|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 15 találat | lapozás: 1-15 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: aláírás-gyűjtés egyetemért / oktatásért 1990. május 18.A Bolyai Társaság a kolozsvári tudományegyetem újraindítását célzó aláírásgyűjtésbe kezdett. Felhívásukat a napilapok is közölték.1990. július 27.A Szabadság cikket közölt Mihai Lupoi volt idegenforgalmi miniszterrel, aki februárban lemondott tisztségéről és menedékjogot kért Svájcban. Tettének oka: tudatára ébredt, hogy Iliescu ismét életre akarja hívni a politikai rendőrséget.A hazai m. oktatás helyzetéről közölt cikket a Valóság. Az RMDSz szenátusi csoportja június 23-án levelet intézett Petre Romanhoz, amelyben amiatt tiltakozott, hogy sem a kormány, sem a minisztérium nem intézkedett a BTE visszaállításáról. A BTE visszaállításának követelését eddig 178 ezren írták alá. A tanügy rendezetlensége kihat a m. kisebbség életére. Az utóbbi hónapokban 2500 érettségizett diák távozott Mo.-ra, hogy ott tanuljon tovább. 1991. augusztus 8.Gh. Ştefan okt. min. fogadta a Bolyai Társaság küldöttségét (Balázs Sándor, Bodor András, Jenei Dezső) és a m. felsőoktatás ügyét vitatták. A BTE visszaállításáról szólva a min. azzal hárította el a kérést, hogy Gyulafehérváron már van m. egyetem [!], amely a közeljövőben akár 3000 hallgatót is fogadhat. A min. kijelentését Bálint Lajos érsek cáfolta: köztudott, hogy Gyulafehérváron csak egy teológiai intézet működik, ahol a m. egyházmegyék részére képeznek papokat. A tárgyalásról a kolozsvári egyetemi tanárok emlékeztetőt írtak, melyet aug. 14-én, levél kíséretében a miniszterhez továbbítottak. A küldeményhez a korábbi memorandumok másolatát is csatolták és kérték a BTE visszaállítását, amelynek támogató íveit (1991 augusztusáig) 220 ezer m. írta alá. [Szabadság, aug. 16.]1994. július 10.Az SzKT kolozsvári ülésén az RMDSz stratégiaváltásáról döntöttek, szükségesnek ítélve a polgári engedetlenségi módszerek alkalmazását. A napirenden szerepelt a magyarság közösségi kataszterének fölállítása, a belső választások kérdése és a tanügyi törvény kreálta helyzet elemzése. A határozat kimondta: külön oktatási stratégiát dolgoznak ki, amelyről törvényt terjesztenek elő (egyúttal megkezdik az ehhez szükséges 250 ezer aláírás összegyűjtését) (→ 1994.07.15); garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. [Táj., júl. 11.] (→ 1994.07.27, 1994.08.09)1994. július 21.Az eddigi eszközök (dialóguskeresés, parlamenti küzdelem, a külpolitikai kapcsolatok élénkítése) nem bizonyultak elegendőnek – állapította meg Markó Béla. – Az új stratégia a civil társadalom szolidaritására számít. Az oktatási program támogatásához beindult az aláírásgyűjtés. A CD nem mindenben támogatja az RMDSz-t. [RMSz, júl. 21.]Az MDF állásfoglalása bírálta az új kormány külpolitikai programját. Az alapszerződésbe nem szabad ígéreteket fölvenni; figyelmeztető jel: Ro. és Szlovákia nem teljesítette az ET követelményeit. [ÚM, júl. 21.] Mircea Ionescu Quintus (PNL) és Nicolae Manolescu (PAC) aláírták a Polgári-Liberális Szövetség (Alianţa civic-liberală „Liberalii”) alapító jegyzőkönyvét. [A későbbiekben a szövetség nem bizonyult életképesnek.] [MH, júl. 22.] 1994. augusztus 26.Borbély Ernő reménykedik abban, hogy sikerül összegyűjteni azt a 250 ezer aláírást, amely ahhoz szükséges, hogy a parlament elé kerülhessen az RMDSz tanügyi törvénytervezete. [ÚM, aug. 26.]Az ügyészség letartóztatási parancsot adott ki Ion Stoica, a Caritas piramisjáték tulajdonosa ellen. A sajtó fölvetette Gh. Funar felelősségét is a szerencsejátékokkal kapcsolatban. A RomLib értékelése szerint a PUNR egyik célja az volt, hogy a Caritas és a Gerald pilótajátékok révén a kisebbségek kezében levő pénzösszeget és ingatlanokat is megkaparintsák. [MN, aug. 27.] 1994. szeptember 19.A szenátusnál bejegyeztették A nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás c. törvénytervezetet, az azt támogató 492.380 aláírással. A megyénként összegyűjtött aláírások száma: Hargita: 95.371; Maros: 81.605; Kovászna: 70.378; Bihar: 54.858; Kolozs: 51.656; Szatmár: 35.430 stb. [RMSz, szept. 20.] (→ 1994.12.20) – Iliescu elnök kifejtette: a nemzeti oktatás kérdését az alkotmány, ill. a parlament által elfogadott törvény rendezi. [MN, szept. 23.]Bakos Istvánt választották az MVSz új főtitkárának. [MN, szept. 19.] 1994. december 20.Magyari Lajos szenátor amiatt interpellált, hogy az oktatás támogatására összegyűjtött 492 ezer aláírás (→ 1994.09.19) ellenőrzése igen elhúzódott. A belügyminiszter – konkrét eset említése nélkül – azt válaszolta, hogy a listán több eltávozott, kivándorolt személy neve is szerepel. Magyari emlékeztetett: csak 250 ezer aláírás szükséges a törvénytervezet benyújtásához. [ÚM, dec. 21.]1995. június 6.Ivan Gasparovič parlamenti elnök vezetésével szlovák küldöttség tárgyalt Bukarestben. A záró sajtótájékoztatón mindkét fél kifejtette, hogy elutasítják a kisebbségek kollektív jogait és az etnikai elvű területi autonómiát. [Népszava, jún. 7.]Parlamenti felszólalásában Asztalos Ferenc kitért arra, hogy az RMDSz-ellenes kirohanások nem veszik figyelembe a szövetség két, ro. nyelven is tanulmányozható dokumentumát: az egyikben az Alkotmánybíróság halogató magatartása ellen tiltakoztak, amellyel a közel félmillió aláírással támogatott, az RMDSz által benyújtott oktatási törvényt kezelték; a másikban a m. szenátorok állásfoglalása olvasható a készülő tanügyi törvényről. Mindkét tiltakozás konkrét tényekre vonatkozik, az elhallgatás jelzi a rejtett szándékot: a kisebbségi kultúra és oktatás elfojtása. [RMSz, jún. 7.] Beder Tibor, Hargita megyei főtanfelügyelő két adattal érzékeltette az oktatás helyzetét: Székelyudvarhelyen 740 ro. él, 12 osztályos iskolájuk van; Lugos 8000 magyarjának meg kell elégednie egy nyolcosztályos ált. iskolával. [RMSz, jún. 7.] 1995. július 24.Iliescu elnök aláírta az RMDSz és az Európai Parlament (EP) által vitatott tanügyi törvényt (→ 1995.06.28). Megítélése szerint a törvény „mélységesen demokratikus”. Az RMDSz közölte, hogy továbbra sem tudja elfogadni a törvényt, ezért ősszel tiltakozó akciókba kezdenek. Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSz-nek ki kell dolgoznia a m. ny. oktatás alternatív rendszerét. Az a cél, hogy az RMDSz közel félmillió aláírással támogatott tervezete a parlament elé kerüljön. [MH, júl. 25.]A kormány és a parlament az EP-nek írt levelekkel próbálta bizonyítani, hogy az RMDSz félrevezette a nemzetközi közvéleményt a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. Markó Béla az EP elnökének írt levelében részletesen feltárta a törvény korlátozó jellegét; érvei között az is szerepelt, hogy a törvényhozás figyelmen kívül hagyta a félmilliónyi támogató aláírását. [RMSz, júl. 26.] 1995. augusztus 14.A hivatalos közlöny közölte az Alkotmánybíróság állásfoglalását: az RMDSz tanügyi törvénykezdeményezése megfelel a követelményeknek, a támogató aláírások mennyisége (492 ezer) elégséges, a hitelesség sem kérdéses. Az Alkotmánybíróság felkérte a parlamentet és a kormányt a törvény kidolgozására és elfogadására. [Táj., aug. 14.] (→ 1995.08.18, 1995.09.02)1995. szeptember 2.Székelyudvarhelyen mintegy 15 ezer résztvevője volt az anyanyelvű oktatásért rendezett nagygyűlésnek. A fórumon részt vettek az RMDSz vezetői, az RMPSz és a Bolyai Társaság, valamint az egyházak képviselői, városok és falvak küldöttségei. A résztvevők kiáltványt fogadtak el, amelyben rámutattak: tekintve a megszavazott tanügyi törvény (→ 1995.06.28) korlátozó intézkedéseit, kérik, hogy a parlament mielőbb tárgyalja meg a 492 ezer aláírással támogatott, RMDSz által benyújtott tervezetet (→ 1995.08.14). [Táj., szept. 4.; RMSz, szept. 5.]Gyarmath János Történelmi megbékélés – de kivel? c. cikkében Iliescu elnök szónoklatára (→ 1995.08.30) reagált. Iliescu a bécsi döntés 55. évfordulóját választotta arra, hogy történelmi megbékélést javasoljon. Visszatetsző a dologban, hogy az évfordulót egyhetes magyarellenes sajtókampány előzte meg, amelynek célja a magyarok kollektív bűnösségének hangsúlyozása. A ro. elnök a megbékélést eleve feltételekhez kötötte, ráadásul nem történelmi megbékélést akar, csupán Ro. és Mo. közöttit, azt is úgy, hogy ő maga szabad kezet kapjon az erdélyi magyarság sorsának intézéséhez. [RMSz, szept. 2.] Miként képzeli el az elnök a megbékélést, amikor egyetlen szóval sem határolja el magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ráadásul kormányalkotó pártoktól, amelyek magyarellenességükkel tűntek ki? – kérdezte a ro. sajtó Traian Chebeleu szóvivőtől, aki azt válaszolta, hogy ez „nem illett bele Iliescu beszédének szerkezeti felépítésébe”. (→ 1995.08.30) [MN, szept. 2.] Sára Sándor a Duna Televízió anyagi gondjairól beszélt: a szerkesztőség éves költségvetését 2,5 milliárd forintra tervezték (az MTV 1. és 2. műsora összesen 30 milliárdból gazdálkodhat), de a kormány ebből 430 milliót visszatartott. Fellebbezésük nyomán 200-at visszakapnak, de ez nem elégséges. [MN, szept. 2.] 1995. szeptember 11.Budapestre érkezett a kerékpáros Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért. A MIT szervezte csoport Kolozsvárról indult (→ 1995.09.08), az Országházban Gál Zoltán házelnök fogadta őket. A résztvevők ismertették útjuk célkitűzését: szept. 18-án, Strasbourgban, az ET parlamenti közgyűlésének székházában átadják az RMDSz oktatási törvénytervezetét támogató 492 ezer aláírás jegyzékét és egy memorandumot. [Táj., szept. 12.] (→ 1995.09.18)1997. január 31.A m. ny. egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel tartott megbeszélést az RMDSz Szabadelvű Köre (SzK). A nyílt megbeszélésen Cs. Gyímesi Éva, Magyari Nándor László, Magyari Vincze Enikő és Egyed Péter tartott vitaindítót. Mind a 4 előadó egyetértett abban, hogy időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastruktúra most kezdődő kiépítése; egyelőre egy önálló m. tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyímesi Éva elítélte azt, hogy „politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők” nyilatkozzanak a BTE ügyéről. A tanácskozás folytatásaként Takács Csaba és Béres András ismertették az RMDSz álláspontját a m. ny. egyetemi oktatásról. A vitában felszólalók továbbra is az önálló BTE mellett kardoskodtak. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. [Szabadság, febr. 3.] – Magyari N. L. szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok „nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából; (…) az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is”. [Szabadság, febr. 10.] – Magyar V. E. szerint az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a pol. döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai véleményt kell mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. [Szabadság, febr. 14.] ● [A téma nagy visszhangot váltott ki, lásd a Szabadság febr. számait. A vitában ismertettek egy felmérést, amelynek során 242 m. diák válaszát összesítették, s 44%-uk nem látja szükségét az önálló m. egyetemnek; ezzel szembeállították az RMDSz által összegyűjtött félmilliónyi támogató aláírást, amely sokkal reprezentatívabb akaratot tükröz. (Nagy László: „az SzK-nak 2-300 tagja van, hogy mer lemondani 1,7 millió m. nevében a kulturális autonómiáról?!” Szabadság, febr. 7.; Szabó Piroska: az RMDSz egyetlen platformja nem módosíthatja az RMDSz programját. Szabadság, febr. 10.)] (→ 1997.02.13)Jan. végére 5932 lejt ért el a $, egy hónappal korábban 4035 volt, ez 47%-os leértékelést jelent. – Ro. 1996-ban az állami bevételek negyedét [!] fordította a ráfizetéses vállalatok finanszírozására. – Hat év alatt 600 ezer fővel csökkent az ország lakossága, ennek 40%-át a kivándoroltak adják. [Szabadság, jan. 31.] 1998. május 5.Csapó I. József egy kolozsvári RMDSz-körzet polgári fórumán a szövetség 500 ezer aláírással támogatott, saját koncepciójú oktatási törvénytervezetéről nyilatkozott: a törvénytervezetet még 1996 előtt beadták a parlamentnek, de a szenátus tanügyi szakbizottsága elutasította azt, amely megpecsételte a törvénytervezet sorsát. [Szabadság, máj. 8.]Emil Constantinescu kinevezte a SPP új vezetőjét, Ştefan Andreescu dandártábornokot. Az 1600 főt számláló SPP korábbi vezetőjét, Nicu Anghelt a cigarettacsempészet botránya miatt váltották le. (Ápr. 16-án egy Szófiából érkező katonai repülőgép leszállási engedélyt kért az otopeni repülőtéren. A gépről cigarettát raktak le, amelyet több katonai tehereautó szállított el. Egy ismeretlen telefonáló értesítette több hírlap szerkesztőségét, így indult el a lavina, melynek nyomán több tábornokot és főtisztet letartóztattak. Egy neve elhallgatását kérő tiszt elmondta, hogy 1990-től folyamatosan érkeztek szállítmányok, a zárjegyek bevezetése sem akadályozta a csempészést. A forgalmat egy tisztekből összeállt társaság bérelt gépei bonyolították le.) [Szabadság, máj. 6.] Az ET parlamenti közgyűlésén Frunda György Ro. monitorizálásának megszüntetését kérte, ui. szerinte a jelenlegi korány garancia arra, hogy az ajánlásokat teljesítik. [RMSz, máj. 5.] – Frunda utalt arra is, hogy a m. kisebbség számára fontos jogokat biztosító oktatási és helyi közigazgatási kormányrendeletek máig nem váltak törvénnyé. [RMSz, jún. 1.] Számok a nagyváradi róm. kat. egyházmegye 1997-es statisztikájából: 58 plébániának 74 papja van, a hívek száma 109.067; a róm. kat. középiskolában 222, főiskolájában 147 diák tanul. Az évben 685 keresztelés és 1190 temetés volt (a fogyatkozás 505 fő). [BN, máj. 5.] Megbeszélést tartott az államelnök és az egyházak vezetői. Jakubinyi György elmondta: Constantinescu csak részmegoldást kínált, az egyházak nem kapják vissza teljes, 1948-ban elkobzott vagyonukat. [Szabadság, máj. 5.] lapozás: 1-15
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
