate besúgói névjegyzékének nyilvánosságra hozása, új földtörvény, nem utolsósorban Petre Roman kormányának lemondása.

Az RMSz közleménye: több ellenzéki csoportosulás (tk. a Temesvár Társaság, a brassói November 15. Egyesület, a GDS) megalakította az Alianţa Civică (AC) szövetséget. Az aláírók között szerepelt: Ana Blandiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Peter Mihai Băcanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Şora, Stelian Tănase és Marian Munteanu. Ez utóbbi később a szélsőjobbos legionárius mozgalomhoz csatlakozott.

A m. Külügymin. közleményt adott ki, mely elítélte a Moldova déli részén élő gagauzok és a Dnyeszter menti oroszok szeparatista akcióit és kinyilvánította szolidaritását Moldova lakosságával.

1990. november 20.

Az RMSz közölte az AC nyilatkozatát. Ebben tk. szó esett a földtörvényről, a készülő alkotmány országos vitájáról, egy parlamenti és civil vegyesbizottság létrehozásáról, amely megtisztítaná az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a SRI apparátusát.

1991. január 16.

A parlamentben N. S. Dumitru előterjesztette a marosvásárhelyi eseményekről készült hivatalos jelentés kivonatát, melyből kiderült, hogy az összetűzéseket nem a magyarok kezdeményezték. A jelentés 60, a függelék 160 oldalas. [RMSz, jan. 18.] (→ 1991.01.17)

A szenátusban befejezték a földtörvény tervezetének vitáját. A földtörvényt 10 tartózkodással elfogadta a szenátus.

Bukarestben a balti államok és Moldova függetlensége támogatására szervezett tüntetést az egyetemi diákliga és a Ro.-ban tanuló moldovai diákok.

Kádár Gyula – adatokkal alátámasztott cikkben – támadta az alkotmánytervezet első paragrafusát, mely Ro. nemzetállam jellegét hangsúlyozza. [EurId, jan. 16.]

1991. január 21.

Kolozsvárott megtartották a m. történelmi egyházak képviselőinek értekezletét, mely levélben tiltakozott amiatt, hogy a földtörvény tervezetében nincs utalás az egyházak földállományának visszaadására vonatkozóan. Ismeretes, hogy az egyházak a múltban földjeik jövedelméből biztosították a karitatív tevékenységhez (kórházak, öregek otthona, árvaházak stb.) szükséges anyagi alapot.

A marosvásárhelyi „szobormászók” (→ 1990.10.12) perének fellebbviteli tárgyalásán az eredeti büntetést egy év két hónapra csökkentették. [RMSz, jan. 22.]

A parlamentben megemlékeztek az 1941. jan. 21-i bukaresti zsidóellenes pogromról, melyen Moses Rosen főrabbi is részt vett. A fővárosi sajtó különbözőképpen reagált az emlékezésre. Az Adevărul nemzetgyalázásnak nevezte az őszinte emlékezést. [RMSz, jan. 25.]

1991. február 20.

A hivatalos közlönyben megjelent a földtörvény (18/1991. sz.), melyet az RMDSz is kiadott m. ny. füzetben. A törvény a jogfosztó intézkedések egész sorát nem orvosolta.

Jeszenszky Géza Genfben, az ENSz Emberi Jogi Bizottságának ülésén emlékeztetett arra, hogy 1989-ben Mo. az elsők között emelte föl a hangját az emberi jogok megsértése miatt a szomszédos Ro.-ban, ahol nagy számú m. kisebbség él. – A bizottsági jelentés hangsúlyozta, hogy Ro.-ban továbbra is megsértik az emberi jogokat.

#A The European hetilap terjedelmes riportot közölt arról, hogy Ro.-t még mindig a titkosrendőrség tartja a markában.

1991. július 17.

A Romániai Németek Demokratikus Fórumának (RNDF) nyilatkozata elítélte a németekkel szembeni hátrányos megkülönböztetést a földtörvény alkalmazásánál, ugyanakkor jogsértőnek tartotta azt, hogy Ro. földrajzát és történelmét ro. ny. kell oktatni. [Háromszék, júl. 17.]

1991. augusztus 27.

A moldovai parlament kinyilvánította az ország teljes függetlenségét. A szavazás egyöntetű volt, de a köztársaság orosz és török kisebbségei nem voltak jelen a szavazásnál. – A parlamenti döntés után néhány órával közölték, hogy Ro. elismerte Moldova függetlenségét. [Pándi 2: 93.] (→ 1993.04.14) – Iliescu elnök este ünnepi tévébeszédben köszöntötte a Pruton túli testvérállam függetlenségét. [RMSz, aug. 28.] (→ 1990.06.06)

A moldovai parlament által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa nyilatkozatban tiltakozott erőszakos felszámolása és néhány vezetőjének letartóztatása ellen. A Dnyeszter Menti Köztársaság [amely a történelmi Transznisztriánál kisebb területet foglal el, de a híradások a két fogalmat gyakran azonosnak tekintik] kikiáltotta függetlenségét. [RMSz, aug. 29.]

Az AC és a PAC nyilatkozata 15 pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepelt a szélsőséges pártok (PSM, PRM) és az antiszemita, gyűlöletre felbújtó, a komm. rendszert rehabilitálni akaró kiadványok (România Mare, Europa, Totuşi iubirea [Păunescu lapja], Socialistul, Tromf) betiltása. A parlament törölje az antidemokratikus (pl.: privatizációs, nemzetbiztonsági, állampolgársági, föld-) törvényeket. [RMSz, aug. 27.] ● [A hírhez költői kérdést fűzött az RMSz: érthetetlen, hogyan szerepelhet a betiltandó lapok között a Tromf c. csíkszeredai vicclap? – K. P. válasza: föltehetőleg azért, mert soviniszta volt. A lap 1993-ban megszűnt.]

1992. május 6.

Strasbourgban úgy döntöttek, hogy Ro. – bizonytalan belpolitikai helyzete miatt – nem válhat az ET teljes jogú tagjává. [RMSz, máj. 7.]

Bukarestben sajtóértekezletet tartott az RNDF. Panaszaikat (pl. a földtörvény alkalmazásánál diszkrimináció érvényesül a németekkel szemben; zaklatások, sírgyalázások) ápr. 4-én, a kormányhoz címzett beadványban rögzítették, de választ még nem kaptak. [MTI]

1993. november 13.

Gyergyószentmiklóson befejeződött az EMGE 2. orsz. küldöttgyűlése. Újraválasztották Csávossy György elnököt, aki elmondta: eredményesek voltak a földtörvény alkalmazásakor alakult szaktanácsadó csoportok; sok helyütt nem működnek a gazdakörök. [HN, nov. 13.; RMSz, nov. 20.]

1993. november 21.

Az RMDSz szenátusi frakciója kihelyezett ülést tartott Zilahon. Érmindszenten Ady Endre születési évfordulóján koszorúztak. A helyiekkel folytatott beszélgetésekből kitűnt, hogy a legtöbb gond a földtörvény alkalmazásával és a privatizációval van, súlyosak a nyugdíjasok problémái. [RMSz, nov. 25.]

1994. február 16.

A CD stratégiai főigazgatósága nem támogatja az RMDSz kisebbségi törvénytervezetét. (→ 1993.11.15) Kifogásolták az autonóm közösségek és a kollektív jogok fogalmát, közölték, hogy nem tudják elfogadtatni a választóikkal a kétnyelvű feliratokat és az önálló m. iskolahálózatot. – Csapó I. József válaszolt az ellenvetésekre: 75 év nemzetközi dokumentumaival támasztotta alá az RMDSz álláspontját. [MH, febr. 16., febr. 21.]

1993. dec. elején négy parlamenti képviselő újabb földtörvény-tervezetet terjesztett a parlament elé, amely révén a szántóterület 10%-a állami tulajdonba kerülne, közérdekű mezőgazdasági területek néven. Ez valójában újfajta államosítást jelentene – figyelmeztetett Elek Barna képviselő – és elsősorban a kisebbségeket sújtaná a törvény, mert a volt kisebbségi egyházi birtokokra is kiterjedne, ezenkívül kihúzná a magyarság lába alól a még megmaradt közösségi földterületeket is. [EN, febr. 16.]

1994. április 25.

Vida Gyula interpellált a földtörvénnyel kapcsolatban. Több megyében a községi, megyei bizottságok visszavonják vagy módosítják a kiosztott birtokleveleket. A képviselő kérte a törvényesség visszaállítását. [Táj., ápr. 26.]

1994. május 19.

Az Adevărul közölte König–Jansson-jelentést. A raportőrök fontosnak tartják, hogy Ro. csatlakozzon az önkormányzati Európa-chartához, továbbá a regionális és kisebbségi nyelvek chartájához, az embertelen bánásmódról szóló európai egyezményhez. Nem javult a kisebbségek helyzete, a tanügyi törvénytervezet nincs összhangban az ET 1201-es ajánlásával. A jelentés kiáll az ingatlantulajdonosok jogaiért, bírálja a földtörvény alkalmazásánál elkövetett visszaéléseket. Sürgetik a felekezeti törvényt és az egyházi vagyon restitúcióját, a rádió és tévé semlegességét garantáló törvényt. [RMSz, máj. 20.] (→ 1994.06.07)

1995. június 21.

A képviselőház elutasította a földtörvény módosítását, amelyet az ellenzék kezdeményezett. Az alapvető kifogás: nem azt a földet adják vissza, amelyet elkoboztak; iskolák, egyházak elvett földjeinek visszaadásáról pedig nem intézkedik a törvény. [RMSz, jún. 23.]

A munkanélküliek száma: 1,151.841. – Az ország valutatartaléka: 1,8 milliárd $. [EN, jún. 21.]

1995. június 29.

Az RMDSz és az ellenzék 53 képviselője óvást emelt az Alkotmánybíróságnál a tanügyi törvény ellen. (→ 1995.07.18)

Elek Barna képviselő a földtörvényt módosító indítványt terjesztett be, de azt a kormánypárt elvetette. [EN, jún. 28.]

1996. április 2.

Kihelyezett nyilvános frakcióülést tartottak az RMDSz szenátorai Háromszék több városában. Megállapíthatták, hogy öt év óta él a földtörvény, azonban a tulajdonba való visszahelyezést még mindig nem oldották meg, alkalmazása egyre kilátástalanabb. A veteránoknak, volt hadifoglyoknak, meghurcoltaknak keményen kell harcolniuk, az RMDSz parlamenti képviseletével együtt azért, hogy törvény adta jogaiknak érvényt szerezhessenek. [RMSz, ápr. 2.]

1997. október 30.

Ro. történelmét m. nyelven is lehet tanítani, de csak ro. tankönyv alapján, mondta Virgil Petrescu, okt. min. [Szabadság, okt. 30.]

Módosították a földtörvényt: a visszaigényelhető termőföld terület felső határa 50 hektár, az erdőé 30. [Szabadság, okt. 30.]

1997. november 29.

A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülésén meghallgatták az RMDSz szövetségi elnökének pol. tájékoztatóját a kormánykoalíciós tárgyalásokról. A TEKT döntő többsége szerint nem szükséges rendkívüli SzKT-t összehívni, elégséges, ha az eredeti terv szerint dec. 13-án ülnek össze. – Birtalan József beszámolt a módosított földtörvény érvényesítése érdekében folyó tevékenységről; azokban a megyékben, ahol visszaállítható a közbirtokosság, az ÜE anyagilag is hozzájárul a folyamat sikeres lebonyolításához. [Táj., dec. 3.]

Nagyváradon a tanács úgy döntött, hogy nem fog fellebbezni a megyei törvényszék azon határozata ellen, hogy szolgáltassák vissza a ref. püspöki palotát a KREK-nek. Mivel az állami intézmények mindig megfellebbezték a püspökségnek kedvező ítéletet, a peranyag minden lehetséges jogi fórumot megjárt az utóbbi 4 évben, majd visszaküldték a helyi szintre. A tanácsi döntés előzménye, hogy a múlt héten a városban járt a vallásügyi államtitkár és ő kérte meg az alperest, hogy álljon el a fellebbezéstől. [BN, nov. 29.] (→ 1998.01.20)

Az EMKE évi közgyűlésén Kötő József és Dávid Gyula tartott beszámolót. Kelemen Hunor műv. államtitkár a költségvetési támogatás esélyeiről értekezett; megszüntetik könyvek és folyóiratok előre meghatározott támogatását, ehelyett pályázati rendszert vezetnek be. Kiosztották az EMKE éves díjait a m. kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek. [Szabadság, dec. 1.] (→ 1997.12.02)

1999. szeptember 8.

Az RMDSz szenátusi frakciója úgy döntött, hogy támogatja a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát. Csapó I. József ezt nem vállalta, ezért a frakció visszahívta őt a mezőgazdasági szakbizottságból. (Nota bene: Csapó a tanügyi törvény új formáját is ellenezte; ]990707) [Szabadság, szept. 8.] (→ 1999.09.09, 1999.11.09, 1999.11.20)

A KREK közleménye szerint jogerőre emelkedett a ref. püspökség székházának visszaadására vonatkozó határozat. Az épület egyúttal a PKE székhelye is lesz. [Szabadság, szept. 8.]

Kallós Miklós, a kolozsvári Zsidó Hitközség elmondta: a két vh. közötti 18 ezres közösségnek csak a töredéke él már a városban: a holokausztot mindössze 8%-uk élte túl, s azok nagy része kivándorolt; a városban ma nincs több 300 zsidónál. Az országban mintegy 12-14 ezer zsidó él. [Szabadság, szept. 8.]

Alföldi László veszi át Bitay Károly helyét a kolozsvári m. főkonzulátuson. Alföldi ismerősként tér vissza, ui. a 80-as években ő volt a kolozsvári konzul. [Szabadság, szept. 8.]

Csíkszeredában a Gábor Dénes Főiskola képviselője a város informatikus szakembereivel tanácskozott. A Főiskola kihelyezett tagozatot szeretne nyitni a városban. Selinger Sándor elmondta: Erdélyben 6 éve működik a Főiskola, 6 városban 500 hallgatója van. Már megtörtént az akkreditálás is. [HN, szept. 9.]



lapozás: 1-20 | 21-29




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998